kézbesítési vélelem

Üdv

A postaládámban egy papírfecni fogadott, hogy az önkormányzat tértivevényes levelet próbált meg nekem kézbesíteni sikertelenül és ha az öt nap múlva történő ismételt kézbesítés is sikertelen lesz beáll a kézbesítési vélelem. Addig pedig átvehetem személyesen a hivatalban.
Ez így mennyire jogszerű? A levelet át sem tudnám náluk venni, mert délben vége van az ügyfélfogadásnak, és hetente 3 napon van csak, ebből kettő már letelt.

Postán át tudnám venni, de így nem.

„értesítést kell küldeni küldeni a Ket. előírásai alapján”

Igen, közigazgatási eljárásban. Egyébként nem.

A kézbesítési vélelem beálltáról értesítést kell küldeni küldeni a Ket.előírásai alapján kivéve, ha NAV-os (!) ügyről van szó, mert az Art. alapján nem kell értesítést küldeni.

A helyi postahivatalba kell bemenni reklamálni és kérni a vizsgálat elerendelését, hogy a kézbesítő és a posta betartja-e a jogszabály a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó rendelkezéseit. És nem csak úgy szóban előadva, ahol a nyugta annyi, hogy "köszönjük a bejelentést", hanem jegyzőkönyvbe mondva.
Egyébként a kézbesítéshez, illetve annak vélelméhez jogkövetkezmény fűződik, és a vélelmet cég címzett meg sem tudja dönteni.

A jogszabály:
http://net.jogtar.hu/…jegy_doc.cgi?…
Nem érdektelen, hogyan kell kinéznie egy szabályos levélszekrénynek, ld. 11. ff. §.
A hivatalos iratokkal kapcsolatos szolgáltatások részletes szabályai a 27. §-tól olvashatók.

Szeretném megtudni, hogy a postai kézbesítő jogosítványa hatósági jogkőr-e vagyis megfellebezhetetlen, kiválasztott, felsőbbrendű kategóriába tartozik-e a hatályos törvényeink birtokában. Kérdezem ezt azért mert működő, több cég, több ember állandó tartózkodása alatt lévő irodám, már másokszor érthetetlen módon nem kapja meg a hivatalos levelet de az értesítőt se. Felmerül bennem a gyanu, hogy rossz idő esetén , ha éppen a kézbesítőnek nincs az utcánkban dolga, nem is jön ide, hiszen pontosan tudja ha a szemétbe dobja az értesítőt akkor is neki lesz igaza s a levél kézbesítettnek minősül. Erre a törvényeink teljes felhatalmazást adnak neki, hisz ellentmondás esetén úgyis a postának van igaza, akkor meg minek strapálja magát. Ügyvédem is azt mondja, igen, ha épp nincs kedve a póstásnak erre járni akkor ennyi, a levél kézbesítettnek minősül.Ha ez a törvény akkor az rossz törvény!

Peteka a nyitókérdésében a 79. § (3) bekezdését idézi. Kérdésedre a válasz a (4) bekezdéssel kezdődik. Elég jól le van írva, mit miért és hogyan kell előadni, úgyhogy ahhoz nincs mit hozzáfűzni.

A kézbesítési vélelem beálltát nem kell megállapítani, főleg nem végzést hozni róla, mivel az végzés nélkül is, a feltételek fennállása esetén, a törvény erejénél fogva beáll. A törvény úgy fogalmaz, hogy csak értesíteni kell az ügyfelet. Hogy ez végzés formájában, vagy pedig "értesítés/tájékozttás" címmel megy ki, az a hatóság belső ügye. Én nem lihegném túl a dolgot. A törvényszövegből az is egyértelműen kiolvasható, hogy az értesítés mellé nem a kézbesítési vélelem beálltát megállapító, hanem az azt megalapozó hivatalos iratot kell mellékelni, ami egyértelműen a "nem keresté"-ről szóló tértivevény másolata.

Volt még egyéb kérdésed is:
„a még nem jogerős határozat, illetve a fellebbezési határidő elteltét követően kiküldött, már jogerősített határozat tekintetében is meg kell küldeni a kézbesítési vélelem beálltáról szóló értesítést?”

Itt is a jogszabály szövege az irányadó, illetve az abból kivilágló jogalkotói szándék:
"A hatósági döntés kézbesítése esetén a hatóság a (2) bekezdés szerinti kézbesítési vélelem beálltát megalapozó hivatalos irat megküldésével tíz napon belül értesíti az ügyfelet."

Ebből az derül ki számomra, hogy csak érdemi döntés esetén kell így eljárni, ahol a jogorvoslat elmulasztása lehetetlenné teszi, de legalább aránytalanul megnehezíti az eredeti állapot esetleges helyreállítását. Ezért a közigazgatás-jog, melynek egyik alappilláre a méltányosság, 10 napon belül előírja az ügyfél újbóli értesítését, hátha változtat a magatartásán, és a fennmaradó 5 nap lejárta előtt mégiscsak jogorvoslatot kér. Azután viszont az özönvíz...
Jogerős határozat esetén már nincs helye ilyenfajta méltányosságnak, ezért nem logikus, miért kellene a jogerősítő határozat kézbesítési vélelmének beálltáról szóló értesítést is újfent megküldözgetni az ügyfélnek. Ha ez így volna, akkor a jogerősítő határozat kézbesítési vélelmének beálltáról szóló értesítés kézbesítési vélelmének beálltáról is kellene egy értesítést küldeni, és ez így menne a végtelenségig.
A törvény ennek parancsolt megálljt azzal, hogy ezt a kötelezettséget csak hatósági döntés kézbesítése esetére írja elő.

Világos. Lehet, h csak túl agyalom a dolgot, igazából az lenne kérdésem, hogy a kézbesítési vélelem beálltát megalapozó hivatalos irat ( (3) bekezdés), az a postáról visszaküldött tértivevény, vagy esetleg a kézb. vélelem beálltáról vmiféle végzést kell hozni és azt csatolni az értesítéshez?

Peteka! Nem mindegy? A (2) bekezdés rendelkezése az irányadó. Nézd meg jobban a normaszöveget: A (3) bekezdés szerinti rendelkezés rendelkezik jogkövetkezményről? Ugye, nem? A (3) bekezdés magyarra fordítva ezt jelenti: "Küldjétek meg a parasztnak sima levélben is, egyébként pedig kézbesítve van és jogerős". Ugye érted?

T. Peteka!

Ezt javaslom tanulmányozni:

http://ket.kormany.hu/…s-megkuldese

Üdv,

A ket szerint, ha (2) Ha az irat a hatósághoz nem kereste jelzéssel érkezik vissza, az iratot - az ellenkező bizonyításig - a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.
(3) A hatósági döntés kézbesítése esetén a hatóság a (2) bekezdés szerinti kézbesítési vélelem beálltát megalapozó hivatalos irat megküldésével tíz napon belül értesíti az ügyfelet.

Az lenne a kérdés, hogy a még nem jogerős határozat, illetve a fellebbezési határidő elteltét követően kiküldött, már jogerősített határozat tekintetében is meg kell küldeni a kézbesítési vélelem beálltáról szóló értesítést?

Másrészt a kézbesítési vélelem beálltát megalapozó hivatalos iratnak a postai tértivevény minősül, tehát azt kell az értesítéshez csatolni?