A szaktetület épitésügyi csak a magyar "szereti megoldani okosba"...
Telekhatárra épített ház problematikája
Úgy gondolod, hogy innentől a kérdés nem építésügyi? Sokkal inkább hagyományőrzés? ;) :D
Ősi magyar szokás...
Mire? Hogy ki szeretné "játszani" a szabályokat? Arra semmi.
És mi lenne a megoldás?
„Már bocsi de ha két külön helyrajzi számon van akkor az nem lehet egy épület....”
Elméletileg nem, és ezért is írtam, amit írtam. Ezért próbáltam magyarázni, hogy nem lehet két épületet összekötő átjáró egy határfalban. Sőt kettőben. ;)
Már bocsi de ha két külön helyrajzi számon van akkor az nem lehet egy épület....
efi99
Az építmények telepítése, elhelyezése során mindkét távolságot be kell tartani. Ergo amelyik nagyobb, az lesz az irányadó.
Ha két egymás mellé telepített épület nyílással rendelkezik, és átjárás van egyikből a másikba, akkor az jogilag egy épület onnantól. Ha mégis külön szerkezettel épül meg, akkor a két épület közötti hézag neve és rendeltetése "dilatációs hézag" mindössze. Ezzel pedig ugyebár az lenne a probléma, hogy telekhatár egy épületet nem szelhet ketté. Ergo jogilag ilyen megoldás nem létezhet.
efi99
Hát ez az!
Egyszerűbb állásfoglalást kérni a helyi ép.hatóságtól.
Abból nem lehet gond.
nanemaaa
De nem nyílásmentes. Ahogy akkor sem - nyilván - ha egybeépülnek és át lehet járni egy ajtón.
És a tűz is tudja, hogy a telepítési távolság esetén nem szabad átterjednie, mert az más fogalom?
efi99
Ha az 5 m helyett 4,5 m-re akarod építeni az épületet, és az átfedő homlokzata mindkettőnek nyílásmentes és tűzfalas kialakítású, akkor épp úgy építheted őket 4,5 m-re, mint akár közvetlen egymás mellé. Szóval tűzvédelmi szempontból a helyzet egyértelmű. A másik téma a telepítési távolság, ami nem azonos a tűztávolsággal, hanem építésügyi fogalom, a telkek településképi szempontjai alapján kerül többek között meghatározásra.
Szabál az szabál...
Jók is ezek a tűzvédelmi távolságok. Ha 5 helyett 4,5 méterre van építve valami - mondjuk egy garázs - az baj, ha viszont 0-ra, akkor már nem...
Ha telekhatáron áll vele szemben a szomszéd ház, akkor az oldalkert lehet az.
Nem, nem lehet kikerülni, vagy "kijátszani". A besorolási rend fix előírás, ahogy az építési hely oldalai is.
Persze, meg lehet csinálni, aztán megpróbálni kihúzni 10 évig, hogy ne bontassák le, de akkor se tüntetik fel a térképen, nem lesz legális soha, és nem lesz hitelképes.
3,5 m-es tűztávolsági követelmény nem létezik. Az építmények közötti távolság egyébként az építmény tűzállósági kockázati osztályba sorolása alapján az OTSZ 3. számú melléklete szerint 3, 5, 6, 7, 8, 9,10 m lehet. Az épületek egyébként alkalmasint akár egy tűzszakaszba is sorolhatók.
Szóval valami másról beszélsz, amit mi innentől nem tudunk. Kérdéseddel fordulj a kormányhivatalokban található építésügyi hatósághoz.
Tisztelt szakértők,
Vettem egy házat, ami szeretnék kibővìteni jelenleg L alakú és téglalapra szeretném bővìteni, de a szomszéd ház ami a telekhatáron van, amiatt nem lehet(a két ház közötti távolság elől 3,5m, hátul a bővitéssel már csak 3m lenne, a probléma abból adódik, hogy elvileg kötelezően meg kell lenni a 3,5m távolságnak(tűztávolság vagy valami hasonló lehet) ez lenne a kérdésem, hogy ez tényleg ìgy van és ha igen akkor nem lehet valahogy kijátszani/kiváltani, mert kellene az a fél méter?!
Válaszukat előre is köszönöm
P
drbjozsef
Jogos!
Mondjuk a "mikromilliméter"-t műszaki emberként kikérem magamnak... :)
efi99
Igazad van. De sajna évtizedeken keresztül ez kötelező előírás volt, és nincsenek kétségeim, hogy sok helyen még most is érvényben van.
Tekintettel arra, hogy az országos előírások oldalhatáros beépítési módon a telken belül az építési hely helyzetét határozzák meg, a helyi építési szabályzat bizony ezen szűkíthet annyiban, hogy az építési helyen belül tovább szabályozza magának az épületnek, építménynek az elhelyezését is.
Igen,amikir penészedik a fal mert a túloldalon lehullott a vakolat 30 év után és a szomszéd 3 dobermannal őrzi a portát.
Telekhatárra sosem ajánlatos semmit sem építeni, mert már 3 mikromilliméter utólagos szigetelés felrakásából lövöldözésig fajuló szomszédvita szokott kerekedni. Én egyenesen tiltanám ezt jogszabályban, nemhogy - adott esetben - előírják.
Ha a HÉSZ nem írja elő, hogy már pedig az épületnek rá kell épülnie a telekhatárra, akkor oldalhatáros beépítésű lesz akkor is, ha a 4 m-es oldalkert határvonalára helyezed az épületet ergo szabadon állóan.
Ha a HÉSZ-t betartod abból bajod nem lesz.
mgtow monk,
Ezt inkább a egy építészmérnök, mint egy jogász tudja neked megmondani, de szerintem az OTÉK alapján az oldalhatáros beépítési mód azt jelenti, hogy a telek építési határvonalai közül az egyik a telek egyik határára esik (OTÉK 34.§(1) "b" pont).
Egyáltalán nem kötelező a telekhatáron lenni az épület(ek)nek, ha az épület(ek) egyébként szabályosan - az OTÉK szerinti kivételekkel - az építési határvonalakon BELÜL áll(nak).
Ha a 4 méter megvan oldalkertnek, onnan kezdődhetnek az épületek, és a másik telekhatárig tarthatnak. De nem KELL odáig tartaniuk. Szerintem.
kiadja a Jogászoknak Kft.
cégjegyzékszám: 02-09-067243
adószám: 12559044-2-02