Trágyaszag megszüntetése.

Ez nagyrészt igaz. Viszont ezek is lehetőségek, amit én vázoltam, és azok is, amiket Te. Egy a biztos, ha ül a fenekén, nem lesz jobb a helyzete. Tehát én a helyében kicsit szórakoztatnám a hatóságokat. Mindet egyszerre. Akkor talán előbb-utóbb megunják, és intézkednek. Mégpedig folyamatosan figyelemmel kisérném a határidőket, és amint lejárt egy, és nem intézkedtek, azonnal a felettes szervhez fordulnék.

Sajnos vannak olyan esetek, amikor nincs más lehetőség, és ilyenkor minden helyzetet ki kell használni. Egyszerre inditani minden eljárást, előbb-utóbb az egyik eredményes lesz. Ha egyiket elinditom, és várok, akkor talán Jodakoromra lesz eredmény. Igy meg talán előbb. És felhasználnám a médiát is. Nem hinném, hogy helyes az, ami jelenleg van Magyarországon. Aki ugy érzi, hogy neki mindent szabad, annak tényleg mindent szabad, mert megfizeti, mert röhög a markában, ugyis tudja, hogy vele nem tudnak mit csinálni. A szerencsétlen jogkövető polgárok meg a jog csapdájában vannak.

Mindettől függetlenül azt gondolom, hogy ezen a téren (birtokvédelem) még nekem is van mit tanulnom, ettől viszont még nem hagynám annyiban. A lassu birtokvédelem is jobb a semilyennél, és ráadásul ott is határidők vannak.

Azzal, amit Te felvázoltál épp az a baj, hogy nem vonatkozik a magánemberekre, tehát ha annak a pasinak van egy jó ügyvédje, pillanatok alatt kimossa magát.

Az ANTSZ (KÖJÁL) pedig szintén megunja, ha folyamatosan zaklatják - természetesen irásban. Mert mi van, ha mégis fertőzés történik. Mi van, ha az ivóvizkészlet szennyeződik. Itt a fővárosban van vezetékes viz, de szerintem minden vidéki faluban van kut is valamelyik családban. Tehát elgondolkodtató, és azt gondolom, hogy az ANTSZ reakciója kizárólag attól függ, milyen hatásosan vázolják fel a helyzetet (fényképekkel illusztrálva esetleg).

Derill:)
Részben egyet tudok veled érteni, de néhány kérdésben pontosítanom kell, mert úgy tűnik nem voltam elég értehtő.

1. Változatlanul mondom, hogy birtokvédelem kérhető, de lassú, kevéssé hatékony, viszont a távolabbi jövőre nézve megoldást hozhat egy ítélet.

2.Létezik több megoldás is. Én ebből egyet; tapasztalataim szerint a leghatékonyabbat vázoltam fel. ( Egyébként pl.: ha bejlented a KÖJÁL-ank ( ami most ÁNTSZ:), akkor tapasztalni fogod, hogy milyen gyorsan rázzák le magukról az ilyen ügyet, legalábbis megyénkben.)

3. A helyi állattartás nem engedélyhez kötött tevékenység! Sőt a helyi önkormányzatok állattartási rendeleteit is rendre hatályon kívül helyezteti az illetékes Közighivatal. Ha lehetene helyi rendelet, akkor a helyi jegyző -mint az igazságosság védelmezője:))- könnyen rendezhetné az ügyet. Engedélyeztetésre csak egy fórumon az illetékes építésügyi hatóság előtt van lehetőség. Az pedig jobbára az állattartó épületre vonatkozik.

4. A vizek és egyebek védelméről is írtál..... az általam hivatkozott egyik jogszabály épp erről szól csakhogy a hatályos magyar jogrend egyik hibája, hogy ezt - mint mondottam - döntően, de nem kizárólag üzemekre vonatkoztatja. A szakhatóságok viszont tkp. kiterjesztőleg alkalmazzák.
Egy dekoncentrált szervezet "belső irányelvei" valóban nem jogszabályok, de mégis el tudják rajtad verni a port:))) Gondold csak végig...:)

A természetvédelmi és környezetvédelmi szabálysértés szerintem az engdélyezés hiánya miatt nem alkalmazható az esetre.

Egyébként a bírságok és végrehajtás kérdése megérne egy külön fórumtémát.

Ezzel nem annyira értek egyet. Ha valaki valamilyen másnak felróható okból nem tudja rendeltetésszerüen használni az ingatlanát, akkor véleményem szerint megvalósul a birtokvédelmi szabálysértés. Sajnos jelenleg nem tudok hozzájutni a birtokvédelmi szabályokhoz, de majd utánanézek. Ettől függetlenül több jogszabály is "ráhuzható" az esetre.

Veszélyeztetés tárgyak elhelyezésével, eldobásával: 9. § (1) Aki

1. épületen, építményen tárgyat másokat veszélyeztető módon helyez el,
2. tárgyat másokat veszélyeztető módon dob el,

húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának erre felhatalmazott ügyintézője, valamint a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki.

Azt hiszem itt kétségtelen, hogy a trágya veszélyezteti mások egészségét, hiszen rengeteg rovart vonz. Azt gondolom, hogy a KÖJÁL szakembereit is érdemes kihivni. Igy az alábbi jogszabályok is alkalmazhatóak. Szerintem ugyanis az állattartás engedélyhez kötött tevékenység, ha másképp nem, a helyi állattartási rendeletben. Amennyiben annak bármely szabályát sérti, akkor az állattartás betiltható, ugyanigy a trágyatárolás is. Amennyiben továbbá a környéken vannak ásott kutak is, ugyanez a helyzet. A környezetvédelem szempontjából sem hinném, hogy előnyös a nagy mennyiségü, vagy nem megfelelően tárolt illetve kezelt trágya. Tehát igenis véleményem szerint az Önkormányzat feladata az ügyben intézkedni, és nem a biróságé. A biróság kizárólag a kártéritési kérdésben jöhet szerintem szóba. Ráadásul, ha egy jogszabály a nagyüzemi trágyatárolásra vonatkozik (sajnos most az általad irt jogszabályokhoz nem tudok hozzájutni), akkor mint magánszemély, a trágyatároló helyébe azt mondanám, hogy mutassanak jogszabályt, ami tiltja a tevékenységemet. Ha pedig a nagyüzemi trágyatárolási szabályt mutatják, közlöm, hogy bizonyitsák be, hogy nagyüzemben tárolom a trágyát. Ha nem tudják, már alkalmazni sem fogják tudni rám nézve a szabályt. Az ajánlás pedig sajnos nem jogszabály, és emiatt nem is nagyon alkalmazható. Ha biró lennék, ez alapján biztos, hogy nem marasztalnám el a trágyatárolót. Ha viszont azzal jön hozzám valaki, hogy a telkének értéke jelentősen csökkent, nem tudja pihenésre használni, nem vagyoni hátrány cimén olyan kártéritést állapitanák meg, hogy elmenne a kedve a trágyatárolónak a további károkozástól. Természetesen ehhez azt is meg kell nézni, hogy milyen területen van az a trágya. Lehet ugyanis, hogy kimondottan állattartási övezetben.

Közegészségügyi szabálysértés
104. § (1) Aki jogszabályban megállapított közegészségügyi rendelkezéseket nem tartja meg,
hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás az ÁNTSZ hatáskörébe is tartozik.
Vízszennyezés
126. § Aki

1. külön jogszabályban meghatározott rendeltetésű vízi létesítménybe, illetve hasznosításra igénybe vett, vagy arra kijelölt vízkészletbe közvetlenül vagy közvetve fertőző, illetőleg károsan szennyező anyagot juttat és ezáltal a vízkészletet felhasználásra alkalmatlanná teszi, vagy a felhasználást veszélyezteti, ha környezetkárosítás egyébként nem állapítható meg,
2. a szennyvíztisztító berendezés, szennyvíz, illetőleg szennyezőanyag ártalommentes elhelyezését nem a jogszabályban vagy jogszabály alapján kiadott hatósági előírásban meghatározott módon valósítja meg, vagy olyan létesítményt üzemeltet, amely a vizek fertőzését vagy káros szennyezését okozhatja,
3. az ivóvízellátást ásvány- és gyógyvízként szolgáló, vagy ilyen célra kijelölt vizek, vízilétesítmények védőterületére, védőidomára vagy védősávjára a jogszabályban, a hatósági előírásokban meghatározott rendelkezéseket megszegi, illetőleg a védőterületet érintő korlátozásokkal ellentétes tevékenységet folytat, illetőleg ingatlan-használatot gyakorol,

Természetvédelmi szabálysértés
147. § (1) Aki

1. a természetvédelmi hatóság engedélyéhez vagy szakhatósági hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély vagy szakhatósági hozzájárulás nélkül, vagy az engedélytől, szakhatósági hozzájárulástól eltérő módon végez vagy végeztet, bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget,

Környezetvédelmi szabálysértés
148. § (1) Aki a környezetvédelmi hatóság engedélyéhez vagy hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély vagy hozzájárulás nélkül, vagy az engedélytől, hozzájárulástól eltérő módon végez vagy végeztet, illetve a környezet elemeit a külön jogszabályban meghatározott módon terheli, illetve szennyezi, vagy az egyéb környezetvédelmi előírásokat más módon megszegi, százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Üdvözlet mindenkinek! Látom mostanában nem volt hozzászólás ehhez a témához, de én szeretném megosztani gondolataimat, talán a jövőre nézve segít az ilyen esetek megoldásában.

1. Trágyaszag ellen valóban kérhető a jegyzőtől tényhelyzetre való hivatkozással (possesorius eljárás) birtovédelem. A itt meghozott határozotot sérelmesnek tartó fél kérheti annak megváltoztatását (ld.: Ptk. 192.§ (1)), tehát ebben nem a közigazgatási hivatal vagy a megyei bíróság az illetékes.

   Ez lehet egy megoldás, de kevéssé hatékony, mivel mire az ügyen a bíróságon születik egy "papírszagú" döntés, addigra leesik a hó. Viszont a jövőre nézve talán megoldást jelenthet a jogi helyzet tisztázása.

2. Ha lehet javasolnék egy kicsit gyorsabb és talán hatékonyabb megoldás. Mivel e terület nem helyi rendeletalkotási tárgykör, ezt felsőbb jogszabályok rendezik. Így pl.: 71/2003. (VI. 27.) FVM r., 49/2001. (IV. 3.) Korm. r. Ezek a jogszabályok ugyan döntően a nagyüzemi trágyatárolást és kihelyezést rendezik, de az érintett szakhatóságok tkp. " erős" ajánlásként fogalmazzák meg a vállalkozó vagy háztáji gazdálkodók felé is.

   Amennyiben ilyen probléma merül fel javaslom a megyei növényegészségügyi és talajvédelmi állomás szakemberinek megkeresését, akik teljesen kompetensek az ilyen ügyekben.

Õk helyszíni szemle alkalmával ellenőrizhetik a deponálás (tárolás) szakszerűségét és meg nem felelés esetén kötelezhetnek ill. pénzbírságot szabhatnak ki. Ezen végrehajtása talán eredményesebb mint a birtokvédelemé.

jegyző, birtokvédelem

Hát köszönöm a hozzászólásokat.De van egy kis problémám.Piszkosul nem értek a jogrendszerhez,és így hiába a sok válasz még mindig nem tudom mit tegyek.Kérem önöket,hogy "hétköznapi" nyelven irják meg kihez is forduljak akkor ! Köszönettel:F.Zoltán.

Szerintem akár birtokháboritás (bár szerintem nem, hisz itt "csak" az illat megy át, na meg a legyek), akár a helyi rendelet betartatása, mindkettő a jegyző feladata. Attól, hogy valamit a helyi rendeletben szabályoznak, az még az Áe. szerint államigazgatási üggyé válik amikor állampolgárokat köteleznek valamire, és végre is akarják hajtani, hisz az Áe. szabályai szerint kell eljárniuk. Ha pedig Áe, akkor jegyző, mivel nem a polgármester feladata kimenni, és elszállittatni a röfiket. Véleményem szerint tehát erőteljesen zargasd a jegyzőt. Ha nem teszi a dolgát, akkor pedig a polgármestert és a testületet, hogy intézkedjenek, hogy a jegyző végezze a munkáját.

Ebben az ügyben biztos, hogy elkövettek már néhány alapvető hibát.
Ha egy helyi önkormányzati rendelet szabályainak betartásáról van szó, s e rendelet - vagy más tartalmazza kinek mi a hatásköre.
A birtokvédelmi ügyekben én nem vagyok jártas. Kérdés ez birtokvédelmi ügy, vagy "egyszerűen" a helyi rendelet előírásának betartása és kikényszerítése.
Ettől függ kinek miben van hatásköre. Az itt bemutatottak alapján joggal lehetne mondani, kérni kell a végrehajtás foganatosítását, s az a helyi jegyző feladata, s nem tagadhatja meg, - már amennyi ebben az ügyben törvényes.
Minden verzió leírásra került már, önkormnyzat, jegyző, bíróság. ?

Én már lassan három éve játszom ugyan ezt a játszmát. Előzmények : http://www.gyoritibor.fw.hu/

Egyre jobban nem bízva a jogrensdszerben.
Gy. Tibor

nem közigazgatási perről van itt szó, ez egy polgári ügy. A birtokvédelem gyors módja az u.n. possesorius birtokvédelem, ahol ténykérdésben kell dönteni, viszonylag egyszerű tényállása alapján - a birtokláshoz való jogot tehát itt nem vizsgálják.
Miután vizsonylag egyszerű ténykérdések megítéléséről van szó, és az eljérás lényege a gyors döntés - ezért az eljárást - bár a polgári ügyek elbírálásáa főszabálykánt mind bírósági hatáskörbe tartozik - kivették a bírói hatáskörből, és jegyzőibe tették. Ettől ez nem lett közigazgatási ügy - a Ptk. és s Ptké szabélyozza, hogy hogyan kell eljárni. Ha jegyző dönt - hoz egy határozatot a ténykérdések alapján, általábanm a megbolygatott tényhelyzet visszaállítását mondva ki. Ha valakinek ez nem tetszik, és vitatja a másik fél birtokláshoz való jogát, akkor keresetet terjeszthet elő a bíróságon - az elsőfokű bíróságon! Ennek a pernek nem a jegyző határozatának felülbírálása a célja (amely lényegében csak arról döntött, hogy csináljátok vissza úgy ahogy a birtokháborítás előtt volt - nem vizsgálta, hogy miért volt változás) - hanem egy önálló ügy, amiben azt vizsgálják, hogy kinek milyen joga van a birtokláshoz, azt honnan származatatja, és ehhez képest jogszerű volt -e a birtokállapot megváltoztatása. Tálán érezhető, hogy a nem ugyanannak a jogszabálynak másodfokú megítéléséről van szó, a viszonyatási alap más: ténykérdések egyik esetben - jogkérdések másik esetben.

Tehát továbbra is állítom, hogy a jegyző birtokvdelmi határozata után a peres eljárást kell indítani, és ebben elsőfokon a helyi polgár i - nem közigazgatási - bíróság illetékes.

Régi ügy, de pontosítás. Ha önkormányzati hatáskörben kell eljárni, nem államigazgatási ügy, tehát bíróság, és nem a helyi, a megyei az illetékes közigzagtási perekben. Vagy rosszak az emlkeim az Áe-ból, azt hiszem nem. II.fok megyei bíróság, keresetlevéllel.

Annyival egészíteném ki az érdemben helyes választ, hogy szerintem a birtokvédelmi határozat nem közigazgatási úton támadható, hanem a bírósági úton. Tehát nem a Közig Hivatalhoz kell fellebbezzni, hanem keresetet kell benyújtani a helyi bírósághoz.

A helyi Önkormányzat, határozat formájában tesz eleget a Birtokvédelmi Eljárásnak!
Ha sérelmezitek a Határozatot, fellebbezhettek a Közigazgatási Hivatalhoz, több reménnyel!

Itt Pesten a Víztisztitót és a Szemétégetőt is bezáratták jogerősen!!!

Szóval, ha zavar a bűz, akkor Jegyző, Birtokvédelem.

Na jól kezdem máris elrontottam ! :) Elnézést !
Segítséget szeretnék kérni önöktől. Tavaly augusztusban erős disznótrágya szag árasztotta el a környékünket. Ekkor aláírást gyűjtöttünk a környező lakóktól az ügy kivizsgálása érdekében és ezt a polgármesteri hivatal el is végezte.
Szabálysértést nem találtak ezért az ügyet lezárták. Ismét közeleg a nyár és a szag újra megjelent. Ezek után mit tehetünk ? Hova fordulhatunk ? Kérem segítsenek az ügyben,sajnos a polgármesteri hivatal túlságosan szedett-vedett bandából áll ahhoz,hogy onnan segítséget reméljünk.

Köszönettel: F.Zoltán

Üdvözlöm önöket