Közös költség - utólag

Sziasztok!

Remélem tudtok nekem segíteni, namár most adva van egy társasház amiben a többségi tulajdon el van adva, de pár teremgarázshely még nincs eladva az építtető részéről, sajnálatos módon az alapító okiratba bele lett írva, hogy addig ameddig bérbe nem adja vagy el nem adja addig nem köteles közös ktg. fizetni. Kérdésem az lenne hogy jogilag lehetséges e ilyen vagy csak az SZMSZ. tartalmazhat ilyet, vagy netán csak egy menipuláció a részéről, hogy ne kelljen fizetni és teljesen jogtalan, ha pedig kell fizetni visszamenőleg is kifizettethető vele a rá eső rész, vagy netán csak alapító okirat módosítással lehetséges ez(amit nem nagyon szeretnénk). Előre is köszönöm a segítséget.

A társasház felé a tulajdoni lap szerinti tulajdonos tartozik mindig. A tulajdoni lap szerinti tulajdonos azonban követelheti a vevőjétől ennek a megtérítését, ha az épület birtokát már átadta, csak a tulajdonjog átruházása nem történt meg.

Keves Andi2!

Köszönöm szépen. Van-e erről valamilyen paragrafus? :)

Gizi, adásvételi szerződésben szokták szabályozni, hogy ki mettől, meddig mit fizet.
Ennek hiányában a tulajdoni lap szerinti tulajdonjog átruházás dátumától, az új tulajdonos viseli terheit, függetlenül, hogy a lakást használja, vagy sem. Polgári perben visszakérheti a volt tulajdonostól/használótól, a felújítási alap kivételével.

Kedves sirtos, Andi2 és ragyasdezső!

Köszönöm a választ.

Biztos én fogalmaztam félreérthetően.

Azt tudjuk, hogy a bent lakón kell valahogy behajtanunk a hátralékot, de a kérdésem arra is vonatkozott, hogy most, mióta nem a bentlakó a tulajdonos, a birtokbavétel óta melyikük köteles fizetni: a bent lakó, volt tulajdonos, vagy az új tulajdonos.

Mert itt nagy vita volt a közgyűlésen, hogy vajon a birtokbavétel napjától az új tulajdonos kell fizessen, akárki is lakik a lakásban, vagy nem fizet senki, és a társasház egy idő múlva becsődöl miattuk?

Andi2

Közös költség tartozásra már nincs moratórium! Valószínűleg lakottan árverezték és még kell „egy kis idő míg kiteszik az utcára”. Max. 1 hónap! De mivel árverésen vette az új tulajnak semmi tartozása nincs a társasház felé. A régin még lehet fogást találni, de mivel Ő nem jutott pénzhez, nem egyszerű. És főleg nagyon hosszú idő!

Sirtos

Feltöri mert a lakást vele együtt vették meg! jogosult bejutni!

Sirtos, általában minden lakás úgy kel el, hogy az előző tulaj benne lakik:)
Ami a lakat tanácsodat illeti, egyrészt nem társasházi ügy, másrészt, 1. kilakoltatási moratórium van, még a végrehajtó sem tehet senkit utcára. 2. míg ott bejelentett lakcíme, ingó vagyona van, a javaslatod súlyos bírtok háborításnak, magánlaksértésnek, garázdaságnak minősül, és ha utóbb igazolja a bentlakó, hogy 3 Munkácsy lógott a falon, jól kinéz szegény tulaj...bukta a kéróját.

A közös költséget a tulajdonosnak kötelessége fizetni !
Ha volt olyan bolond, hogy megvette a lakást úgy, hogy még bent lakik az előző tulaj, hát magára vessen !
Egyébként pedig azt lehet tenni az ilyen rosszhiszemű "ingyen lakóval", hogy meg kell várni amig elhagyja a lakást és az új tulaj egy vaspánttal, lakattal lezárja kívülről az ajtót. Ha feltöri törvényt sért.

Tisztelt Jogászok!

Az alábbi, kissé bonyolult ügyben kérem a jótanácsot.
A társasháznak több tulajdonos összesen cca 3 millió Ft-tal tartozik. A bíróság döntött a behajtásról.

Egyikük lakását már elperelte tartozás fejében egy vállalkozás. A volt tulajdonos még tartozik és azóta sem fizet, viszont bent lakik a lakásban.

Az új tulajdonos nem fizet, mondván, hogy miért fizessen, amikor nem rakhatja ki a volt tulajdonost, s ő maga nem használhatja a lakást.

Kérdésem az, hogy kinek a kötelessége fizetni: a már nem tulajdonos bent lakónak, v agy az új tulajdonosnak.

Mi dönti el a fizetési kötelezettséget: a lakás használata, vagy a tulajdonjog?

Másik kérdésem: a volt tulajdonos tartozása fejében a bíróság ingóság végrehajtást rendelt el. Rendőri kísérettel meg is érkeztek a végrehajtók, de ő nem engedte be őket. A rendőrök elvonultak, mondván, nincs joguk erőszakot alkalmazni.

Az új törvények szerint szabadon packázhatnak az adósok, és az idők végezetéig veszélyeztethetik egy egész társasház fenntartását?Előre is köszönöm a választ.
Üdvözlettel: gizi39

Bocsi, de tényleg nem az elejétől követtem.
Szóval, azt érdemes lenne tudni, mi miatt 25 % a közös költség emelés. Amit tudni kell; bérlőre felújítási alap fizetést nem lehet terhelni, az a tulajdonost terheli. Ez benne van általában a határozatban, amin a költségvetést elfogadják. Pld 100 Ft üzemeltetés, 25 felújítási alap/nm/hó. Na a 25 helyből nem a tied:)

Ami a mérőket illeti, ha nem vagy ott már nem mér, ergo neked sem ketyeg. Bár nem tudom milyen szolgáltatónál vagy, az ország melyik részén, így valószínűleg ez ettől is függ. A vizet pl simán le lehet adni egy záró állással, kérni egy végszámlát, és magát az óraállást dátum szerint, két tanúval hitelesítve leadni, amikor az ingatlant elhagyják.

Köszönöm Andi2, de szerintem félreértettél, vagy nem követed az elejétől a topicot. Nem a 3 napról van szó, áprilisban a teljes hónapot ki szándékozom fizetni. Hanem a közel 25%-os kkts emeléssel van bajom, amit januártól áprilisig ki akar fizettetni velem a tulaj, és még csak határozat sincs róla, csak májusban lesz valamikor a közgyűlés. Ezt szeretném megúszni valahogy.
Ami a mérőórákat illeti, sajnos az sem olyan egyszerű mint leírtad, mert jelenleg a mi cégünk nevén vannak a mérőórák. Tehát a rezsi nekem ketyeg. Ezért tettem fel az előző hozzászólásom-beli kérdéseket, amelyekre továbbra is várom a válaszokat!
Előre is köszönöm!

Hát nézd, tulajdonképp lehet rágcsálni a kakit, hogy április 27- ig te fizeted a kk-et, a 3 megmaradt napra meg fizesse a tulaj:) Ez attól függ hogy szól a szerződésed, illetve általában ha hó közben változik egy jogviszony, akár kezdés akár befejezés, úgy szoknak fizetni, hogy 15. előtt a fél hónapot, 15 után az egészet.
Én nem hiszem hogy időhúzás lenne tulaj részéről, felmondtál, elköltöztél, nyilván neki sem érdeke üresen hagyni, amíg viszont veled nem számol el, nem veszi át, nem tudja átadni másnak sem, a rezsi neki ketyeg.
Itt azokat a dolgokat kellene tisztázni, hogy kinek milyen követelése van a másikkal szemben. Nyilván neked is lehet, neki is.
Leolvasod az órákat, arról készítenek végszámlát, kifizeted, a közös költséget is kifizetheted, csak a korábbihoz hasonlóan a th tól nem kapsz számlát, vagy elszámolást, ha minden rendben szerintem néhány ezer forinton senki nem kezd el aggódni, mert a behajtása többe kerülne mint a tartozás, pláne ha vitatható...ami ugye innen én nem tudok.

Köszönöm Andi2, a kkts-gel eddig számomra ez volt a legérthetőbb és talán a legprecízebb magyarázat!
Kérdés: ha én február végén március 1-ével felmondtam a bérleti szerződést, és április végén ki is költöztem, akkor tudja rajtam jogosan követelni a különbözetet? (Nem behajtani, követelni.)
Egyáltalán mi számít kiköltözésnek? Én ápr 27-én elvittem minden bútorunkat, lekapcsoltam a mérőórákat, lefényképeztem az állásukat, és egy csomag kulcsot bedobtam a postaládába. A többit csak azért nem, mert azok a cég külföldi tulajdonosánál vannak. Ezt ha két tanúval tudom igazolni, akkor már elfogadható?
Mérőórákkal kapcsolatban kérdésem az, hogy ezek szerint rá tudom tukmálni a mérőórákat anélkül, hogy ő aláírná az átvételi jegyzőkönyvet? Ez nekem kicsit fura, de lehet, hogy csak én akadok fent mindenen...
Előző hozzászólásomban még maradt egy kérdés: meddig van joga benyújtani a közös költség bizonylatokat és kérni a díjat? Van erre valami határidő? (március-április hónapokról van szó)
Én be tudom fizetni a (most még alacsonyabb) közös költséget a tulaj megkerülésével a közös képviselőnek? (Elméletileg mint Mufurc is írta, azt a tulaj fizeti, de mint írtam, szerintem időhúzásra játszik a tulaj)
Elnézést, hogy ilyen sokat kérdezek, de tényleg szeretnék tisztán látni, és mielőbb pontot tenni a kiköltözés végére. Előre is köszönöm a válaszokat!

A jegyzőkönyvet 2 tanúval is aláírathatod, az óraleolvasásokról, és az is hivatalos.

Az baj a jogász véleményével, hogy kifelejti a gyakorlatot. Az esetek többségében valóban nem lehet díjat visszamenőlegesen emelni, jogszabály alapján. De! a közös költség az összköltség áthárítása, egy gazdasági évre, havi bontásban, ami 01.01-12.31 ig tart. Mivel azonban a th-nál május 31 ig van beszámolási/költségvetési kötelezettség, a díjakat meg január február hónapban emelik, így értelemszerűen a régi és új díj közötti különbözetet is be kell kalkulálni valahova, s annak hogy a 12 hónap alatt hova kalkulálja, nincs jelentősége, az elszámolás egy gazdasági évet takar. Meg lehet azt úgy is oldani, hogy emelt közös költség március 1.től X Ft, és január-február pótbefizetés egy összegben Y Ft. Ekkor is fizetési kötelezettség, ami január-február hónapot terheli, csak másként fogalmaztunk:)
Ezt szoktuk leegyszerűsíteni azzal, hogy a 01.01-től, 12.31 ig állapítjuk meg a közös költséget.

Kedves Jogászok,
Köszönöm az eddigi válaszokat.
Kedves Mufurc: az rendben van, hogy a közös költséget a tulaj fizeti a ház felé. Csak nálunk ez úgy működött, hogy kifizettette a mi cégünkkel, azaz a bérleti díj megfizetésekor mi átadtuk a kkts összegét is és kaptunk egy bizonylatot róla ami ment a könyvelőnek a bérleti számlával együtt.
Mindenki: az az igazság, hogy a könyvelőm is beszélt jogásszal, és ő meg azt mondta, hogy visszamenőleg nem is lehet közös költséget meghatározni. Ez teljesen ellent mond ragyasdezsonek és osmi-t erősíti meg. Valaki tudja, hogy mi az igazság? Esetleg jogszabállyal alá tudja támasztani?
Újabb kérdés: úgy érzem, hogy a tulaj nálunk időhúzásra játszik, hogy a közgyűlés után találkozzunk. Meddig állíthatja ki hivatalosan a közös költségről a bizonylatokat? (a március illetve április hónapokról van szó)
Az az igazság, hogy ha nem muszáj, nem fizetnénk meg a különbözetet, mert így is millió feletti beruházást végeztünk a lakáson, amit nyilván nem viszünk magunkkal, legyen az elég.
Közben jártam bent a közműveknél, hátha valakinek hasznos lesz, leírom a tapasztalatom: tulajdoni lap az átvevőnek kell, nekem nem, és az ügyintéző szerint, ezért nem is terhelhető rám a költsége. Viszont mindkét közműnél kell egy mérőóra átadási jegyzőkönyv. Kérdés, hogy mit tudok tenni, ha azt a tulajdonos nem hajlandó aláírni? (pl. hogy ezzel zsarolja ki a már lejjebb említett plusz költségeket)
Előre is köszönöm a hozzászólásokat!

Köszönöm a segítségeteket! :-)

gyor1
ugy keszitsetek a listat, hogy ,,kivonat a tarsashaz naplofokonyvebol - kovetelesek,,
ebbe nem lehet belekotni, de kifuggeszteni nem lehet, per lehet belole.

győr1

A lépcsőházban nem, de minden lakónak bedobhatjátok a postaládájába.

Néhány lakónk hosszabb ideje tartozik a házunk felé. Április végéig kaptak haladékot a tartozásaik rendezésére. Ha a haladék lejár, akkor jogunkban áll a lépcsőházba kihelyezni a közösköltség befizetések alakulását? Az összes lakó neve mellett feltüntetni, hogy tartozik e, és ha igen, akkor mennyivel van hátralékban?

Mufurc_nagyon

Az 08.01.-től 07.31.-ig szóló elszámolási időszakról hogy számolsz be 05.31.-ig?

nagyt

ha az ELMÜ ragaszkodik a tulajdoni laphoz, akkor anélkül nem tudod érvényesen megszüntetni a szerződésed.

Kedves Nagyt!
a bérleti díj és a kkts. két különböző dolog.
A kkts. az albetét/ingatlan tulajdonosa fizeti a t.ház gazdálkodásához.

A bérleti díjat a bérlő a tulajdonosnak.

Hogy mit kell a bérlőnek fizetni azt jobb esetben és a bíróság előtt a bérleti szerződés szabályozza (ha van).

Az elszámolási időszak egy év. Az lehet augusztustól juliusig is (lásd angolszász elszámolás/ de a magyar sem tiltja)

A közösköltség hatályát a közgyűlési határozat szabályozza.

Volt életemben jauárral visszamenőleg és májustól áprilisig is szabályzott fizetési kötelezettség.

A határozatot a TULAJDONOS megtámadhatja bíróságon.

Egyéni véleményem, hogy visszamenőleg megszabni szabályokat nem sikkes megoldás.
Sajna nem ismeretlen a magyar jogalkotásban.

Kedves RagyasDezső,
Köszönöm a válaszát!
Ezt a tulajdoni lap kérdést végképp nem értem. Nem az enyém az ingatlan, melynek a tulajdoni lapját ki kell kérni, nem az én nevemen lesz a villanyóra sem, igazából a szerződést én fel tudom mondani anélkül is, szóval nem értem, hogy miért nekem kellene fizetnem a tulajdoni lap kikérését...
Üdvözlettel,
nagyt

nagyt

Amíg nincs határozat, addig nem kell fizetni. Ha meghozzák és Te már nem vagy ott, akkor utólag már nem tudják behajtani rajtad.

Az ELMÜ esetében a költségek áthárítása teljesen jogos.(tulajdoni lap)

Na eddig két eltérő véleményt kaptam (amit egyébként köszönök szépen). Még valaki?
Az rendben van, hogy egész vére szól, de miért visszamenőlegesen? Pl a kormányzati költségvetést is a következő évre határozzák meg, nem az adott év közepén.

Kicsit extrém hasonlattal élve: ha nekem az internetszolgáltatóm utólag, visszamenőleg mondaná meg, hogy mennyi legyen (azaz volt) a havidíjam, nagyon dühös lennék. Ha ráadásul azután változtatgatná visszamenőleg a havidíjat, hogy már felmondtam náluk az internet-előfizetésemet és kikötötték a vonalat is, akkor elküldeném őket melegebb éghajlatra. Tudom, hogy jogilag itt nem feltétlenül ez a helyzet, azért kérdezősködöm.

Kicsit eltértem a tárgytól: a lényeg, hogy kötelezhető-e a cégünk a magasabb közös költség (pontosabban a különbözet) megfizetésére, ha azt már csak akkor szavazzák meg (igaz visszamenőlegesen), mikor mi már kiköltöztünk?

Illetve várom a válaszokat az ELMŰ-s kérdésre is

Köszönettel,
nagyt4

osmi

Mivel költségvetési terv 01.01.-től 12.31.-ig szól, a közös költség megállapítása is egész éves.