Kedves lilka!
Pontos összeget remélem nem vártál a kérdésed válaszául. Dióhéjban a következőkre számíthatsz: egylakásos lakóépület bővítése bruttó alapterületben mérve 140.000 Ft/m2, és ennek 50 %-a. Tető felújítása és átalakítása (ha az egyébként engedély köteles munkával járt) a teljes tetőfelületre számítva 40.000 Ft/m2 és ennek 50 %-a. Ha esetleg térdfal növelés, vagy új koszorú építés is történt, azt már le sem merem írni. Ehhez jönnek még a belső átalakítások, amennyiben azok érintették a teherhordó szerkezeteket.
A lényeg a lényegben, hogy bizony kell(-ene) fennmaradási engedélyt kérni, amihez bizony csatolni kell a megvalósult állapotot (és ha szükséges, a szabályossá tétel érdekében elvégzendő munkákat) ábrázoló építészeti műszaki terveket is. Magyarán tervezési díj sem kerülhető ki.
Építésügyi bírság, fennmaradási engedély
Jonapot!Koszonom a gyors valaszt!
meg lenne egy kerdesem!Ha meg vannak a papirok es be van adva minden akkor elkerulheto a buntetes?
Mármint milyen papírok vannak meg? Ha engedély alapján és a szerint végezted az építési munkát, akkor miért lenne büntetés?
Ha viszont engedély nélküli (vagy attól eltérő) építésről beszélünk, mint eddig, akkor vagy lesz fennmaradási engedély és ezzel egyidejűleg bírság (ami nem kerülhető el), vagy nem lesz engedély, és elrendelik a bontást.
Tisztelt Szakértő!
Olyan kérdésem lenne, hogy vásárolni szeretnék egy tanyát, amin csak egy épület van bejegyezve. Viszont van rajta egy pici melléképület (kb. 2*6m alapterületű és kb. 3m a gerinc magassága és úgy min. 20 éves lehet) ami nincs bejegyezve, nincs róla se rajz, se engedély.
A kérdés az, hogy lehet belőle bajom, hogy ott van, vagy engedélyeztetnem kellene, mert én azt meg szeretném tartani.
Előre is köszönöm a válaszát.
Üdv!
Kaláka építkezés esetén (engedély van, terv van, minden szabályosan van építve úgy ahogy kell) ha nincs szerződés kivitelezővel, milyen bírságra kell (kell-e) számolni egy esetleges ellenőrzés esetén?
Köszönöm!
Vilamedo
Ha 10 évnél régebbi, akkor nem.
lzs81
Kalákában történő építés eleve nem nevezhető szabályosnak. Az építésfelügyeleti hatóság ceruzája elég vastagon fog. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy ha kalákában megy a kivitelezés, akkor ki vezeti az építési naplót. Ha nincs napló sem, akkor hogyan lesz használatbavételi engedélyed.
Ez valami olyasmi lehet, mint forgalmi engedéllyel rendelkező kocsival szabad-e jogosítvány nélkül közúton közlekedni?
Üdv!
Én úgy értelmezem, hogy tetemes (~50E ft/m2) bírságot akkor szabnak ki, ha jogszerűtlen vagy szakszerűtlen az építkezés.
Én esetemben ez 10 millió fölött lenne.
Viszont van egy táblázat ( http://net.jogtar.hu/…jegy_doc.cgi?… )
ami alapján ha felszámolják azt, hogy nincs érvényes szerződésem, nincs építési naplóm (van, én vezetem úgy ahogy kell) akkor még ha összeadódnak is, akkor sem éri el az 1 millió forintot.
Jól értelmezem, vagy nem?
Segítségét előre is köszönöm
Ha neked az 1 milla nem összeg, akkor biztosan megéri. Mondjuk te olyan építési naplót vezetsz amilyet akarsz, mert az nem lesz építési napló, hiszen azt nem bárki vezetheti. :)
Az építési napló egyfajta szakmai garancia is a beépítésre kerülő anyagokról, a munka minőségéről...stb. Ha azt a cukrász készíti, nem építési napló lesz belőle, hanem dobostorta. Annak viszont lehet jó. :D
Műszaki vezető és építési napló nélkül hogy használatbavételi engedély nem lesz, az sanszos. Bár ha eleve szellemkastélyt akartál építeni, akkor annak meg jó lesz.
Nem azt mondom, hogy nem számít, csak egy generál kivitelezővel kötött szerződés a vállalkozó szerint úgy kb 2,5-3 millió lenne. Csak egy aláírt papírról, beszélünk, semmi munka. Innentől még mindig olcsóbb az akár 1 millió bírság is, ha jól értelmezem a jogszabályt....
OK. Majd a végeredményt tedd közzé itt, mert arra én is kíváncsi leszek.
Szerintem nem ennyire szép az a menyasszony.
Üdvözletem!
Megvásárolnék egy önálló családi házat. Az a problémám, hogy KL-KT területnek nyilvánította az XIX. ker. Önkormányzat és semmilyen engedélyt nem hajlandó kiadni rá.
Szeretném beépíteni a tetőteret. A padlásfeljáró megvan, a lakáson belül. Statikus megnézte, minden rendben. A szarufák közé betehetőek a tetősík ablakok.
A fűtés 1 parapetes gázkonvektor lenne. Kivezetése megoldott.
Ebben az esetben sem kell engedély, vagy bejelentés az építkezéshez?
Köszönöm.
Bejelentés már nem létező fogalom.
Építési engedély nem kell, ha nem érint teherhordó szerkezetet az építési munka. Csak halkan mondom, hogy a lépcső önmagában is teherhordó szerkezet. (Már ha érted a célzást.)
Az engedély nélkül végezhető építési munkák során is be kell tartani az országos érvényű és a helyi építési előírásokat, mert ellenkező esetben az engedélyhez kötött, de engedély nélkül elvégzett építési munkák jogkövetkezményeit kell alkalmazni.
Köszönöm. Értem a célzást. A padlásfeljáró egy külön helyiség, mely az előszobából nyílik. Amolyan igazi retró padlásfeljáró, lépcsővel. A statikus azt mondta, hogy rakassam be az ablakokat és szigeteljem le a tetőteret nyugodtan. A gyerkőc fog majd felköltözni, de csak pár év múlva. Azért csinálnám meg úgymond félkészre, mert nem szeretnék később nagy felfordulást.
A segítségét kérném. Belekezdtünk egy 7*5m melléképület építésébe, a tervező véleményét illetve a környező szomszédok hasonló melléképületeinek méretei alapján nem kértünk rá engedélyt, mert azt mondták, hogy 50m2 alatt és 2,5m belmagasságig nem kell rá engedély. Most viszont az egyik kollegám építkezik és ő beletette a bogarat a fülembe, megnéztem a 2013-as jogszabályt miszerint 50m3 és 3m gerincmagasságig nem kell csak engedélyt kérni. Ön mit tanácsol mit tegyek? Köszönöm válaszát!
Egy kis segítséget szeretnék kérni olyantól aki tudná értelmezni a a pragrafust. Én értelmeztem, de szeretném ha más is értelmezné. Fontos lenne:
312/2012 Korm.rendelet 67.§ szerint 67. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság építésrendészeti eljárást a (2) bekezdésben meghatározott esetekben hivatalból, valamint az építésügyi hatóság megkeresésére és bejelentés alapján folytat le.
(2) Az építésfelügyeleti hatóság építésrendészeti eljárást folytat le, ha az ellenőrzésen megállapítja, hogy
- az építőipari kivitelezési tevékenység végzését a jogerős építési engedélytől és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációtól eltérően,
- az építőipari kivitelezési tevékenység végzését építési vagy bontási engedély nélkül,
A 68§ (3) bek. viszont azt mondja, 68. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság az építésrendészeti eljárását az építtetővel szemben, ha az építtető személye nem ismert, az építkezéssel érintett telek tulajdonosával szemben folytatja le.
(3) Az építésfelügyeleti hatóság az építésrendészeti eljárását megszünteti, ha
- az építtető vagy a tulajdonos a fennmaradási engedély iránti kérelmét határidőben benyújtotta az építésügyi hatósághoz, vagy..
Fontos lenne az értelmezése, mert a véleményem szerint, ha én beadtam a fennmaradási, továbbépítési és veszélyhelyzet elhárítási engedélyt, folyamatban volt az I. fokú építési hatóságnál az engedélyezési kérelmem, akkor az építészrendészeti eljárást erre a jogszabályra hivatkozva meg kellett volna szüntetni. Sajnos egy rossz szomszédi viszony okozta ezt, vettünk egy ingatlan, a volt tulajdonosokkal is pereskedett, amit megnyertek a tulajdonosok most meg velünk.
Kérem, ha valaki tudna ebben segíteni nagyon jó lenne...sajnos a szomszéd aki csak nyaraként jön haza Németországból, mindenkibe beleköt folyamatosan, most mi lettünk a célpont, igaz az ő emésztője a mi oldalunkon van, soha nem szippant legalább 5 éve biztos, sok probléma van még, de lényeg a paragrafus értelmezése most, Kérem aki tud segítsen....ki hogyan értelmezi
A lényeg a 68 § 3) bek.(3) Az építésfelügyeleti hatóság az építésrendészeti eljárását megszünteti, ha
- az építtető vagy a tulajdonos a fennmaradási engedély iránti kérelmét határidőben benyújtotta az építésügyi hatósághoz, vagy..
A kérdés ez lenne ennek a paragrafusnak az értelmezése
monika41
Vagy alakítsd át 50 m3-esre, vagy bontsd el, és úgy kérj rá építési engedélyt.
Ha még csak a falazás kezdődött meg, akkor bruttó alapterület x 100.000 Ft x 0,50 x 0,20 összegű bírság mellett még talán megéri fennmaradási engedélyt kérni, E felett már biztosan ráfizetéses lenne.
Alexu
Mi lenne pontosan a kérdésed?
Folyamatban van veled szemben az eljárás az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságnál is? Mert ha igen, akkor valóban, az építésfelügyeleti hatóságnak meg kellene szüntetnie az eljárását, mivel azt már az építésügyi hatóság fogja lefolytatni. A te szemszögedből egyébként közömbös, hogy ki lesz a lefolytató, hiszen az eredménynek elvileg ugyanannak kell lennie. (Magyarán, ha az épület nem felel meg az építési jogszabályoknak, akkor az építési hatóság is ugyanúgy elbontatja, mint tenné azt az építésfelügyeleti hatóság.)
Üdvözlöm!
A betonkoszorú már rajta van, így is ezek a büntetési szorzók a mérvadóak?
köszönöm válaszát!
Ha koszorú van, akkor már födém is. Ebben az esetben a szorzó a 0,20 helyett már 0,40. De ha a tetőszerkezet építése is megkezdődött, pl talpszelemenek már rögzítésre kerültek, akkor már 0,60. Minden munkanemmel növekszik a készültség és egyre jobban közelítünk a milliós bírsághoz.
Tisztelt nanemaa!
Az ügy érdekében nem mindegy, mert itt egy rosszakaró szomszédról van szó. Az építéshatóság I fokú , nem talált hibát, egy két dolgot megemlített, de azt lehet eszközölni. Az építésfelügyelt viszont mikor kijött leállította addíg az építlkezést míg a fennmaradási engedély nem lesz meg, leírja a jegyzőkönyvben mit talált, semmi kiugró majdan hirtelen 2 napra rá úgy gondolta semmi nem jó le kell bontani. nem furcsa egy kicsit ez a dolog mert szerintem igen, na már most mi nagyon jól tudjuk ez miért történt, vagyis ki játszott közre és miért. Az építésfelügyelet ügyintézője nem a megoldást kereste, hanem a legrosszabb szankciót szabta ki, emellett a helyszíni jegyzőkönyv teljesen eltér attól amit ő utána kitalált, még az építéshatóság is csak lesett a tervezővel együtt. Jogszabályokat sorol,se nem támasztja alá. Hozzáteszem ez az I fokú építésfelügyelet. A lényeg mi időben beadtuk, közben feljelentett a szomszéd, mert őt zavarja nem lát át és nem látja a napfényt. A kérdésem azért fontos a jogszabályra való hivatkozással, mert szerintem és remélem ezt egy másik ember is így látja, ha nem akkor legalább segítsen miért nem, ha elindult az I fokú építéshatósági eljárás folyamatban volt, akkor szerintem az I. fokú építésfelügyeletnek le kellett volna állítani az eljárását és kötelezni azI fokú építéshatóságot, hogy fejezze be az eljárást, hisz náluk már elindult.
Fontos a kérdésem és sajnos az i fokú építésfelügyelet iszonyatosan rosszhiszeműen járt el, nem egy palotáról egy 200m2 -es házról beszélünk, hanem egy rossz állapotban lévő épületről, amit muszáj volt felújítani különben vége van, összedől. Szóval az eredmény nem ugyanaz, mert mást mond az építéshatóság, mást az építésfelügyelet, úgy hogy kint volt szemlén és az építéshatóságnak is feltűnt, hogy a jegyzőkönyv ellentmond a végzésnek. Az ügyintéző hölgy a fáradtságot sem vette, hogy az anyagokat bekérje az építéshatóságtól, semmit nem tudott semmiről Ezért kérem a segítséget.
Nem akarlak elkeseríteni, de nagyon rosszul látod. A hatóság a helyszínen nem dönt, legfeljebb arról, hogy a szabálytalan építést leállítja. Az ügy érdeme az íróasztal mellett dől el a helyszínen tapasztalt és rögzített adatok alapján, mert ott áll rendelkezésre az ügy érdemi eldöntéséhez szükséges valamennyi adat, mint pl a jogszabályok, helyi építési szabályzatok...stb.
Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság nincsenek egymással alá-fölé rendelt viszonyban, így egyikőjük sem utasíthatja a másikat. Szerintem kérni sem kérheti, de ez már más kérdés.
A két hatóság egymás mellé rendelt, egyes ügyekben szinte párhuzamosan járnak el. Annak előzetes eldöntése, hogy a szabálytalan építményre a fennmaradási engedély megadásának feltételei fennállnak, vagy megteremthetők, az építésfelügyeleti hatóság hatásköre, míg magát a fennmaradási engedélyezési eljárást az építési hatóság folytatja le.
Ha az építésfelügyeleti hatóság azt állapítja meg, hogy egy építményre fennmaradási engedély nem adható, vagy a kötelezett (felszólított) ügyfél a rendelkezésére álló határidőn belül nem nyújtja be a fennmaradási kérelmét, akkor köteles elrendelni a bontást.
Ennek kapcsán közömbös, hogy te egyébként megkérted a fennmaradási engedélyt, vagy sem. Főleg, ha ezt nem az építésfelügyeleti hatóság által meghatározott időn belül tetted.
Egy dolgot tudok vigasztalásul mondani: Ha az építésfelügyeleti hatóság elrendeli a bontást és te ezzel nem értesz egyet, élhetsz a fellebbezési jogoddal. Ha ezt nem teszed, akkor végrehajtják a bontást az építésügyi hatóság döntésétől függetlenül.
T. Szakértő!
Az Étv. 49. § (2) bekezdésével kapcsolatban lenne kérdésem:
A jogszabály szerinti "szabálytalanság megszüntetése"-t hogyan kell pontosan értelmezni:
a.) az építménynek az építési engedélyhez képesti szabálytalanságát kell megszüntetni vagy
b.) az építménynek a szabálytalanság megszüntetése idején hatályos szabályozás alapján kell szabályosnak lennie vagy
c.) az építménynek a fennmaradási engedély kérelmének benyújtásakor hatályos szabályozás szerinti szabályosságát kell megvalósítani?
Köszönöm a segítséget.
stk5
„Étv. 49. §
(1)289 Ha az építésügyi hatóság a 48. § szerint a fennmaradási engedélyt megadja, illetőleg a lebontást tudomásul veszi, ezzel egyidejűleg - a Kormány rendeletében meghatározott mértékben és módon - építésügyi bírságot szab ki.
(2) Ha az építtető a szabálytalanul megépített építményt, építményrészt a kiszabott építésügyi bírság megfizetésére előírt határidő lejárta előtt lebontja, vagy a szabálytalanságot megszünteti, az építésügyi hatóság a bírságot elengedi. Egyéb esetekben a kiszabott építésügyi bírság nem engedhető el.
(3) Az építésügyi bírság nem mentesít a büntetőjogi, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.
(4) Nem szabható ki bírság az olyan jogerős és végrehajtható építési, illetve bontási engedély alapján elvégzett építési tevékenységgel összefüggésben, amelynek az alapját képező határozatot utóbb az építésügyi hatóság a saját hatáskörében vagy az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi felhívás folytán visszavonta, vagy amelyet a bíróság hatályon kívül helyezett, illetve az Alkotmánybíróság határozata alapján az építésügyi hatóság felügyeleti szerve megváltoztatta vagy megsemmisítette kivéve, ha az építtető a visszavonásra (megváltoztatásra, megsemmisítésre, hatályon kívül helyezésre) alapot adó ok tekintetében rosszhiszeműen járt el.
(5) Veszélyes állapotú építmények, épületszerkezetek jogszerűtlen építési tevékenységgel történő veszélyelhárítása vagy részleges elbontása esetén kiadott fennmaradási engedéllyel vagy bontás tudomásulvételével egyidejűleg az építésügyi hatóság építésügyi bírságot nem szab ki.”
A (2) bekezdésben itt már feltárt tényállásról, kiadott fennmaradási engedélyről, és kiszabott építésügyi bírságról beszélünk.
Ennek alapján a szabálytalanság megszüntetése kérdéskörben lényegében az engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően megépített építményrészek elbontásáról beszélünk. Szóba jöhet még az építmény esetleges olyan átalakítása, melynek következtében az eredeti építési munka már nem tartozik az engedélyhez kötött munkák körébe. Ezt elsősorban úgy tudom elképzelni, hogy alapból nem engedély köteles, de az építési szabályoknak nem megfelelően elvégzett építési munkáról beszélünk. Ugyanis egyéb esetekben biztosan teherhordó szerkezetet érintő építésről beszélnénk, és egy teherhordó szerkezetet nem lehet úgy külön engedély nélkül átalakítani, hogy az ne legyen teherhordó. Tehát ha alapból engedély köteles munkáról beszélünk, akkor a szabályossá tétel kizárólag bontásként képzelhető el.
