birtokvédelem


meskobaba # 2012.08.24. 13:52

?
Nanemááááááááár,ezt nem értem!
:-)

nanemaaa # 2012.08.24. 13:32

Az nem kérdés, hogy mit mondanak. Az már igen, hogy ebből mit írnak le. Ha hoznak döntést, akkor lesz jogorvoslati lehetőséged is.

meskobaba # 2012.08.24. 13:11

Tisztelt Urak és Hölgyek!
A hivatalba azt mondták,hogy lehet nem állja meg a helyét a birtokvédelem,mert az ő telkén van!Kérem valaki adjon tanácsot!Csak bírósági perrel tudom a betonjait elrakatni valóban?
Ez amúgy kész vicc!A házam tövébe lepakol egy csomó gyeptéglát(tárolás céljából) és nem szólhatok rá semmit,csak azért,mert az már az ő portája?
Köszönöm-köszönöm-köszönöm!

cajmika # 2012.08.10. 20:30

Köszönöm a gyors választ..

Ezek szerint nem is érdemes a jegyzővel kezdenem ha meghaladja az egy évet a probléma hanem egyből bíróság..
Ilyenkor a tulajdonjogot elég bizonyítani vmint azt hogy nincs szolgalmi joga a szomszédnak vagy egyéb dolgok is kellenek?

Kovács_Béla_Sándor # 2012.08.10. 20:18

Akkor is; ez nem elévülés, hogy meg lehessen szakítani.

Kovács_Béla_Sándor # 2012.08.10. 20:18

Akkor is; ez nem elévülés, hogy meg lehessen szakítani.

cajmika # 2012.08.10. 20:04

Tisztelt Fórumozók!

Az lenne a kérdésem hogy birtokvédelmi eljárás kezdeményezésénél az egy évet akkor is a kezdő időponttól számítjuk-e, ha közben ügyvéd közreműködésével felszólítottam a szomszédot hogy szüntesse meg nem megfelelő magatartását és hordja el a szemetét a földemről vagy ilyen esetben a felszólítástól újra ketyeg az óra?

Készíthetek "bizonyító erejű" képeket a hadi állapotról ha netán nem jegyzőhöz hanem bírósághoz kell fordulni ez ügyben? Fel lehet ilyet használni vagy a tulajdonjogomat kell csak bizonyítanom?

Válaszukat előre is köszönöm.

nanemaaa # 2012.08.09. 07:24

Azt nem tudom, esélyed van-e, de hogy kötelezheti erre a hatóság, az biztos.

meskobaba # 2012.08.09. 07:13

Tehát akkor van esélyem,hogy ne legyen többé ott a házam tövében az a sok beton?Akkor lehet a friss lábazat festésem is megússza?:-):-(

nanemaaa # 2012.08.08. 11:50

Háááát.... homlokzat képzésnél valóban nem mindegy, hogy milyen a háttér. :D

Ha középre teszed az épületet, akkora járdát körítesz neki amekkorát akarsz. Akár sztrádát is lehet. :)

wers # 2012.08.08. 10:21

nem oldalhatárra, préri közepébe :)

Nem az én vállalkozásom, ez egy kis családi cég, Nem kell hozzá nagy vállakozás (bár némi anyagi háttér, biztosítékok). Mi csak egy részét kivitelezzük, többnyire a homlokzatot.

meskobaba # 2012.08.08. 09:20

:-)

nanemaaa # 2012.08.08. 05:54

Ühüm. Értem.
Csarnokszerkezet? Oldalhatárra? Nem semmi.
Nem gondoltam volna hogy ekkora vállalkozásod van. ;)

wers # 2012.08.08. 05:20

nem fa
betonpillér + acélszerkezet, szendvicspanel, ill. szerelt fal (kazetta, hőszig. fémlemez homlokzat, átszellőztetett)

A födém magashullámú trapézlemez, mint bentmaradó zsalu, csak a barátunk alulméretezte a rögrítő csavarokat az alsó, húzott bordán (10-szeres kellett), és bebetonozáskor elnyíródtak. Szerencsére senki sem sérült meg. Ez egy hatalmas ipari létesítmény egyik födémrésze volt.
Mi nem családi házakat építünk.

fentieken túlmenően, a szomszéd nem rongálhatja a szomszédos épületet.

nanemaaa # 2012.08.07. 14:14

Értem én. A lényeg a szokáson és nem a funkcionalitáson van. ;)
Én legalább is azt mondom. Könnyűszerkezetes épület esetében még valamelyest indokolt is lehet, hiszen a fa köztudottan nem az a kifejezetten vízlepergető típus. :)
Födémet? Gondolom padlásét. Azt szokták néha, ha ráállnak . Főleg ha nem a bordára, vagy a kialakított pallóterítésre.

wers # 2012.08.07. 13:31

hát, nem tudom, amit most adtunk át épületet, körbe elvezették a vizet, egyre újabb technológiákkal, pedig az nem is télafal, könnyű szerkezetes. Bár itt az építész egy .... inkább nem illetem jelzővel... mondjuk úgy túlbuzgó. Kivéve a statikai oldalát, sikerült leszakítania egy födémet.

Szerintem meskobaba férje is hasonló célzattal építette, gyanítom nem ott szoktak sétálni. A mi házunk hátuljánál is van.

nanemaaa # 2012.08.07. 13:12

wers
Lehet, hogy betervezik, mert így szokták meg, vagy mert így van a régi tankönyvekben, netán mert így nem kell két eltérő szerkezeti csomóponton gondolkodni, vagy lerajzolni.
De a lényegen nem változtat. A csapadékvizet nincs miért elvezetni, hiszen a falszigetelés mindenképpen a csatlakozó terepfelszín felett van. Az alatta lévő szerkezetek pedig nem érzékenyek vízre, fagyra. Legalább is, ha megfelelő minőségben készülnek.
Csöpörgő: értem. Megjegyzem. :)

meskobaba # 2012.08.07. 12:32

Kedves Wers!
Ez egy átok megoldás!!!!!
Bár nem lenne gond,ha olyan a szomszéd!Nekem is átjöhet bármikor a szomszédom és azt csinálhat amit akar!Sőt le is takarítom neki ha nincs kedve átjönni!:-)

meskobaba # 2012.08.07. 12:26

A járdázást a párom csinálta(ő sajnos autóbalesetben meghalt)!A kedves szomszédom 10 évvel ezelőtt vásárolta meg a lakást!:-(((((((
Szerintem ilyen megállapodás csak szóban történt az előző szomszédainkkal!
Azért ennek a dolognak is utána érdeklődök!
Köszönöm!:-)

wers # 2012.08.07. 12:21

nanemaaa, nálunk a mérnökök ezt többnyire betervezik, mert jobb a csapóesőt elvezetni a faltól. Van, hogy nem beton kerül a kavicsra, hanem akár föld is lehet füvesítve, akkor nem is látni, mi van alatta. A "csöpögő" a beceneve.
Oldalhatáros beépítés mindig gáz, örök problémát generál a szomszédok között, főként felújításnál, karbantartásnál vagy karban nem tartásnál.

nanemaaa # 2012.08.07. 12:05

valamikor valakinek meg kellett engedni,hogy az a járda "odakerüljön"?

Ez igaz. A kérdés azonban nem ez, hanem, hogy valamikor valakivel történt-e olyan megállapodás, hogy az idegen ingatlanon épített felépítmény (járda) tulajdonjoga elkülönülhet-e az ingatlan tulajdonjogától. Mert, ha ilyen nem volt, akkor a felépítmény osztozik a telek sorsában a tulajdonjog kérdésében.

Helyes az okfejtés, Cicvarcsek?

nanemaaa # 2012.08.07. 12:00

Nem akarok beleszólni, de olyan hogy csöpögő nincs. Illetve van, pl a vízcsap, vagy ha nem csöpögőnek nevezed, akkor eresz.
Amiről beszélünk, az az épület körüli járda, és nincs lényegi szerepe a csapadékvíz elvezetésében sem. A funkciója kizárólag arra korlátozódik, hogy a festett lábazati falat megvédje csapóeső esetén a sár felcsapódásától.
Oldalhatáros beépítés esetén viszont léteznek olyan telekhatáron álló lábazat kialakítások is, amelyek nem érzékenyek a sárra. Pl a natúr beton lábazat, vagy magasított tégla lábazat.

wers # 2012.08.07. 11:47

Tényleg nem akarok értetlennek tűnni,de valamikor valakinek meg kellett engedni,hogy az a járda "odakerüljön"?
Ezt leginkább eleve betervezik a házhoz, un. csöpögő, elvezeti a ház falától az esőt (vízszigetelés felhajtva a lábazatra + kavics + beton).
Biztos, hogy a házad fala a telekhatár? (csak mert nem az a szokásos, hanem házfal + x cm)

meskobaba # 2012.08.07. 11:31

Tényleg nem akarok értetlennek tűnni,de valamikor valakinek meg kellett engedni,hogy az a járda "odakerüljön"?De persze intézkedek és kérek birtokvédelmet!
Nagyon-nagyon köszi!

nanemaaa # 2012.08.07. 10:55

Birtokvédelem a házad rongálása. A járda ami már kérdéses. Mert az nem a tiéd.