birtokvédelem

Köszönöm a választ.
Esetleg más, törvény által támogatott lehetőség nincs?
Elég érdekes eredménye is lehet a leírt javaslatnak,meg a technikai megvalósítása is nehézségekbe ütközik.

Van bérleti szerződés vagy más papirusz a lakhatásáról?
Nincs???
Akkor jogcím nélküli lakásfoglalás címén a rendőrséggel ki lehet hajíttatni!

Elhagyja a tulajdonos a tulajdonát, a potyalakó meg évekig dőzsöl más lakásába... Eszem megáll!

A tulajdonos akkor is kérhet birtokvédelmet, ha nem birtokos.

Milyen alapon??? Hiszen önként hagyta el a tulajdonos a birtokát!

Nem lett megfosztva a birtokától, hanem önként elhagyta azt!

Miért nem megy vissza??? Ki gátolja ebben???

Ha ő a "béna", akkor a törvény mit védjen még rajta?

Ööö... Izé... Szóval, ha valaki beköltözne a lakásodba, és megengedné, hogy te is ott lakj, akkor már nem is vagy jogosult birtokvédelemre? Csak akkor, ha kizár? Ha ezt a hajléktalanok tudnák!

Egyébként nem ez volt a kérdés, hanem csak annyi, amit írtál:„ birtokvédelem azt illeti meg, aki birtokban van. A tulajdonost, aki nincs birtokban, azt nem...”
Ez pedig téves.

Köszöntök Mindenkit!
2011.04.06-án már ezen a fórumon leírtam a birtokperemmel kapcsolatban sok mindent.
Most jutott az ügy odáig, hogy lesz ítélethirdetés, de a szeptemberi tárgyaláson a bíró jelezte, hogy az általam kért esőcsatorna kifolyónak az áthelyezését nem tudja megítélni javamra, mert nem bizonyítottam be semmit, hogy a két esőcsatorna vége a szomszédaim háztetőjéről jövő csapadékot a telkemre vezeti.
Én azt mondtam bebizonyítottnak gondolom, mert megtörtént a méregdrága birtokhatár kitűzés, melynek eredményét a szomszéd alperesek is elfogadták, hogy nincs területük a telkemből, hogy ott oldhatnák meg a csapadék elvezetésüket. De nem hajlandóak a saját birtokukra átvezetni a csatornák végeit.
Történt helyszíni birói szemle, tárgyalás is, ahol a bíró segédlete is mindent lefényképezett, de mát a keresetem beadásakor magam is sok képet mellékeltem erről, hogy telkemre folyik a csapadék.
Tanácsokat szeretnék kérni, hogy ha ezek nem voltak elegendőek bizonyítékként a bírónak, hogy elrendelje végre a csapadék elvezetők átvezetését, mert én nem bizonyítottam megfelelően, akkor mit kellene még bizonyítanom? Hogyan? Nincs sajnos ügyvédem. Köszönettel venném a tanácsot, hogy a keresetem elutasítása előtti ítélet meghozatala előtt mit tehetnék, vagy majd fellebbezzem meg?

Tisztelet Mindenkinek!
2011.április 6-án már leírtam a birtokvédelmi peremről sok dolgot a fórumon.
Most eljutott a per az ítélethozatalig első fokon.
A bírósági jegyzőkönyvben ma azt olvastam, hogy a bíró elutasítja majd a keresetemet, mert nem bizonyítottam be, hogy az előttem lakó alperesek esőcsatornájának a vize a telkemre folyik, és azt kértem helyeztessék a saját telkükre ezt a két kifolyó végét.
A per során történt a birtokhatár kitűzése, helyszíni tárgyalást, szemlét, képeket készített a bíróság az esőcsatornák elhelyezkedéséről, de a keresetem benyújtásakor magam is rengeteg színes képet mellékeltem bizonyítani, hogy tényleg hozzám folyik a 2 esőcsatornából a víz, és nincs a birtokomból semmi területe a szomszédoknak,hogy ott oldhatnák meg az elvezetést. A bíró esőcsatorna szakértőt akart, amit velem akart megfizettetni szintén, mint a birtokhatár kitűzésit is.Erre én azt mondtam nincs újabb szakértőre pénzem, és úgy gondolom a csatorna szakszerűvé tételét nem nekem kell szakértővel bizonyítani. Ezért utasítja el a kérelmemet, mert nem kértük a szakértőt a csatorna szabályossá tételének megállapítására. Kérdésem, hogy nekem kellene szakértőt fizetnem, hogy szabályos legyen a szomszédok csatornája? Én az építési törvényre hivatkoztam, hogy abban le van írva, hogy kell szabályosnak lennie. Ezt elutasította a bíró, szakértő kell. Kérdésem lenne, hogy másként még hogy kellene bizonyítanom a csatornavégek áthelyezéséhez, hogy az hozzám folyik?

Elnézést a két beírásért, azt hittem első írásom nem ment el.

KBS!

Ott a pont... Igaz!

Meg voltam győződve, hogy a tényleges (effektív) birtokos kaphatja azt a birtokvédelmet...

Mert minek is a tulajdonosnak egyébként birtokvédelem???

Nekem nem állt össze a kép.

Mert hogyan is kerül pl: egy hajléktalan vagy illetéktelen személy a lakásomba? Betöréssel? (Az egy másik, büntetősrovat...)

Esetleg ajtót nyitok a hajléktalannak, megszánom, kap egy pohár kannás bort és miután körülnézett a lakásomban, közli a hajléktalan, hogy tetszik neki amit lát, és nem megy el. (Ez is lehet egy büntetős rovat...)

Mit teszek én? Erre én, mint tulajdonos, - mi sem természetesebb - kisétálok a lakásomból és elmegyek a jegyzőhöz birtokvédelemért, mert ahhoz jogom van...

Tőlünk nem messze van egy Vadászbolt fegyverekkel - 17 óráig nyitva - bemegyek, veszek egy riasztópisztolyt - asszem ahhoz nem kell engedély. Utána bejelentem a rendőrségen a tartását, majd egy óra múlva visszamegyek a lakásomhoz. Ha kell kölcsönkérem a szomszédtól a feszítővasat is (szívesen ideadja), bemegyek a lakásomba és a hajléktalan orra alá dugom a riasztópisztolyt.

Már csak azért, mert a tulajdonom megvédéséhez arányos jogos önhatalommal jogom van.

Mindenesetre hatékonyabb, mint ha a jegyzői határozatot dugnám az orra alá...

Szóval én másképp oldanám meg a kérdező problémáját: odamennék, berúgnám az ajtót és akárki van ott, úgy kihajítanám, hogy a lába sem éri a földet...

Hibáztam. A kérdező jogi választ várt, én pedig a szubjektív véleményemet belevittem az egészbe.

Elnézést kérek.

Igen, kedves kérdező tulajdonos, fáradj el a jegyzőhöz birtokvédelemért.

Megoldásnak ez sem rossz. De ehhez minek a pisztoly, ott a feszítővas?!

Mert a feszítővashoz férfi köll, egy pisztolyhoz meg elég egy 50 kilós nő vagy a nagymami is, aki szeretné megvédeni a cuccát...

Casablanca: biztos, hogy a legcélravezetőbb megoldás birtokvitánál pisztolyt venni? És az arányos jogos önhatalom lesz?

szerintem kicsit eltértetek az eredeti kérdéstől, itt nem az a kérdés, hogy elvi síkon mikor illeti meg a tulajdonost a birtokvédelem, hanem hogy a kérdező által felvázolt helyzetben mit tud tenni a tulajdonos.

Tekintettel arra, hogy tulajdnosos önszántából elköltözött nincs lehetősége birtokvédelmet kérni, sőt jelen esetben a bennt lakót illetné meg a birtokvédelem a tulajdonossal szemben adott esetben.

Amit tehet az per indítás az ingatlan kiürítése iránt.

Tisztelt Jogászok!

Feleségem mindenfajta előzetes bejelentés nélkül közös tulajdonú otthonunkból - jognyilatkozata szerint nem a visszatérés szándéka nélkül - elköltözött, és magával vitte közös tulajdonú ingóságunk jórészét.

A jegyzőnél birtokvédelmet kértem, az eljárást számomra érthetetlen módon folytatták le (egy kérelmezetti jognyilatkozat hiányára hivatkozva az eljárást előbb 30 nappal meghosszabbították, majd később mikor beérkezett a nyilatkozat, arról engem nem értesítettek, csak a határozatból ismertem meg a vázlatos tartalmát - mikor rákérdeztem, hogy miért nem tájékoztattak, az volt a válasz, hogy "azért, mert a döntést anélkül is meg lehetett hozni, nem volt jelentősége" - tetszik érteni?).

A határozat szerint nem rendelkezhetnek a birtokállapot helyreállításáról, mert ugyan valóban sérül a birtokjogom, de ha visszakerülnének az ingóságok, akkor a másik fél birtoklási joga sérülne.

Két kérdés

Mivel a másik fél "nem a visszatérés szándéka nélkül" hagyta el a lakást, ezért én azt gondolom, hogy tulajdonképpen olyan, mint ha továbbra is szabad bejárása lenne ide, nem? Ezek szerint ha két lakásom van, akkor bármi ingóságot, ami nem abban a lakásban van, ahol tartózkodom, azt én nem birtoklom??

A józan paraszti ész azt diktálná, hogy a vagyonmegosztásig az eredeti birtokállapotot különben is fönt kell tartani (ergo hogy a közös ingatlanban legyen a közös ingóság), mert ellenkező esetben a felek szabadon rabolhatnak jobbra-balra.

Mit gondoltok erről?

(A fellebbezés 21e Ft, vicc....)

Sőt, pontosítok, a határozat egy általam jogilag értelmezhetetlen fogalmat, a "használat"-ot tartalmazza, tehát e helyett: "A határozat szerint nem rendelkezhetnek a birtokállapot helyreállításáról, mert ugyan valóban sérül a birtokjogom, de ha visszakerülnének az ingóságok, akkor a másik fél birtoklási joga sérülne." valójában az van leírva, hogy "nincs lehetősége, hogy az összes ingóság visszaszállításáról döntsön, mert azzal a kérelmezettet fosztaná meg a közös ingóságok _használatától_"

A kérelmemben a PTK 189. § (1) - (2) pontokra is hivatkoztam, a határozatban taglalt számtalan paragrafus közül ezek kimaradtak.

Elég annyi, hogy a döntés érdemben helyes?

Ha tényleg az, akkor a logikáját nem értem.

Akkor mikor és hol alkalmazható a PTK 189?

Mert ha valóban joga van a közös tulajdont egymástól lopkodni a tulajdonostársaknak, az nem biztos, hogy egy jogbiztonságot teremtő szabályozás.

A PTK 192 magyarázatában ez van: "A birtokvédelemnek a közigazgatási úton történő érvényesítése garantálja annak a jogelvnek a megvalósítását, mely szerint a birtoklás tényén alapuló birtokvádelem célja az önkényesség,
önbíráskodás, tilos önhatalom kizárása és az eredeti birtokállapot fenntartása mindaddig, amíg a birtokláshoz való jogosultság kérdését a bíróság jogerős ítélettel el nem dönti"

Itt pedig pont az történt, hogy az egyik fél önbíráskodott: vagyonmegosztás helyett eldöntötte, hogy mi az ami neki "jár".

PTK 188 magyarázata: "A birtokától megfosztott, illetve a birtoklásban megzavart birtokosnak a védelem elnyeréséhez csak azt kell bizonyítani, hogy birtokban volt és a birtokot tőle jogellenesen elvonták, illetve birtoklását zavarták. Ez az úgynevezett possessorius birtokvédelem."

Szóval én - nem jogász - ezt az egészet nem tudom levezetni, és nem értem, hogy miért helyes.

Előre is köszönöm az okosítást, megspórolhatok egy felesleges bírósági ügyet.

Mert ez a gondolatmenet tulajdonostársak között, különösen ingóságok esetében nemigen alkalmazható. Egyiknek pont annyi joga van magánál tartani az ingóságokat, mint a másiknak.

De ezt hol mondja ki a törvény?

Nem az a lényeg, hogy amíg közösen meg tudnak egyezni a dologról a felek, addig minden rendben van, ha valamelyik elégedetlen, akkor jogi útra lehet terelni, de amíg nem születik döntés a birtoklás/tulajdonlás ügyében, addig az eredeti, közös megegyezéssel létrehozott birtokállapotot kell fenntartani?

A törvény arra kényszerít, hogy ha használni akarom a saját tulajdonom, akkor menjek oda pár markos legénnyel, és hozzam vissza önhatalommal?

Mert ha igen, akkor az szerintem egy jogbizonytalanságot teremtő helyzet.

És mégegyszer: én nem "magamnál tartani" akarom az ingóságokat, hanem a közös birtokba bocsátásukat kértem, méghozzá a közösen birtokolt ingatlanban.

Eredeti birtokállapot... Kinek a birtokában is voltak ezek az ingóságok, amikor Ön birtokvédelemért a jegyzőhöz fordult?

Hát nem pont akkor kell birtokvédelmet kérelmezni, mikor valamit az akaratom ellenére a birtokomból kivonnak?
(vagy ha csak zavarnak a birtoklásban, stb)

Hát nyilván addigra már pont nem az enyémben, ezért kérem oda vissza, míg önkényes helyett törvényes úton a másik fél nem szerez jogosítványt arra, hogy kizárólagosan birtokolja.

Na, ezért próbáltam én ebbe nem belemenni..

Én csak kérdezek, mert nem értek, de eddig úgy érzem, választ nem kaptam :)

Úgy meg pláne nem értem, hogy egy másik topicban ezt találtam:

Kovács_Béla_Sándor 2011.08.14. 07:30
Ez nem vagyonmegosztás, természetesen.
Bármely tulajdonostárs jogosult a közös tulajdonú dolgot használni, birtokolni. Ezt azonban csak a tulajdonostársak jogainak, törvényes érdekeinek sérelme nélkül teheti. A közös tulajdonú ingóságok önkényes kivonása a tulajdonostárs ellenőrzése, használata alól nyilván sérti annak törvényes érdekeit.
De a birtokvédelmet nem a rendőrségtől, hanem a jegyzőtől kell kérni.

Most akkor hogy van ez?

Kedves KBS, megsérteni semmiképp nem akartam, csak meg akarom érteni, hogy hogyan működik a jog ebben a kérdésben.

Nálam az, hogy az ingóságokat a tulajdonosok nyugodtan "lopkodhatják" egymástól, az nem egyeztethető össze a naív világképemmel, mely szerint az ember biztonságban érezheti a saját tulajdonát. Hiszen milyen dolog az, hogy valami, ami tegnap még az enyém volt és használtam, azt elvehetik és többé nem rendelkezhetek felette semmilyen módon?

Én azt tartanám elfogadható világnak, ahol ha az ember valamilyen okból meg akarja szüntetni a közös használatot, akkor ahhoz előbb a közös tulajdont kell megszüntetnie, és nem lenne módja "önbíráskodni" és eldönteni, hogy márpedig neki mit van joga kizárólagosan használni. És addig a pontig nem lenne joga például elvinni egy szekrénysort mondván, hogy attól kezdve ő egyedül akarja használni és máshol van rá szüksége.

Az én ideális világomban a jog biztosítja, hogy amíg nincs vagyonmegosztás, addig nincs egyoldalú rendelkezés a közös vagyonról, ergo minden marad úgy, ahogy volt.

Tehát tulajdonképpen két kérdés foglalkoztat

A mai hatályos jog összhangban van-e az én ideális világképemmel?

Ha nem, akkor milyen célja van a jelenlegi szabályozásnak?