Társasházak jogásza!

Tisztelt Fórumozók,

Tanácsot szeretnék kérni társasházi lépcsöház lezárásával kapcsolatban. Jelenleg egy 4 emeletes szintenként 4 lakásos társasházban lakom cirka 15 éve. Annak idején Édesanyám az elözö közöskéviselövel megegyezve, illetve a lakók beleegyezésével lezáratta a lakás bejárata elötti lépcsöházi részt amely kb. 4 nm alapterületü. Ezen a területen nem helyezkedik el se külön szellözö, se tüzvédelmi rendszer ami hozzáférését gátolná az utólagosan felszerelt ajtó.
A lakást idöközben megörököltem és a lakás értékesíte a terv jelenleg. A lakás melletti szomszéd aki annak idején amikor a külön ajtó felépítesre került már ugyanúgy a szomszéd volt és kis huza vona után nagyjából 10 éve mióta a lezárás megtörtént ö is beleegyezett. Viszont a jelenlegi helyzetben, ahogy megtudta, hogy eladó az ingatlan bármikor amikor van érdeklödö hangsúlyozza, hogy bontassam el a lezárt részröl az ajtót mert az nem a lakáshoz tartozik és egyébként is annak nem kellene ott lennie. Az érdeklödöknek egyébkent minden alkalommal hangsúlyozom, hogy az a rész nem szerepel a tulajdoni lapon mivel utolagosan lett lezárva.
Az azóta lecserélt közösképviselöhöz is fordult már a szomszéd, hogy elbontassa a lezárt részt. Egyébként a társasház többi lakóját továbbra sem zavarja, hisz nem zár el közös teret senki elöl.

Ilyen esetben mit lehet tenni, jogszerü az egy szomszéd által kezdeményezett elbontás, vagy az épitéskori beleegyezés a mérvadó?

Köszönöm elöre is a segítséget.

adam.p

Szerintem ha a társasház közgyűlési többsége határozattal hozzájárul, hogy a kérdéses részt a lakás tulajdonosának kizárólagos használatába adja, és engedélyét adja hozzá, hogy azt lezárja, ÉS minden hatósági engedélyt ehhez beszerez, akkor a szomszéd véleménye nem fog számítani.

Szvsz az egyetlen hatóság akitől engedély kellene az a katasztrófavédelem, és bár látatlanban nem fogadnék azért rá, de tartanék tőle, hogy nem adják azt meg. Nem olyanok.

adam.p

„Egyébként a társasház többi lakóját továbbra sem zavarja, hisz nem zár el közös teret senki elöl.”

De, pontosan azt teszi! A lakás előtti rész közös társasházi terület. De valóban az előttem szólónak abban van igaza, hogy lakások előtti részt a katasztrófavédelem nem fog soha engedni lezárni.

„Ezen a területen nem helyezkedik el se külön szellözö, se tüzvédelmi rendszer ami hozzáférését gátolná az utólagosan felszerelt ajtó.”

Viszont a falban közös vezetékhálózat haladhat, amihez így szükség esetén nem lehet hozzáférni.

Egyébként a sima beleegyezés szerintem kevés, simán akár még egy egyhangú közgyűlési döntés alapján az ilyen kihelyezett előterek után akár havi bérleti díjat is szedhet a társasház az adott lakótól, sok helyen van rá példa.

Háát?
.
Ha 3 szomszéddal nem tudsz megegyezni akkor kár erőltetni.
.
4 lakásban közös képviselő?

Meddig tartozik a lakáshoz a körfolyosó és korlát, amennyiben a lakás bejárata a körfolyosó végén sarokban van, rá merőleges falon konyhaablakunk van?
Másnak nincs ezen a területen ablak, ajtaja?
Utána van még egy állandó lakóval nem rendelkező külföldi tulajdonú lakás, elötte külföldön dolgozó tulajdonossal rendelkező lakás.

Semennyiben.

Lakáshoz tartozik= használati jog van rá, elnézést így értettem. Virágokat tartunk a korláton,mint a többi lakó álló ruhaszárító van az ajtó előtt.
Átjáró forgalom nincs, utolsó közelben nyíló lakást " szellőztető" nem tulajdonos nénike kötekszik...

Közöld vele hogy foglakozzon a saját dolgával,mert a korlát is a tied,meg a folyosó is amin a lakását megközeliti a tulajdoni hányadod arányában.

Tisztelt Fórumozók!

Egy most, a veszélyhelyzet idején összehívott közgyűléssel kapcsolatban kérdeznék, melynél nem beszámoló, és nem közös képviselőt érintő, hanem egyéb témában történt az írásbeli szavazásra felhívás.

(A házban intézőbizottság van és egy határozatokat mindig perlő szomszéd.)
__________________

A meghívó elején részletezve van az ügy és a körülmények, ami miatt szavazni kéne, majd:

"...

A járványügyi veszélyhelyzet ideje alatt a társasházak nem tartanak közgyűlést, kivéve, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérik. Ebben az esetben a döntés csak írásbeli szavazással hozható meg.

A társasház intézőbizottságának elnöke (egyben 12% tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostárs) ezért, egyeztetve az intézőbizottsággal, írásbeli szavazást kezdeményez a ... témában az alábbi határozati javaslattal:

..."
__________________

A mindenért perlő szomszéd már jelezte is, hogy az intézőbizottság elnöke csak 6% arányban tulajdonos (és igaza van, mert közös lakás a házatársával), ez 10% alatt van, ezért nem kérhette az írásbeli szavazást, így az érvénytelen lesz.

Kérdésem, hogy az intézőbizottság elnöke által kiküldött meghívóban kötelező -e leírni, hogy mely tulajdonostárs(ak) kérték a közgyűlés összehívását? Esetleg eleve kötelező csatolni az írásos kérést a meghívóhoz, ezért anélkül érvénytelen az egész?

Az nem elég, hogy az intézőbizottság (3 tulajdonos) jóval meghaladja a 10 % tulajdoni hányadot? Vagy a fenti megfogalmazás és a hibás tulajdoni hányad feltüntetése miatt érvénytelen az egész?

Az lenne az eljárás, hogy az intézőbizottságban lévő tulajodonosok felkérik önmagukat írásban?

Köszönöm a válaszokat.

„102/2020. Korm.r
11. §
(2) Közgyűlést kell tartani, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérik. Ebben az esetben a döntés csak írásbeli szavazással hozható meg, ideértve azon tárgykörökben való döntést is, melyekben azt a szervezeti-működési szabályzat vagy korábban hozott közgyűlési döntés kizárja. Az írásbeli szavazás módjára a szervezeti-működési szabályzat rendelkezései az irányadók. Ilyen rendelkezés hiányában az írásbeli szavazás részletszabályait - ideértve az eredmény megállapítását is - a közgyűlési meghívóban kell megállapítani. Az írásbeli szavazás eredményét a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke - a szavazásra megjelölt határidőt követő nyolc napon belül - írásban köteles a tulajdonostársakkal közölni.”

Ezt írja a rendelet. Ez alapján kellett volna meghívót írni.
Félreérthető, és valóban hibás így a levél. Ha csak ő is írta alá, más elvileg hivatalosan nem kérte, az legalábbis támadási felület.

Írjatok egy új levelet. Figyelve a részletekre.
Nem kell magukat felkérni.
Az intézőbizottság írásbeli szavazást rendel el, az alábbi tulajdonostársak közös kérésére, nevek, tulajdoni hányadok, megállapítva, hogy ez több mint 10%. Utána szépen minden ami kell, ok, napirend, határozati javaslat, miegymás.

Akkor a rendeletben arról van szó, hogy a tulajdonostársak NEM a közös képviselőtől kérik a közgyűlés összehívását, hanem közvetlenül írnak a tulajdonostársaknak?
Ha igen, akkor teljesen félreértettem.

Én a Társaházi 35. § (2) alapján gondolkodtam:
"Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérték. Ha a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a kérés kézhezvételétől számított 30 napon belüli időpontra a közgyűlést nem hívja össze, azt a harmincadik napot követő 15 napon belüli időpontra a számvizsgáló bizottság, ennek elmulasztása esetén az összehívást kérő tulajdonostársak vagy az általuk írásban megbízott bármely tulajdonostárs jogosult összehívni."
Itt egyértelműen arról van szó, hogy a közös képviselőtől kérik és HA nem lép akkor hívhatják össze közvetlenül a tulajdonostársak, ezért gondoltam.

"Írjatok egy új levelet. Figyelve a részletekre."
Az előző meghívót érvényteleníteni kell ilyenkor? Kell egy teljesen új összehívás/szavazási meghívó?
Az eredeti szavazással mi lesz? Van aki már szavazott is.

Félreértetted.
drb... idézte a törvényt.
A társasházban vagy közös képviselő van vagy Intéző Bizottság.
.
Az irásbeli szavazást mindkettő elrendeheti,ehhez nem kell 10 % .

"Az irásbeli szavazást mindkettő elrendeheti,ehhez nem kell 10 % ."
Ezt értem, hogy normál esetben így van, de most a rendelet felülírja a törvényt, ezért szerintem kell a 10% aki kéri.

102/2020. Korm.r
"11. § A veszélyhelyzet ideje alatt a társasház – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – nem tart közgyűlést.
(2) Közgyűlést kell tartani, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérik."

Ok, kell egy új meghívó/szavazás.
Van megszabott idő ami két elrendelt írásbeli szavazás közt el kell teljen?
Az első, félreérthető meghívót/szavazást nem kell/lehet visszavonni?

Karkera,

Nincs ilyen konkrét időpont.

Szerintem írjatok minden tulajdonostársnak egy levelet, hogy az XY. napon kelt írásbeli szavazás tárgytalan, nem kell aszerint eljárni senkinek, mert a kiírása érvénytelen volt.

Aztán egy hét múlva mehet az új, már a helyes, minimum 10%-os arány, és a kérelmezők megjelölésével. Minden más lehet ugyanaz.

Értem, akkor így fogunk eljárni.

Amúgy a zárójeben szereplő állítás "A társasház intézőbizottságának elnöke (egyben 12% tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostárs)" abban az esetben sem valós, ha a házastársától állandó meghatalmazással rendelkezik? (6+6 %)

Hm.

Határeset.

Ha a "rendelkezik" igét "tulajdonolja" értelemben értelmezzük, akkor nem. Ha úgy, hogy "utasít", vagy "joga van szavazni vele", akkor igen.

Nem tudom.

Ha tényleg ilyen kekec majmotok van, én biztosra mennék a helyetekben.

Tisztelt Fórumozók!

30+ lakásos társasházház alapító okiratában az épület szerkezeti elemei (födém+szerkezeti falak) KÜLÖN tulajdonba kerültek. Közös tulajdon csak a földterület, meg a vezetékek.
Véleményem szerint az alapító okirat jogszabályellenes, ellentétes a Társasház tv kógens rendelkezéseivel, így alkalmazni nem lehet.
Egyes tulajdonostársak viszont a felújítási munkákat ezen elvek alapján kívánják intézni.(pl tető szigetelés a felső lakók költsége)
Kinek mi a véleménye erről?

Előre is kösznöm!

"Ha tényleg ilyen kekec majmotok van, én biztosra mennék a helyetekben."
Meggyőztél!

Köszönöm a válaszokat.

Dexi
.
Elég furcsa rendelkezés.
Ezen az alapon senki nem mehet fel a tetőre,csak az akinek a nevére írták.
.
Az szmsz-el ellentétben itt nem fordulhatsz a Jegyzőhöz.
.
Marad a bíróság.
Nem olcsó,de töredékébe kerül mint egy tetőfelújitás.

Dexi
.
Elég furcsa rendelkezés.
Ezen az alapon senki nem mehet fel a tetőre,csak az akinek a nevére írták.
.
Az szmsz-el ellentétben itt nem fordulhatsz a Jegyzőhöz.
.
Marad a bíróság.
Nem olcsó,de töredékébe kerül mint egy tetőfelújitás.

dexi,

sok mindent nem irtál, pl. mikori az Alapitő okirat? Lehet, az épittető nevén van a ház?
Biztos hogy mind a 30 lakás külöm-kúlőn tulajdonban vannak már? Kifizették a lakást vagy pedig részletfizetésben vannak?

Biróság helyett egyszerubb az alapitó okiratot módositani, egy közgyúlésen, nem?

Hát az lehetetlen....

Tisztelt fórumozók!

„Az írásbeli szavazás eredményét a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke - a szavazásra megjelölt határidőt követő nyolc napon belül - írásban köteles a tulajdonostársakkal közölni”

Ebben szükséges név szerint feltüntetni ki hogyan szavazazott, vagy elég csak a szavazati arányokat és az eredményt feltüntetni?

Köszönöm

Tisztelt Szakértők!

Szeretnék tanácsot kérni egy lassan 12 éve húzódó ügyben. Társasházunk 7 lakóból áll összesen, közös a tetőszerkezet de csak egy bizonyos szakasza van teljesen lepukkanva. Egy U alakú társasházat kell elképzelni aminek az egyik oldala 12 éve folyamatosan ázik! Ez idő alatt egyetlen lakó próbálta megoldani és hárítani a nagyobb károkat több kevesebb sikerrel.(saját pénzen!!!)
Társasházunk mindig arra hivatkozott,hogy nincs elég pénz a felújításra így kötött pár évvel ezelőtt egy megtakarítást azzal a céllal,hogy majd ebből lesz rendezve a tető. Tavaly le is járt ez a megtakarítás és végre elegendő pénz állna rendelkezésre a tető javítására.Viszont most ennek 2 akadálya van az egyik egy lakó és a másik a közös képviselőnk.

A "kedves" lakó most kitalálta,hogy az ő oldalát is fel kellene újítani akkor már mert ,hogy néz az ki,hogy az ő oldala nem lesz megcsinálva. Hozzátartozik a történethez az ő része nem ázik be és a tetőszerkezete is nagyságrendekkel jobb mint a mi oldalunkon ahol is ahogy már említettem 12 éve ázik a faszerkezet és ezen a rosszabbik oldalon elhelyezkedő lakásokon belül egy nagyobb esőzésnél a csillárból csöpög a víz!!! A mennyezet természetesen ronggyá van ázva és vízfoltok mindenütt az egész lakásban. Padláson megy a vödrök kihelyezése és folyamatos ürítgetése napjába többször is ha esik.

A közös képviselő jóban van az említett felújítást ellenző szomszéddal és ezt nem is titkolják. Konkrétan elismerte ez a lakó egy beszélgetés alkalmával,hogy ők az önkormányzatból ismerik egymást régről és nem fognak egymásnak keresztbe tenni mivel munkákat is adnak egymásnak. Tehát ők egy követ fújnak mindenben.
A közös képviselő semmit nem intéz. Több olyan eset is volt amikor a lakóknak maguknak kellett utánajárni és elintézni egy-egy ügyet mert a képviselő csak ígérgetett és húzta az időt a végtelenségig. Közgyűlések alkalmával mindenre nemleges választ ad, amit ő nem akar vagy éppen nem tud intézni és ha kérdőre vonják emiatt akkor azt mondva csinált társasházi törvényekre hivatkozva letudja. Teljes a parasztvakítás a részéről a lakók felé.

2 hete írtunk egy panaszlevelet amiben kértük a közös képviselő leváltását. A 7-ből 3 lakó alá is írta.(akiket érint ténylegesen a beázás). Ezt beadtuk a társasházat kezelő cég igazgatójának megkerülve ugye a közös képviselőnket mert őt ismerve csak röhögne egyet és a kukába landolna a levél. Azóta sem jött semmilyen válasz.
Mivel itt igen komolyan megy ennél a cégnél csókosok támogatása és a "mutyizás" már bocsánat de nem tudok rá jobb szót (mert a másik csúnya lenne) nagyon valószínű,hogy az igazgató is egy jót nevetett a levelünkön majd kihajította. Gondoltunk rá,hogy a jegyzőhöz fordulunk de mivel komoly önkormányzatos ismeretségekkel rendelkezik mind a társasházat kezelő cég mind pedig az a "jóindulatú" lakó is aki megtorpedózza évek óta a felújítást így nem sok értelmét láttuk.

A lakásbiztosítót is megkerestük már ez ügyben,de ők nem fizetnek beázás miatt mivel előbb a társasháznak kellene a tetőszerkezetet megjavítani, addig egy fillért nem adnak. Közben a lakás értéke nulla lesz mert lassan beszakad a mennyezet most már attól félünk.
Saját pénzen nem csináltathatjuk meg mert végig az egész szakaszt bontani és újraépíteni kellene ennyi év után már és amúgy sem a mienk a tetőszerkezet. (társasházi tulajdon)

Ebben az esetben mit lehet vagy mit érdemes tenni?
Pereljük be a társasházat, azaz magunkat is egyúttal? Egyáltalán lenne értelme? Mert az ügyvédi költségek tudtommal igen magasak lehetnek egy elhúzódó ügy esetében.
Teljes a tanácstalanságunk,végső megoldásként ügyvéden gondolkodunk de nem tudjuk,hogy lenne-e értelme mert az idő sürget mivel a tető lassan beszakad. Szóval évekig tartó pereskedés nem megoldás számunkra.

„ Egy U alakú társasházat kell elképzelni aminek az egyik oldala 12 éve folyamatosan ázik!”
Van még időtök bőven, a következő 12 év megoldja a problémátokat, a fejetekre szakad az egész.
Esetleg valamelyikőtök elolvashatná a társasházi tőrvényt.