birtokvédelem

"Ha a birtokháborító állapot vagy magatartás még nem tart egy éve, akkor a jegyzőtől kell kérni, egy éven túl a bíróságtól."
Konkrétan 2011 májustól kezdődtek a problémák, de semmi féle nyoma nincs, csak mi veszekedtünk egymással. Ilyen esetbe is elég a jegyző?

A hatóság szándékos félrevezetéséért eljárási bírsággal sújtható. De gyanítom, hogy nem fogja.
A többi a te dolgod, ha személyiségi jogaidban sértve érzed magad (pl rágalmazás okán), akkor te mehetsz perre.

Szerintem szabályosan deponálva tárolod a téglákat a telkeden. Nyugodtan várhatod a szemlét.
A szomszéd megijedt, hogy az átépítése miatt bontania kell. Ha a telekhatár helye vitatott, akkor arra pert kell indítani. Itt kérheted, hogy bontson, vagy váltsa meg az átépítéssel elfoglalt területet. Ez utóbbi esetben nem árt majd telekalakítással rendezni a telekhatárokat is mielőtt az amúgy is jószándékú szomszéd társtulajdonossá válna.

Nem tudom, hogy ehhez a fórumhoz tartozik e, de érdekelne, hogy létezik e olyan előírás, mely szabályozza, hogy az út milyen távolságra lehet a lakóházaktól, ugyanis az önkormányzat szélesíti az úttestet a házunk előtt. Házunk előtt nincs kert, így az ablak előtt 1 méterrel már közlekedni fognak az autók. Egy régi parasztházról van szó, vályogfallal, amely az eddigi forgalmat is csak repedésekkel bírta. Lehet tenni a szélesítés ellen valamit?
Segítségüket előre is köszönöm
Enesi

Szerintem van. Az útpadkától mért 1,5 m-en belüli rész biztonsági sávnak minősül, amibe nem lehet épületet építeni. Jelen esetben az épület adott, így valószínűleg az út kiépítésével sem lehet szabálytalan állapotot létrehozni.
Kérdezd az útügyi hatóságot (mai nevén Nemzeti Közlekedési Hatóság)

köszönöm szépen a gyors választ :)

Közérdekből nyilván ettől eltérő rendelkezések is lehetnek.

A közérdek egy eléggé nehezen értelmezhető fogalom. Lehet az is közérdek, hogy a jogszabályok mindenkire és minden esetben érvényesek legyenek. Még ha ezt mostanában nem is így látjuk.
Egyébként meg ha mindenképpen szélesebb út kellene, és a ház útban lenne, akkor jönne a közérdekből történő kisajátítás. Ékes példái ennek az autópálya építések, ahol nem csak a pálya szalagjának nyomvonalában, de a védőtávolságán belül álló tanyákat is javarészt kisajátították.

Üdvözletem!
Jegyző előtt indítani, vagy birtokpert kezdeményezni célszerű, ha egy ház szomszéd felőli oldalán lévő fákat, bokrokat szeretné valaki kivágatni, illetve arra kötelezni a szomszédot, hogy nyesse meg, azért, hogy az ingatlan állagát ne rombolja, a karbantartását el tudja végezni.

p

Tisztelt Fórum!
Egy áldott jó szomszéd,szomszédságában lakom!:-)Az a drága ember kitalálta,hogy az én házfalam és járdám majd ellenáll az ő kb. 7 mázsás gyeptéglájának!Annyira szűken lakunk,hogy a házak a mezsgyére épültek így az ő udvarán van az én járdám,ahová ő pakolt!Tavaly kértem,hogy ne pakolja oda,mert tönkreteszi a házam hátulját és a járdát,de kiröhögött!Most kb.2 héttel ezelőtt szóltam neki,hogy szedje már el,mert lábazatot festettetek!Nagy ímmel-ámmal,de elszedte!Rosszul lettem amikor megláttam,hogy mit tett a ház lábazatával az a sok beton!(de ő is meglepődött)!Kértem,hogy ne rakja vissza!azt mondta a drága,hogy-majd lesz valahogy!Na és lett!!!!!Visszarakta a frissen festett falamhoz!Nos,mondanom sem kell,hogy nagyon mérges lettem és eldöntöttem,hogy nem fogok én vitába szállni,megpróbálom azt a kis akaratom érvényesíttetni hivatalosan!Nagyon nehezen boldogulok,egyedül nevelem a kislányom és borzasztóan elszomorít,hogy nem vigyáznak arra amit én nagyon nehezen tartok rendben!Fel lehet szólíttatni,hogy ne rongálja a házam?Mit tudok tenni?
Üdvözlettel és köszönettel:-) :-(

Kérj birtokvédelmet a jegyzőtől.
Megjegyzem, neked járdád a szomszédban nem lehetne. A szomszédot is megilletné az a jog, hogy a saját ingatlanát sajátjaként használhassa.

Igen,tudom,hogy az ő területe!De ez a rongálásra is feljogosítja?Vigyáznia kellene a házam hátuljára,neki?Nem teheti csak azért tönkre,mert az ő udvarára néz?!Valaki csak számon kérheti rajta hivatalosan!?
Köszönöm a gyors választ!:-)
Tisztelettel és Üdvözlettel!

Ja bocsi,még valami!
A birtokvédelemben mi tartozna bele az én esetemben?
Köszi!

Birtokvédelem a házad rongálása. A járda ami már kérdéses. Mert az nem a tiéd.

Tényleg nem akarok értetlennek tűnni,de valamikor valakinek meg kellett engedni,hogy az a járda "odakerüljön"?De persze intézkedek és kérek birtokvédelmet!
Nagyon-nagyon köszi!

„Tényleg nem akarok értetlennek tűnni,de valamikor valakinek meg kellett engedni,hogy az a járda "odakerüljön"?”
Ezt leginkább eleve betervezik a házhoz, un. csöpögő, elvezeti a ház falától az esőt (vízszigetelés felhajtva a lábazatra + kavics + beton).
Biztos, hogy a házad fala a telekhatár? (csak mert nem az a szokásos, hanem házfal + x cm)

Nem akarok beleszólni, de olyan hogy csöpögő nincs. Illetve van, pl a vízcsap, vagy ha nem csöpögőnek nevezed, akkor eresz.
Amiről beszélünk, az az épület körüli járda, és nincs lényegi szerepe a csapadékvíz elvezetésében sem. A funkciója kizárólag arra korlátozódik, hogy a festett lábazati falat megvédje csapóeső esetén a sár felcsapódásától.
Oldalhatáros beépítés esetén viszont léteznek olyan telekhatáron álló lábazat kialakítások is, amelyek nem érzékenyek a sárra. Pl a natúr beton lábazat, vagy magasított tégla lábazat.

„valamikor valakinek meg kellett engedni,hogy az a járda "odakerüljön"?”

Ez igaz. A kérdés azonban nem ez, hanem, hogy valamikor valakivel történt-e olyan megállapodás, hogy az idegen ingatlanon épített felépítmény (járda) tulajdonjoga elkülönülhet-e az ingatlan tulajdonjogától. Mert, ha ilyen nem volt, akkor a felépítmény osztozik a telek sorsában a tulajdonjog kérdésében.

Helyes az okfejtés, Cicvarcsek?

nanemaaa, nálunk a mérnökök ezt többnyire betervezik, mert jobb a csapóesőt elvezetni a faltól. Van, hogy nem beton kerül a kavicsra, hanem akár föld is lehet füvesítve, akkor nem is látni, mi van alatta. A "csöpögő" a beceneve.
Oldalhatáros beépítés mindig gáz, örök problémát generál a szomszédok között, főként felújításnál, karbantartásnál vagy karban nem tartásnál.

A járdázást a párom csinálta(ő sajnos autóbalesetben meghalt)!A kedves szomszédom 10 évvel ezelőtt vásárolta meg a lakást!:-(((((((
Szerintem ilyen megállapodás csak szóban történt az előző szomszédainkkal!
Azért ennek a dolognak is utána érdeklődök!
Köszönöm!:-)

Kedves Wers!
Ez egy átok megoldás!!!!!
Bár nem lenne gond,ha olyan a szomszéd!Nekem is átjöhet bármikor a szomszédom és azt csinálhat amit akar!Sőt le is takarítom neki ha nincs kedve átjönni!:-)

wers
Lehet, hogy betervezik, mert így szokták meg, vagy mert így van a régi tankönyvekben, netán mert így nem kell két eltérő szerkezeti csomóponton gondolkodni, vagy lerajzolni.
De a lényegen nem változtat. A csapadékvizet nincs miért elvezetni, hiszen a falszigetelés mindenképpen a csatlakozó terepfelszín felett van. Az alatta lévő szerkezetek pedig nem érzékenyek vízre, fagyra. Legalább is, ha megfelelő minőségben készülnek.
Csöpörgő: értem. Megjegyzem. :)

hát, nem tudom, amit most adtunk át épületet, körbe elvezették a vizet, egyre újabb technológiákkal, pedig az nem is télafal, könnyű szerkezetes. Bár itt az építész egy .... inkább nem illetem jelzővel... mondjuk úgy túlbuzgó. Kivéve a statikai oldalát, sikerült leszakítania egy födémet.

Szerintem meskobaba férje is hasonló célzattal építette, gyanítom nem ott szoktak sétálni. A mi házunk hátuljánál is van.

Értem én. A lényeg a szokáson és nem a funkcionalitáson van. ;)
Én legalább is azt mondom. Könnyűszerkezetes épület esetében még valamelyest indokolt is lehet, hiszen a fa köztudottan nem az a kifejezetten vízlepergető típus. :)
Födémet? Gondolom padlásét. Azt szokták néha, ha ráállnak . Főleg ha nem a bordára, vagy a kialakított pallóterítésre.