Kedves alibike és derill!
A kérdés megválaszolásához az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) rendelkezéseit kell ismerni. Eszerint:
A településrendezésnek három eszköze van:
- a településrendezési koncepció
- a településrendezési tervek:
- a helyi építési szabályzat
A településrendezési terveknek két fajtája van:
- településszerkezeti terv (egykori általános rendezési terv), amit az önkormányzat képviselő testülete határozati formában fogad el.
- szabályozási terv (egykori részletes rendezési terv), amit az önkormányzat képviselő testülete önkormányzati rendelettel elfogadott helyi építési szabályzat mellékleteként fogad el.
Az alibike által említett helyi rendezési terv a hatályos jogszabályok szerint ma a szabályozási tervnek felel meg. Tekintve, hogy a szabályozási terv egy (speciális) jogszabály, a megalkotására és az alkalmazására a jogalkotásra vonatkozó általános szabályokon túl az Étv. 9. §-a szerinti településrendezési eljárást kell figyelembe venni. Maga a településrendezési eljárás tehát nem államigazgatási eljárás, ebből következőleg határozatot sem kell küldeni az elfogadásról. Az érintett személy (közvetlenül) pusztán az Étv. 9. § (2) a) pontjában szabályozott módon befolyásolhatja a szabályozási terv alakulását. Amennyiben a szabályozási terv korlátozza az ingatlan rendeltetését vagy használati módját és ebből a tulajdonosnak kára származik, az (korlátozási) kártalanítási igényt alapozhat meg az Étv. 30. §-a szerint.