birtokvédelem

Kedves Fórumozók!
Segítséget szeretnék kérni egy igen kényes ügyben. Másfél éve költöztünk egy új építésű ingatlanba. Egy ideig minden rendben volt, de a mostani heves esőzések következtében folyamatosan beázik a pinceszintünk. Kiderült, hogy a szigetelés lezárása hiányzik, amit a kivitelező pótolna is nekünk, mivel él a szavatosság. Viszont az egyik oldalfal csak a szomszédunk oldaláról lenne hozzáférhető kerítésbontással (drótkerítés van náluk), aki megtiltotta, hogy a telkére bemenjen a kivitelező (korábban állítólag voltak köztük viták). Mit javasolnátok, mit tehetnénk? Mi igazán nem tehetünk arról, hogy köztük mi zajlott le annak idején, viszont járna nekünk a szavatossági időn belüli hiánypótlás.
Előre is köszönöm a segítséget!

pletrit
Be kell perelni a szomszédot, hogy a bíróság kötelezze tűrésre. Lehet, már a per kilátásba helyezése is megteszi a hatását. ;)

A jegyzőnek két hatáskörét is érinti a dolog.

1. birtokvédelem
2. vízügyi hatáskör

Meg kell várni a határozatot. Ha 22 munkanapon belül nem dönt, vagy nem döntött, akkor fordulhatsz az államigazgatási hivatalhoz, hog yutasítsa döntésre.
Ha dönt, akkor megnyílik számodra a jogorvoslat lehetősége.

Birtokvédelmet alapból is kérhetnél perben, ami abból a szempontból is kifizetődő lehet, hogy egyből kiegészítheted kártérítési igénnyel is. Persze ehhez már nem árt ügyvéd megbízása.

Ha a szennyvíz szivattyúzását is tudnád bizonyítani, akkor talán lehetne a környezetvédelmi hatóságnál is próbálkozni. Ők egyebekben szintén vízügyi hatóság is.

Mellelseg nem létezik az általad említett 1 m-es szabály.

Köszönöm nanemaaa! És még egy fontos dolgot elfelejtettem megírni. Ez egy ikerház és az ikerház másik felének pedig a kivitelező a tulajdonosa (mivel még árulja), tehát nem is csupán szavatossági javításról lenne szó, hanem a saját tulajdona védelmének a megakadályozásáról van szó.

Köszönöm nanemaaa. Meglátjuk a határozatban mi lesz.

pletrit
:DDDD Háát ez vicces!
Jó kis per lesz belőle!
A szomszéd a kivitelező, aki nem engedi be az ingatlanára a kivitelezőt, mert korábban voltak összetűzéseik. :DDDDDD

„...a szomszédunk oldaláról lenne hozzáférhető kerítésbontással (drótkerítés van náluk), aki megtiltotta, hogy a telkére bemenjen a kivitelező (korábban állítólag voltak köztük viták).”

Ez aztán az igazi skizofrén állapot. ;)

Kedves Hozzáértők!

Ismét van egy kérdésem. A birtokvédelmet kb 1 hónapja megkaptuk a szomszéd ellen. A szomszédot felszólították a kerítés 3 napon belüli helyreállítására. Ez nem történt meg, újra feljelentettük, melyre másfél hónapot várnunk kell. Meddig húzhatja a jegyző ezeket a dolgokat? Ha valakit felszólít adott dolog 3 napon belüli helyreállítására, mely nem történik meg, utána megteheti azt, hogy csak hetek múlva reagál a feljelentésre, és újabb hónap múlva jön szemlézni? Ki az, aki a jegyzőt felelősségre vonhatja, kihez lehet fordulni az ügyészségen belül?

Válaszotokat előre is köszönöm.

T. dibaggio!

Az ügyészséghez kell fordulni, azon belül majd eldöntik, hogy ki (vagy melyik ügyészség) jár el, néha követhetetlen az ügyelosztási logikájuk :) Az ügyéségnek amúgy nagyon széles körű vizsgálódási lehetősége van, szinte bármit vizsgálhat!

A birtokvédelmi eljárásról szóló kormányrendelet a jegyző feladatává teszi a végrehajtásról való gondoskodást, a Ket. szerint pedig az önkéntes teljesítés elmaradásának megállapításától számított 5 munkanapon belül kell dönteni a végrehajtás foganatosításáról.

Azért a gyakorlatban több, mint 3 napot szoktak várni, tekintettel arra, hogy ennyi idő alatt nem valószínű, hogy egy kerítést felépítenek, főleg, ha ez munkanapra esik.

Amúgy visszatérve az ügyészséghez, nagy reményeket nem szabad táplálni, mert egy eljárási késedelem (vagy időhúzás) maximum jogsértő gyakorlat, ami mondjuk egy felszólalás vagy a jövőre nézve figyelmeztetés, de ezt a jegyző tudomásul veszi, szánja-bánja és ennyi, más következménye nem nagyon van.

És végül: a birtokvédelem a legtöbb esetben szinte semmire sem jó, a jegyző végrehajtásként kiszab egy kisebb (egyre emelkedő) végrehajtási (pontosabban: eljárási) bírságot, amit később joobb eetben behajtanak (vagy inkább nem), de pl. a kerítés ettől még nemépül vissza. Más eljárási cselekményt nem szívesen alkalmaznak, mert sok munkával jár :P

Üdv.

Kedves Whisper!

Köszönöm szépen a válaszodat, ezek szerint az ügyészség pont annyira rémisztő, mint az ántsz, azaz dolgozni egyik sem szeret. Marad a mindenki oldja meg maga ahogy tudja formátum. Még egyszer köszönöm a válaszodat.

óóó, még egy, ha a jegyző több éven keresztül csak ilyen felületesen jár el, akkor is csak az irgumburgumig jutnak, vagy akkor lehet számítani komolyabb következményre?

Azért a jegyzőket védendő (mert én is voltam), a többi eljárási (végrehajtási) cselekmény a munkán kívül pénzbe is kerül, amivel ugye nem a jegyző rendelkezik, hanem a testületek és a polgármester a rájuk vonatkozó szabályok szerint és a testületek általában nem szívesen költenek olyanra, ami nem annyira látványos illetve kevés számú embert érint, mert az "politikailag" nem kifizetődő (legalábbis én így tapasztaltam). Szóval szerintem a jogszabály gyenge ez ügyben, ha létre jöttek volna az eredeti Ket szerinti végrehajtó szolgálatok, erősebb lehetne a végrehajtás, de ugye ahhoz is pénz kellett volna, arra meg a kormány (na jó, a parlament) nem nagyon áldozott évekig (ők is politikusok :P), inkább módosították a Ket-et.

Amúgy a jegyző sorozatos törvénysértése esetén, az államigazgatási hivatal is a jegyző munkáltatójához, tehát a testülethez fordulhat, aki pl. fegyelmii indíthat, de nem kötelező. Ez általában a jegyző és a testület egymáshoz való viszonyától függ és egy adott ügyre nem nagy kihatással van.

Az ügyészségről pedig annyit még, hogy ők azért szeretnek dolgozni, legalábbis én úgy tapasztaltam. Egészen pontosan okoskodni szeretnek, dehát ez a dolguk és az ő eljárásukat és lehetőségeiket is jogszabály korlátozza.

És végül: azért jogsértésre nem buzdítanék, mert egy jogász ugye felesküdik a jogszabályok betartására, de gyakorlatilag csak azt tudom tanácsolni, hogy saját erőből vissza kell építeni a kerítést és ha megéri, akkor érdemes kártérítésért folyamodni, a birtokvédelem véleményem szerint felejtős.

Nem akarok beleszólni, de a Ket a fegyelmi kérdést másképp szabályozza. ;
„Ket 20. § (3) Ha a felügyeleti szerv által megállapított újabb határidő eredménytelenül telt el, a felügyeleti szerv az eljárásra haladéktalanul - a (4) és (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a mulasztóval azonos hatáskörű másik hatóságot jelöl ki, egyidejűleg a mulasztó hatóság vezetője ellen fegyelmi eljárást kezdeményez. A kezdeményezés alapján a fegyelmi eljárás megindítása kötelező. A kijelölt hatóság az ügyben irányadó ügyintézési határidőn belül köteles döntést hozni.”

Teljesen igaz, köszönöm a javítást, így van, ahogy a kolléga írja előttem.
Azonban ez mit sem változtat a fegyelmi esetleges kimenetelével kacsolatos meglátásommal kapcsolatoban, a fegyelmi elindul és csak akkor lesz érdemi eredménye, ha tényleg "elő akarják venni" a jegyzőt, egyébiránt minden úgy folytatódik, mint előtte. A fegyelmi büntetés pedig erős esetben is legfeljebb egy megrovás, ami ugye az "irgumburgum" kategória, és az adott ügy legfeljebb másik jegyzőnél lesz elintézhető, ha ő is úgy akarja.

Hát igen. Az elmélet és a gyakorlat mindig is két dolog volt. :)

hát köszönöm szépen, ez akkor abszolút felejtős..... ez az önkormányzat nem az a fajta ahol szeretnek "igazságot" szolgáltatni. Köszönöm a válaszokat.

T. dibaggio!

Csak még annyit, hogy a tételes jogról (nem keverendő össze a jogosultsággal), illetve annak gyakorlati megvalósulásáról volt szó eddig.
Az igazságosság egy másik kérdés, az inkább a jogelmélet körébe tartozik.
Szóval röviden: a jog nem mindig egyenlő az igazsággal.

üdv.

Tisztelt Hozzáértők!

Szeretnék segítséget kérni az alábbi ügyben:
Van egy ingatlan, amit eladtak. A volt tulajdonos átmenetileg maradhatott a lakásban. (szóbeli megállapodás)
Eltelt az idő, és a volt tulajdonos még mindig nem hagyta el a lakást. A jelenlegi tulajdonos szeretné eladni (vevő is lenne rá), de nem hajlandó a bentlakó elhagyni a házat.
A jegyzőhöz való fordulás is időigényes (a vevő nem sokat várna) és arra gondolt, hogy feltöri a saját tulajdonát és kicseréli a zárat, amikor a volt tulaj nincs az ingatlanban.

Szerintetek ez járható út? Esetleg mégis inkább várja meg a jegyző határozatát?

Üdv: Gretna

Az önhatalom nem jogszerű ebben az esetben.

Ráadásul a jegyzőhöz se kellene fordulni, mert a jegyzőnek a lakástörvény alapján van ugyan lehetősége az önkényes lakásfoglalót kitenni, de ahhoz önkényesnek! (és nem megállapodás alapján) kellene lennie a dolognak és 6 hónapon belülinek, ha jól emlékszem.
Birtokvédelmet sem javasolnék, mert a jegyző hatáskörébe az un. possessorius birtokvédelem tartozik, amely ugye nem a birtokláshoz való jogra, hanem a tényre alapítja a birtokvédelmet. A tény pedig az, hogy a tulajdonos nincs birtokon belül, így nem illeti meg a birtokvédelem ez a fajtája.
Sőt, a bentlévő, bár (talán) jogcím nélküli, de ténylegesen birtokos kérhet birtokvédelmet a jegyzőtől, ha önkényesen ki akarja tenni onnan valaki.

üdv.

Hát akkor mi a manót lehet csinálni akkor, ha valaki megvesz egy ingatlant és a volt tulajdonos csak 1 hónap múlva tud kiköltözni, aztán csúszik a kiköltözés ideje.
Most már csak a birtokper jöhet számításba.

Üdv: Gretna

Pontosabban lakás kiürítése iránti per.

Elnézést a téves infóért, éppen más ügyben utánnanéztem és nem 6 hónap az önkényesen elfoglalt lakás közigazgatási úton történő kiürítésére nyitva álló idő, hanem csak 60 nap, rosszul emlékeztem, bocsánat.

Kedves Whisper!

Itt egyértelmű a részrehajlás a jegyzőt nézve, évek óta tart ez a dolog, és soha semmit nem tesz. Már nem tudunk hova fordulni, mert akárhová megyünk visszajutunk mindig a jegyzőhöz, mert ha a rendőrségre megyünk az továbbít a jegyzőnek, mert az ő hatásköre, ha az ántszbe az is továbbít a jegyzőhöz. Most jutottunk arra a pontra, hogy a jegyző ellen fogunk feljelentést tenni, ha nem oldja meg a problémát, mert egyértelműen kerülgeti és húzza az időt. Május 26-a óta nem tett megint semmit, csak hónapokat húzva-halasztva küldözgeti a nem is erről az ügyről szóló felszólítgatásokat, meg végzéseket.

Kedves Hozzáértők!

Egy jogszabály szövegének értelmezésében szeretnék segítséget kérni.

A nevezett jogszabály a 15/1969. (XI.6.) MÉM rendelet amelynek idézném a szövegét

2.§ (3) Ha a szomszéd ingatlanától való 4 méter távolságot megtartani nem lehet, a méheknek ellenkező irányban vagy - legalább 2 méter magas tömör (deszka stb.) kerítés vagy élősövény létesítéséval - a magasban való kirepülést kell biztosítani.

A hozzá kapcsolódó történet lényege, hogy vidéken kertes házban élek és a "kedves" szomszédom feljelentett az önkormányzatnál miszerint én a saját telkemen tartott méheimet amik a mezsgyétől 2 méterre voltak elhelyezve a kert végén szomszéddal ellentétes irányba néző kijáróval. A feljelentés előtt egy néhány nappal mondta, hogy vigyem el onnan őket mert nem tud a kertben dolgozni ennek eleget is tettem a feljelentése előtt mert ugye jobb a bajt elkerülni, de egy köjök család maradt a kerte végén. Ő feljelentett arra hivatkozva hogy méh alergiája van amiről az orvosi igazolást csak utólag szerezte be.

Mivel az önkormányzattól kijöttek terepszemlére megállapították a fenti jogszabály alapján, hogy az az egy köjök család nem a fent leirak szerint volt elhelyezve ezért korlátoztak engem abban,hogy a méhek főszezonjában április és szeptemberközött max. 4 családot tarthatok otthon ezen az időn kivűl pedig korlátlanul.

A kérdésem az lenne, hogy jogos volt e az itélet miszerint a méhek kijárója ellentétes irányba nézett igaz a 4 méter távolság nem volt meg a keritéstől, de a jogszabály elegendőnek tartja az ellenkező irányt vagy a 2 méter magas tömör kerítést.

Az önkörmányzatnál ugyanis arra hivatkoztak, hogy ha nincs meg a 4 méter távolság akkor elegendő az ellentétes irányu kijáróval elhelyezni + a két méter magas kerítés.

De a jogszabály szövege nem az ÉS szót használja hanem a VAGY tehát hagy választási lehetőséget.

Előre is köszönöm a választ.

Nem nagyon ismerem a méhek természetét, de szerintem azt az ellentétes irányú kirepülést nem úgy kell érteni, hogy egyszerűen a másik irányba fordítod a kaptár nyílását. Szerintem ezt is úgy kell megvalósítani, mint a magasban kirepülést; vagyis körül kell kerítened a kaptárakat tömör kerítéssel vagy sövénnyel. Csak a kerítésnek nem kell 2 méter magasnak lennie, és az egyik oldalon nyitott lehet. Az lesz a kirepülési irány.