elhunyt folyószámlájának megszüntetése

Búzacsíra!
"ezt mint örökös kértem a banktól".
Már vagy öröklési bizonyítvány vagy hagyatékátadó végzés arról hogy te vagy az örökös, vagy a bankban ezt csak állítottad?
Ha az utóbbi forog fenn, akkor a bank helyesen járt el, és majd akkor próbálkozz újra, ha az említett módon igazolni is tudod az örökösi minőségedet.

buzacsira!
Éppen emiatt kell kérni írásban, és mellékelni kell annak igazolását, hogy Te vagy az örökös. Ez persze csak akkor megy, ha megvolt a hagyatéki tárgyalás, és elkészült az örökség felosztásáról szóló határozat. Az, hogy Te a gyermeke vagy az elhúnytnak, még nem igazolás, abban az esetben sem, ha egyetlen gyermek vagy. (Lehet pl. végrendelet) Addig a banknak az elhúnyt bankszámlájáról csak a Közjegyző részére van joga bármi információt kiadni, minden más esetben banktitkot sértenek. (A közjegyző meg ilyet nyilván nem fog kérni...)

Felmerül a kérdés: Milyen forrásból tudod, hogy idegen személy bontotta fel a betétet? A bankszámlakivonaton ez nem szerepel...

Köszönöm a választ! Valóban megpróbálom írásban kérni a banktól, arra valamit válaszolnia kell. De Te ezt konkrétan tudod, vagy Neked is csak az igazságérzeted diktálja így?
Azt képzeld el, hogy kértem az egy évre visszamenő folyószámla kivonatot, az ügyintéző mondta, hogy ez 2000 Ft.-ba kerül, kinyomtatta, kifizettem, de még valakinek be kellett mutatnia, az meg azt mondta, hogy ezt nem lehet kiadni, nem adta vissza a dokumentumot, és visszaadta a pénzt. Úgy meglepődtem, hogy nem tudtam mit csináljak ott hirtelen! Úgy érzem, hogy itt valami nincs rendben!
Elmentem az ügyvédemhez, az azt mondta, hogy igen a bank csak a bíróságnak szolgáltat ki adatokat.
Mégsem tudom elhinni, hogy ez igaz!

Az örökös az örökhagyó jogutódja, a helyébe lép. Ebből kiindulva szerintem a banknak kötelessége mind azon adatot kiszolgáltatni, amit a néhai számlatulajdonosnak kiszolgáltatott volna.
Írásban kell kérni - igazolva az örökösi minőséget - hogy a tranzakciókat mikor, kinek a rendelkezése alapján bonyolították.

Kérdésem az örökös és a bank viszonyára vonatkozik:
Az elhunyt halála előtt 4 hónappal meglepő tranzakciókra került sor a lekötött betétjéből. Ezért mint örökös, kértem a banktól, mutassa meg, milyen meghatalmazással bontotta fel idegen személy a lekötött betétet, de meglepetésemre ezt a bank megtagadta!
Azt kérdezem: én vagyok az örökös, minden ami az édesanyámé volt természetesen rám száll. Akkor miféle joga van a banknak az édsanyám iratait visszatartani? (Tudom a bíróság kikérhetné, de mielőtt az ember pereskedik, szeretne tisztán látni!)

Köszönöm a válaszokat. Az biztos, hogy megteheti, hogy felveszi a pénzt, mivel teljes jogú rendelkezők vagyunk mindketten. Viszont nem szeretném anyukámat bármivel is befolyásolni, ő így akarta, hogy mindketten hozzáférhessünk, ha esetleg ő már úgy lesz, hogy nem tud a bankba menni.
Remélem, még sokáig kell arra várnom, hogy mi is történik, ha....

Cascat, ha véletlenül megtörténne, természetesen visszakaphatod a részedet. Már ha megvan még (és nem a pénzzavar miatt vette ki a húgod, s azonnal el is költöte). De jobb félni, mint megijedni, így egyrészt gittus ötletét ajánlom, másrészt esetleg bemehetnél a bankba és rákérdezhetnél, hogy megteheti-e, és ez ellen te védekezhetsz-e.

Cascat.
Megjelölhet az édesanyja haláleseti rendelkezőt a banknál. A számla tulajdonos elhalálozása esetén a megjelölt személy lesz jogosult a számla feletti rendelkezésre, ha bemutatja a halottit.

dr.Zákányi Csaba
A számlát azért zárolták úgy hogy még az iratokat sem kérték el, egy laza kézmozdulattal, mivel a számla tulajdonosa a lényeg meg a jogutód. A számla tuladonos jogutód (örökös) jelentkezéséig a számla zárolható.

Először is bocs, a nővér = húg, vagyis csak húgom van, kettőnknek van rendelkezési jogunk.
És ez az egész még nem történt meg - azért írtam így: esetlegesen felvesz -, de jobb félni, mint megijedni!
Valójában én attól tartok, ha halálesetre kerül sor, részéről irány a bank és felveszi a bentlévő összeget (sajnos, hogy ezt kell feltételeznem róla, mivel több esetben volt már pénzügyi afférja, családon belül-kívül!)
Mivel a számlán az nincs megjelölve, hogy milyen arányban van az örökrész, egyszerűen van egy számla egy nagyobb összeggel, ami a halál esetén kettőnkre szállna, gondolom - egyenlő arányban.

gittus
Hú tényleg! Azt hiszem bemutattam és talán le is fénymásolták, de nem emlékszem pontosan... annyi helyen kellett intézkedni.

„A bank tudtommal csak az örökrészét adja ki minden örökösnek. ” Erre irtam.

dr.Zákányi Csaba
A halottit be kellett mutatni?

Kedves Derill!
A "sajnos nem"-et bővebben is kifejtenéd?
Arra gondolsz hogy sajnos nem tartja nyílván a pénzintézet a tranzakciókat, vagy hogy a közjegyző hagyaték tárgyai között feltünteti a folyószámlát ha az pozitív egyenlegű? A temetési számla ellenében történt kifizetés törvényes lehetőség, de még van bőven.(pl: halál eseti kedvezményezett stb.) De a kérdés érzésem szerint nem arra vonatkozik hogy a kérdező nővére hogyan juthat a jogos jusshoz, hanem van-e lehetősége az örököstársak részéhez is -hozzá jutni.

Gittus: Sajnos nem. A bank kifizeti például az összeget akkor is, ha temetési számlát mutatnak be, annak a személynek, akinek a nevére szól a számla. Igen kacifántosak a bankjogszabályok, sokszor illogikusak, igy azokat jobb mindig megnézni.

A bankkártya témához csak annyit: a nemrégiben elhunyt nagynéném folyószámláját mindenféle akadékoskodás nélkül zárolták pár mozdulattal pusztán az én kérésemre az OTP-ben, még a személyigazolványomat sem kérték el. Nem kívántam ui. fizetni a különféle közüzemi átalánydíjakat az üresen álló lakás után is.

Minden "tranzakciót" nyílvántart a pénzintézet. A közjegyző a hagyatéki eljárás során - bejelentés alapján - felveszi a számlát a hagyatéki tárgyak közé és megkéri a banktól az örökhagyó halála időpontjában a számla összegét. Ezen osztozhatnak az örökösök egyenlő arányban.
A bank tudtommal csak az örökrészét adja ki minden örökösnek.

De a nővéred hogyan tudott hozzájutni a számlához, ha neked és a húgodnak van rendelkezési joga felette????

Anyukánk számlájához rendelkezési jogunk van a húgommal együtt.
A szülő halála után a nővérem esetlegesen kiveszi vagy áthelyezi a bent lévő összeget a saját részére, akkor logikusan a közös örökséget "lopja" el.
Ilyen esetben mit lehet tenni?
Bizonyítható-e (gondolom, a banki papírokkal igen), hogy ezt a manővert a halál után tette, de vissza lehet-e szerezni/perelni az "ellopott" összeget?

Én ugy gondolom (és ez a tapasztalatom is), hogy a sok milliárd egy kicsit tulzás, ráadásul sokszor nem is jár vissza az a pénz, amit a NYUFIG követel. Ha ezeknek az embereknek nincs meg a törvényes lehetőségük arra, hogy ellentmondjanak, akkor alkotmányos jogaik sérülnének (tulajdonhoz való jog). A birói gyakorlat igen rossz néha, sőt, előfordul, hogy totál jogszabályellenes, tehát a rossz gyakorlatot meg kell változtatni (ilyen például az, hogy a kapcsolattartások esetében az apáknak kéthetente pár óra kapcsolattartást állapitanak meg, hogy a végrehajtási kérelmet elutasitó határozat ellen a jogszabály ugyan enged fellebbezési lehetőséget, azonban a birói gyakorlat ezt kizárja, ami ugyebár a jogszabályba - Áe. 72. §. (!) b) pont - ütközik, ettől függetlenül az ítélőtábla az ilyen határozatokat helybenhagyja. Tehát ennyit a birói gyakorlatról.

Lehet, hogy a jogszerüséget Te butaságnak könyveled el, ez is egy módja a jogértelmezésnek, de nem biztos, hogy a legjobb. A véleményemről pedig annyit, hogy jogszabállyal azért meg lehet győzni. Olyan jogszabályt pedig nem tudtál felmutatni, ami ellentmondana a „véleményemnek”.

A BH mint Te is tudod nem jogszabály, bár az esetjog egyre inkább begyürüzik hozzánk is. Ráadásul a BH-k közt van egymásnak totál ellentmondó is, ezt sokszor tapasztalom. Ráadásul ha a BH ellentmond egy jogszabálynak, az csak azt bizonyitja, hogy a biróság is tévedhet.

Az teljesen mellékes hogy te vagy én hol dolgozom. Lehet hogy a nyufignál de inkább nem.
Az biztos hogy a témában "otthon" vagyok és nem csak ezt az egy jogszabályhelyet próbálom értelmezni, hanem az egész rendszerben látom a helyét, és a miértjét. Ismerem a bírói gyakorlatot is ezügyben, ami sajna nem osztja a véleményedet.
Látom továbbá hogy mi a probléma és ezt évek alatt hogyan próbálja a jogalkotó (és nem a jogalkalmazó) megoldani, mivel milliárdos pénzekről van szó, és talán sem jogi megközelítésből sem erkölcsi megközelításből nem helyes hogy azt évekig tartó pereskedés útján lehessen - kamatmentesen - visszaszerezni.
Vagy talán te máshogy gondolod?
Más topicokban is láttam már hogy gyaluként próbálod a véleményed végig vinni, ami nem lenne baj.
A baj csak az a szakmai butaság amit az autentikusság látszatával tüntetsz fel. Legalább is itt.
Ami az őszinteséget illeti, javaslom nézzd meg a kapcsolódó BH-kat a témában.

Ez igy igaz, ezért még jobban ismerem a helyzetet. Az „ezek” nyilván a jogértelmezők akart lenni, ami nyilvánvaló is, részedről viszont csak kötözködés volt a kérdés, vald be őszintén:)

Az elhunyt számlán lévő vagyona - ha nincs kedvezményezett - hagyaték tárgyát képezi. Bárki, akinek az ezen a számlán szereplő összegre követelése van, egy dolgot tehet. Jelzi a számla tulajdonosának (jelen esetben az örökösnek), hogy igénye van bizonyos összegre, és aztán két lehetőség van. Az örökös vagy elismeri, és kifizeti, vagy nem, ez esetben fellebbez (a határozat ellen). Ha fellebbez, akkor az nem végrehajtható határozat, merthogy a NYUFIG is az Áe. szabályait alkalmazza, tehát ezek a rendelkezések rá ugyanugy vonatkoznak, mint bárki másra. Ha jogerős lesz, és volt hagyatéki eljárás (mert akkora volt a vagyon), akkor pedig kénytelen a NYUFIG is bejelenteni hagyatéki teherként a követelését, márcsak azért is, mert az örökös kizárólag a hagyaték erejéig felel a hagyatéki tartozásokért. Ami azt jelenti, hogy ha mondjuk nem jelenti be, az örökös a kielégitési sorrendet figyelembe véve kielégiti a hagyatéki hitelezőket, a NYUFIG meg nem kap egy fillért sem, akkor nem is fog tudni már miből követelni, hiszen a hagyaték „elfogyott”, a saját vagyonával pedig nem felel a terhekért. Remélem elég érthető.

Abban igazad van, hogy előfordulnak olyan esetek, amikor nincs hagyatéki eljárás, azonban ezen esetekben is kell határozatot hoznia a NYUFIG-nak, és amennyiben az örökös vitatja, ebben az esetben sem lesz a határozat jogerős, tehát másodfoku eljárás következik.

Mindaddig, amig a határozat nem lesz jogerős, belátható, hogy nem lehet a fizetési meghagyást sem kibocsájtani.

Amennyiben a hagyaték per alatt áll, abból senki semmiféle kielégitést nem tud szerezni, hiszen nem lesz jogerős határozat, ami alapján az összeget vissza kellene fizetni, ugyanis kizárólag azután emelkedhet jogerőre, hogy az örökös átvette, és mondjuk nem fellebbezett. Tehát a NYUFIG, APEH stb. itt ugyanugy vár a pénzére, mint bármely más szerv.

Ha ez nem igy lenne, szerinted kinek kézbesitik a határozatot? Tehát kénytelen megvárni a jogerős hagyatékátadót. Mivel ráadásul a NYUFIG, APEH stb. esetében nem hal éhen senki, ha nem fizetődik vissza az összeg azonnal, nyilvánvaló, hogy még előtezesen végrehajthatónak sem kell lennie a határozatnak. Ettől függetlenül, ha jogszabály mondjuk kimondja, hogy előzetesen végrehajthatóak az ilyen határozatok, akkor nyilvánvalóan más a helyzet, de ilyet nem olvastam (igaz, nem néztem át az egész jogszabályt, csak amit idemásoltál).

Azt próbáld meg megérteni, hogy a fizetési meghagyást mindaddig nem tudod kibocsátani, amig a határozatod nem lett jogerős, márpedig az életben nem lesz az, amennyiben nem kézbesited az örökös részére.

Lehet, hogy a NYUFIG-nál dolgozol, és az is lehet, hogy Ti igy szoktátok, de az attól még jogszabálysértő.

Mint irtad ugyanis, a többi jogszabályt is alkalmazni kell, még akkor is, ha a NYUFIG-APEH stb. atyauristenről van szó.

Ha hahaha.....
Több ponton is hibák vannak az okfejtésben.
Ez a fórum nem arra való hogy egymást a földbe....
Valószínűleg sok olyan téma van amiben ugyanilyen sok... mindent összehordanék ha nekiugranék jogértelmezni.
1., Mint a topicokból kiderül, gyámhatósági ügyintézői múltal rendelkezel(zik) így abba az "általában közigazgatási, magukat hatóságként feltüntetni akaró szerveknék" fordult(ál) elő vagy (ön).
Kik azok az ezek. Kérem!
2. a szakmai részhez:
A jogalap nélkül átutalt nyugdíj nem hagyatéki követelés, mivel az az örökhagyót nem illette meg, így a hagyatéki eljárásban nem kell bejelenteni. A visszakövetelésére pedig speciális rendelkezések az írányadóak.
Tudomásom szerint a hagyatéki eljárás megindítása csak kevés esetben történik hivatalból, a legtöbb esetben a hozzátartozó kéri ha kéri, mivel költségei vannak. Ha például csak az a számla az öröklés tárgya amiből pénzt sem fog látni, (mert mondjuk a többi hagyatéki tárgy már az örökhagyó még életben rendezte, ajándékoztastb.), az eljárást meg sem fogja indítani, mivel nem akarja még az eljárás költségeit is fedezni. Ezekben az esetekben nem is lesz hagyatéki eljárás, mert nincs mire.
De előfordulhat hogy a hagyaték per alatt áll, és az még évekig eltart és az örökösi minőségét (jogerős) nem tudja igazolni, tehát a számla felett csak akkor "rendelkezni jogosult" ha a közjegyző a hagyaték ideiglenes hatályú átadásakor erre feljogosította.
Ez a jogszabályi rendelkezés általában ezeket fedi le, de csak annyiban amennyiben van a számlán még jogalap nélküli nyugdíj.
Azt a részt ami már átutalásra került természetesen annak kell visszafizetni akinek az érdekében a teljesítés történt.
Nem tartom valószínűleg hogy a nyufig az ország elhunyt lakosságának megindult vagy megnem indult hagyatéki eljárásait vadásszná.
A ptk.-n kívül is vannak jogszabályok amiket alkalmazni kell természetesen annak szellemében.
Az örökös részére nem lehet fizetési meghagyást kibocsátani csak a számlavezető pénzintézet részére. Az örökös csak akkor jön a képbe ha van olyan átutalás ami az érdekkörében történt (pl: általa megörökölt ingatlan költségei)

A többit azért nem minősítem, mert igyekszem a kollegákat tisztelni a topicokban leírtakból pedig tanulni.

Imádom a jogszabályokat "egyéni módon" értelmező jogalkalmazókat:) Ezek általában a különböző közigazgatási, magukat hatóságként feltüntetni akaró szerveknél fordulnak elő.

Itt van egy kettős konjunktiv feltétel: "feltéve, hogy a bankszámla feletti rendelkezésre más személy nem jogosult, és a visszautalás a számla terhére megtörténhet.".

Az örökös viszont jogosult, ha pedig vitatja a követelést, akkor nem történhet meg a visszautalás a számla terhére.

Tehát ez a szabály még nem mentesiti a NYUFIG-ot az alól, hogy az örököst értesitse a követelésről, tehát a visszafizetésre kötelező határozatot előbb kézbesitenie kell az örökös számára, majd ha jogerőre emelkedett, akkor küldheti ki a fizetési meghagyást.

Az örökös ugyanis a halál pillanatától számitva örökös és jogosult a hagyaték feletti rendelkezésre, illetve a hagyatékkal kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére.

A második résznél sem ugy történik, hogy a NYUFIG fogja és levonatja a pénzt, hanem ugy, hogy meghozza a visszafizetésre kötelező határozatot, kiküldi a számlatulajdonosnak, és ha jogerőre emelkedett, akkor intézkedhet a számlát vezető hitelintézet felé.

A fizetésre kötelező határozat kibocsájtása önmagában ráadásul nem elegendő, mivel hagyatéki eljárásban be kell jelenteni a hitelezői igényeket, igy a tulfizetést is. A Ptk. ugyanis nem tesz különbséget követelés és követelés közt, minden hitelezői igényt be kell tehát jelenteni, ha az örökös anélkül nem hajlandó kifizetni (kiskoru örökös esetén például a gyámhivatal nem is engedélyezheti a kifizetést, amig nincs jogerős és végrehajtható határozat a követelés megállapitásáról, majd a hagyatéki eljárás során be nem jelentették a hitelezői igényt. Ez a fizetésre kötelező határozat tehát csak arra elegendő, hogy az örökös tudomására hozzák, hogy van egy ilyen követelés. Ha nem vitatja, akkor az majd végrehajtható lesz, tehát akkor bejelenthetik a hagyatéki eljárásban.

Ha vitatja, akkor is benyujtható ugyan, azonban ez esetben a közjegyző nem ismerheti el érvényes követelésként, átadja a hagyatékot, a NYUFIG pedig max pert indithat a követelés érvényességének megállapitása iránt.

Az 1997.évi LXXXI.tv. végrehajtási rendeletének (167/1997.(X.6) korm rend.)77.§(3) bekezdése szerint:
A nyugdíjfolyósító szerv a jogosult halálának hónapját követően a belföldi hitelintézetnél vezetett átutalási számlára, bankszámlára (a továbbiakban együtt: bankszámla) átutalt jogalap nélküli ellátás megtérülése érdekében - a Tny. 93. §-a (1)-(2) bekezdésének alkalmazásával - a hitelintézet terhére történő fizetési meghagyás kibocsátásával intézkedik, feltéve, hogy a bankszámla feletti rendelkezésre más személy nem jogosult, és a visszautalás a számla terhére megtörténhet. Amennyiben a bankszámla feletti rendelkezésre jogosult személye ismert, vele szemben a nyugdíjfolyósító szerv fizetésre kötelező határozat kibocsátásával érvényesíti a követelését akkor is, ha az elhalt bankszámlájáról a jogalap nélkül kiutalt ellátás felvétele még nem történt meg."

Kedves rite csillaggal!
Az életfenntartás céljára adott - és nem felvett - ellátás az amit nem lehet visszakövetelni attól akinek adták azaz a jogosulttól. De ez csak a jogosultra vonatkozik, az örökösre fogalmilag kizárt. szerintem.
Továbbá hogy kitől mit lehet visszakövetelni azt nem az általános hanem - ahogy derill is említette - a speciális rendelkezések határozzák meg.

Kedves derill!
Én még nem vennék mérget arra hogy mit utalt át a folyósító, az ugyanis majd csak utólag derül ki, akkor amikor megállapítják hogy a jogosult elhunyt.
Sajnos előfordulhat hogy akkor is több hónap átutalásra kerül ha mindent azonnal bejelentenek a hozzátartozók, pláne ha nem.
A nyitó topic-ban a bankkártyával amit felvettek arról csak azt lehet tudni hogy a májusi és áprilisi - nyugdíj.
De lehet hogy a júniusban átutalt nyugdíjat amit nem vesznek majd fel az hogyan követelhető vissza, illetve kitől.(mert egy május 31.-én történt elhalálozás esetén kizárt hogy ne utalják még át a júniusi nyugdíjat - sajnos -)