Alapító okirat módosítása - 2 / 3, 4 / 5, egyhangú

Nem segit.semmi koze nincs ehhez az esethez.

Nem tudom, hogy segít-e, de itt egy "recept":

http://www.bombahir.hu/…-jelzalogtol

Elképesztő!

A megoldast leirtad csak nem latod. A kozos tulajdon eladas 2/3-os tobbseggel lehetseges, ezt kovetoen kozgyulesen egyszeru tobbseggel donthettek ugy hogy a tulajdonostárs pert indithat a tarsashaz ellen a kozos tulajdon megszüntetése miatt a mosokonyhara. 10$ (6). Csak emlekeztetlek arra hogy az Alapito Okiratok azon rendelkezese amely ellentétes a 2003, evi th torveny rendelkezéseivel az semmis es érvénytelen. Sok sikert a hadművelethez

Kérdésem az lenne, hogy én mint haszonélvező a társasházi közgyűlésen szavazhatok- e? Elkérhetem a közgyűlésen készült jegyzőkönyvet? A lányom a tulajdonos, de ők a saját lakásukban élnek, a közös költséget is én fizetem természetesen. A közös
képviselő azzal szórakozik, hogy mindent megtagad, amit kérek, arra való hivatkozással, hogy én csak
haszonélvező vagyok./Ingatlannyilvántartásban szerepelek./És még egy kérdés: célbefizetés mire kérhető társasház esetében.

Sziasztok!

Egy kis jogértelmezési dilemmánk adódott és miután egy kollégával – akivel amúgy közösek a céljaink – vitatkozunk jóhiszeműen a kérdésen, de nem jutottunk megnyugtató álláspontra, ezért gondoltam kikérem más hozzáértők véleményét is, hátha együtt megfejtjük a Tht. rejtelmeit és a jogalkotó gondolkodásmódját, akaratát… :-) Igyekszem minden releváns információt rendelkezésre bocsátani, hogy ne kelljen még jogszabályhelyek után se kutatni. Cél: olyan alapító okirat módosítás, amit utána nem tud az egyetlen ellenző eredményesen megtámadni. (Legalábbis a szavazatok mértéke szempontjából)

Tényállás
Adott egy társasház.
A társasháznak van egy érvényes alapító okirata, ami 20 évvel ezelőtt, azaz a jelenlegi Tht. hatályba lépése előtt készült. Ez tartalmazza, hogy az alapító okirat módosításához egyhangú döntés szükséges.
A tulajdonostársak szeretnék a társasházi közös tulajdonba tartozó mosókonyhát az egyik tulajdonostárs részére elidegeníteni.
Ezzel egy tulajdonostárs kivételével mindenki egyetért és akarja.
Ehhez az alapító okirat módosítása szükséges.

Jogszabályi háttér

Tht. 10. § (3): „A közösség a közös tulajdonnal kapcsolatos - a (2) bekezdésben említett - elidegenítés jogát abban az esetben is gyakorolhatja, ha az alapító okirat módosításával a tulajdonostársak összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös többsége egyetért.”

Tht. 63. § (2): „A törvény hatálybalépésekor bejegyzett társasház alapító okiratának az e törvény kötelező jellegű rendelkezéseivel ellentétes rendelkezése hatályát veszti, és helyébe e törvény rendelkezése lép. Az alapító okirat ennek megfelelő kijavítását az alapító okiratnak egyéb okból első ízben történő módosítása során kell elvégezni.”

Tht. 10. § (6) bekezdés: „A közgyűlés határozata alapján - ha az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott feltételek egyike sem áll fenn - bármely tulajdonostárs kérheti a bíróságtól, hogy a közös tulajdonban álló olyan épületrészre, amely önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglevő külön tulajdon tárgya bővíthető, megszüntesse a közös tulajdont, ha az a kisebbség méltányos érdekét nem sérti.”

Egy társasház alapító okirata a tulajdonostársak polgárjogi szerződése, melynek tartalmát a jogszabályok keretei között szabadon állapíthatják meg. Ezzel kapcsolatosan vö.
Tht. 4/A. § A társasháztulajdonnal kapcsolatban a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit az e törvényben nem szabályozott kérdésekben kell alkalmazni.
Ptk. 200. § (1) A szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. A szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja.

KÉRDÉS:

Vajon módosítható-e egy társasház alapító okirata (értelemszerűen 4/5-ös többséggel) a Tht. 10. § (3) és 63. § (2) bekezdése alapján akkor, ha az alapító okirat kifejezetten kimondja, hogy annak módosításához egyhangú többség szükséges?
(Bár senkit sem szeretnék befolyásolni, de sztem inkább nem, mert a szerződési szabadságba beletartozik, hogy ha a tulajdonostársak a 4/5-nél szigorúbb rendelkezést kívánnak, akkor ezt megtehetik. Ezzel összecseng a Pesti Ügyvéd 2009/10. számában a társasházi közös tulajdon elidegenítésével kapcsolatosan kifejtett vélemény – vö. 1. oldal utolsó előtti bekezdés utolsó mondata: „„A 4/5 szigorúbb arány, mint a 2/3, ezért nem ütközik jogszabályi tilalomba ennek az alkalmazása”” – dr. Hidasi Gábor)

Úgy is feltehetjük a kérdést, hogy vajon a Tht. 63. § (2) alapján a Tht. 10. § (3) bekezdése felülírja-e az alapító okirat egyhangúságra vonatkozó előírását, tekintettel arra, hogy a társasház alapító okiratának ezen rendelekzése nem tűnik jogszabályba ütközőnek?
(Az általam képviselt álláspont uaz. mint az előző kérdés kapcsán, azaz nem.)

Amennyiben nem, akkor vajon csak a Tht. 10. § (6) bekezdése jelentheti-e a megoldást?
(Sztem jó eséllyel igen.)

Kiegészítő kérdés:
Ha az egy ellenző tulajdonostárs nem adja meg a személyes adatait, akkor miként szerkeszthető olyan adásvételi szerződés, ami ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas? Kérdezem mindezt a jogügyletek biztonságára… stb. vonatkozó és az ügyvédekre nézve kötelező előírások függvényében is. A földhivatal álláspontja szerint, ha csak a 4/5 szavazta meg, akkor is fel kell tüntetni valamennyi tulajdonostárs adatait, max. az ellenzők nem írják alá.
(Na ezt már végképp nem tudom, ezért esetleg a Kamarát is érdemes lenne megkeresni az ellenjegyzés előtt, különös tekintettel arra, hogy az egy ellenző már előre jelezte ezzel kapcsolatos fenntartásait.)