Társasházak jogásza!

Kedves drbjozsef,

Először is köszönöm a válaszod, már hívtam a közös képviselőt a határozat miatt.
Potosítok: A villanyóra a külső falon a függő folyosón helyezkedik el, a szomszéd és az én ajtóm közötti falon.

M.178.M,

Elkéred a közgyűlési határozatot a közös képviselőtől, megmutatod neki.
Esetleg megnézed az alapító okiratot, ha abban az tényleg közös tulajdon (a Tht. alapján kötelezően az épület tartószerkezetei azok, leírásodból ez nem biztos), akkor megmutatod neki.

Pereskedjen, ha akar. (előbbi esetben feltehetően már eltelt a határidő, utóbbi esetben értelmetlen lenne)

Sziasztok,
A segítségeteket kérem az alábbi problémámban.
Pár éve vettem egy lakást, aminek a villanyórája a kinti falon van elhelyezve. Ez így van az összes lakásnál, mivel sok évvel ezelőtt a felújításkor így lett kiépítve. Természetesen minderől köszgyűlés szavazott.
Nos az én problémám az, hogy a mérőm a szomszéd és az én lakásom közti falon helyezkedik el. Én úgy tudom a külső fal osztatlan közös tulajdon?!
A szomszéd viszont azt akarja, hogy szereltessem le, mert az az ő fala, és mindezt úgy tegyem, hogy osszam meg vele a kivitelező adatait is.
Kérlek segítsetek a problémám megoldásában!
Előre is köszönöm!

Megoldódni látszik az ügy, a közös képviselőnek megfogalmaztam egy levelet az innen vett tapasztalotokkal és végül magukra vállalták az almérős megoldást, mert másképp teljesíthetetlen a szerződés. Köszi még egyszer!

Értem, hogy ez a jó megoldás - és köszönöm a tanácsot - a közös képviselő még sem ezt foglalta a szerződésbe, ami immár engem is köt (igen, nem voltam körültekintő e ponton és nyilvánvalóan újra kell tárgyalni a kérdést...):

1. A Bérlő a jelen bérleti szerződés aláírásakor tudomással bír arról (Bérlő az ingatlant korábban személyesen megtekintette), hogy az üzlethelyiséghez egykor tartozó elektromos mérőt (mely egy korábbi bérlő nevén volt) az Elektromos Művek üzemen kívül helyeztette, vagy leszereltette. Bérlő vállalja, hogy a saját nevére szóló új elektromos mérőt szereltet (vagy üzembe helyezteti az üzemen kívüli mérőt), melynek minden költségét a Bérlő köteles fizetni. Az elektromos mérő csak és kizárólag a Bérlő nevére kerülhet, és az elektromos mérőn mért áramfogyasztás díját a Bérlő köteles megfizetni a szolgáltató felé.

Krisztián

Ha több milliót beleöltél ebbe az üzletbe, akkor csak van még 38 ezer forintod egy 6 amperes almérőre??
Ebben a villanyszerelő díja is benne van.

A fogyasztásod így mérhető,a közös képviselőt sem b... emiatt a lakók, félévente leolvassa és kiszámlázza neked a fogyasztást,ha erre is lusta,akkor a számlára tegyen egy átalánydijat a fogyasztásod alapján. Ennyi.

Az albetétesítést felejtsd el. Minden tulajdonosnak hozzá kell járulnia. 30 nap?
Röhög a vakbelem.

Ha belevágsz,egyúttal a szarkofágodat is épitsd meg az üzletben, mert múmia leszel mire megvalósul.

Mondtuk, mit csinálj. Nem olvastad?

Bemutattam a társasházit, de nem fogadják el, mert ők a helyiségre kérik, arra viszont nincs az alább részletezett okok miatt.

„a szolgáltató mindenképpen kéri az albetétre érvényes tulajdoni lapot”
Hát mutasd be a tulajdoni lapot azzal, hogy az érvényes az (képzelt) albetétre is.

Na, az az, ami gyakorlatilag lehetetlen.

Köszönöm a válaszokat! Tegyük fel, hogy a rosszabb forgatókönyv valósul meg és albetétesíteni kell a helyiséget. Jól olvastam, hogy az a társasház dolga és a földhivatalnál tudja kezdeményezni 30 napos ügyintézési idő mellett?

Lehetséges. Több ilyen is van.
Fel kell szerelni egy 6 A almérőt,
a társasházzal pedig szerződést kell kötni az almérő szerinti elszámolásra.

Bele fog egyezni.

Egyezzetek meg valami nem hivatalos almérőben. Már ha ármanál az lehetséges egyáltalán.

Tiszteletem!

Tanácsot szeretnék kérni a következő ügyben:

egy klasszikus panel földszinti, utcafrontos helyiségét kivettem szolgáltatói tevékenység gyakorlására.
A szerződésben kikötötte a közös képviselet, hogy az elektromos áramot nekem kell megoldanom a helyiségben új mérőóra felszereltetésével, mert a régit a szolgáltató leszerelte/kikapcsolta. Az is rögzítették, hogy az ügyintézésben nem segédkeznek, tehát tudhatták, hogy ez problémás ügy lesz.
A fogyasztói hely nevemre vételéhez, illetve újraélesztéséhez beadtam minden rendelkezésemre álló papírt. Ám ekkora jött a fekete leves: a szolgáltató mindenképpen kéri az albetétre érvényes tulajdoni lapot, csakhogy ez a helyiség osztatlan közös tulajdonként, mint iroda szerepel az alapító okiratban és így helyrajzi száma sincs.
Most patthelyzetben vagyok úgy, hogy többmillió forintot invesztáltam a felújításba.
Milyen irányba lenne érdemes elindulni?
Megköszönök minden konstruktív javaslatot.

hobby
Akkor meg minek kiválni?
Ha semmiben sem függtök egymástól?

Egyébként nem estünk egymásnak.
Én Kbs-t nagyon tisztelem,mert több mint 10 éve önzetlenül segit rengeteg embernek a polgári jog területén amiből én is sokat tanultam. Ez nem kölcsönös,mert ő a közös képviselőket házmestereknek tekinti,pedig többféle szakismerettel(műszaki könyvvitel jog) kell rendelkeznünk mint neki.
A vita csak ott van,hogy egy dolog a jog szövege és más dolog a gyakorlat.

A részkörzet nem az én kreálmányom.

Konkrét két eset: az OTP zárolta három és 7 ! társasház bankszámláját mert 27 év után derült ki hogy egy helyrajzi számon vannak,Alapitó Okiratuk közös,csak akkori közgyűlési határozat szerint külön kezdtek el gazdálkodni saját adószám,bankszámla.
Már akkor is utálták egymást.

Az ügy úgy derűlt ki,hogy az egyik ház hitelt akart felvenni, a jogászok meg néztek...

A 7 ! meg a 3 képviselő nem tudott megegyezni,inkább mind lemondtak.

Na itt oldottam meg a 10 társasház (ami csak kettő) gondját a reszkörzetekkel.

Minden maradt a 27 éves gyakorlat szerint,visszaadtuk az adószámokat,kaptunk 2 újat,lett a 10 képviselőből 1-1 és azóta béke van. Az OTP is elfogadta.

Ezért javasoltam neked is ezt a megoldást.

Ha viszont ki akartok válni,akkor 4 db új Alapitó Okirat,mivel senkinek nem változik a tulajdoni hányada (ha egyformák az épületek) akkor 4/5-ös többséggel.

hobby

Pontosan így látom én is.
drbjozsef alább nagyon részletesen és világosan körüljárta. Ahogy írtam nem fogjuk számítani azt az 50%-nyi hányadot.

Majordomus és KBS!

Nem örülök annak, hogy egymásnak estetek, mint ahogy annak sem, hogy gyakorlatilag a feltett kérdéseimmel összefüggésben segítséget nem igazán kaptam.
A "részkörzet" mint Majordomus által kreált fogalom v. a részközgyűlési körzet, mint Tht. szerinti önálló gazdálkodási körzet esetünkben nem játszik, hiszen az épületek alapítás óta külön gazdálkodnak, ergo részközgyűlési körzetek, vagy részkörzetek, kinek hogy tetszik.
A lényeg a szét- vagy kiválás! Az épületek az elmúlt 30 évben gyakorlatilag soha semmiben nem képviseltek azonos álláspontot, emiatt a végleges és minden érintett részére megnyugtató rendezés a ki- vagy szétválás lehet.
A kiválás gyakorlati menetét kérdeztem, kérdezem. Köszönöm a figyelmeteket!

Karkera!
Mivel azt írtad, hogy a lakás tulajdonjoga 50-50%ban oszlott meg az elhunyt férj és özvegye közt, emiatt a feleség-özvegy a 50% képviseletére bármikor meghatalmazást adhat, amit el kell fogadnod! A mennyiben az fenn maradó 50% örökrész tekintetében nincs érdemi adatod, hogy ki v. kik lesznek az örökösök, akkor azt hagyhatod figyelmen kívül előbbire hivatkozással. ( felteszem senki írásban nem nyilatkozott arról, hogy egyedüli örökös). Tehát pl. 60m2 a lakás akkor az özvegy vagy meghatalmazottja a 30m2-re eső tulajdoni hányaddal szavaz.

„Komolyan? Nem mondod. Ezzel szemben a meghatalmazást már ki is töltötte, mert nem tud személyesen ott lenni”
Jó, hát meghatalmazott valakit maga helyett. De mivel ő az egész lakás eszmei hányadának megfelelő szavazati aránnyal bír, így a meghatalmazottja is.
„Ezért kár volt hozzászólnod... pláne ilyen hangnemben”
Miért ne nevezhetném ocsmánynak, ami az? De látom, nem érted, úgyhogy ezt a részét a dolognak inkább hagyjuk.

Itt csak egy másik lakást hoztam fel példaként, arra, hogy a haszonélvezet szavazásnál nem számít tudtommal. Amit meg is erősítettél most.

Így talán érthetőbb:
„egy másik tulajdonosnak is (aki haszonélvező a saját lakásában) meghatalmazása van a gyerekétől (aki annak a lakásnak a tulajdonosa)”

Karkera,

A haszonélvezet nem számít, a közgyűlésen a tulajdonosok szavazhatnak.

„meghatalmazása van a gyerekétől (aki a lakás tulajdonosa) ”
Hogy mi? Eddig a férj (ő az elhunyt, ha jól értettem), és a feleség volt 50-50% tulajdonos.

Ha van gyermeke az elhunytnak, akkor nem számít az unokája - kivéve, ha a gyermek visszautasítja a hagyatékot, és az ő gyermeke (unoka) lép a helyére. Ha másik, elhunyt gyermeknek a gyermeke az unoka, akkor viszont örökös az elhunyt szülője helyén.

Exlex állapot igen.
Mivel van gyereke is, unokája is, ezért az örökös személye nem biztos most. A haszonélvezeti joggal úgy tudom nem jár szavazati jog, egy másik tulajdonosnak is (aki haszonélvező) meghatalmazása van a gyerekétől (aki a lakás tulajdonosa) a közgyűlésen való szavazásra.
A legjobb, ha nem számoljuk be a jelenlévők közé és a szavazatok közé sem az ő 50 %-át.
Köszönöm az értelmes válaszokat!

Karkera

Mivel az özvegynek nagy valószínűséggel haszonélvezeti joga lesz az elhunyt házastárs részén is, így ő akár a teljes lakás 100 %-os jogán ott lehet, én így gondolom.

Karkera,

A halál napja, és a hagyatéki végzés jogerőssé válása közötti időszak egyfajta exlex állapot. A törvény szerint az örökhagyó jogutódja a halál napjától az örököse - csakhogy azt a végzésig nem tudhatod biztosan, hogy ki lesz az. A végzés megállapítja az örököst, de az már ez előtt rendelkezik a jogelődje jogosítványaival.
De mivel ez az igazolás - vagyis a végzés - néha hónapokig, évekig késik, így az ilyen esetekben nehéz eldönteni mi a teendő.

A legegyszerűbb, ha nem szavaz senki az elhunyt nevében.

Ha van várhatóan egyértelmű örökös (nincs gyerek, tehát a feleség lesz az, vagy van gyerek, és az utolsó közös lakásról beszélünk, akkor azt teljes egészében a gyerek örökli), akkor az szavazhat a törvény erejénél fogva, amit utólag legitimálni fog a deklaratív végzés : tényleg ő az örökös.

De ha az az eset fordulna elő valamiért, hogy a szavazó egyén mégsem lesz örökös, akkor az ilyen határozatok megtámadhatóak lesznek bíróságon.

„Aha. És ezt a mocskot szerinted ezt ki érti rajtad kívül?”
Ezért kár volt hozzászólnod... pláne ilyen hangnemben.

Nem vagyok jogász, laikusoknak szerintem érthető volt a kérdésem, melynek lényege, hogy közgyűlési szavazásnál kit illet (kire száll) az elhunyt tulajdonos szavazati joga (a lakás tulajdoni hányadára vonatkozó 50%), ha az öröklési eljárás még nem zajlott le.

„A tulajdonos (márpedig azt írod, hogy az asszony is az) meghatalmazás nélkül, a saját jogán vehet részt a közgyűlésen.”
Komolyan? Nem mondod. Ezzel szemben a meghatalmazást már ki is töltötte, mert nem tud személyesen ott lenni.