Eltérő mértékű közös költség garázsra

Egy társasházban a csak teremgarázs parkolóhellyel rendelkezőknek magasabb a közös költsége a garázsra, mint annak, akinek a garázson kívül lakástulajdona is van a társasházban. Ez szabályos?
Köszönettel: Rehorovszki

Nem létezik.
.
Esetleg úgy hogy a lakással és garázzsal is rendelkező tulajdonosoknak a garázsra kevesebbet kell fizetni mint neked a beállóra.

Ez lehetséges ha az szmsz-ben így határozták meg.
Általában akkor van így ha külsős tulajdonosok is vannak a házban.
.
Nézd meg mi van az szmsz-ben?

Rehorovszki,

A társasház közgyűlése - tehát a tulajdonosok közössége - szabadon állapíthatja meg, hogy mi alapján kell fizetni a közös költséget. A főszabály az, hogy egyenlően, a tulajdoni hányad arányában - de ettől tetszőlegesen el lehet térni.
Ha a közgyűlés így döntött, és azt határidőben senki sem támadta meg megfelelő indokkal, akkor igen, ez így szabályos.

"A főszabály az, hogy egyenlően, a tulajdoni hányad arányában"
.
Valóban ez a főszabály,de eltérő mértékű közös költség megállapításához szmsz-t kell módosítani.

Azt követően jogosult a közgyűlés -már tetszés szerint - módositani a közös költséget.

Ez nem két külön aktus. De igen, úgy szabályos, ha eldöntik hogyan akarják a számítást, és azt egy SZMSZ módosításként szavazzák meg, belefoglalják ezt az eltérést. De ehhez elég egy szavazás.

Elvileg.
Tudod milyen nehéz 50%+ igen szavazatot összeszedni?

Személyesen szinte lehetetlen, max 12 lakásos házakban.

Irásban is kétséges mikor a ház fele albérlő...

Istenkém, ez most mire indok?
Azt mondod, hogy egyszer összeszedni 50%-ot az nehéz, de kétszer összeszedni meg nem??????
(facepalm)

Tisztelt fórum!
A kérdésem nem kifejezetten a garázsokra vonatkozna, hanem csak közös költségre. Tt. 41. § (3) szerint a szervezeti-működési szabályzat az elkülöníthető gazdálkodású épületrészekhez tartozó lakások tulajdonostársai tekintetében létesített részközgyűlést önálló döntési jogkörrel ruházhatja fel az elkülöníthető gazdálkodás ügyében.A kérdés így hangzik:
A tulajdonosok dönthetnek-e úgy, hogy közös költség tekintetében eltérnek a többiektől?
A tulajdonosok döntése jogszerű-e, ha az egyik épület tetőfelújítást szeretne, a másik épület meg a lépcsőházi nyílászárókat cserélné ki?
A Tt. szerint a részközgyűléseket azonos napirendi pontokkal kell meghirdetni. Ez értelmezésemben ellehetetlenít minden eltérő szándékot, mert innentől kezdve hiába gazdálkodás tekintetében elülöníthető egy épület, de mégsem tehet mást, mint a többiek.

FERJOZ,

Szerintem megoldható ez.
Akár azonos napirendi pontokkal is, hiszen NEM írja elő semmi, hogy a közös költség mindenkinek egyforma legyen, bár azt elismerem, hogy könnyen támadható, ha a számítás alapja mondjuk egy több házas társasháznál különbözik az egyes házakban.
De ez is könnyen áthidalható.
Ugyanis közkeletű tévedés, hogy a közös költségből kellene fizetni a felújításokat, még a Th. is kitér erre, csak a köznyelvben az terjedt el, hogy amit befizetsz a társasháznak, az a "közös költség". De a törvény megfogalmazásában nem az, a közös költség az, amely a folyó üzemeltetés költségeire kell befizetni, de emellett nevesít felújítási alapot is külön, illetve nem tiltja, hogy közös megegyezéssel, bármilyen legit célra célbefizetések legyenek. Vagyis amit a lakó fizet "közös költség", az valójában az üzemeltetés plusz a felújítási alap plusz bármi amit akarnak lehet.

Úgyhogy én egyszerűen azt csinálnám, hogy a közös költséget egyformán állapítanám meg az egész társasházban, X ft/nm, emellett a napirendi pontokba bevenném, hogy az 1. házban Y forint a felújítási alap - mert tetőt kell cserélni, a 2. házban Z forint mert ott ablakokat kell cserélni, a 3.-ban meg W forint, mert ott az elektromos hálózatot kell majd felújítani.
Ha a többségnek megfelel, hogy az egyes házak saját maguknak fizetik a saját felújításukat, akkor ezzel nincs gond, nem támadható szerintem.

„a köznyelvben az terjedt el, hogy amit befizetsz a társasháznak, az a "közös költség”"
És ez jogilag is így van. Kissé leegyszerűsítő, de lényegileg igaz: a tulajdonos nem nagyon tud mást fizetni a társasháznak, mint közös költséget. Az egyes részeit fel lehet ugyan címkézni (pl. "felújítási alap"), de attól az még közös költség.
A félreértést az okozhatja, hogy a törvény fogalmazása egyenetlen.

Ja, egyébként feltaláltad az elkülönült gazdálkodást, azonban arról csak az SZMSZ-ben lehet megfelelő többséggel rendelkezni.

FERJOZ meg nem érti az elkülönült gazdálkodást.

Tulajdonképpen mi a kérdésed, FERJOZ? Mert én meg azt nem értem.

Jól esik a feltételezés, de igazából rosszul fogalmaztam. Nem én találtam fel, szóval az "én azt csinálnám..." helyett az "azt szokták csinálni..." a helyes(ebb) forma. :)

Ezek szerint a felújítási alap mértékéről és azok felhasználásáról mindegyik épületrész külön dönthet. A lényeg, hogy az SZMSZ-t módosítani kell, hogy részközgyűléseket lehessen tartani. Négy különálló épület van, mind a négy külön gazdálkodási egységnek számít a közüzemi szolgáltatások tekintetében is.

41. § * (1) A szervezeti-működési szabályzat a közgyűlés megtartásának módját részközgyűlések formájában is meghatározhatja; ebben az esetben megállapítja a részközgyűlési körzeteket.
(3) A szervezeti-működési szabályzat az elkülöníthető gazdálkodású épületrészekhez tartozó lakások tulajdonostársai tekintetében létesített részközgyűlést önálló döntési jogkörrel ruházhatja fel az elkülöníthető gazdálkodás ügyében.

Azt úgy nem lehet, hogy a napirendi pontban egységesen csak annyi szerepel, hogy döntés a felújítási díj mértékéről és a felújítási számlán levő megtakarítás felhasználásáról. A többi 3 részközgyűlésre miért tartozik, hogy a negyedik épület tetőt akar felújítani, vagy nyílászárót cserélni? Így ugyanaz lehetne a napirendi pont, de a határozat már teljesen más lehetne.

Tényleg nem érted.
Attól, hogy az SZMSZ részközgyűléseket tételez, még nem lesz elkülönült a gazdálkodás. Ahhoz az SZMSZ-ben kifejezetten erről, az elkülönült gazdálkodásról kell rendelkezni kellő részletességgel. Aztán ha jogilag létrehozták az elkülönült gazdálkodást, az valóban csak úgy tud működni a gyakorlatban, ha önálló döntési jogkörrel ruházzák fel az elkülönült gazdákodású egységekben a részközgyűléseket.

Ferjoz

Az összes tulajdoni hányad 50%+ többségével módosítani kell az Szmsz-t,abban meghatározni és nevesíteni a részközgyűlési körzeteket.
A módositott szmsz-t be kell nyújtani a Földhivatalhoz. Ha ez megvan,akkor visszaadjátok a közös adószámot,minden részkörzet kér önálló adószámot -ez szükség- es az Ltp nyitásához- ezt követően lehet önálló bankszámlát nyitni és teljesen önállóan gazdálkodni.
Ez azért célszerű mert igy önálló közgyűléseket tudtok tartani és saját költségvetést késziteni.

Persze erre nincs szükség ha meg tudtok egyezni hogy a felújitási alapot eltérő módon használjátok fel.
'hogy a napirendi pontban egységesen csak annyi szerepel, hogy döntés a felújítási díj mértékéről és a felújítási számlán levő megtakarítás felhasználásáról"

Na,ezt kell a közös közgyűlésen elfogadni.