birtokvédelem

Birtokvédelmi kérelmet? Mire irányulna az? A rezsire biztosítékot sem lehet követelni.

Birtokvédelem, azt javasolták mivel eggyáltalán nem gyakorolhatja jogait, és teljesen megfoszották birtokától beadható, de igazából nemtudjuk mi ez! A szomszéd fiatal párt is elűldözte, sőtt mindenkit a közeléből. Persze eddig sem volt szinte senki aki beszélt volna velük. Azt meg végképp senki nem érti, miért is zárta ki a fiát életéből, megjegyzem mindkét fiát eldobdta! Eggyiket sem nevelte. A kisebbik akiről most szó van, egy ideig velük lakott, mindent fizetett rendesen, sőtt eltartotta őket, tanúk bizonyítják, egyik napról a másikra fosztotta meg mindenétől. Az Én személyes véleményem ,embernek sem nevezném az ilyet! 4-gyermekem van! Talán ezért.............

Mónyk
Barátod keresztet vethet a lakásra. Majd ha megüresedik és marad még belőle valami, akkor visszakapja. Viszont kidobták otthonról, mellyel a leírtak alapján csak jól járt. Legalább nem kell el is tartania a rokonait.
Nézzük a dolog pozitív oldalát, kezdhet egy új életet, s hagyhatja amazokat a saját maguk által kavart fekáliában. A lakásra meg gondoljon úgy, mint egy leendő örökségre, ami papíron máris az ő nevén van.

Kedves Mónyk!

Be lehet nyújtani birtokvédelmi kérelmet (ha egy év még nem telt el a kizárás óta a jegyzőhöz, azt követően a járásbírósághoz), de nem látom sok értelmét.

Igaz a Ptk. hangsúlyozza, hogy a jegyzői birtokvédelmi eljárás lényege a tényeken alapuló azonnali jogvédelem biztosítása, mégis ovatosan kell eljárni olyan esetben, ha haszonélvező áll a másik oldalon, hiszen igen erős jogosultsággal bír még a tulajdonossal szemben is.

Ha a kizárást végrehajtó nem lenne haszonélvező, akkor igen egyszerű lenne a helyezet, mivel önhatalmú magatartással megfosztották a birtoklástól a barátodat.

A jelen eyetben viszont a haszonélvező magatartása - szerintem legalábbis - nem önhatalmú (értsd: a magatartás arra irányult, amire a jogosultság vonatkozik, s a másik félnek ezt tűrni volt kötelessége), s így e magatartás nem tekinthető birtokháborításnak...

nanemaaaval értek én is egyet, a haszonélvező haláláig valószínűleg nem fog tudni visszajutni.

Kedves Mindenki!
Az lenne akérdésem, hogy a Lombard nem küldte vissza a jármű törzskönyvét, amikor 2012 májusban lejárt az opciós joga. Ez év februárban semmisséget jelentettem be számukra. 3 milkát vettem fel, januárig visszafizettem 4,7 milliót, és még akartak 2,5 m. Most kivonatta az autót a forgalomból 6 hónapra, fellebbeztem, híába. Mikortól indúl az egy év ami bítokháborítás, az opciós jog megszüntével, vagy a forgalomból való kivonással. Kérdésem, fordúlhatok-e a jegyzőhöz bírtokvédelemért?

Kedves Mindenki!
Az lenne akérdésem, hogy a Lombard nem küldte vissza a jármű törzskönyvét, amikor 2012 májusban lejárt az opciós joga. Ez év februárban semmisséget jelentettem be számukra. 3 milkát vettem fel, januárig visszafizettem 4,7 milliót, és még akartak 2,5 m. Most kivonatta az autót a forgalomból 6 hónapra, fellebbeztem, híába. Mikortól indúl az egy év ami bítokháborítás, az opciós jog megszüntével, vagy a forgalomból való kivonással. Kérdésem, fordúlhatok-e a jegyzőhöz bírtokvédelemért?

Birtokháborítás?! Alaposan el vagy tévedve.

Ja, most látom, ki kérdez. Így már értem.

Kezdem belátni, hogy a "hitelkárosult" kifejezés tulajdonképpen tényleg találó. Már ami az utótagot illeti.

lyen esetekben a hitelezők megpróbálnak „kellemetlenkedni” az adósoknak: sok esetben megkeresik az okmányirodát, ahol megpróbálják ideiglenesen kivonatni az autót a forgalomból. Ez ellen azonban joga van az adósnak birtokvédelmet kérni a helyi jegyzőnél, amelyre már a fenti esetben is joguk van autó esetében is nemcsak ingatlan használata esetében! Ezzel ugyanis a hitelező megvalósítja a „birtoklásban zavarást”, amelyre már a kölcsönszerződésből fakadóan nincsen joga!
A Ptk. 193-195. §-ai a birtokháborításnál szélesebb körre vonatkoznak, mert minden birtoklásra jogosult és minden jogalap nélküli birtokos viszonyát rendezik.
Jogalap nélkül van a dolog birtokában, akit a birtoklásra sem tulajdonjoga, sem egyéb – jogszabályon, vagy szerződésen alapuló jogcím – nem jogosít fel. A jogalap nélküli birtokos legalapvetőbb kötelessége az, hogy a dolgot adja ki a birtoklásra jogosultnak. Ennek az igénynek az érvényesítése iránt az ellen kell pert indítani, akinek a dolog ténylegesen a birtokában van. A kérelem ennek alapján a dolog kiadására irányul.
Miután a behajtó cégek nem adnak az adósoknak írásban tájékoztatást az autó további sorsát illetően, így ellenük is megindítható!
A forgalomból kivonással kapcsolatosan:
A birtokvédelem a Ptk. 188. § (1), (2) bekezdése alapján az adóst az alábbiak szerint illeti meg:
„(1) Ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják (tilos önhatalom), birtokvédelem illeti meg.”
(2) A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg.”
Tehát nem viheti el az autót sem a behajtó, sem a bank, mert a Ptk. 193. § alapján ingóság kiadása iránt pert kell indítania banknak. Ha ennek ellenére mégis megpróbálja kivonatni a bank az autót a forgalomból, az illetékes jegyzőtől azonnal birtokvédelmet kérhet az adós, amely ellen fellebbezve a hitelező másodfokon már azonnal a bíróság előtt is találja magát, ahol kérését csak elutasíthatják!
Amennyiben az adós az okmányirodánál – a kapott eljárást megindító értesítés alapján – bejelentést tesz arról, hogy már nincs érvényes és a bank jogszerű és határidőt tartalmazó okirata az autó tulajdonát igazoló törzskönyvi őrzésre -, vagy felszólítja a hitelezőt ennek pótlására határidőt szabva, vagy ennek hiányában benyújtott kérelme alapján egyszerűen elutasítja a hitelező kérelmét. Ez ellen a kormányhivatalban lehet másodfokon lehet fellebbezést benyújtani bármelyik félnek, függően attól, mikor „jönnek rá” a felek a hitelező turpisságára”.

Kedves KBS!
"Birtokháborítás?! Alaposan el vagy tévedve."

Te nem vagy képben.

Nem én nem. Csak te vagy helikopter.

KBS! Azért jártál közpénzből egyetemre, hogy ennyire cinikus legyél azokkal, akiknek pénzén taníttatott az állam.

OFF
Ha a jogi segítőként kapott óránként 3450,- Ft-ot kivonom a szokásos óradíjammal számolt összegből, akkor azt hiszem, ledolgoztam én már azt az állami támogatást. Mellesleg a jogi az egyik legkisebb önköltségű képzés.
ON

Abban az esetben, ha csak ilyen válaszokra futja, akkor kár volt elvégezni

Tisztelt Fórumozók!

A társasházi fórumról ide irányítottak, így ide is beírom:

Az alábbi problémával fordulok hozzátok, hogy aktuális információkat szerezzek:
Egy négylakásos társasházban lakunk párommal. Fölülről nézve a négyszög alakú házban mindenkinek van egy kis kétszintes sarki lakása.
A problémám idén tavasszal kezdődött a szomszédommal, mivel elkezdte használni a már több éve felszerelt klímáját, amivel nem is lenne bajom, ha nem lenne olyan hangos, de nagyon nehezen tudunk tőle aludni. (A fal olyan jól vezeti a vibrációt, hogy még a távoli szobában is zavaró a zaj) Azóta kiderült, hogy fűtés üzemmódban ilyen hangos - nyáron nem volt vele probléma.
Most, hogy indul a fűtési szezon, újra előtérbe került a probléma.
Sajnos nem túl megértő, ezért hiába kértem, hogy 11 után mellőzze a használatát, nem teszi. (Magyarázata: Ő ezzel sokat spórol...)
A társasház alapító okiratában az szerepel, hogy az "alap- és felmenő falak közös tulajdonban vannak". A klíma a társasház oldalfalán van.
Kérdésem az lenne, hogy a klíma telepítése üzemeltetése nem kötődik-e a társasház lakóinak beleegyezéséhez? Ha igen, akkor mindenkinek bele kell egyeznie, vagy csak a többségnek?
Olvastam birtokvédelmi eljárásról is, ennek milyen kimenetelei lehetnek?
Sajnos az eddigi "beszéljük meg a problémát és próbáljuk megoldani mindkét fél számára jól" módszer csődöt mondott, így párom fél, hogy egy ilyen "erősebb" jelzés után még jobban próbálja majd megkeseríteni valamivel az életünket, ami ellen már tudunk tenni!
A válaszokat és tanácsokat előre is köszönjük!

KBS kivételével kérek hozzászólást, köszönöm

Nem fordulhatsz.

De, ha fordulsz is tuti nem adják meg.

A társasház már nem tehet semmit, mert több éve ott a klíma, ergo a hallgatásukkal (ráutaló magatartással) beleegyeztek a létébe.
Birtokvédelem papíron szóba jöhet, de nem vezetne eredményre. Mert mire is kötelezhetnék? Hogy ne használja a 2-es gombot? És hogyan ellenőriznék? Naponta elmennének arra délután fél kettőkor és becsengetnének? Leszerelésre biztosan nem kötelezhetnék, hiszen, mint írtad is, nem mindig hangos a gép.
Az esetleg vizsgálható lenne, hogy egyébként a sérelmezett hang meghibásodás következménye, vagy eleve így kell működnie? Ha meghibásodás, akkor talán kérhetnéd, hogy kötelezzék:

1. hogy csináltassa meg;
2. hogy tűrje el, hogy te megcsináltatod.

El tudok képzelni egy ilyen pert, mondjuk 3 évig tartót.

omikron

Arra kellene rábírni a szomszédot, hogy 1. vegyen a 11 éves matuzsálem helyet újat, korszerűt ami bizonyára már csendesebb üzemódú, 2. azt helyezze az ablakai túloldalára hogy a továbbiakban kevésbé hallatszon át. Mondjuk a saját nyugalmad érdekében az új vásárlásához/szereléséhez némi anyagi öszönzéssel hozzájárulhatnál...

Boxos

Az igaz hogy az opció 5 évre szólt, de ezzel szemben te bizonyára a leghosszabb futamídejű hitelfizetést választottad., amint rendezed a még fennt álló 2,5 M forintos tartozást a bank egyből kiadja a törzskönyvet - adós vagy előbb fizess!

Amikor anno ezt az 5 éves kikötés jogszabályilag megalkották bizonyára nem léteztek még a 8-10 éves autóvásárlási hitelkonstrukciók - nem tudom csak vélelmezem.

• laikus hozzászóló

Boxos
Alapvetően nem értem a problémádat. Az eszmefuttatásodból - jogszabályokkal tűzdelve, idézve - pontos elképzeléseid vannak a "megoldásra". Ezek szerint mindent tudsz, akkor mi a kérdésed?
Olyan szépen összeszedted az idézeteket, hogy ezek után már mást nem is lehet mondani, csak annyit, hogy "HAJRÁ!!!"

nanemaaa!
Az volt a kérdés, hogy ugye a jegyző csak 1 éven belüli birtokháborítás okán intézkedhet, és mikortól kell számítani a kezdetét. Pontosan a jármű ideiglenes kivonása pillanatától, vagy a törzskönyv jogalap nélküli birtoklása kezdetétől? Ami az opciós jog megszűnésének napja.

Íme egy kimásolt példa kedves KBS!
Bak Robi
Félsiker?

Szuper Áronbejegyzést írtLOMBARD HITELESEK CSOPORTJA
Rövid helyzetjelentés Vásárosnaményból, birtokperről:
A Lombard a birtokvédelmi határozat ellen peres eljárást kezdeményezett. A tárgyalást 2013.10.14-én zajlott, ahol alperes (adós) az 1/2005, 1/2010 és 2/2012 PK vélemények alapján szerette volna elérni, hogy a felperesi követelések jogalapját hivatalból utasítsa el. 45 perc adok-kapok után a bírónő utasította feleket, hogy ne ezzel foglalkozzanak, mert a per tárgy nem ez képezi hanem az, hogy kinek van erősebb jogosultsága a birtoklásra.

Alperes előadta, hogy a bár az Opciós szerződés még nem járt le, a Tartozásátvállalást, az Opciós Szerződést, az Üzletszabályzatot (HITGd/2009.08.01) egyszerre, egy időben írta alá, azokat nem volt módja megismerni, gyakorlatilag az aláírás miatt kellett befáradnia a nyíregyházi Lombard irodába. Ebből kifolyólag az Üzletszabályzat nem jött létre a Ptk. 205/B §-a alapján, így a Lombard felmondása és opciós jogának gyakorlására vonatkozó bejelentés sem lehet érvényes.

Felperes (Lombard) jogi képviselője csak azt tudta hangoztatni, hogy a szerződések érvényesek, az Üzletszabályzat ott van a honlapon, a törzskönyvet jogszerűen tartja magánál felperes.
Alperes ehhez hozzátette, hogy a tartozásátvállaláskor keletkezett adásvételi szerződés záradéka szerint a Lombard a xxxxxxxxx törzskönyvet az eladónak (korábban szerződő fél) átadja.
A bíróság az ügyben nem tudott dönteni, a tárgyalást elnapolta és felszólította a feleket, hogy 8 napon belül írásban nyújtsák be érdemi bizonyítékaikat.

Felmerül azonban a kérdés: Kell-e vizsgálnia birtokperben - akár hivatalból - a szerződések létrejöttét, érvényességét?
Tetszik · · Bejegyzés követése · Megosztom · 4 órája
Ez 2 embernek tetszik.

„az Üzletszabályzat nem jött létre”
Aha.