Közös tulajdon megszüntetése.

Kedves Fórumozók

Férjemmel elváltunk , a közös tulajdont megegyezéssel megosztottuk, közjegyző előtt írt szerződéssel. Abban egyeztünk meg, hogy jövő év végéig kifizetem x összeggel, és az esetlegesen visszafizetendő szoc.pol. kedvezményt én fizetem vissza, de ő ígéretet tesz , hogy továbbviszi másik ingatlanra. Ez a magyar jogban mit jelent? Kötelezhető rá, ha tényleg lesz másik ingatlana,hogy átvezettesse rá, mert akkor ugye nem kellene visszafizetnem, de ahogy most a kapcsolatunk áll, nem hiszem , hogy együtt fog működni, már csak azért sem, mert ő azt hiszi, hogy ezt a pénzt a kezébe kell adnom, vagy a Mák adja neki újra oda , de ez nem így van , csak tovább lehet vinni másik ingatlanra, hogy ne kelljen visszafizetni.

Köszönöm előre is a segítséget

Gazda nelkul csináltatok s számadast. Ahhoz a bank engedélye is kell, amit vagy megad vagy nem.
Errol ti nem köthettek szerzodest.

Gazda nelkul csináltatok s számadast. Ahhoz a bank engedélye is kell, amit vagy megad vagy nem.
Errol ti nem köthettek szerzodest.

Mihez kell a bank engedélye? A bank dönt a szoc.pol.-ról is?

bocs keverem s ket topicot
a bank engedélye a hitelt kiváltó hitel esetén kell érteni , itt az államkincstár dönti el hogy atvihető e

Sziasztok!
A visszterhes vagyonszerzési illeték közös tulajdon megszüntetésével (válás) kapcsolatos kérdésem lenne.

Vagyonközösség megszüntetéséről szóló okirat szerint 2007. májusától külön éltünk és a házastárs lemond a lakás ½ tulajdonjogáról a javamra az alábbiak szerint:

1.Tulajdonjog megváltási ár (készpénz):2.600.000 Ft
2.Az átvállalt tartozások összege 5.200.000 Ft, ami a következőből áll:

• lakáshitel tőketartozás 2007. májusában:7.000.000 Ft
• megelőlegező kölcsön tőke visszafizetése: 2.400.000 Ft
• megelőlegező kölcsön kamat visszafizetése:600.000 Ft
• adóvisszatérítési támogatás visszafizetése: 400.000 Ft

Összesen: 10.400.000 Ft ennek ½ -e: 5.200.0000
Összességében a lakás 50% tulajdonjogának megszerzése 7.800.000 Ft-ba került.
Az APEH 14.000.000 Ft-ban állapította meg az ingatlan piaci értékét. Az illeték törvény 25. § (1) bekezdése szerint a vagyonszerzési illetéket az értékkülönbözet alapulvételével kell kiszabni.
A vagyonközösség megszüntetéséről szóló okirat kelte: 2008. augusztus
Válás jogerőre emelkedése: 2009.február
Ingatlan 1/1 tulajdonjogának bejegyzése a tulajdonlap szerint: 2010.04.30.

1.Mikor jelentkezik bejelentési kötelezettségem? (Mulasztási bírságot milyen időszakra számolhatnak?)

2.Esetemben az illeték 7.000.000-7.800.000= -800.000 Ft és ezután kell a 2%-ot illetékként befizetni?

3.Az átvállalt tartozások közt van olyan tétel amit nem lehet ellentételezni a piaci árral szemben?

4.Az APEH a 2.600.000 Ft-ra vetítette a 2 és 4%-os illetékbefizetési kötelezettséget, jogos ez?

Köszönöm előre is!

1. Nem kell külön bejelenteni. Amikor a földhivatalhoz benyújtottad a kérelmet, az egyben az illetékelésre bejelentés is volt.
2. Szerintem ebben teljesen el vagy tévedve; egyszerűen nem értem, hogyan jön a vételár és a hatóság értékbecslése egy képletbe. Az illetéket a hatóság által megállapított alapra vetik ki. (A különbözetről akkor lehet szó, ha egy éven belül eladtál egy másik ingatlant.)
3. Itt már a kérdést sem értem. Lehetne egyszerűen, magyarul?
4. Nem. A 7 millióra kellett volna - de ez ellen inkább ne fellebbez.

25. § (1) Ingatlan közös tulajdonának megszüntetése esetén vagyonszerzési illetéket akkor kell fizetni, ha a megosztás folytán valamelyik tulajdonostárs a korábbi tulajdoni hányadának megfelelő értéknél nagyobb értékhez jut. A vagyonszerzési illetéket az értékkülönbözet alapulvételével kell kiszabni.
(2) Házastársi vagyonközösség megszüntetése esetén az értékkülönbözetet a közös vagyon értékének figyelembevételével kell megállapítani. Az értékkülönbözet után a vagyonszerzés jogcímének megfelelő vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Ha valamelyik fél csak azért kap a közös vagyonból nagyobb részt, mert a közös tartozásból is többet vállalt át, és az átvállalt tartozás összege az értékkülönbözetet kiegyenlíti, illeték kiszabásának nincs helye.”
Ezen jogszabály miatt kérdeztem az illetékfizetés alapját és a tartozás átvállalást(2,3 kérdés).

Az illeték bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt 30.000 mulasztási bírsággal sújtottak, eért kérdeztem mikor kellett volna azt jelenteni.(1)

Senki nem tudja, hogy mi a helyzet ilyenkor? Mit jelent ezesetben a 25§ szerinti értékkülönbözet? :(

3. Igen, a hitelek fizetése nem játszanak szerepet az illeték megállapításánál.

4. Ha az APEH 14m Ft-ra állapította meg az ingatlan értékét, akkor a 7m Ft után kellett volna illetéket fizetned. Valószínűleg elszámolt korábbi, egyéb költségeket is. Nem a 2,6m Ft után keletkezett az illeték kiszabása.

Azt jelenti, hogy bár a közös tulajdon megszüntetésekor 1/1 tulajdont szerzel, de az illetéket nem a teljes (1/1) forgalmi érték után vetik ki, hanem a forgalmi érték fele után (1/1-1/2=1/2).
A tartozásátvállalásra vonatkozó részt nem ismertem, elnézést. Így én 1 millió 800 ezernek számolom az illeték alapját: 7 000 000 - 5 200 000 = 1 800 000
Nincs valami levezetés abban a végzésben? Nem lehet, hogy elfogadták a kialkudott árat forgalmi értéknek? Mert akkor pont 2 millió 600 ezer jön ki.

Nyilván a földhivatali benyújtással késtél, és ahogy mondtam, az az illetéke bejelentés is.

A tartozás átvállalás is vételár. Akárhogy is nevezzük. Ez nem csökkenti az illetékalapot. Viszont csökkentheti az ügyvédi munkadíj, ha a vevő fizette, egy korábbi értékesítés adója stb.

Főszabályként igazad van, Drága. Én is innen indultam. De a kérdező azóta idézte a speciális szabályt, amely a házassági vagyonközösség megszüntetésekor kivételt tesz az átvállalt tartozással.

Sajnos nincs megmagyarázva semmi a számokkal kapcsolatosan. Annyit írnak, hogy 2.600.000et állapítanak meg a közölt adatok alapján. A 2.600.000-re 2 APEH ügyintéző azt mondta, hogy lehet tényleg tévedtek, az osztályvezető közölte ez náluk a bevett gyakorlat, lehet fellebbezni, ha ez nekem megéri.

A vagyonközösség megszüntetéséről szóló okirat aláírása után 1 héttel beadtam mindent a Földhivatali átíráshoz. 2008. októberben a földhivatal visszautasította az 1/1 tulajdonjog bejegyzésére a kérelmet és közölte, hogy először az átvállalt terheket (hitelt, meg egyéb közös dolgot) a nevemre kell vennem, és ezen iratok igazolásával adhatok be új kérelmet.
Ingatlan 1/1 tulajdonjogának bejegyzése a tulajdonlap szerint: 2010.04.30., ekkora sikerült mindent kifizetnem átvállalnom. Az APEH elismerte, hogy 2008-ban megkapta a Földhivataltól a visszauytasításról a levelet, mégis mulasztási bírságot számoltak.

Ön szerint beadjam a fellebbezést?

Az APEH levelében ez a mondat is benne van: "Az APEH a vagyonközösség megszünéséről szóló megállapodás vételárát nem fogadja el forgalmi értéknek."

:)) Igazad van. Nem is az tévesztett meg, hanem azt nem láttam, hogy összesen 13m Ft-jába került az ingatlan a kérdezőnek.

A "bevett gyakorlat" náluk az, hogy amennyiben magasabb a felek által kialkudott vételár, mint amennyit az APEH állapít meg, akkor a magasabb vételár után vetik ki az illetéket.

A fellebbezéshez tudni kellene:

Küldött-e illeték kiszabásról szóló határozatot az APEH. Ha nem történt fellebbezés, akkor az jogerőre emelkedett még akkor is, ha azt jogtalanul vetették ki a földhivatali bejegyzés elutasítása ellenére.

Az APEH 2010.júliusában küldött egy levelet, amiben kérik hogy az értékbecslés miatt 2010. aug.9-én legyek otthon. 2010. augusztus 29-én bekérték a válási okiratot és minden egyéb átvállalt tartozásról az igazolást és 2010.szept.29-én jött az Illeték kiszabásról szóló határozat arról, hogy a 2.600.000 után fizessek be 64.000 Ft-ot. Felhívtam az ügyintézőt a kételyemmel kapcsolatosan, azt mondta kérjek felülvizsgálatot, az illetékmentes.

Kértem, és kiküldték ugyanazt magyarázat nélkül + a 30.000 mulasztási bírságot november 29-én.
Most személyesen mentem az APEHba. A 2.600.000-re 2 APEH ügyintéző azt mondta, hogy lehet tényleg tévedtek, mert szerintük is igazunk van,de az osztályvezető közölte ez náluk a bevett gyakorlat, lehet fellebbezni, ha ez nekem megéri. Szóval semmi okosat nem mondtak és van még 5 napom cselekedni.

A felülvizsgálati kérelem beadásáról megvan a feladó szelvény, (vagy bármilyen igazoló) mert az halasztó hatályú!?

Persze, minden levelezést tértivevénnyel adtunk fel, direkt ezért.
A legszebb, hogy az első 64.000 megállapításánál, mikor letelt volna a a válaszadási határidejük, akkor október 28-én küldtek egy levelet, hogy az illeték meghatározását az iratok alapján újból felül kell vizsgálniuk, mert nem vették figyelembe a beküldött átvállalt tartozások dolgait.

Először bemennék újra hozzájuk, és a vezetővel beszélnék, bemutatva az összes papírt. A beszélgetést elsődlegesen a felülvizsgálati kérelemre, a válaszra és a bírság kivetésére hegyezném, mert ahogy gondolom, a múltkor csak felületesen az illeték kiszabására válaszolt a vezető és nem nézte át egészében az ügyedet.

Ha nem sikerül eredményre jutnod, akkor fellebbeznék!

Azért tanácsolom a személyes megbeszélést, mert az apeh dolgozókat is előveszik ha hibáznak, pláne egy fellebbezési ügy után.

Ezen már túl vagyok. Megvolt 3 telefonos és 2 személyes egyeztetés, minden papírt ami létezik ezzel kapcsolatosan bevittem és átfutotta (felületesen, mert nagyon elfoglalt). Az osztályvezető mondta, hogy náluk mindig így számolják az illetéket ennek ellenére, ha úgy gondolom, hogy van esélyem, akkor lebbezek fel min.5.000ért.

Szóval akkor úgy látom most a fellebbezés fog jönni!:(

Tanácsot kérek.

Osztatlan közös tulajdonú erdőben vagyok tulajdonos sok más társammal együtt. Az egyik tulajdonostárs szeretné a "részét" kivenni egy bizonyos területen és a szomszédos 1/1-ben tulajdonolt erdő területével összevonni.

Ehhez változási vázrajzot készítetett, melyet az erdészeti igazgatóság és a körzeti földhivatal jóváhagyott. (Egyébként utóbbi adott kérelemre hivatalból és automatikusan megadja a jóváhagyást, amennyiben az a formai elemeknek megfelel. Ezután 1 éven belül kell meggyőzni a többi tulajdonost is.)

Kérésére (ami inkább volt fenyegető követelőzés), hogy járuljunk hozzá a megosztáshoz, mi (vagyis a tulajdonostársak többsége) nemmel válaszoltunk. Nem éreztük igazságosnak a megosztást, illetve korrektnek az eljárását az eddigiekben.

Így ő keresetet adott be ellenünk, ahol kérelmezte, hogy kötelezzenek minket, alpereseket az általunk okozott perköltség viselésére. Már meg is kaptuk az idéző végzést. 15 nap alatt / legkésőbb a tárgyaláson nyilatkoznunk kell és elő kell adnunk a védekezés alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat.

Kérdésem: Ha és amennyiben mi alperesek nem tudjuk bizonyítani, hogy nem igazságos a megosztás akkor akár el is veszíthetjük a pert? És ekkor valóban a perköltségeket nekünk kell állni?

Köszönöm válaszokat előre is!

Közös tulajdon megszüntetésénél a perköltségek megoszlanak a tulajdonostársak között.

Nem úgy kell hozzáállni, hogy nem tudjátok bizonyítani és félő a költségekben való marasztalás.

Ha már megtagadtátok a kérését, akkor koncentráljatok arra, hogy mi vol az az indok, amiért nem szerettétek volna a megosztást.

Ha hátrányosan érint benneteket, az már egy jó indok. Ha pld. az erdő azon része értékesebb, az egészhez képest, vagy az még nem volt kitermelve, így több hasznot hozna... nem tudom, szedjétek össze a gondolataitokat és ne a perköltség miatt rettegjetek előre.

Üdvözletem! 14 éve elvált házastárs utána együtt él közös lakásban, vagyonmegosztás nem volt. Férfi elhunyt, oldalági rokon a ház felének örököse. Másik fele volt felségé! Mit tud tenni, hogy a közös tulajdont azonnal megszüntesse? Mi van ha nem tud az uj feles tuladonossal megegyezni!! Visszamenőleg 5.évvre igaz-e hogy kérheti költségei megtéritését, , villany, festés, amibe a az elhunyt nem fizett semmit!! Hagyatáki után kérheti-e , és hol a vagyonközösség megszüntetését!!
Vagy először rendeződjenek az uj tulajdonos kötelességei, vagyoni illeték stb?? Hogy tud ő ebből jól, kevés költséggel kijönni, hogy mbent maradjon a házban, ami élete munkája.
Ha leht sürgőd választ kérek, sürget az idő!!!

Mary