ingatlan előtti közterület

„már bocsánat,de itt nincs nagyobb vagy kisebb tulajdoni hányad, mert osztatlan közös tulajdonról van szó!”

Nem mindig tudom eldönteni, hogy viccelsz-e.

Azt-e mondod, hogy osztatlan közös tulajdonnál nincs tulajdoni hányad?

Hümm.

Egyébként, amire gondolhatsz, abban igazad van, én is ezért írtam hogy az osztatlan közös miatt egyetemlegesen felelnek a takarításért is, és az esetleges büntetésért is, ha ez elmaradna.

De ettől még az egymás közötti (!) viszonyukban tetszőlegesen megállapodhatnak.

MajorDomus

Ez majdnem pont olyan kérdés, mint ahogy nekem az előző lakhelyemen nem volt semmi utcafronti rész, mivel én egy udvari épületben laktam. Az utcafronti épületrészemben albérlő lakott, de ő magasról letojta mindig a hóeltakarítást, így rá nem számíthattam - bár valljuk be, ő sem a levegőben járt ki-be. Ehhez képest osztatlan közös tulajdon lévén mégis csak részben az én dolgom is volt az utcafronti rész eltakarítása - azért a szomszéd épülete előtt meghagytam mindig neki - ha nem akartam büntit érte.Sőt a szomszéd is csak egy keskeny járó-részt takarított el, úgyhogy ha én kocsival ki akartam tisztességesen állni az udvarból, akkor az egész udvar jóformán rám várt mindig. Szerencsére már nem lakom ott. :-)

Szóval nyugodtan takaritsátok közösen.

már bocsánat,de itt nincs nagyobb vagy kisebb tulajdoni hányad, mert osztatlan közös tulajdonról van szó!

csak a telek használatában van eltérés, mármint annak mértékében, semmi közé nincs a külső járda használatához.

Én nem értek hozzá, de szerintem ez pont olyan, hogy a harmadik fél (aka polghiv) felé egyetemlegesen feleltek azért, hogy a törvény szerint síkosság mentesítve legyen a járda, meg az egyéb előírt munkák meglegyenek. Aztán egyetemlegesen büntet, és attól hajt be, akitől akar vagy tud.

Aztán, hogy ezt Ti magatok között hogy intézitek, magánügy. Így is lehet, úgy is lehet.

Ha tényleg társasház vagytok, akkor esetleg ráhúzható lenne a Tht közös költség szabálya, bár ez nem pénzbeli kiadás, de ez is egyfajta "költség", hogy ki lapátol többet.

„24.§(1) A közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (a továbbiakban együtt: közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik.”

De ebben se munka, se a közös részeken kívüli részről nincs szó (az utca, járda ugye nem is közös tulajdon), szóval csak nehezen lehetne ráerőltetni.

Szerintem az is védhető logika, hogy ha már van használati megosztási szerződés, akkor a használathoz kapcsolódjon a kinti munkák elvégzése is, és igen, a saját kerítésrésze előtt az azt a részt használó takarít, vagyis a kisebbségi tulajdonos nagyobb részt.

Itt nincs szabály. Ha társasház vagytok, közösen meghatározzátok, és az SZMSZ-be foglaljátok. Sajnos a többségi tulajdonos fog dönteni, úgyhogy jó eséllyel az utóbbi lesz. Elvileg bíróságon megtámadhatod a határozatot, ha jogos érdekedet jelentős mértékben sérti a határozat. Kérdés, hogy érdemes-e, nyerhető-e. Nem lennék biztos benne, mert itt jelentős érdeksérelem érzésem szerint nincs, a kisebb tulajdonos többet dolgozik, de az az ő kizárólagos használati területe előtti rész. Vagyis érthető indok.

Szerintem, de mondom, nem értek hozzá.

Kérdezek: Adott egy 2 lakásos társasház. A telek osztatlan közös tulajdon, a kizárólagos használatú részek tulajdoni aránya 60 - 40%. Saroktelek, a két lakás elhelyezkedéséből adódóan a kisebb lakás kisebb telekrészéhez jóval nagyobb utcarész jut, mint a másik lakáshoz. Közösen felelnek a telek körüli közterület rendben tartásáért. Hogyan oszlik meg a telek körüli közterület (járda plusz az úttestig tartó zöldterületek) tisztán tartása, gondozása, hóeltakarítás, stb. Mindenki maga előtt takarít, azaz a kisebb telekrész használója sajnos így járt, a munka kb 3/4-e neki jut? Vagy tulajdoni hányad szerint, de legalábbis fele-fele arányban? A vezérelv lehet-e az, hogy a nagyobb ingatlan tulajdonosa ne csak az előnyeit élvezze, hanem a kötelességeket is korrekt módon vállalja?

F.Laca

„Tehát én - pl. Szeged városában - ha a házam elé vendéglői teraszt teszek ki, vagy csupán egy hirdetőtáblát, oszlopot, vagy kirakatot, ahhoz a város vezetésének a gyakorlatban semmi köze nem lehet, hisz ők azon közterület használati jogát eme rendeletükkel simán átruházták az ott élő/lakó ingatlan tulajdonosára. Azaz - a példában - rám.”

Nem, nem a te tulajdonod a ház előtti járda, tehát nincs jogod rá csak úgy bármit is kihelyezni egyetlen településen sem az országban. Nem a tulajdonjogát ruházza ugyanis rád a település, hanem csakis a tisztán tartásért vagy felelős. Ha tulajdonos lennél, akkor a járda javítása is a te feladatod lenne, de mivel azért már a város a felelős, így ők gyakorolják a tulajdonosi jogot.

„Szeged egy bűnös és elég hülye város, lakik ott néhány rokonom.”

Ha a mondat első része igaz, akkor valljuk be, hasonlítasz a rokonaidra. :-D Szerencsére én úgy gondolom, hogy Szegeden legalább van eszük az embereknek, amikor az X-et kell ötévente elhelyezni.

„Olvastam régebben a víz-ügyeikről. Miközben nálunk - pl. a telken - ha ott nincs semmiféle vízfogyasztás, akkor nulla a számlám végösszege. Persze Szegeden ez pont nem így van, ott bizony még a nulla fogyasztás után is kell fizetni ... állítólag valami "rendelkezésre állási" alapdíjat. A nagy semmi alapdíját.”

Te a hétvégi gazos telkedről beszélsz, ahol még a saját sz@rodat is megennéd, ha fizetni kéne azért, hogy azt onnan elvigyék és megpróbálod összehasonlítani egy tartós lakás céljára használt ingatlanhoz, ahol nem csak víz, hanem még csatorna is van. Talán nem kéne! ;-)

Mellesleg csak megsúgom neked, én egy hónap alatt elfogyasztott 3 köbméterre - ez pontosan 3000 liter víz - fizetek 2300 Ft-ot úgy, hogy ebben minden benne van. Tehát nem tévedtem, amikor azt írtam, hogy te még a saját sz@rodat is megennéd... :-D

Borzasztó...

Egész pontosan nem az ingatlan előtti járdát kell tisztántartani, hanem az ingatlannal közvetlenül szomszédos közterület azon részét, amely gyalogosforgalom céljára szolgál. Ez amúgy rendszerint valóban a járda, de lehet pl. lépcső vagy kapubejáró is.
A két ingatlan közötti terület vonatkozásában: a polgári jog szerint az ún. telekhatár (mezsgye) használatára teljes terjedelemben mindkét ingatlantulajdonos jogosult, a használattal járó terhek viselését azonban a határos földterületek arányában kötelesek viselni (ellenkező megállapodás hiányában). Jelen esetben ha nincs külön megállapodás, mindkét tulajdonos köteles teljes egészében tisztántartani. Megállapodhattok úgy is, hogy területileg osztjátok meg a tisztántartást (pl. te tisztítod a füves részt, a szomszédod pedig a lépcsőt), de megállapodhattok időbeli megosztásban is (hétközben te takarítod, hétvégén ő).
Nagyon fontos: Ha nincs megállapodás, mindketten teljes felelősséggel tartoztok a teljes területért, vagyis, ha valami baleset történik, mindketten feleltek.

Télen sokszor hallottuk, hogy az ingatlan tulajdonosának kötelessége az ingatlana előtti járdát síkosságmentesíteni. Ilyenkor a járda melletti zöldsávot kellene rendben tartani. Az én helyzetem a következő: Az én kertem és a szomszéd kertje között van egy lépcső, a lépcső mellett az én oldalamon van egy bokros-füves sáv. Jog szerint kinek a kötelessége lenne a lépcsőt és a zöldet rendben tartani? Józan ész szerint a lépcső a szomszédé, enyém a fű. Valószínűleg nevetségesnek tűnik az egész, de nekem nagy gond. Két kicsi gyereket tartok el és nevelek egyedül, ha hazajutunk az oviból, az estéket nem nagyon akarják télen hólapátolással tölteni, nyáron meg fűnyírással. Ha meg nincs rendben a lépcső, mivel elég nagy rajta a gyalogos forgalom, jönnek a fenyegetőzések, hogy önkormányzatnál panaszt tesznek, ha elesnek, kártérítési pert akasztanak a nyakamba. Amikor csak módom van rá, rendet csinálok,de szeretném tudni, jogosan fenyegetőznek-e. A szomszédot nem kérhetem meg, hogy segítsen rendet tartani, mivel az ő álláspontja az, hogy ha magam nem tudom megcsinálni, tartsak kertészt.