T. Szakértő!
Köszönöm a válaszát.
Az I. és II. fokú hatóság is egyértelműen azt írta a határozatában, hogy engedélyköteles építkezés valósult meg, engedélytől eltérő kivitelezéssel. Annyi történt, hogy az emeleti fürdő helyett a pincébe került a turbó gázkazán, így a szerelt kémény más hosszban és más helyen valósult meg. Elvileg teherhordó szerkezetet nem érintett, kivéve ha a födémben kihagyott 15x15 -ös nyílás az épület egyik belső sarkában annak nem számít.
Tehát most akkor kérdés az is, hogy pontosan miért kaptuk a bírságot? A kémény szabályossá tehető, illetve szerintem szabályos is, csak nem az építési engedély szerint készült el. Átépíthető az engedélynek megfelelően (2011), vagy a fennmaradási engedély kérelem idején hatályos jogszabályoknak(2012), de akár az átépítésre megszabott határidő alatt hatályos szabályozás szerint is elvégezhető az átépítés (2013)
A kérdés, hogy az Étv. 49. (2) bekezdése ezek közül melyik szabályosságot igényli a bírság elengedéséhez?
Építésügyi bírság, fennmaradási engedély
Bírság elengedéséhez a kéményt elbontod, a födémnyílásokat bebetonozod, az engedélyezett terveknek megfelelő helyen és méretben a kéményt megépíted.
Ha ennyi volt az összes eltérés. Egyebekben megbeszéled a hatósággal, hogy mit fogad el.
Felhívom azonban a figyelmedet, hogy a bírságot csak akkor engedheti el, ha a bírság megfizetésére megadott határidőn belül (60 nap?) megcsinálod ezeket és ezt be is jelented a hatóságnak. Ha lekésed a határidőt, akkor hiába dolgoztál.
T. Szakértő!
Egy vidéken, több mint 10 évvel ezelőtt megépült és használatba is vett lakóházra szeretnénk most fennmaradási engedélyt kérni. A ház építésére az akkori tulajdonos anno nem kért engedélyt, az ingatlan jelenleg beépítetlen területként van nyilvántartva.
A dokumentációt és a kérelmet benyújtottuk, de az építéshatósági ügyintézővel folytatott egyeztetések alapján a kérelmünket nagy valószínűséggel el fogják utasítani. Az indok az, hogy az épület több szempont alapján nem felel meg a lakóházak kialakítására vonatkozó általános előírásoknak (falvastagság, hőtechnikai szempontok, lakószoba belmagassága).
Az lenne a kérdésem, hogy ez így jogszerű-e a részükről. A közművek, a kéményseprő és a felelős műszaki vezető nyilatkozatát mellékeltük, aki igazolta hogy az épület rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotban van.
A 312/2012. korm. rendeletben én azt találtam, "jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül" megvalósított építményre is lehet fennmaradási engedélyt kérni, de ezt az illetékes hatóság nem akarja elfogadni.
Én úgy tudom, hogy tíz év eltelte után bírságolni, vagy átalakítási kötelezettséget előírni már nem lehet, de minden érvünkre nemleges választ kaptunk.
Mi ilyen esetben az előírás?
Válaszát előre is köszönöm.
Kedves Fórumozók!
Olyan kérdésem lenne, hogy mi a helyzet az olyan mellék- és gazdasági épületekkel, melyek már több, mint 10 éve állnak, viszont annak idején nem volt rájuk építési engedély. Az ismerősöm most területet szándékozik venni a meglévő mellé, amihez a szomszédos , mostanit is felméri a földmérő. Az így felvázolt engedély nélkül épített melléképületek miatt kiszabható-e büntetés vagy bármi szankció?
Kedves Fórumozók!
Olyan kérdésem lenne, hogy mi a helyzet az olyan mellék- és gazdasági épületekkel, melyek már több, mint 10 éve állnak, viszont annak idején nem volt rájuk építési engedély. Az ismerősöm most területet szándékozik venni a meglévő mellé, amihez a szomszédos , mostanit is felméri a földmérő. Az így felvázolt engedély nélkül épített melléképületek miatt kiszabható-e büntetés vagy bármi szankció?
10 év után már nem, de nem is lesz feltüntetve a földhivatali térképszelvényen.
Ha engedélyköteles volt akkor is és most is, akkor újra kell terveztetni, fennmaradási engedélyt kérni rá. Nem biztos, hogy megéri.
Bigisu
Igen, jogszerű. A mostani követelmények szerint kell átalkítani a lakóépületet.
A felelős műszaki vezető nyilatkozatára nagy mosoly.
„Én úgy tudom, hogy tíz év eltelte után bírságolni, vagy átalakítási kötelezettséget előírni már nem lehet, de minden érvünkre nemleges választ kaptunk.”
Nem kell összemosni a dolgokat.
Nem bírságolnak. Igaz. Ha nem akarod feltüntetni, akkor ne kérj fennmaradási engedélyt.
Ha kérsz, akkor teljesítsd az építési hatóság előírásait.
Imma
:) Pontos.
:) Köszi. Éppen most elég sok ilyet csinálok. Van olyan is, ahol újra kellett terveztetni, mert még tervek sem voltak meg.
manuel
Nem, de jogerős fennmaradási engedély, vagy az épületek engedély nélküli megépíthetőségét igazoló építésügyi hatóság által kiadott hatósági bizonyítvány nélkül a földhivatal nem fogja feltüntetni az épületeket. (Legalább is nem tehetné meg.)
T. Szakértő!
2008-ban építkezésbe fogtunk( tetőszerkezet teljes építése).A kivitelező megtévesztett és semmilyen iskolai végzettséggel nem rendelkezett a munkával kapcsolatban , viszont én kifizettem munkájának egy részét .Jelenleg bírósági ügyem van a kivitelezővel a munka minősége miatt. A kivitelező, építési naplót sem volt hajlandó vezetni a munkálatairól. Jelenleg,a bírósági ügyben szakértő bevonását kértem, aki az aktuális feltett kérdésekre soha nem válaszol.Az ügyben ez a 2.szakértő , de azt veszem észre , hogy jó neki ha nem válaszol a feltett kérdésre , mert így akkor többet kereshet .
Mit tehetek a szakértővel szemben ?
Mit tehetek a vállalkozóval szemben a nem létező iskolai és szaktudására , végzettségére vonatkozóan ?
Pontosan erre jók az ügyvédek. Innen sem az ügyet nem lehet gyorsítani, sem kérdéseket feltenni, sem a szakértővel kapcsolatos észrevételeket megtenni.
Ha a bíróság kirendel egy szakértőt, akkor azt is megmondja, hogy milyen kérdésekre vár választ. Ha a szakértő a feltett kérdésekben nem nyilatkozik, akkor 1. nem fizeti ki; 2. megbírságolja; 3. megszünteti a kirendelést és másik szakértőt rendel ki.
Egyebekben immával értek egyet, azért ül melletted egy ügyvéd, hogy segítsen.
Köszönöm a válaszokat!!!!
Kedves Fórumozók!
A következő kérdésem lenne.
A nyáron vásároltunk egy családi házat. A ház egy 800 nm-es telken van, és ikerházként épült (két szabadon álló ház, nincsenek semmilyen összeköttetésben, a terveken egy fa gerenda köti össze). A házra van használatba vételi engedély, a szomszéd még építkezik és árulja a házat (még nem döntötte el, hogy beköltözik vagy eladja). A házunk mellé még a kivitelező épített egy könnyűszerkezetes garázst (kb. 30 nm), valamint a kocsibeállót térkőveztette. Úgy vásároltuk meg, hogy kértük a cégtől, hogy a földhivatalban tüntessék fel a térképvázlaton. A feltüntetés megtörtént, a ház a garázzsal és a terasszal együtt 165 nm nagyságban. A beépíthető terület a telek 30%-a, jelen esetben 240 nm. A két ház együtt ezt majdnem eléri. Valamint a zöldterületnek 50%-nak kellene lenni-e, de a mi 400 nm telekrészünkön csak 150nm zöldterület van. A szomszédoktól hallottam vissza, hogy az építési hatóságos hölgynek ez így nem tetszik. Mi így vásároltuk a házat. Ő is látta már korábban, hogy ott a garázs, mert minden szomszéd most építkezik.
A zöldterületnél az ikerszomszédom zöldterületét is beszámíthatom? Ha a szomszéd háza is elkészül és ő is megkapja rá a használatbavételit, akkor kb. 45-50 nm-rel túllépjük a beépíthető 30 %-ot
Kérdésem az lenne, hogy jelen esetben mire számíthatunk az építési hatóságtól.
A válaszokat előre is köszönöm.
A garázsra nincs építési engedély? Ha nincs, akkor hogyan tudták feltüntetni a térképszelvényen?
A zöldövezetet a teljes ingatlanra számolják.
Az építési engedéllyel épített területre adnak használatbavételi v. tudomásulvételi engedélyt, még akkor is, ha az meghaladja a beépítési százalékot.
Valószínűleg a garázsra sem fennmaradási, sem használatbavételi engedély nincs. Az építés ideje, illetve az, hogy a hatóságnak van-e tudomása róla, illetve, hogy nem tekintette-e felvonulási épületnek, nem tudjuk.
A telek beépíthetőségét vélhetően a garázzsal lépték túl, amire fennmaradási engedély nem lesz adható. A fentiek alapján valószínűsíthető, hogy addig, míg ott van, a lakóépületre nem lesz használatbavételi engedély.
Más: egy telken nem létezik ikerház, mert az fogalmilag kizárt. Neked vélhetően egy osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanon lévő kétlakásos lakóépületben van egy lakásod. A "házra" nyilván nincs végleges használatbavételi engedély, csak ideiglenes, így még te sem dőlhetsz kényelmesen hátra a karosszékedben. Bár ezek alapján fogalmam sincs, hogy van feltüntetve a földhivatalban maga a lakóépület is.
A kérdéseid javára itt nem fogsz választ kapni, mert pontos adatok hiányában ez nem lehetséges. keresd bizalommal az építési hatóságot.
„A fentiek alapján valószínűsíthető, hogy addig, míg ott van, a lakóépületre nem lesz használatbavételi engedély.”
Ez joggal való visszaélés, nem tehetik meg. Ha megfelel az építési engedélynek, akkor meg kell adniuk.
A ház tényleg nem ikerház, bár itt mindenki annak mondja.
Az osztatlan közös telken van a két ház.
A mi házunkra jogerős végleges használatba vételi engedély van 2012. január 25. óta.
Felvonulási épületnek nehezen lehetne nézni, mert a ház színevésével megegyező dryvit van rajta.
Ha jól értelmeztem az oték-ot, akkor a garázsra nem kell építési engedély, mert nincs 50m3 és a gerincmagasság sem éri el a 3 m-ert.
A garázst 2012-ben építették.
A földhivatal a földmérő által készített feltüntetési vázrajz alapján tüntette fel az épületet, épület kiemeléssel, a ház kapott külön helyrajzi számot. A térkép vázlaton a teljes épület körvonala van. Ház+terasz+garázs és lakóépületként van feltüntetve.
Jó estét! Kérdésem az lenne, ha veszek egy réi házat amihez nem rég hozzáépítettek kb 10 nm-t engedély nélkül, kit büntetnek meg? Hogy jöhetnek rá, hogy hozzá lett építve? Szomszédok biztos nem szólnak. Köszönettel: Kacsa
kacsa71
Az építésfelügyeleti hatóság a központi légifotós monitoring rendszer használatával is tárja fel a szabálytalan építéseket. Ha bizonyítani tudod, hogy ki volt az építtető, és az meg is található, akkor őt fogják büntetni, vagy pl bontásra kötelezni, téged meg tűrésre. Ha viszont erre nem fordítanak ennyi energiát, hogy kiderítsék az építtetőt, akkor a tulajdonossal szemben (veled) fognak eljárni.
Akármelyik megoldás is lesz a "nyerő", te vélhetően egyikkel sem fogsz jól járni.
Tisztelt Szakértők!
Tanyánkkal szomszédos szántón egy kb 15 évvel ezelőtt engedély nélkül elkezdett majd félbehagyott építkezés található (lakóház). Az építkezést, amely a csupasz falakig jutott, nem a mostani tulajdonos kezdte, hanem így vette a szántót. Azóta nem nyúlt az épülethez azt benőtte a növényzet. Kérdésemre, mi a célja az épülettel, nem kaptam konkrét választ, hanem a szomszédos tanyán lakó tulajdonos fia azt felelte, hogy ne nagyon piszkáljam a dolgot, mert ha sokat ugrálok, az apja (tehát a tulajdonos), aki befolyásos ember, tízszer akkora épületet fog oda építeni.
Önöktől azt kérdezném, hogyan lehetséges, hogy a félkész épület engedély nélkül állhat 15 éve? Mi a teendő, ha netalán tovább építenék? Hogyan lehetséges az, hogy engem, egy bejárás után köteleztek a tánya udvarral szintén határos saját tulajdonomban levő szántó legelővé átminősítésére (mert befüvesedett) kb. két éve, ugyanakkor e sokkal nyilvánvalóbb szabálytalanságnak semmi következménye nincs azóta?
Köszönöm válaszukat!
Prasek
10 év a jogvesztő határidő, ami ezek szerint bőven eltelt. Persze ennek a művelési ág változásához nem sok köze lenne, de mivel az épület még nincs készen, feltüntetni sem lehet, így nyilván a művelési ág változás sem lehetséges.
Az új tulajdonos csak akkora házat fog ott építeni, amekkorára építési engedélyt kap. Az, hogy ott korábban elkezdődött egy építkezés nem jogalap arra, hogy egy újabb szabálytalan építéssel folytatódjon. Azon új építés engedélyezése során többek között téma lesz a művelésből történő kivonás is.
Kedves nanemaaa, köszönöm hozzászólásod. Ha jól értelmezem, elvileg legalizálható lehet a félkész épület és befejezhető az építkezés a következő módon:
- Ki kell venni azt a részt a művelés alól, ahol a félkész épület áll.
- építési engedélyt kell kérni és ha engdélyezik mehet az építkezés.
Viszont a következőket továbbra sem értem:
1. Minek számít a félbehagyott épület, ha nincs rajta tető, épületnek vagy "összetapadt téglarakásnak"?
2.Honnan számítható a jogvesztő határidő, az építkezés kezdetétől vagy befejezésétől? Ha az épület elkészülte, félkész épület bármeddig állhat?
Még egy kérdésem van, az átminősítésről, az építkezési szándékról kell a szomszédot tájékoztatni?
Kedves Fórum!
Szeretnénk megvenni egy sorház szélső lakását.A közvetítő azt állította az ingatlannal minden rendben van.
Szerettünk volna felértékeltetni,ezért lekértük az értékbecsléshez a térkép másolatot.A térképen az épülethez hozzáépített előtér és az udvarra épített garázs egy része a telekhatáron kívül esik.Bementem a hivatalhoz érdeklődni,hogy adjanak információt van e probléma a házzal.Mivel Ők is látják,hogy az épület egy része és a garázs a telehatáron kívül esik,így azt az infót adták,valószínű le kellene bontani,és annak is nagy a valószínűsége,hogy nincs rá építési engedély sem.Valószínű fennmaradási engedélyt sem kaphat,mert telekhatáron kívül esik.Ezeket az infókat nem mondták biztosra,mert jobban utána kellene nézni.Azt is kiderítettem egy tulajdoni lap lekérésével,hogy a körülötte lévő terület az Önkormányzaté.
Kérdésem az lenne,ha ezek a helyiségek már 10 éve állnak,akkor kaphatnának e fennmaradási engedélyt úgy,hogy határon kívül esnek?Kell e azt bizonyítani,hogy 10 éve ott állnak?Lenne e lehetőség arra,hogy megvegyünk hozzá egy részt,hogy a határ nagyobb legyen?
Kérdés még az is,hogy vajon a beépíthetőség mértékébe belefér e?
Válaszát előre is nagyon köszönöm!
