Társasházak jogásza!

Zoltanuss
úgy érzem nem értette a kérdést.
Nem a lépcső pontos megnevezése volt a téma, hanem az, hogy LEHET-E, van-e esélyem, hogy az építtető fedezze a kényszerbérlés költségeit (amit nyilvánvalóan ők el szeretnének kerülni, mindenféle kifogással), magyarul mivel tudom őket erre rábírni? Épp hogy ők nem akarnának megállapodni, ezért gondoltam, hogy ha muszáj, magamat megerősítem egy ügyvéddel.

Nem cseléd lépcső az , hanem vészlépcső. Csak a rossz indulatú kommenisták hívták így.

Ha elbírja az építtető büdzséje, akkor miért ne ?
De az ügyvéd előtt nem árt megállapodni a céggel.

Üdvözlet!
Belvárosi 120 éves társasházunkban már 3 éve tartunk egy tetőtérbeépítés felé - eddig még csak az adminisztrativ + jogi lépések, az építési terv még nem jogerős. Én a legfelső emeleten lakom, közvetlenül érintett leszek, a lakásom valszeg beázik, bereped, stb. Az 1 évig tartó zajt már nem is említem, de azt igen, hogy közvetlenül a lakásom mellett van a hátsó ("cseléd") lépcsőház, ide tervezik majd a liftet betenni, olyan áron, hogy a 120 éves masszív csigalépcsőket kiverik, amitől garantáltan bereped az amúgy vékony oldalsó falam is. Egy hiperaktív, impulziv kamasz gyerekkel úgy érzem nem tudjuk ezt egy évig elviselni., hogy fentről is, meg oldalról is ostromolnak. Szeretnék arra az időre elköltözni egy bérelt lakásba. Úgy hallottam, hogy rá lehet venni az padlásteret beépitő céget, hogy biztosítsanak nekem másik lakást (az ő költségükön) itt a kerületben. Mi lehet ennek a módja? Kell ehhez ügyvédet fogadnom?
Köszönöm előre is a választ,
Klára

falsu,

Mivel minősítő kitételt nem tartalmaz ez a passzus, ezért 50%+1 szavazat. Elég a feles többség.

Fontos, hogy a Tht-ról kell szavazni, döntés hiányában a törvény szerint a Ptk. alapján kell működni!

Hány %-os döntés kell ahhoz, hogy Tht. vagy polgári tvk. szerint legyen?

falsu,

Ptk. 5:73.§ - 5:84.§

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Olvasd el, értelmezd.

Lényegében ugyanúgy, mint a társasház, a döntések szempontjából legalábbis, kevesebb adminisztrációval. Jól megszerkesztett használati megosztási szerződés esetén 3-4 lakásos sorháznak szerintem teljesen megfelel.

Ha idióta lakó is van, az ugyanúgy szopás, mintha társasház lenne...

A Tht. szerint:
„13. § (3): A legfeljebb hatlakásos társasház közössége dönthet arról, hogy szervezetére és működésére az e törvényben meghatározott rendelkezéseket alkalmazza. Ha a közösség ilyen határozatot nem hoz, e törvénynek a szervezeti-működési szabályzatra, a közgyűlésre, a közös képviselőre, illetőleg az intézőbizottságra és a számvizsgáló bizottságra vonatkozó rendelkezései helyett a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.”
Az világos számomra (már...), hogy a társasházi törvény hogyan "működteti" a társasházat. A közös tulajdonra vonatkozó szabály-ok hogyan működtetik?
Mik az előnyei/hátrányai a közös tulajdonra vonatkozó szabály-oknak a Tht.-hez képest? (mert hogy a 4 tulajból egy spórolási okokból ezt javasolja...)
Kösz!

Ne viccelj már! Hogyan "tartalmazhatna" egy beépítetlen ingatlan tulajdoni hányada lakást és teraszt?

Át lettetek verve.

A tulajdoni lapon mi van? "Beépítetlen terület"? Vagy "társasház"? Ha társasház, akkor mit mond az alapító okirat a telekről? Közös tulajdonú ingatlanrész?

Nos, a társasház építésekor kötött adásvételi szerződésben az szerepel, hogy eladó xy címen és helyrajzi számon lévő beépítetlen területnek 1111/22222 tulajdoni hányadban tulajdonosa. Ez a tulajdoni hányad tartalmazza a x. számú lakást (y nm2), ahhoz tartozó teraszt (nm2) (összesen 999/22222 tulajdoni arányban) valamint az udvari gépkocsi beállót 112/22222 tulajdoni arányban. Az ingatlanra földhivatali bejegyző határozattal előzetes társasházi alapító okirat van érkeztetve. Vevő ezt veszi meg. (ilyen volt több).
Továbbá, egy esetben azóta tulajdonoscsere történt. E során keletkezett új szerződésbe, hogy pontosan mi került, nem tudom, de az új tulajdonos is a beállót, mint tulajdont megvette az előző (eredeti) tulajdonostól.

Nagyon köszönöm a véleményeket!

metaxa,

„Tht.33. § (1) A közgyűlést a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke hívja össze. A közgyűlésre valamennyi tulajdonostársat írásban kell meghívni, amellyel egyidejűleg a meghívó egy példányát a társasházban - jól látható helyen - ki kell függeszteni.

(2) Sürgős esetet - így különösen: a közös tulajdonban álló épületrészek, épületberendezések, vagyontárgyak állékonyságát, biztonságát közvetlenül veszélyeztető helyzet kialakulását - kivéve az írásbeli meghívót legkésőbb a közgyűlés időpontja előtt nyolc nappal meg kell küldeni.”

Tisztelt Fórumozók!
Társasházban a közgyűlési meghívót hány nappal kell kötelezően a tulajdonosoknak átadni, ímélezni, postán továbbítani esetleg a levélszekrénybe betenni? A társasházi törvényben ez hol található?
Köszönettel: Metaxa

Illetve ahogy a lépcsőházból nem vehet egy darabot, úgy az udvarból sem. (Ha csak nincs önálló helyrajzi számon a telek. Az ilyentől kitelik.)

Flóra_Anna,

Ennyit magamtól is gondoltam. (amúgy nem vagyok ügyvéd).

A kérdés az, hogyan, milyen módon írja körül, hogy pontosan MIT vesz, az HOL található, mekkora, satöbbi.

Enniből a lépcsőházból is vehet egy darabot.

Kedves Ügyvéd Úr!
A szerződésben az szerepel, hogy eladó (vállalkozó) eladja, vevő megvásárolja a lakás, udvari gépkocsi beálló ingatlanhányadok tulajdonjogát a megadott összegért (külön összeg szerepel a lakásra, s külön összeg a gépkocsi beállóra)
S hát valóban nem egyszerű a helyzet...

Flóra_Anna,

Az építő eszmei tulajdoni hányadot adott el? Mi határozza meg, hogy az hol található?
Az udvar, ha a hozzá tartozó eszmei hányad közös tulajdon, akkor azt megintcsak nem adhatta el.

Csak látni kellene annak a szerződésnek az egészen pontos szövegét.
Mindenesetre anélkül is eléggé biztos, hogy itt olyan anomália van, amit nem egy fórum fog megoldani, de még IRL ügyvéd se igen, leginkább csak egy bíróság, ha az egyik fél pert indít. De hogy milyen kimenetellel, azt látatlanban persze nem tudhatjuk.

A vállalkozó a tulajdoni hányadot (tulajdon jogot) adta el, nem a használati jogot. Azonban a földhivatali bejegyzésben nem szerepel.

Tételezzük fel, hogy elég kreatív volt, és nem akart a késbe futni - tehát nyilván nem a tulajdonjogot adta el, hanem a használati jogot. (Ugye, ez is megkérdőjelezhető eljárás, de ez egy másik thread) Kijelölt helyekkel, térképpel, társasház alapításkor/utána a közgyűlés (vagy gyakrabban az alapító) által jóváhagyva.

Ha ez a helyzet, és az SZMSZ/Házirend nem tartalmaz semmilyen korlátozást a használati joghoz, akkor szerintem :

1. Igen, és őt illeti meg.
2. Ez nem értelmezhető. Élhetnek boldogan, egészségben.
3. Ez sem. Nem kötelező használnia a beállóját.

Flóra Anna, ezeket a kérdéseket nem lehet megválaszolni úgy, hogy nem ismerjük pontosan milyen jogi konstrukciót barkácsolt össze a kreatív vállalkozó.

Ingatlanfejlesztő vállalkozóknak az nem gond.

„Adott egy társasház, melynek építésekor az udvari beállókat is eladta az építési vállalkozó”

és

„A földhivatali nyilvántartás szerint az udvar a társasház osztatlan közös tulajdona.”

Ezek ellentmondanak egymásnak. Csak az egyik lehet igaz. Hogyan adhatta el az építési vállalkozó, ha az nem a tulajdona?

Tisztelt DRBJózsef!

Adott egy társasház, melynek építésekor az udvari beállókat is eladta az építési vállalkozó. (ez nem szokatlan manapság), úgy, hogy szinte többet is eladott, mint amennyi autó ténylegesen befér. Időközben néhány lakásnak új tulajdonosa is lett, akik a lakást és a hozzá tartozó beállót is megvásárolták külön-külön összegért (tehát lakás+beálló külön összegként került a szerződésben feltüntetésre). A földhivatali nyilvántartás szerint az udvar a társasház osztatlan közös tulajdona.
Kérdésem:
1.) Ebben az esetben az a tulajdonos, aki - szerződése szerint - rendelkezik udvari beállóval kiadhatja-e bérbe (akár egy másik lakónak, aki "nem rendelkezik megvásárolt udvari beállóhellyel", akár teljesen kívülállónak) ezt a beállót? Vagyis a bérbeadásból származó bevétele/jövedelme őt illeti-e meg, vagy a társasházat?
2.) Mi a joga annak a tulajdonosnak, aki szerződésében szerepel az udvari beálló megvétele, s mi a joga annak, aki nem vett ilyen beállót?
3.) Mi a joga annak a "beállóval rendelkező" tulajdonosnak, aki nem lakik a társasházban, s saját autóval nem áll be az udvarba?
Előre is köszönöm a választ!

jozsef.s,

A ház állapota, meg hogy értelme van-e, esetleg műszakilag megvalósítható, mind szakkérdés, nem jogi kérdés. Igen, a közgyűlés hozhat ilyen határozatot. Te még megtámadni sem tudod, ha albérlő vagy.

Nem mehetek mivel önkormányzati lakásban lakom de ha saját tulajdonom lenne akkor se mert nem vagyok be oltva.
A társasház tulajdonosainak többsége megszavazta a fűtés korszerűsítést ,egy olyan házba ahol a lakok többségének rosszak a nyilaszárói most mindegy hogy műanyag ablakról beszélünk vagy faablakról ,a ház nincs körbe szigetelve nem mindenki cserélte le a fűtőtestét a lakásokban a szélőzesen keresztül el távozik a hő. A ház idős nyugdíjas emberekből áll.akik természetesen meg vezethetőek.
Nincs egyiküknek sem műszaki végzettségük és nem látják át azt ,hogy a jelenlegi ház állapota nem engedi meg azt, hogy ezt a fűtés korszerűsítést végbevigyék, De annak ellenére a számvizsgáló bizottság erőlteti ezt a dolgot hogy a radiátorokra egy merőt helyeznek el és az alapján mérjék lakásonként a hőfogyasztást.A jog hogy rendelkezik afelől hogy aki önkormányzati bérlakásba lakik és a fűtés számla a saját nevére jön tehát a fűtéssel kapcsolatos minden dolog a számla tulajdonost érinti, akkor nincs bele szólása a szavazásba hogy ez az átalakítás a jelenlegi ház állapota alapján nem lenne szabad végre hajtani.Ebben az esetben mint önkormányzati lakó és fűtésszámla tulajdonos hátrányos helyzetbe kerültem ,hogy én nem szavaztattam a fűtés korszerűsítés mellet vagy ellene.

jozsef.s,

Hogy jogszerű-e, az a kérdés?

Igen, lehet az. Leginkább a körülményektől függ.

(Jól értem, nem jársz közgyűlésre? Kellene.)

jó napot az volna a kérdésem hogy fűtés korszerűsítést akarnak fűtés szezon alatt végre hajtani a társasház egycsöves rendszerén úgy hogy az egy sorban lévő lakásoknak a strang csöveit le zárják, ezt állilag a közgyűlésen ezt megszavazták ,ez jogilag lehetséges-e.