Társasházak jogásza!

???

Dzsonni,
ha jól értem, osztatlan közös tulajdonhoz tartozó részt (mert a közlekedő az) szeretnél kizárólagosan használni, sőt azt valamilyen műszaki megoldással a saját lakásodhoz csatolni. Kizárólagos használatra (pláne a beépítésre egyetlen tulajdonosnak sincs joga - azoknak sem, akik már megtették - kivéve, ha a közgyűlési határozattal így dönt a társasház.
A rácsok felszerelését illetően úgy tudom, jelenleg van folyamatban jogszabályváltozás (vagy tán meg is történt), a tűzvédelmi szempontokat illetően van változás, ha jól tudom, a néhány másodperc alatt áthatolhatóvá tehető (fa, teli üveg) rácsok felszerelése és zárva tartása előtt nincs akadály, a fémrácsokat illetően viszont van, de ott is lényeges, hogy ha csak a saját lakásod előtt van a rács, szíved joga belehalni egy lakástűzbe, ha a tűzoltók azért késnek, mert át kell vágják a fémet...
A lényeg, hogy osztatlan közös tulajdonban lévő területet nincs jogod semmilyen módon elkerítve, lezárva, kizárólagosan használni. A tulajdonjogot illetően pedig fel sem merülhet, hogy a csatolt rész a saját külön tulajdonod része legyen, megnövelve ezzel a lakásod alapterületét. üdv. Filamér

Üdvözletem!

Segítséget szeretnék kérni a Társasházunk részére a Jogi fórumon keresztül.

A társasház közös képviselője hőszigetelést megakarja a társasházunkon csináltatni. Az előző évi közgyűlés ezt leszavazta, most viszont a napirendi pontot úgy határozta meg, hogy „Homlokzat hőszigetelés, Banki hitelfelvétel határozathozatal”. Az árajánlatok nem voltak a közgyűlési meghívó mellé téve.
Kifogásoltam írásban ez, amire a mai napig válasz nem érkezett. A közgyűlést a meghirdetett időpontban- szerintem jogszerűtlenül- megtartották.

Tudomásom szerint a Társasházi Törvény szerint a rendes kiadásokat meghaladó kiadások vállalásához a tulajdonostársak egyhangú határozata szükséged. A hőszigetelés , mivel értéket növelő, így korszerűsítés, nem pedig felújítás. Ennek ellenére a Közös Képviselő tervezett felújítási munkaként kezelte és a jelen lévők többségi szavazással döntöttek a fenti ügyben, úgy, hogy csak állítólag 2 árajánlat lett bekérve, ebből a kevesebbet, aközel 39 M Ft-os árajánlatot fogadták el.
Ez csupán a falak beburkolását jelenti, az ablakok cseréjét nem.

Mi a jogi útja, hogyan lehet elindulni, hogy ez a horribilis összegű, nem teljekörű munkálat ne valósulhasson meg, hanem egy kedvezőbb feltételeket biztosító, államilag támogatott panelprogram keretében történjen a kivitelezés.

Várom és köszönöm előre is a válaszukat!

Sárközyné Simon Eszter

Üdv!

Ötletet, információt szeretnék kapni, aki volt esetleg hasonló helyzetben, segítsen!
Négyemeletes tömbben lakom negyedik emeleten. Egy hete az esővíz nem csak áztatja a plafont, hanem csorog az ágyra és a parkettára. Bejelentettem ezt azonnal a közös képviseletnek, akik megnézték, de érdemben nem tettek semmit. Egy hét után bementem az irodájukba megkérdeni, hogy mikorra várható a javítás, ugyanis a villanyvezeték is ázik, plusz nem olyan természetes dolog vödröt ölelgetve aludni (arrébb vinném az ágyat, de nem lehet). Azt a választ kaptam kérdésemre, hogy nem fogják kijavíttatni a tető hibáját, mert több lakó is tartozik többhavi közösktsg-el, ezért a háznak nincs pénze erre. Költözzek el, vagy aludjak tovább a vödrömmel. Hozzáteszem, egy forinttal nem vagyok adós, mindig pontosan befizettem a közösktsg-et. Ennyivel tényleg le lehet zárni, és nem tehetek semmit. Becsapva érzem magam, fizetek valamiért, amiért mikor kéne, nem kapok szolgáltatást...

Az utolsó bekezdés totális tévedés. Viszont a társasházat perelheted kártérítésre. Az is igaz, hogy a kárenyhítési kötelezettségnek alighanem része, hogy elvégezteted a szükséges javítást.

Kedves KBS!

Egy társasházban lakó 4th%-al rendelkező tulajdonos milyen módon finanszírozza meg a több milliós javítási tételt?

Közel sem biztos az hogy milliós!

Még egy cserép tetőnél is a cserepek igazítása 100eFt alatt nem megúszható.

Lapos tetőnél meg nem megoldás egy parafa dugó a lyukba;-)

A felmérés szerint az egész tető nagyon rossz állapotban van, tulajdonképpen azt sem tudják megmondani, hogy honnan kerül hozzám a víz. Ez az én zsebemhez mérten úgy gondolom, hogy túl magas összeg lenne... Nagyjából 170-200 nm-ről van szó.

Kedves summer1981!

Ha nem reagál az ütk. akkor

Tértivevényes levél a hiba felderírése és kijavítása plussz az okozott kár megtérítése ügyében.
Feltétlen szerepeljen a levélben az Ön ingatlanában keletkezett kár helyreállításának, vagy a munka ellenértékének megfizetésének igénye.
(ezt évenként meg kell ismételni.)
Amennyiben egyedül marad a problémával, akkor csak a polgári peres eljárás marad.
Lehet közjegyzővel előzetes igazságügyi szakértői vizsgálatot kérni.
Meg kell határozni az okozott kár nagyságát, mert a perben ennek jogossága és mértéke a tárgy.
A per illetéke a követelés 6% min 15 eFt.
Ja és két év átfutás.
A szakértő 100 eFt.
Persze ez pernyertesség esetén visszakapja.

Szóval nem irigylem;-((((((

Tanácsot szeretnék kérni. A társasházunkban a közös költség befizetésének morálja kezd rendeződni, pedig társasházi biztosítást, lakáskasszát is fizetünk már.Viszont két lakás megüresedett (idős lakók elhalálozásával). Tudomásunkra jutott, hogy két igen problémás vásárló jelölt jelent meg, akiknek jövedelmük, bejelentett munkahelyük nincs. A szomszédok előre aggódnak, hogyan lesznek együtt élni velük. Tudom, a lakóközösségnek semmi köze az egészhez, de nem lenne jó, ha nagy probléma jönne az új jövevényekkel. Semmi szavuk a szomszédoknak, semmit nem áll a jogunkban tenni? Még a végén a rendes és fizető lakóknak kell menekülni az otthonukból???

Szerezhettek olyan vevőt, akiben megbíztok, vagy megvehetetitek magatok.

A szomszédoknak nincsen semmi joga ilyen esetben? Hiszen az eladó tőlünk függetlenül eladhatja bárkinek. Nem védi semmi törvény az ott élőket?

Most hülyéskedsz? Természetesen mindenkit véd a törvény a jogellenes magatartások ellen. De az, ha valaki eladja a saját lakását, nem jogellenes.

(Szerintem te is azonnal megértenéd a dolgot, ha neked kellene kikérned a szomszédod hozzájárulását a lakásod eladásához. Nekem például az üres lakás tetszene legjobban, biztos lehetnél benne, hogy minden vevődben találnék kivetnivalót. A végén örülnél, ha eladhatnád a kecót az általam hozott vevőnek negyedáron.)

Pontosan azért szeretnék tudakozódni - és nem viccelni -, hogy tisztán lássak. A szomszédoknak tudomásom szerint (ami valószínüleg kivetnivalókat von maga után!) , ha képes megadni az eladási árat, akkor előnye lehet. Nem vicc, hogy a házközösség elgondolkodott azon, hogy az egy szobás ingatlant megvásárolja, és mi törekszünk értékesíteni, még ha nehéz is. Van olyan lakónk már a társasházban, aki kihasználja a közösséget, ő nem járul hozzá a közös dolgainkhoz, jelzáloga is van bőven. És az árverezés is sikertelen volt. Akkor mit tudunk tenni? Hát ahogy lehet védjük magunkat. Csak ezért kérdeztem.

„Szerezhettek olyan vevőt, akiben megbíztok, vagy megvehetetitek magatok.”
Ezt már elsőre mondtam.
Elővásárlási jog csak akkor van, ha az alapító okirat rögzíti - de nem szokta.

Köszönöm, hát ez nem jó hír. Akkor legyünk optimisták.

T. nandy!
Köszönettel vettem segítőkész reagálásod! :-) Nem tudhatom, a nick neved alapján, hogy Ütk.-t tisztelhetek-e benned, vagy egy „egyszerű” fórumozót?!?
Akár ez akár az, igyekszem választ adni, megvilágítva egy-két dolgot.
SZVB. de facto létezik, de jure nem, mert nem felelnek meg a Ttv. 27.§(3)bek.-nek, valamint az SZMSZ-nek. Egyéb iránt pedig nem hajlandóak a tulajdonosokkal megbeszélni semmit, sem közgyűlés által sem egyéb módon. Szembehelyezkedtek tulajdonostársaikkal, több mint 20%-os közgyűlési kezdeményezésével is!
Mivel a Ütk. közgyűlést sem akar, evidens, hogy lakógyűlésre sem méltóztatna eljönni!
Nemcsak „néhány dolog” érdekli a tulajdonosokat, hanem alapból az, ami tartalmi, és az mennyibe kerül, mi az indokolt!!! bekerülési költség, mert ugye a tulajdonosok fizetik a beruházást!!!
Teljesen igazad van „jogos” az, hogy mindent tudni akarunk!
…és zárójelben jegyzem meg tisztában vagyok, milyen jogkövetkezményei vannak egy lakógyűlésnek, és egy közgyűlésnek ill közgyűlési határozatnak!
Az pedig, hogy „szerencsés” vagy nem, hogy tulajdonos „szólóban írogat” vagy „betekint” nem ez határozza meg hanem! A Ttv. 3.§ (1) és (3) bek.-e!
Szóval nem szabadon választott, hogy egy Ütk. - akit ugye mi fizetünk - mit enged vagy mit nem! Mi tetszik neki…vagy mi nem…
Van amúgy erre rendszeresített hivatalos „fogadónap” ami pont ezt biztosítja! Jelen esetben pedig NEM!
Egy Ütk.-nak amikor ilyen feladat ellátására szerződik ezzel, azaz a szerződésével vállalt feladataival, tisztában kell lennie, ha nem, akkor lehet - kérem más pályát választani…
Azt még észrevételezem, hogy sajnálattal konstatálom, nem láttam itt egyértelműen Ütk.-s megnyilatkozást a kérdéseimre.
Neked még egyszer köszönöm. Üdvözlettel.

Tisztelt hozzáértők!

Lenne egy kérdésem, remélem itt kapok rá választ.
Önkormányzati bérházban, ahol ugye Önkormányzat a tulajdonos és a lakók bérlők határozott idejű szerződésekkel, ha ez számít. Szóval az önkormányzat egyik dolgozója kifüggesztette a házban az új házirendet a polgármester aláírásával, amiben többek között az áll, hogy júniustól nem tartható állat az épületben. Többeknek van kutyája, macskája vagy madara. Ez így megfogalmazva egyértelműen azt jelenti, hogy aki nem ad tovább az állatán, annak felbonthatják a szerződését házirend megszegése miatt. Egy másik pont ezt is kimondja, hogy aki megszegi a házirendet, annak a szerződését felmondhatja az Önkormánzat. Telefonos érdeklődésemre az önkormányzattól azt a választ kaptam, hogy jogukban áll, mint tulajdonosnak megszabni, hogy tartható-e ott állat vagy sem.
Több kérdés is felmerül bennem ezzel kapcsolatban:
Jogszerű-e egyoldalúan módosítani a házirendet a bérlők megkérdezése nélkül? A lakók a szerződéskötéskor aláírták az akkor hatályos házirendet, hogy elfogadják. Most az újat nem szükséges elfogadtatni valamilyen formában velük? Elegendő csak kiragasztani az újat?
Megszabható-e korlátozás az állatok tartására vonatkozóan úgy, hogy az érinti a már jelenleg is ott élő háziállatokat?

Ha esetleg tudna nekem valaki pontos jogszabályi hivatkozásokat írni, hogy miért jogszerűtlen (vagy éppen jogszerű) ez, azt nagyon-nagyon megköszönném. Nagyban segítené az Önkormányzattal való tárgyalást.

Köszönöm előre is.

Éva

Edit 22!
A mi társasházunknál is ugyanez történt. Úgy látszik nem egyedi ez a szituáció. Írhatnál privátban, én a te címedet nem látom.

Viccuka,
az önkormányzat nem alkothat olyan rendeletet, amely ellentétes más jogszabállyal. Márpedig ez a korlátozás - nemhogy a tiltás - ellentétes az állatvédelmi törvénnyel és az ennek felhatalmazása alapján született kormányrendelettel is. Ávtv: 1998. évi XXVIII., Kr.: 41/2010. (II. 26.).
Érdemes böngészni mindkettőt, mert vannak persze okok a korlátozásra és a tiltásra is - szomszédság zavarása, mozgástér hiánya, élettér szűkössége, stba...
üdv. Filamér

Filamér

Az önkormányzat mint tulajdonos, lazán visszaél a helyzetével, pillanatok alatt felmondja a szerződést és pereljen a kirúgott bérlő. A világ a 2/3 óta nagyon egyszerű lett!

Ugyan, ugyan. A tél is Orbán miatt múlik olyan lassan?

Viccuka, mivel a házirendet - a módosított SZMSZ-en belül, - a társasház tulajdonosainak 51% -ának belegyezésével lehet módosítani, így tulajdonosi jogainál fogva, módosíthatja a megkérdezésed nélkül.

Mindazonáltal, nem csak önkormányzat él ezzel a jogával, nekem is van olyan házam, ahol a szomszédok elunták, hogy a kutyaszart szedegetik az udvarról ráérő idejükben, - mert a gazdinak derogál - vagy egész nap az ugatását hallgatják, míg a gazdi dolgozik, így a többség megtiltotta bármiféle kutya tartását. Tudniillik, még az állattartás sem szül automatikusan ahhoz való felelős magatartást, és nincs semmilyen kényszerítő jogszabály, ami szabályos tartásra kötelezné az állattartót, magánterületen. A közterületesek nem mennek a lépcsőházba, udvarra büntetni a kutyaszarért, a cseréletlen macskaalom szag terjengése sem ütközik semmilyen jogszabályba.

Én azt szoktam mondani az ilyen lakóknak, mielőtt az Istenhez kezd szaladni panaszra, élje bele magát a másik fél helyzetébe néhány percre, és aztán szaladjon.

"nincs semmilyen kényszerítő jogszabály, ami szabályos tartásra kötelezné az állattartót, magánterületen"
De igen, van.
Az egy másik kérdés, hogy a jogszabályban foglaltak betartása miként ellenőrizhető (rendszerint a szomszédok feljelentése alapján történik meg) az meg pláne más kérdés, hogy a jogellenes magatartást valóban szankcionálják-e....