állandó lakcím - jogok

A lakcímbejelentés önmagában a lakáshasználathoz semmiféle jogot nem keletkeztet és nem is szüntet meg.

Te vagy a tulajdonos, tértivevényes levélben szólitsd fel 8 napon belüli távozásra, ha nem teszi bírtokhábortás miatt a városi/kerületi/községi jegyzőnél kell írásban bejelentést tenni., végső soron bírósági eljárás lesz a dologból.

A változatosság kedvéért most te hívj rendőrt, egyidejűleg cseréld le a zárat és költözz be.

Egy volt élettársnak nincs azonos joga a lakáshasználatnál mint a volt feleségnek/férjnek.

"Lisa"
laikus hozzászóló

Üdvözlet.
2 éve vettem egy lakást aminek én vagyok az 1/1 tulajdonosa de az akkori élettársamat is oda jelentettem be és együtt is laktunk. Később megromlott a viszonyunk és én el is költöztem de továbbra is én fizettem a lakás törlesztőrészletét és a rezsit. Most szeretnék visszaköltözni saját lakásomba de a volt páromat nem tudom kirakni mert oda van bejelentve és nem hajlandó kimenni onnan. Már semmiféle saját tulajdonú ingósága nincs a lakásban, de az általa kihívott rendőr azt mondta be kell őt engednem.
Mi a megoldás arra, hogy minél előbb kirakjam onnan?

Javasolnám hogy egy reális összegben fogadd el a tulajdoni részed megváltását, aztán időnként látogasd meg az édesanyádat...

Vagyis sok vita- veszekedés mellőzhető lenne ha "értenéd" az otthoni helyzetet.

Amit pedig sérelmesnek tartasz a dolgok ilyentén alakulásában azt "ródd fel" az eltávozott papádnak...

A nagy értőkű műtárgyak miatt kérj a közjegyzőtől póthagyatéki eljárást.

Az más kérdés hogy mit tudsz bizonyítani, vagyis tudsz-e azokra vonatkozóan tanúkat felsorakoztatni.

Csupán zárójelben: mível édesapád másfél éve halt meg, gondolhatod hogy az eltelt idő alatt "széthordták" a dolgokat... - tehát csak óvatosan.

A mamád aktuális végrendelete halála után megtámadható, és addig akár havonta készíthet egyet-kettőt...

A tulajdonostársak bármelyike használhatja a kettőjük közös tulajdonrészét - tessék erről megállapodni. Továbbá aki a másik tulajdoni hányadát is használja az köteles túlhasználati díjat fizetni a másiknak - jelen esetben 1/4-ed albérleti díjat.

A haszonélvezeti jog erősebb a tulajdonjognál, vagyis a kedves mama azt enged be a lakásba akit akar - akár ottlakásra is. (Vagy akár mindkét gyermekét ki is zárhatja - függetlenül a tulajdonjoguktól. A házrészt akár ki is adhatja, a bevételt magára költheti - miközben fizeti a rezsit stb.)

Nem tudod megakadályozni hogy anyukád végrendeletileg vagy ajándékozás formájában netán a testvérednek jutassa az 50% tulajdonrészét. (Ha végrendelet készül és abból téged kizár, még ez a szerencsésebb, mert akkor mindannak a fele megillet amit egyébként te is örökölnél.)

A bátyád felajánlhatja hogy magához váltja (= megveszi) a 25% tulajdoni részedet - ha elfogadható árat kívál érte...

A közös tulajdon megszüntetése végett bármelyik tulajdonostárs bírósághoz fordulhat, és ha ott sem tudnak megállapodni akkor általában árverezés lesz a dologból - abból meg még senki sem jött ki jól.

Próbálj megegyezni a bátyáddal mert egy pereskedés nincs ingyen, valamint elhuzódó, miközben nagyon elmérgesednek a dolgok...

Ha szükséges kérd ügyvéd segítségét!

"Mona"
laikus hozzászóló

Tisztelt Ügyvéd úr/hölgy !
Kedves hozzászólók !

A következő kérdésekkel fordulnék önökhöz :

Édesapám másfél évvel ezelőtt halt meg .
A hagyatékul maradt 250 nm-es házat mely fele az ő , fele az édesanyám nevén volt ,50%-ban örököltük meg bátyámmal , az édesanyám haláláig tartó haszonélvezeti joggal .
Tehát a ház melyben jelenleg is lakik édesanyám, tulajdona joga így 50%-ban az édesanyám nevén van , 25% - ban a bátyámé és 25%-ban az enyém , úgy hogy a mi részünkön édesanyámnak haszonélvezeti joga van .

Most a bátyám a 6 fős családjával beköltözött a ház felébe , én nem is mehetek oda és attól félek , hogy át akarják majd játszani az egész ház tulajdonjogát az ő javára .
A kérdéseim a következők :

• Használhatja-e a bátyám jogosan a ház felét , beleértve az én 25% tulajdoni részemet ?
• Amennyiben az anyám még életében az 50% tulajdon részét a bátyám nevére íratná át , így ő 75% -ban válna az ingatlan tulajdonosává az én 25%-os tulajdon részemmel szemben .

Ad-e ez neki valamilyen jogot illetve előnyt a későbbiekben arra , hogy az ingatlant értékesítse vagy , hogy az én tulajdon részemből valahogy ki tudjon túrni mert esetleg ő a többségi tulajdonos ?

• Édesanyámnak a haszonélvezeti joga mire jogosítja fel jelen helyzetben ?

: Eldöntheti-e ő azt , hogy ki használhatja az ingatlan azon felét amin haszonélvezeti joga van ? Beleértve tehát az én 25% részemet a beleegyezésem nélkül ?
: Vagy pl. ki adhatja –e az ingatlan eme 50%-át beszedve annak teljes hasznait ?

• Meg lehet-e támadni akár jogi úton azt , ha ő akár még életében vagy esetleg egy most írt végrendeletében az ő tulajdon részét teljes egészében a bátyámra íratja át illetve hagyja rá ?
• Most jutott a tudomásomra az is , hogy a szüleimnek több nagy értékű műtárgya van,volt amikről én eddig nem tudtam és a hagyatéki tárgyaláson ezek nem is lettek bejelentve csak az a szóban forgó ingatlan .Attól félek , hogy ezek az értékek is a bátyámhoz fognak vándorolni akár már most értékesítve őket vagy akár esetleg majd édesanyám halála után végrendelet vagy egyéb formában .
• Ez ellen mit tudok tenni ?

Várom tanácsát !

Üdvözlettel,

Tóth István

Tehát elzárkozott az igen tisztelt eladó - így értelmezem, mivel ő akarta nekem a szolgátatását eladni - attól, hogy egyenrangúak legyünk.
Természetesen nem lett a szerződésből semmi.
Más : korábban még azt is mondta majd a biztosító 2 hét múlva szól , hogy elfogadta é az ajánlatomat ! néztem mint a moziban - én ajánlottam neki?. Én fordítva értelmeztem, azaz, mivel ő keresett meg, gondolm ő tett nekem ajánlatot arra, hogy bizonyos összeg fejében károm esetén, azt vagy annak egy részét megtéríti.

Már a kezdeteknél is teljesen máskép godolkodtunk !

Tényleg :biztosításnál mik a klasszikus szerepek ? ki a vevő ( a szolgáltatást megvevő ) és ki az eladó.
Az én értelmezésem szerint én vásárolók egy pénzügyi szolgáltatást és a biztosító az eladó. Na ez csak olyan okoskodás.
Na de ha így van nem nékem kéne az ügyvédet fogadni ? Jó az drága. De legalább egykét nyomorult mondatot már hadd vegyek be én is abba a szerződésbe !
Na ezért nincs nekem biztosításom - önkéntes. Mert ugye kötelező az van !

Más megint :
Néha szerkesztek szerződést - szolgáltatást nyújtok én is. Az ügyfeleimnek mindig felkinálom a beírás , a változtatás lehetőségét.
Arra természetesen ügyelek azért, hogy a nekem szimpatikus dolgok domináljanak.
Az élet márcsak ilyen.

Így van :

„Én mindíg mondom, hogy a szerződést az eladó is nézesse meg az ügyvédjével, vagy legalább a „családeszével“ (ilyen általában minden családban, rokoni, ismerősi körben van, még ha nem is jogász”

Mind a két félnek jogában áll beleíratni valamit, de esetelg előfordul hogy nem lesz üzlet. Az viszont még mindig jobb mint egy rossz üzlet !

Más . nem adásvételnél, hanem egyszerű biztosítói szerződésnél : felkeresz az alkusz vagy micsoda, tehát a biztósító/annak megbizottja. Lukat beszél a hasamra, majd mikor a szerződéskötésre rekülne a sor, előhuzza azáltaluk megszerkeszett - jó hosszú un. blanketta szerződést, hogy írjam alá és természetesen fizessek. Na mondom - nekem is lenne beírni valóm - nem sok csak pár mondat. Megrökönyödik el hárít.
Pl. azek az egyszerű dolgok , azok amiket szóban jóváhogyott. Pl. "megfelel a jelenlegi zár." Ok. ha megfelel írjuk le !
vagy a tető szakszerün lett kivitelezve 70 éve - vagy szakszerü - vagy nem, stb. majd folytatom
Z.

Ja, az utolsó mondatomhoz még annyit,ha az ügyvéd ki akar vágni benneteket, mint a macskát a szükségletét végezni (erre jó esélyetek van), elég hatásos lehet, a "Jó, akkor bemegyünk az Ügyvédi Kamarához ezzel a szerződéssel, hogy vizsgálják ki, mindkét fél érdekeit megfelelően védi-e." mondat elejtése.

Sajnos az a gond, hogy - mivel a vevő fizeti - sok ügyvéd a vevő "szája íze szerint" készíti el a szerződést (pedig elvileg az ügyvédnek mindkét fél érdekeit képviselni kellene).

Én mindíg mondom, hogy a szerződést az eladó is nézesse meg az ügyvédjével, vagy legalább a "családeszével" (ilyen általában minden családban, rokoni, ismerősi körben van, még ha nem is jogász),
de 10 esetből 9-ben ezzel az eladók nem nagyon szokták foglalkozni.

Mivel én is néztem már meg sok szerződést eladói oldalról azt is tudom, hogy az ilyen eladói "okoskodást" az ügyvédek rühellik, mivel "légy kerül a levesbe".

Egyszer elmentem egy eladóval a szerződéskötésre, mivel az ügyvéd nem akart kivenni egy, az eladónak nagyon hátrányos kikötést. Én a bemutatkozáskor sosem hangsúlyozom ki, hogy "dr." vagyok, ügyvédkém szerintem azt hitte, hogy a nénit egy rokona kísérte el.

Rögtön jött egy 10 perces "óhéber" duma, hogy a kérésünknek nem tud eleget tenni, mert a jogszabályok, meg a bírói gyakorlat, meg a fene tudja még mi előírja, hogy ez benne legyen a szerődésben.

Na, amikor az ügyvéd koma egyszer levegőt vett, mondtam, hogy rendben, ne húzzuk az időt, de mivel én is ingatlanokkal (is) foglalkozó jogász vagyok, a legegyszerűbb, ha megmutatja, azokat a jogszabályokat amik a kikötés szerződésben való szerepeltetését előírják.

Még annyit elejtettem, hogy egyébként nekünk nem sürgős eladni az ingatlant...

Ekkor az ügyvéd lendülete alább hagyott (kb. 1 percig csak annyit bírt mondani, hogy "öööö...öööö...ööööö", a feje meg céklaszínű lett), majd a vevővel való rövid tanácskozás után átírta úgy a szerződést, ahogy kértük.

Én a helyetekben, ha a vevő nem akar fizetni, elmennék a szerződést ellenjegyző ügyvédhez, hogy na most akkor mit csináljatok, végül is ő fogalmazta a szerződést....

Köszönöm szépen a választ!
Sajnos a szerződésben semmi nem szerepel a nemfizetés esetén történő kiköltözésről, úgyhogy tényleg csak a jószándékukban bízhatunk.:(
Gira

Ilyenkor mindíg az merűl fel bennem, hogy az az ügyvéd, aki az adás-vételt bonyolította, hogyan nem hívta fel a figyeleteket arra, hogy amíg nincs vételár teljes kifizetése, addig nincs lakás birtokbaadás (vevő beköltözés) sem.

Én bonyolítottam néhány (száz) adás-vételt, de a szerződést mindíg így készítem el. (És ezt így a felek általában korrektnek is tartották.)

Néhány eset volt, amikor a felek ragaszkodtak ahhoz, hogy a vevő még a teljes vételár kifizetése előtt beköltözhet, ekkor külön kioktattam az eladót, hogy ezt nagyon megszívhatja, és ezt bele is írtam a szerződésbe.

Egyébként a teljes vételár kifizetése előtti beköltözésből mindíg gond van, mert ha a vevő már birtokon belül van, sokan gondolják úgy, hogy nem is olyan sürgős fizetni.

Egyébként most fogod meglátni, hogy a vevőd mennyire tisztességes, mert ha az, akkor kiköltözik, ha nem tudja kifizetni a vételárat (persze nem tudom, erről mi van a szerződésben), ha pedig nem, akko jól mondod:
"pereskedés évekig, aztán k i tudja".

Üdv mindenkinek!
Egy elég ostoba szituációba kevertük magunkat csepeli lakásunk eladása kapcsán. A vevőink beköltözhettek, és állandó lakcímen bejelentkezhettek a lakásba, még a vételár kifizetése előtt. Akkor úgy látszott nem lesz gond a kifizetéssel, a foglalót is megkaptuk, csakhogy időközben BÁR listára kerültek. A szerződés hamarosan lejár, hitelük nincs, én pedig aggódom. Hogy fogjuk kiköltöztetni őket, ha úgy döntenek maradnak? Pereskedés évekig, aztán ki tudja?
A segítséget előre is köszönöm:
Gira

Kedves willow!

Nagyon köszönöm válaszodat, írásodat!
Igen, holtigtartó a haszonélvezete és az egész lakásra szól. Sajnos, amikor vettük ezt a lakást, akkor annak fejében, hogy az Õ részét is rám íratja, került bejegyzésre az egész lakásra a haszonélvezeti jog. Nem tudtam, hogy ez ilyen dolgokkal jár és azt sem, hogy ennyi év után így alakul a kapcsolatunk.

A számításból a 65 év feletti vonatkozink ránk, mégegyszer nagyon szépen köszönöm!
Még annyit szeretnék kérdezni, hogy visszakövetelheti-e a felerészt, amit nekem adott?
Ha igen, akkor én kérhetem-e, hogy akkor a haszonélvezet is szűnjön meg az én fennmaradó tulajdonomról?

Köszönettel a fáradozásért: b_ágnes

Hmm, az imént kissé pontatlanul fejeztem ki magam, mert nem mindegy hogy az a bizonyos „jog” holtigtartó-e, avagy határozott időre szól-e.
Én csupán feltételeztem, hogy előbbiről lenne szó, de ez egyáltalán nem biztos.
Úgyhogy pontosítanék: az alább ismertetett számítás a „határozatlan időre szóló vagyoni értékű jogra” vonatkozik természetesen, míg azonban a h„atározott időre szóló vagyoni értékű jog” értéke az egyévi érték és a kikötött -meghatározott- évek szorzata. Viszont a törvény maximálja a határozott időre szóló vagyoni értékű jog értékét, az ugyanis nem haladhatja meg az egyévi érték 20-szorosát.
Tehát nagyjából ennyi lenne a pontosítás, remélem érthetően sikerült beírnom (:))

Továbbra is üdv.

Én is megütődtem a lent vázolt anyai magatartáson, amely fura, de egyáltalán nem lehetetlen. Persze azt nem tudhatjuk hog mi vagy ki állhat a háttérben, hiszen mi csak a kérdező álláspontját ismerjük, amely minden bizonnyal szubjektív...

Mindenesetre kijelenteni -kedves b_ágnes- egészen biztosan nem tud az édesanyád, mert a lakcímed nem fiktív, hiszen ténylegesen bent laksz a lakásban.

Ami viszont a haszonélvezeti jog ellenértékét illeti, arról a jogtudor hölgyek/urak relevánsabban tudnak majd tanácsot adni, de annyit én is tudok neked segédkezni, hogy van erre egy számítás, mely szerint a haszonélvezeti jog megváltásálrt fizetendő ellenérték a haszonélvező életkorának függvénye, amit a következő módon lehet megállapítani:

„Ha, a vagyoni értékű jog jogosultja:

• 25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szerese,
• 25-50 éves, az egyévi érték 8-szorosa,
• 51-65 éves, az egyévi érték 6-szorosa,
• 65 évnél idősebb, az egyévi érték 4-szerese.”

A vagyoni értékû jogok „egyévi értékéül” az ingatlan terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének „egyhuszad részét” kell tekinteni.

De ha jól vettem ki az alábbi postból, akkor -mivel a fél lakást nem az édesanya hanem az édesapa ajándékozta-, így valójában csak a lakás felét terheli az anyuka haszonélvezeti joga.
Ugye jól értettem Ágnes? Mert ebben az esetben enyhén szólva irreálisnak tünik az édesanya összegszerű követelése.

Sok szerencsét, és semmi esetre se hagyd magad!

Üdv.

Kedves wannabe!

Köszönöm írásodat, örülök, hogy a barátnődnek sikerült!!! Bízom benne, hogy egyszer nekem is sikerül...... valahogy:-(
Sajnos nem tudom mi történt, mi vihette rá még arra is, hogy záratcseréljen......
Most "megtűrt" személynek érzem magamat, de legalább nem vagyok az utcán! Még....
Most úgy áll a dolog, hogy 10millió forintot kér, hogy 1,5 szobás lakást tudjon venni és ne kelljen innen a környékről elmennie. Nekem annyim sem maradna, hogy egy 1 szobást vegyek valahol. Ha nem kapja meg, akkor viszaköveteli a fele tulajdon, amit akkor adott nekem, amikor ezt a lakást megvettük. (Előtte fele-fele arányban volt, apám ajándékozta nekem a részét, miután elváltak.) Az unokája és más rokonok is uszítják már ellenem, ha jól gondolom, de ez sajnos az én helyzetemen nem is segít.
Ügyvédet nem tudok fogadni, mert nincs rá pénzem, azért is írtam ide, hogy segítséget kérjek. Jelenleg munkanélküli vagyok, mert a céget felszámolták, ahol eddig dolgoztam.
Röviden ennyi az előzmény.
Mennyit kérhet a haszonélvezet megváltásáért? amennyit gondol? Visszakérheti a fele tulajdont is?

Mindent köszönök!
Üdvözlettel: b_ágnes

kedves Ágnes!

de miért tesz veled ilyet az édesanyád? már ne először olvasok ilyesmi esetet különböző topicokban, és döbbenetesnek találom hogy eg anya kidobja a saját gyerekét (kész maunika-só) na de viccet félretéve, tényleg értetlenül állok a dolog előtt.
egyébként barátnőm is végiscinált egy ilkyen haszonélvezős tortúrát, és őt is beengedték a rendőrök, sőt, önbíráskodásért eljárás is indult a zárat lecserélő, cuccokat kipakoló haszonélvező ellen. a rendőrök nem a jogbéli szakértelemről híresek, és a sima intézkedő rendőrnek ez valójában nem is dolga, ezért barátnőm esetében beszóltak jogi segítségért, majd elkérték a tulajdoni lapot, vagyis annak híján az adásvételi szerződést, ami igazolta a tulajdonjogot, a haszonélvező meg hiába pattogott, be sem engedték a lakásba, amelyben a barátnőm lakott. pert kellett indítania a lakás kiürítése iránt, ami hosszadalmas egy procedúra, és majd ha megszületik a jogerős ítélet, azután lehet végrehajtást kérni, satöbbi. erre már nem került sor, mert annak hallatán hogy pereskednie kell ki tudja mennyi időn át, az édesanyja elállt a dologtól, majd sikerült korrekt egyezségre jutniuk.
a lényeg mindenesetre az, hogy de jure az édesanyád jogosult az ingatlan használatára, de ez nem jogosítja fel őt sem az önbíráskodásra. (és akkor azt még mindíg nem értem hogy mi visz rá egy anyát az effajta szívtelen eljárásra).

Kedves amatőr!
Köszönöm válaszodat!
Sajnálattal veszem tudomásul, hogy az egyetlen tulajdonomban lévő lakásomban nem lakhatok.... :(
De hát ez van, ez a törvény.
De miért nem lehet olyan jogszabályokat alkotni, ami mind a két felet védené, hogy ne kerülhessen senki az utcára, mint ahogyan most én fogok :(
Csak amolyan költői kérdésnek szántam... .
Üdvözlettel: b_ágnes

A lakcímbejelentő kártyán lévő cím az adott lakás használatához semmilyen jogot nem keletkeztet illetve nem szüntet meg - csak idéztem, amit alább írt valaki.

Tényleg csak szerencséd volt.

Tisztelt Kovács Úr!

Köszönöm szépen a válaszát! Nagyon hálás vagyok, hogy Ön mindig válaszol nekem! Köszönöm!

Azt mondták a rendőrök, hogy amig a lakcímbejelentőm ideszól és amíg más egyéb doksit nem tud felmutatni, hogy már nem lenne itt az állandó, addig be kell, hogy engedjen.
A Hivatalban pedig azt mondták, csak akkor jelenthet ki - kényszer kijelentést - ha bizonyítani tudja, hogy nem lakom ott és erről határozat is születik.
Nem tudom mennyire megnyugtató ez nekem......?
Válaszából inkább az derül ki, hogy csak szerencsém volt:-(
Köszönettel: b_ágnes

Kész szerencse, hogy a rendőrökkel sikerült. A haszonélvező akarata ellenére senki, még a tulajdonos sem használhatja az adott ingatlant.

Jó reggelt Mindenkinek!

Szeretném, ha segítenétek nekem az alábbi dologban.
Tegnap este, amikor haza szerettem volna menni nem sikerült csak rendőrök segítségével bejutnom a sajtát tulajdonú lakásomban. Édesanyám a haszonélvezője én pedig a tulajdonosa vagyok a lakásnak. Közölte velem, hogy ma elmegy a hivatalba és kijelent engem onnan és menjek a fenébe. De hát hova menjek? Megteheti a kijelentést nélkülem?
SOS szeretném a segítséget a választ.
Nagyon szépen köszönöm!
Üdvözlettel: b_ágnes

Tulajdonjoggal a tulajdonoson kívül senki sem rendelkezhet, a tulajdonjogot nem befolyásolja, hogy valaki ahsználja, vagy birtokában van a tulajdonnak, és az hogy kinek hol van a bejelentett lakcíme nem ad neki semmiféle jogot az ottlakással, a lakás tulajdonával, bérletével, bármivel kapcsolatban. A lakcím kizárólag különböző állampolgári jogosultságok gyakorláasár és hatósági eljárási illetékességeket alapoz meg, a polgári jogban nincs jelentősége.

A ahszonélvező a laksá haszonélvezetére (használatára, a lakás hasznainak szedésére jogosult, de természetesen a tulajdonjogot ő sem változtathatja meg, és más korlátozások is vannak.

Ezt még egyszer egyértelmúbben: ki írathatja le a lakást kinek a nevéről? Az édesanyád mint haszonélvező leírathatja -e a Te nevedről mint tulajdonoséról a lakást? Ez a kérdés?