Ingatlanügyek

Tisztelt Szakértők! Az alábbi kérdésben szeretnék segítséget kérni.
Van "A" és "B" lakás, melyek osztatlan közös tulajdonban vannak, 1-1 tulajdonossal, természetesen használati megosztási szerződéssel. Korábban az "A" lakást megvásárló tulajdonos hitelfelvételéhez nem volt elég fedezet az "A" lakás, ezért a "B" lakás tulajdonosa is belépett a hitelügyletbe a saját lakásával fedezetként. Ezt a "B" lakást örököltem, mivel rokonom volt a korábbi tulajdonos. A jelzálogról tudtam, azzal együtt fogadtam el a hagyatékot. A hitelügyletbe nem kerültem be (nem írtam alá semmit, a bank felém nem is kommunikál a hitelről semmit) az örökölt lakás viszont fedezetként természetesen bent maradt. Értékesiteni szeretném a lakást, így előbb végtörleszteni kell a hitelt (várhatóan a leendő a vevő fogja a vételárból) így miután a bank kiadta a törlési engedélyt a földhivatal felé, a vevő már tehermentes ingatlant fog tudni vásárolni.
A kérdésem az lenne, hogy ha a sikeres adásvételi szerződés után indítok egy fizetési meghagyásos eljárást az "A" lakás tulajdonosával szemben (hiszen helyette fizettem ki a hitelét, én a hitelügyletben nem vagyok benne), aminek ő nagy valószínűséggel ellentmond majd, akkor az így következő perben elég bizonyíték lesz-e, hogy helyette végtörlesztettem a vételárból, egyáltalán megállná-e a helyét ez a dolog, ha perré alakul az ügy? Van-e hasonló esetre precedens? Vagy mivel a hagyatékot a terhekkel együtt fogadtam el/örököltem, így ez nem számítana a tulajdonostárs tartozásának és értelmetlen fizetési meghagyásos eljárást indítani?

Előre is köszönöm a válaszokat!

Azt nekik is meg kell érteniük hogy a saját érdekeid az előrébb valók.

Nagyon köszönöm a válaszaitokat. Tartottam tőle, hogy nincs annyi mozgásterem mint szeretném, de így most legalább tiszta a kép. Kialakítok egy kompromisszumos megoldást és teszek nekik javaslatot.

Nagyon köszönöm a válaszaitokat. Tartottam tőle, hogy nincs annyi mozgásterem mint szeretném, de így most legalább tiszta a kép. Kialakítok egy kompromisszumos megoldást és teszek nekik javaslatot.

Nem vagyok meggyőződve róla, hogy valamennyi szomszéd részére külön külön önálló használatba adott utat vagy köteles biztosítani. Sőt! A szolgalmi jognak az a lényege, hogy az adott telkek megközelíthetők legyenek. Az se minden esetben egyértelmű, hogy autóval, vagy kombájnnal, harckocsival is tudniuk kell beközlekedni. Nyilván a szolgalmi jog nincs is bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba. De mivel ez a jog elsősorban polgári jogi aktus, így ha az érintettek között nincs megegyezés, akkor a bíróság jogosult dönteni. Én a helyedben kijelölnék egy utat, a többit lekeríteném, és azt mondanám, mindenki ezen közlekedhet. És nem parkolhat rajta, csak közlekedhet. Akinek nem tetszik, az menjen bíróságra. Ne adj isten egy párról ki fog derülni, hogy valamelyik másik saját telkükről is meg tudnák közelíteni a telküket. ;)

Philippos,

Szerintem a szomszédaid közvetlenül perelhetnek téged, a b) pont alapján:
„Ptk. 6:136. § [Harmadik személy javára szóló szerződés teljesítése]
(1) Ha a felek harmadik személy részére teljesítendő szolgáltatásra kötöttek szerződést, a harmadik személy akkor követelheti közvetlenül a szolgáltatás teljesítését, ha
(a) ezt a jogát a felek kifejezetten kikötötték; vagy
(b) ez a szerződés céljából vagy az eset körülményeiből egyértelműen következik.”

Mégpedig azért, mert a szerződéssel létesített szolgalmi jog a földhivatali bejegyzéssel jön létre. Ekkor a szolgáló telekre is (a tiedre) és az uralkodó telekre is (a szomszédokéra) is bejegyzés történik, az tiedre azt, hogy a szolgalmi jog terheli, a szomszédéra, hogy a szolgalmi jog illeti. Azt viszont a Te eladód nem kérheti a földhivataltól, hogy a szomszéd telkek tulajdoni lapjára bármit is jegyezzenek be a szerződésetek alapján, azt csak a tulajdonos (a szomszédok) kérhetik, persze, veled együtt. Szerintem ezért a fenti § (1) b) pont játszik.

Sziasztok!

A helyzet a gázszolgáltatás hiánya miatt a főbérlővel az alábbiak alapján eszkalálódott:

• a mai napon találkoztam egy másik utcában egy MVM gázsszivárgás szerelőjével és azon nyomban meginterjúvoltam, hogy a lenti paraméterek kapcsán várható-e a gázóra visszahelyezése, természetesen ő nemet mondott, amit tudtára adtam is a főbérlőnek, József által rendkívül kedvesen kikeresett Lakástv 7 és 16. paragrafusával egyetemben, figyelmét írásosan felhívtam, hogy a komfortfokozat megtartásához köteles biztosítani a gázfelújítás alatt is a körülményeket, javaslatot is tettem a megoldásra egy villanyboyler- rezsó kombóval- én már többet tényleg nem tudok a szájába rágni jeligére- erre az a válasz érkezett vissza, mikor felkértem, hogy garantálja a felújítás alatt a lakhatás főzési, fürdési- elhúzódása esetén a fűtési - körülményeit, hogy ő erre nem tud mit mondani, ezt ennyi idő alatt nem tudja kivitelezni- 1,5 hónapja heti szinten írtam már neki az ügyben, mióta tudomásomra jutott a lépcsőházi híradóból, minek nézünk elébe, csak ő úgy gondolta, hogy majd visszateszik a gázórát és mindenki happy- uh szerinte kezdjünk el másik albérletet keresni.

Ami a környék korlátozott piaci kínálata miatt nem egy egyszerű, pár napos dolog...

A jogi kérdéseim az emocionális és humánus véleményemet lenyelve a következők:

1. Mivel maga adta írásba a dolgot, ha találunk albérletet, ez gondolom közös megegyezésnek minősül, az albérleti szerződés esetén - is- ilyenkor a kaució visszajár. - ezt már írtátok, szuperek vagytok, köszönöm, csak rögzítem itt, tehát íráésban van egy közös megegyezésre való nyilatkozat az egyik fél részéről.
2. Ha nem találok még másfél hónapig albérletet, még be nem jönnek a kötelező fűteni mert nagykabátban is hideg van aludni napok, kérhetem a főbérlőtől jogosan, hogy a korlátozottan lakható állapotra tekintettel, eddig a tűréspontig a mostani 120e ft helyett 60 ezer ft-ot fizessek mondjuk?
3. Jogosult vagyok bárminemű kártérítésre az emiatt felmerülő pluszköltségek miatt?- átköltözés , ne adj isten el kell mennünk szobát kibérelni lakni,még nincs másik albérlet stb?

Félreértés ne essék, nem levarrni akarom a főbérlőm, aki egy legyintéssel elintézte az életünket, csak azt puhatolom, hogyan tudok a legrosszabb opció esetén is fennmaradni jelen székletkupac tetején.

Köszönöm, hogy foglalkoztok vele!

Üdv: Iza

Köszönöm a válaszod osztap!

Ettől tartottam én is. A zavart az okozza, hogy az ügyvédem első három véleménye szerint (amit negyedszerre "nem egyértelmű az eset" -re módosított) ez csupán egy ígérvény/vállalás ami kizárólag az eladó felé köt engem, a szolgalom igénylők felé nem, így perelhető is csak az eladó irányából vagyok, de mvel változtak a körülményeim ebből a vállalásból-részlegesen legalábbis-kihátrálhatok.
Ha a szolgalmat igénylőkkel nem kötöttem szerződést ők milyen jogalappal perelhetnek vajon? (kijárásuk van közütra, így ez nekik csak extra nekem pedig anyagi bukta és jogkorlátozás.)

„vállaltam az eladó felé, hogy mindenkinek helyrajzi számonként megadom a szolgalmat”
„ők mindegyik helyrajzi számukhoz külön-külön kérnek kijáratot”

Te vállaltad, ők élnek vele. Igen, vettél nekik egy utat.
Itt már csak a közös megegyezés marad. Szerintem van az az összeg, amiért hajlandóak tulajdonosonként kérni egy szolgalmi jogot a telkeden keresztül, nem pedig minden egyes helyrajzi számukra külön. A kérdés az, hogy Te hajlandó vagy-e ezt nekik megfizetni.

Tisztelt Fórumozók!

Részben saját hibámból részben egyéb körülmények okán belefutottam egy többrétegű problémába, amivel kapcsolatban a véleményeteket szeretném kérni.

Adott egy külterületi szántó, amelyet eddig mindenki szivességi alapon útnak használt és most, hogy én megvettem kérnek rá útszolgalmi jogot, amivel nem is lenne baj, de ha mindenkinek úgy adom meg ahogy kéri, gyakorlatilag számomra használhatatlan lesz a terület (12x400m).

Több ügyvéddel is egyeztettem, eddig sajnos eredménytelenül, aminek oka, hogy az adásvételi szerződés érvényességi kellékek részében vállaltam az eladó felé, hogy mindenkinek helyrajzi számonként megadom a szolgalmat, ami akkor szándékomban is állt, de időközben megváltoztak a körülményeim és minden talpalatnyi legelőre szükségem lett az állataim miatt.

Az útszolgalom igénylőinek 2-3 telke több hektáron van egymás mellett. Ha belemennének, hogy tulajdonosonként kapnak kijárási útszolgalmat, nem lenne gond, de ők mindegyik helyrajzi számukhoz külön-külön kérnek kijáratot, ami engem ellehetetlenít.

Tudom, hogy öngólt rúgtam a szerződéssel, de a jó szándék és a meggondolatlanság együttesen vezérelt.
A kérdésem felétek, hogy mekkora ez az öngól? Nyerhető még a meccs vagy buktam a legelőt és vettem a szomszédaimnak egy utat?

Köszönöm a segítségeteket!

És mit tehet a bérlő ilyenkor?

A haszonélvezet megszűnésével az a bérleti szerződés is megszűnt.

Kedves Fórumozók!
Az alábbi érdekes kérdésben szeretnék tájékoztatást kérni tőletek. Adott egy földhaszonbérleti szerződés, amelyet a földterület haszonélvezője kötött meg. Ezen haszonélvező a haszonélvezeti jogáról lemondott. A kérdés, hogy ezen lemondás milyen hatást gyakorol a korábban megkötött haszonbérletei szerződésre? A tulajdonost nem feltétlenül érzem jogutódnak ebben a történetben, indokolt lehet a szerződés újrakötése a tulajdonossal. Mi a teendő ha a bérlő viszont nem járul hozzá a módosításhoz? Előre is köszönöm az építő jellegű hozzászólásokat.

Köszönöm!

A másik topicban leírtam olvasd el.

Kedves Fórumozók,
szíves segítségüket szeretném kérni, szeretném megkérdezni, mi a teendő, amennyiben a társasházi közgyűlésről készült jegyzőkönyvet az egyik hitelesítést vállaló tulajdonostárs nem hajlandó aláírni?
Társasházi felújítási pályázaton szeretnénk részt venni, melyről a közgyűlésen határozat is született.

A hitelesítést megtagadó tulajdonostárs ellenzi a pályázaton történő részvételt és ezért nem írja alá a jegyzőkönyvet, időhúzással próbálkozik, hogy elteljen a pályázatbeadási határidő.

Szeretném megkérdezni, hogy mit tehetünk?
Hitelesítheti a jegyzőkönyvet egy másik tulajdonostárs, aki a közgyűlésen szintén részt vett?
A hitelesítés hiánya kihat-e a közgyűlési határozatok érvényességére?
Nagyon köszönöm!

Kell
Igen

Kedves Fórumozók!
Segítségeteket szeretném kérni. Ha kiskorú (13 éves) örökölt földet és szeretnék haszonbérbe adni, akkor a szerződéshez kell a gyámhivatal jóváhagyása? A haszonbérlet révén a földhasználat bejegyzése az ingatlan megterhelésének számít? Anyuka nem lett örökös, mert nem volt házasság. Köszönöm előre is a segítséget!

„Később hozta a hibajavítóval lefestett szerződésmásolatot”

Ez vicc? A földhivatalban akkorát nevetnek majd, hogy idehallik.

Szerződésmódosítás kell, minden fél aláírja, ügyvéd ellenjegyzi, földhivatalba beadja. Nem a másolatot, az eredetit.

A széljegyre vétel egyébként a beadás napján megtörténik a földhivatalban. És a helyedben bemennék a földhivatalba most, és előfizetnék változásfigyelésre. Az egyszeri kb. háromezer forint, és emailt küldenek, ha a valami változott a tullapon. Akkor nem kell naponta lekérned, csak ha email jön.

Üdvözlök mindenkit! Ingatlan adásvételi szerződésünket az ügyvéd bevitte a Földhivatalhoz. Naponta kértem le a tullap-ot a Földhivataltól, de nem láttam a széljegyen a bejegyzést. Minden nap hívtam az ügyvédet, hogy valami nem oké. Azt mondta, legyek türelemmel. Néhány nap után a hivatalt hívtam fel, hogy mi lehet az oka annak, hogy nincs változás. Akkor mondták, hogy rossz helyrajzi számra vagyunk bejegyezve, mert a szerződésen másik ingatlan helyrajzi száma szerepel. Felhívtam az ügyvédet, elmondtam neki, azt mondta intézi.Később hozta a hibajavítóval lefestett szerződésmásolatot. Az a kérdésem, hogy tényleg ennyi a javítás? Csak egy kis festék? Illetve nekünk nincs eredetei szerződésünk, csak másolat (Ez külön történet, de a lényeg, hogy amikor aláírtuk a szerződést, a haszonélvezővel elfelejtette aláíratni az ügyvéd. Ezt később pótoltatta, de mi eredetit nem kaptunk, csak annak másolatát). Nem lehet ez gond a későbbiekben? Köszönöm a válaszokat

Nagy Izabella,

Ha a zaj erősen zavaró, és az azért van, mert a felső lakással a zajszigetelés nem megfelelő, és erről nem tájékoztatott, akkor ez is megalapozhatja az azonnali felmondást. Ez nyilván szakkérdés, és szubjektív is eléggé, szóval csak erre azért nem alapoznám. De adaléknak megfelel.

Nagy Izabella,

Igen.
Lakástörvény 7.§ és 16.§.

Sziasztok!

Köszönöm a válaszokat!
Megyeszékhely...
Nyugati határrész, itt ez így megy... 3 hétig reggel 8-16 óráig vizhálózatoztak, most 3 hétig szennyvízhálózatoznak, utána a páratlan soron gázoznak.Mindezekről írásban kommunikálok. Az első kettőnél nem is a kiesés a gond, hanem maga a zajhatás, amivel jár az ablakunk alatt- az elsőn lakunk-A gáznál úgy könyörögtek állítólag a lakók- hozzánk csak a lépcsőházi híradó jut el- hogy ne október végén legyen a gázhálózati felülvizsgálat és korszerűsítés. A lakás otthagyása csak olyan formában történhet, ha van másik, de ehhez jó lenne a kaució is, mert nélküle szűkösen bár, de megoldható, viszont utolsó centre nem ürítenénk ki a kasszát.
József! " ha akadékoskodna a felmondásod jogszerű a 1993. évi LXXVIII. törvény 10.§ (1) be nem tartása miatt, már feltéve, hogy erre - lehetőleg igazolhatóan, írásban -, mármint a hibák kijavítására, felszólítottad." Magyarán írásosan szólítsam fel, hogy köteles a melegvíz és a főzési lehetőséget biztosítani? - a zajjal gondolom nincs mit kezdeni-.
Többször szóltam neki már emailban, hogy ez a gázhálózati mizéria mivel fog járni, a reakció az volt, hogy ő még erről nem tud semmit. Mi meg mint bérlők nem kapunk semmi hivatalos tájékoztatást, lakógyűlésre sem vagyunk meghívva.

A ház „környékén végzett utca/közmű karbantartási munkák- víz 3 hét, utca és szennyvíz 3 hét- nappalra lakhatatlanná teszik a lakást.”

Valahol a világ végén lehet ez a ház, mert ugyan akadnak hibák az ivóvíz szolgáltatásban.. nálunk max 1 nap a szünet, a szennyvíznél még annyi sem.

A gázszolgáltatásban is lehet úgy 10 évente nyári szünet.. Néha akár 3 -4 hét is. A hálózat állapotától ,a kivitelezőtől és a tulajdonosok együtt működésétől függően hol rövidebb, hol hosszabb a kényszer szünet

Az meg egy bérlő pechje , hogy a bérbeadó amikor kiadta a lakást megbeszélte a felette lakóval,hogy nyárra vegye magához a rosszcsont unkáit is.
Ott kell hagyni az ilyen lakást, aztán a jogos követeléseknek érvényt szerezni.

Járni, jár.... de hogy jut is?

Egyébként : ha akadékoskodna a felmondásod jogszerű a 1993. évi LXXVIII. törvény 10.§ (1) be nem tartása miatt, már feltéve, hogy erre - lehetőleg igazolhatóan, írásban -, mármint a hibák kijavítására, felszólítottad.