birtokvédelem


fidodidododo # 2010.04.10. 22:30

Tisztelt KOvács Úr!

Először is köszönöm szépen a tanácsát.
Megmondom őszintén a javasolt verziót is boncolgatuk már.
Azért került elvetésre, mert a hozzáértők valószínűsítették, hogy mivel tulajdonjogi vita áll a háttérbe, a hatóság a polgári peres eljárás felé terelné az ügyet.
Amennyiben mégis büntető eljárás indulna, jó pár hónap múlva a liftes esetleg kaphatna egy megróvást. Viszont a lift addig sem működne. Ezt követően meg kezdhetnénk egy polgári peres eljárást.
Szóval évekig gyalog járnának a 60 éves nyugdíjas lakók a negyedikre.

Mi a sok rossz megoldásból azt szeretnénk kiválasztani, amely esetében leghamarabb helyreállna a rend, működne a lift. Így született a 2 lentebb részletezett alternatíva.

Ön szerint hibás a gondolatmenet?

Kovács_Béla_Sándor # 2010.04.12. 22:06

A leggyorsabban akkor lenne működőképes a lift, ha a szerelő belátná, hogy jogszerűtlen az eljárása. (A beszerelt alkatrész már nem az övé, ah elviszi, az lopás.) Ha magától nem szereli vissza, csináltassákj meg mással, a költségeket simán be lehet hajtani az önkényeskedő szerelőn.

Miért, ha nekiálltok a letét visszaszerzésének, az gyorsabb lesz? (Most szólok: nem csak nem lesz gyorsabb, ahnem sikertelen lesz a per.)

nanemaaa # 2010.04.13. 17:16

Az az igazság, hogy kbs-nek alapjaiban igaza van. A tház nem áll szerződéses viszonyban a liftessel. A liftes csak a megbízóján követelheti a kilkudott pénzt. Ha a tház fizet, akkor a tház és a vállalkozó közötti megállapodás teljesül, a liftesnek nem lesz tovább követelése, a vállalkozó meg röhög a markába. Már az is röhej volt, hogy saját magánál kötötte le a fedezetetül szánt pénzt. Mert, ha véletlenül úgy döntött volna, hogy félbehagyja az egészet, úgy eltűnt volna pénzestül, s pont a célját veszítette volna el a letét.

A tulajdonjog azért még érdekes lehet. Ha maga lift sem került még kifizetésre, akkor a leszállítással még nem lett a vállalkozóé (tházé) a lift. Majd csak akkor ha ki is lesz fizetve. Legalább is ilyen alapon szokták szétszadni a házakat országszerte az alvállalkozók. Eddig tudomásom szerint még egyetlen alvállakozót sem csuktak le ezért. Persze, ha már csak a munkadíj lóg a levegőben, akkor a tulajdonjog már nem lehet kérdés.

chrisnemeth # 2010.05.10. 09:21

Ha az Önkormányzat a javamra ítél egy birtokháborítási ügyben, de a szomszédom fellebbez és a bíróság felülírja a határozatot, és a javára dönt, abban az esetben nekem kell fizetnem a perköltséget,ügyvédi költségét, szakértőt, stb.?

monalisa1 # 2010.05.10. 14:14

Aha, mert hát akkor elbuktad a pert.

Illetőleg a bíróság megoszthatja a perrel kapcsolatos költségek fizetését.

"Lisa"
laikus hozzászóló

chrisnemeth # 2010.05.10. 14:27

Köszönöm szépen!

nanemaaa # 2010.05.10. 16:29

chris...
Már a kérdést sem értem. Ha a per lezárult, akkor a bíróság rendelkezett is a perköltségek viseléséről.
Lehet, hogy el kellett volna olvasnia határozatot (ítéletet)?

chrisnemeth # 2010.05.10. 16:59

Nincs még per. Csak önkormányzati határozat, amiben benne van hogy 15 napon belül lehet fellebbezni a bíróságnál. Arra vonatkozott a kérdés, hogy mi van akkor ha a szomszéd fellebbez a bíróságon és a bíróság az ő javára dönt (ellentétben az önkormányzati határozattal)

nanemaaa # 2010.05.13. 10:40

A szomszéd kerítését akkor sem helyezhetted volna át.

Aki neked azt mondta: "a szomszéd kerítését elbontani és áthelyezni nem kell félned jó lesz ha mindenki beleegyezik én nem ellenzem"... szóval nem véletlenül nem tette ki a vesszőket. ;)
Az épp olyan szabálytalan, mint ahogy ő használja a te telekrészedet.
A helyes eljárás mindenképpen a bírói ítélet végrehajtásának kérése lett volna. Amit te csináltál az lényegében önbíráskodás.
Ha van bírói ítélet, a jegyző minek bírságolgatta volna a szomszédot. Őt is köti a bírói ítélet, ugyanabban az ügyben eljárást nem kezdhet és nem is folytathat.

nanemaaa # 2010.05.13. 17:38

Ez azért már nem ugyanaz, amit először írtál. Az áthelyezi a kerítést nem azonos azzal, hogy új kerítést épít a saját telekhatárán. ;)

Melellseg azt is megtehetnéd, hogy felszólítod azzal, hogy vigye el a kerítését meghatározott időn belül, mert ha nem, akkor te elviteted. Csak ez utóbbi esetben előfordulhat, hogy a végén egy kártérítési perben találod magad. A végrehajtó ezért jobb, ráadásul ő a szomszéd költségére fogja megtenni, s nem neked kell futnod, perelned a pénzedért is.

myldred # 2010.05.20. 08:14

Kedves Fórumozók!

A következő ügyemben kérnék gyors segítséget:
2 szomszéd veszekiszikegymással évek óta mindenfélén, leginkább a telekhatáron és a kerítésen. Többször bíróságra utasítottam őket, de most cselesen kiragadtak az ügyből egy 1 éven belüli mozzanatot és arra kérik a birtokvédelmet. Az "ügy" röviden: a kerítés egy rövid szakaszának - kb 3 m - mentén az egyik szomszéd 10-20 cm mélységben kapafej szélességű csíkot, a kerítés oszlopok mellett pedig gödröt ásott, mindezt a kerítés saját telke felőli oldalán. A szomszéd persze feljelentette.
Tartottam helyszíni szemlét, ahol megállapítottam az ásást, azonban a két fél máshol jelölte a telekhatárt. Az "ásó" szerint ott a határ, ahol a kerítés, vagyis ő saját telkén ásott, míg a másik szerint kb 20-22 cm-rel (!!!) a szomszéd felé van a határ, vagyis az ásott rész az ő területe.
A lényeg, hogy kérdéses, kié is az a darabka felásott föld. Ilyenkor hogya kell továbblépnem?

  1. hívjak földmérőt és a végén sózzam rá a díját arra, aki a vétkes az ügyben?
  2. hivatkozzak a ptké 26. §-ára "A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy

azokat a jegyző valónak fogadja el." és a feljelentőt hívjam fel további bizonyítékok csatolására és függesszem fel az eljárást, amíg ő elrendezi a földmérését?
3. utasítsam őket bíróságra a birtoklás kérdésének eldöntése érdekében és addig függesszem fel a saját eljárásomat?
Köszönettel:

myldred - Ivett

Kovács_Béla_Sándor # 2010.05.20. 08:20

A birtoklás nem kérdéses, hiszen az ténylegesség: nyilván az a szomszéd van birtokban, aki a kerítés saját oldalán kubikolt. A kerítés túlsó oldalán lévő szomszéd nincs az árokkal érintett terület birtokában (hiába illeti meg esetleg a tulajdonjoga); birtokvédelemre csak akkor jogosult, ha a kubik az általa ténylegesen birtokolt ingatlant használatában akadályozza, zavarja.

myldred # 2010.05.20. 09:37

Kedves Sándor!

Köszönöm a választ. Akkor, ha jól értem, el kell utasítanom a birtokvédelmi kérelmet, mivel jelenleg ha ő is a tulajdonos, nincs a birtokában az adott ingatlan rész. Ettől a telekhatár kérdése még megmarad köztük, aminek a megoldását szintén tőlem várják. Azt magánúton kell elrendezniük, vagy javasoljak nekik bírói utat?

Köszönettel:

Ivett

nanemaaa # 2010.05.20. 16:29

A tényleges telekhatár megállapítása a bíróság hatáskörébe tartozik.
Szerintem bőven elég, ha elutasítod a birtokvédelmi kérelmet, és tájékoztatod az érintetteket, hogy a telakhatár vitával fordulhatnak a bírósághoz.

Anna84 # 2010.05.31. 12:29

Sziasztok!
Kérdésem a következő: Ha Xnek magánerdeje van. Z vállalkozást üzemeltet, nevezetesen sporttábort, panziót stb. X erdeje mellett és rendszeresen beviszi a vendégeit Z erdejébe, oda programokat szervez stb. akkor X kérhet e birtokvédelmet az erdejére, és mik az esélyei? Mert az világos, hogy a turistákat nem lehet kitiltani az erdőből de ha valaki az üzleti tevékenységét szervezi oda akkor az jogszerű e?
Köszönöm az ötleteiteket! Anna

nanemaaa # 2010.05.31. 12:48

zsibet
Jegyző és jegyző között vannak különbségek, hiszen ő is ember. Melyik jobb és melyik rosszabb. Ezért találták ki a jogorvoslat intézményét.
Egyébként a te ügyed valóban kicsit más, és ott lényegében tisztázott körülmények vannak, így valóban akár érdemben dönthetett is volna.

Fricike05 # 2010.06.17. 08:36

Ha egy birtokvédelmi kérelem (állattartással kapcsolatos) úgy lett elutasítva határozattal, hogy be sem hívtak meghallgatásra egyezség megkísérlése céljából (tudtommal ez szükséges) akkor az szabályos? Csak bíróságra mehetünk, vagy kérhetjük a határozat visszavonását eljárási hibára hivatkozva?

Arra hivatkoznak hogy azért utasítják el, mert egy korábbi eljárásban a szakértő mindent rendben talált (szabályos az állattartás), és a szomszéd már akkor is itt tartotta az állatait amikor ideköltöztünk, és mi ezt tudtuk. (Ez utóbbi nem igaz, egyrészt az eladó nem közölte a tényt, csak pár hónap múlva derült ki, másrészt azóta az állomány növekedett)

Kovács_Béla_Sándor # 2010.06.17. 09:09

Meg egyébként sem számít.

Nincs másodfokú hatóság az ügyben, bíróság előtt támadhatod a határozatot.

Fricike05 # 2010.06.17. 09:15

De egyébként szabályos így lezárni egy határozatot hogy be sem hívtak miket?

gerilege # 2010.06.17. 10:31

Vidéken, családi házas övezetben, a házak végében földek találhatóak. Az egyik ingatlan esetében a két oldalsó szomszéd ingatlan tulajdonosa nem használja sem a házat sem a kertjét, nem is tartózkodnak a településen. Viszont a földjükön mostanra másfél méteres gaz és gyom nőtt, és mivel ennek a telekhatár nem szab gátat sajnos, a középső tulajdonosnak lényegesen nehezebb a saját kertjét rendben tartani. Lehet ilyen esetben birtokvédelmet vagy valami hasonlót kérni, hogy szólítsák fel a tulajdonost, hogy kaszálja le, vagy kaszáltassa le az önkormányzat, és hajtsák be a tulajdonoson?

Kovács_Béla_Sándor # 2010.06.17. 10:33

Egyrészt birtokvédelem, másrészt hatósági eljárás. Növényvédelmi vagy mi a szösz.

dibaggio # 2010.06.17. 19:16

Kedves Hozzáértők!

Volt már egy irományom a fórumra, egy másik topikba, ott kaptam segítséget, melyet még egyszer köszönök, most van egy újabb kérdésem.

A történet úgy szólt, hogy a szomszéd a telekhatáron lévő kerítést megbontotta, és szennyvízzel, talajvízzel és esővízzel árasztotta el a kertünket. Hetekig állt a víz a területen, illetve 40 fok ide vagy oda, valahonnét még mindig jött. Most ott tartunk, hogy a kertünk teljesen tönkrement, a fáink kirohadtak, a füvünk is rohad, néhol már nincs is. Jegyzői és ántsz-nél tett feljelentésből nem sok minden történt.

Ma 2010. 06. 17-én kinn volt a jegyző, és tulajdonképpen semmit nem tett, majd felszólítja a szomszédot a kerítés helyreállítására. Ennyi történt, amiből természetesen semmi nem lesz, illetve a szenny ugyanúgy fog tovább jönni.Kérdésem a következő : tudomásom szerint minden ingatlanra van egy vonatkozó rendelet, melyben az áll, hogy a kerítéstől számítva 1 méteren belül semmi nem létesíthető illetve ültethető. Ez valóban így van? Vagy ezek csak helyi rendeletek? Az árok egészen rajta van a kerítésen, a csatorna szintén, belevezetve a tetőről lefolyó vizet is az árokba, melyből a mi kertünkre ömlik minden. Én úgy gondolom, hogy miután itt elég súlyos dologról van szó ( szennyvizet szivattyúz a kertünkre) a jegyzőnek azonnali hatállyal lépnie kellett volna. Ez nem történt meg, mondván, nem szólíthatja fel a szomszédot az árok betemetésére. Ez akkor most hogy is van? Mit lehet tenni ellene? Hova forduljunk már, hogy végre megszűnjön ez a dolog?

Segítségeteket előre is köszönöm.

monalisa1 # 2010.06.17. 19:43

Mostanság nagyon sokan ástak- létesítettek ideiglenes elvezető árkot mert a csapadék rendkívüli mennyiségű. (Vélem ha a telkének másik oldalán hozna létre árkot akkor saját magába harapna...)

Az esővízet valahol/valahová el kell vezetni, a talajvíz "kéretlenül" van, a háztartási szennyvíz napi mennyisége nem lehet számottevő...

Meg kellene próbálni a kerítés melletti árkot úgy tovább vezetni hogy az elfolyó víz már egyikőtöknek se okozzon problémát.

Az árkot azért sem lenne bölcs dolog betemetni mert további sok előre lehet számítani...

Rengeteg embernek lett oda a háza, a kertje - ezt nem lehet xy személynek felróni.

Az árkot nem tudja az utcára kivezetni?!

"Mona"
laikus hozzászóló

monalisa1 # 2010.06.17. 19:44

... mert további sok esőre...

dibaggio # 2010.06.17. 20:48

a varázsszó a csapadékvíz, és már leírtam a másik topikban, hogy hiába ásnék árkot, ha a tőlem feljebb lakó 85 házban nem ásnak, mert nem akarnak, mert a szennyvizet engedik bele, ami napi szinten is sok, hiszen 6 ember használja. És nem magával az árokkal lenne gond, nekünk van / volt árok, a saját kertünkön, mely a saját vizünkkel megbirkózott, ők viszont mindent ideengednek, az ülepítőgödörben, illetve a pincében is benn van folyamatosan a szivattyú, tehát, itt akár 40 fok is lehet (mint ahogy volt is egy hétig) akkor is folyt, mindig folyik...valami...a mi kertünknek esélye sem volt száradni a 40 fokban, miközben ők bőszen kapálgattak. Úgy érzem, ennek úgy kellene történnie, hogy mindenki a saját telkén belül oldja ezt meg a csapadék, illetve vízelvezetést, nem a másét tönkretéve. A múlt héten pl az utcára engedte ki a vizet, anélkül, hogy az egy hónappal ezelőtti felszólításra, miszerint ásson árkot a háza előtt nem tett eleget, a mi árkunk hamar megtelt, a másik szomszéd garázsába pedig ömlött a víz, de hogy honnét, nem tudni, mert ennyi víz nem létezik, hogy bárhol van, kivéve az árvíz sújtotta területeken.

itt van a link, a második oldalon azt hiszem tisztán látszik kettő képen is, hogy nem véletlen az, hogy az árkok már nem léteznek.
http://gallery.site.hu/…o/kertkarok/?…