Banki hitelek

Ez nem igazán jogi, hanem tisztán értelmezési kérdés. Annak kell történnie, ami szó szerint következik a szövegből.

Így nem maga az elő- vagy a végtörlesztés az ingyenes, hanem csak a 24 hónap elteltével teljesített első (= soron következő) alkalom, függetlenül attól, hogy korábban már történt teljesítés. Minden további alkalommal történő teljesítés már térítésköteles. A legelső ilyen alkalom is csak akkor ingyenes, ha nem másik banktól felvett kölcsönből törlesztesz. Ha mégis banki kölcsönből törlesztesz, csak akkor lesz a legelső alkalom ingyenes, ha az előtörlesztett összeg meghaladja a kölcsönszerződésben meghatározott kölcsönösszeg felét. De a második teljesítési alkalomnál már mindenképpen megilleti a bankot a költségtérítés.

A bank valószínűleg nem (B) állásponton van, hiszen az hibás (A is az), hanem egyszerűen nem állnak fenn az ingyenesség feltételei.

Csak az első előtörlesztés költségmentes, és az is csak akkor, ha 24 hónap után történik, és nem más bank kölcsönéből. Ez egy hármas konjunkció, az eredmény akkor igaz, ha mind a három elem az. A kérdezőnek pedig már volt egy előtörlesztése korábban.

Meglehetősen rugalmas gumiszabály ez. Én kettes konjunkciót látok, de ha akarom akár hármas is lehet. Olyan ez, mint a forgó alak árnyéka: ha akarom, akkor egyik irányba forog, ha másként akarom, akkor kis koncentrálás után másik irányba forog.

Végső soron az számít, hogy a jogalkalmazó a saját eljárásában hogyan alkalmazza a szabályt. Ha az ügyfél ezt sérelmesnek tartja, jogorvoslat útján kell érvényesítenie a saját értelmezését. De akkor az a saját értelmezés legyen megfelelően értelmes...

Üdvözlök mindenkit!
Lenne egy kérdésem!
Van egy vállalkozásom, egy Kft. Történt az, hogy egy könyvelési hiba miatt, mellyel külsős vállalkozó könyvelő irodát bíztunk meg, egy 2006 dec 27,-i 183,500,- Ft értékű számlát, az ő saját gépi nyílvántartásában 2007 január 23.-án (bevallások után) 1,835,000,- Ft.-ként könyvelt le. 2010.-ben revíziót rendeltek el nálunk. A NAV adóellenőre megállapította, hogy mindenben törvényesen jártunk el, mivel a kiadási és bevételi pénztárbizonylatokat a megfelelő összeggel állítottuk ki. Természetesen a telephelyen vezetett pénztárkönyvet is így vezettük. Az adóellenőr javasolta, hogy bízzuk meg a könyvelő vállalkozás vezetőjét, hogy ez ügyben eljárjon, mert látja ő is, hogy könyvelési hiba történt, piti ügy, ők majd tisztázzák, mi történt. Én ezt megtettem, de külön megkértem az adóellenőrt, hogy engem mindenképp értesítsen a fejleményekről, nekem minden keletkező dokumentumot küldjön meg. A könyvelőt meghallgatta és egy logikátlan, elmebetegségre utaló jegyzőkönyv készült a könyvelő tudtával. Ebben megállapította, hogy a feleségem a kettő közötti különbséget 2006 december 31,-én 1,651,500,- Ft.-ot kilopta a pénztárból, mert ő vezette a pénztárat. A revizort nem érdekelte, hogy nem is volt annyi pénz a pénztárban! Megállapított visszamenőlegesen 600,000,- Ft személyi jövedelemadót számára. A vállalkozásunkat ÁFA csalás miatt, meg mivel nekem észlelnem kellett volna 2006 december 31,-én a hiányt, stb, 5 millió Ft bírságot szabtak ki. Közben a könyvelő, mert belátta, hogy ő nem képviselhet, mert érintett az ügyben, a hibáját is elismerte meghatalmazott egy adószakértőt, hogy további képviseletet a vállalkozás nevében ellássa! Utólag kiderült, hogy a könyvelő a nála lévő dokumentumokat, jogorvoslati lehetőség lejárta után adta át, ezért azt visszaadta a könyvelőnek, visszamondta a képviseletünket a NAV.-nál.
A NAV revizor semmiről nem értesített, a könyvelő is arról tájékoztatott, hogy folyamatban van az ügy, majd szól, ha lesz valami. Se nekem, mint ügyvezetőnek, se a feleségemnek, mint magánszemélynek a NAV nem küldött semmilyen iratanyagot. Se a jegyzőkönyvet, se az erről készült határozatot sem.
A banki folyószámla átvételével is megbíztuk a könyvelőt, nem messze lakik tőlünk, úgy, hogy a postás oda vitt minden hivatalos dokumentumot.
Egyszer csak végrehajtók jelentek meg a telephelyen. Tájékoztattak, hogy 7 milliós adótartozásunk van. Mi mondtuk, hogy nem tudunk semmiről, mi semmilyen ilyen értesítést, határozatot nem kaptunk. Elővették a tértivevényt, hogy én átvettem azt a határozatot, amelyben ez a megállapítás van. Kiderült nem én írtam alá, hanem a könyvelő megbízottja, aki, mint elmondta utólag, igaz, hogy átvette, mert nem tudta mi van benne, de mivel ő már a határozat megszületése előtt egy hónappal visszamondta a képviseletünket, ezért nem foglalkozott vele. Mivel azzal szemben jogorvoslattal nem éltünk, jogerőre emelkedett.
A vállalkozásunknak két tehergépkocsija volt. Mindkettőt a Budapest Banktól lízingeltük, az egyiknél előre kifizettük az átírási díjat, így azt automatikusan a nevünkre írták, a másiknak üzembentartói mi vagyunk, a bank a tulajdonos.
A nevünkre írt gépkocsit lefoglalták, annak fejében, hogy fél év múlva viszik el, ha nem fizetjük ki az adósságunkat. Ez már 1,5 éve volt. Közben én ezek miatt büntető feljelentést tettem, a NAV Bűnügyi Igazgatósága megalapozottnak tartotta a feljelentést, nyomozást indított a könyvelő és a NAV ellen.
A kocsit a NAV nem merte elvinni. Most újra kijöttek, újra közölték a tartozást, újra lefoglalták ugyanazt a gépkocsit.
Erre kaptam a banktól egy felmondó levelet, mely szerint mivel az egyik kocsit lefoglalta a NAV, ezért ők automatikusan felmondják a másik gépkocsi lízingszerződését is, és elviszik azt a gépkocsit amelynek üzembentartói vagyunk, és árverezni fogják.
Kérdésem: Van-e joga lefoglalni a banknak a gépkocsit arra hivatkozva, hogy a másikat a NAV lefoglalta. A bankot kár nem érheti, hisz, ha nem fizetem a részleteket, mivel már csak egy év van hátra a lízingszerződésből a gépkocsi ára bőven fedezi. Ha meg fizetem, mint teszem is, akkor meg nincs indok a visszavételre! A NAV ezt nem viheti el, mivel a bank a tulajdonos, nem a Kft.
Mellékesen megjegyzem: A vállalkozást minimálisra leépítettük, mivel a folyószámlánkon lévő összeget leinkasszálták, a 14,-ből, 12 embert elbocsájtottunk!

Elfelejtettem leírni. A NAV ellen összességében 15 millió Ft. vagyoni, illetve nem vagyoni kártérítési keresetet nyújtottam be a bíróságon.

A NAV ellen pont semmi értelme nem volt.

Ha 4 banki károsult meghatalmaz egy ügyvédet, hogy a bíróságon képviselje őket (a meghatalmazás visszavonásig érvényes), de közben az egyik meghatalmazó meghal, attól az állandó meghatalmazás még érvényes a másik 3 meghatalmazótól? Ők továbbra is fenntartják (nem vonták vissza) az egy éve adott meghatalmazást.
Kérdésem: automatikusan megszüntnek kell tekinteni a másik 3 meghatalmazó meghatalmazását? Egy oldalon szerepelt mind a négy meghatalmazó, csak a múlt hónapban meghalt az egyikük. Ki lehet húzni a meghalt személy nevét a meghatalmazásról, úgy hogy a többiek meghatalmazása -visszavonás hiányában- marad? S ezzel mindhárom tovább meghatalmazó egyetért!

Miért szűnne meg ettől a meghatalmazás? Nem kell csinálni semmit, de ezt az ügyvéd nem mondta? A halott nevét kihúzni sem kell, mert az ő meghatalmazása a halálával megszűnt.

...én nem tudom, csak az ügyvéd azt mondta, ha a 4 meghatalmazóból az egyik halálával kiesik, megszűnik az egész meghatalmazás. A másik 3-nak újra egy új meghatalmazást kell adni neki!
MINEK??? Én is ezt kérdem.
A továbbélő meghatalmazók ugyanúgy visszavonásig értették a meghatalmazásuk adását anno.
Nincs ebben az ügyvéd részéről valami stikli?
Miért mond ilyet, hogy a halálesettel megszűnik a meghatalmazás? Nem téveszti össze azzal, amikor egy meghatalmazásban csak két fő van jelen? Akkor természetes hogy a halál után megszűnik!

Ha egy ügyvéd ilyet mond, akkor annak a cseréjét célszerű megfontolni.
(Mint a mellékelt ábra mutatja, a kolléga olyan kérdésben téved, amit egy - igaz, nem átlagos felkészültségű - joghallgató is kapásból tud.)

Tisztelt Sherlock!

A NAV.-ot azért pereltem be, mert észre kellett volna vennie, hogy az én képviseletemet ellátó könyvelő ellenérdekelt volt abban, hogy kiderüljön az igazság. Az adóellenőrtől külön kértem, hogy számomra (is) küldje meg a keletkező dokumentumokat, amire határozott ígéretet tett! Azzal, hogy ezt nem tette meg kárt okozott!

Ket.40. §.(7) Ha az ügyfélnek képviselője van, az iratokat a hatóság a képviselő részére küldi meg
Az eljárási képességgel rendelkező ügyfél kérheti, hogy a hatóság akkor is a számára kézbesítse az iratokat, ha az ügyben képviselője van.

Ket.28.§/A(7)
súlyos kárral fenyegető helyzet esetén, valamint jogszabály rendelkezése alapján bármilyen módon tarthat kapcsolatot. (7 millió súlyos kárnak tekinthető a nullából!

Az Sztv.170. § (1) számviteli szabályok megsértéséért való felelősségre a Polgári Törvénykönyv általános felelősségi szabályait kell alkalmazni.
Ptk.350. § (3) A törvényes képviselő károkozásáért a képviselt személy nem felelős.

Ket.40. § (1) Ha törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását, helyette törvényes képviselője vagy az általa vagy törvényes képviselője által meghatalmazott személy, továbbá az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat. Az ellenérdekű ügyfelek képviseletét nem láthatja el ugyanaz a személy.
(2)Ha az ügyfél nem személyesen jár el, a hatóság az eljáró személy képviseleti jogosultságát megvizsgálja.

Mint említettem, sem nekem, sem a feleségemnek a NAV semmilyen dokumentumot nem küldött meg az eljárásról. Sem jegyzőkönyvet, sem határozatot, semmit nem kaptunk, csak végrehajtó jött! Jogorvoslati lehetőségeket adtunk be, de természetesen a bíróság elkésettség miatt elutasított. Egyszerűen nem hitték el, hogy a NAV-tól nem kaptunk dokumentumokat, ezt nem is vizsgálta, hisz a NAV is azt nyilatkozta hamisan, hogy nekünk megküldte a dokumentumokat, de jogorvoslati lehetőséggel nem éltünk, ezért emelkedett jogerőre.
Ezért pereltem, be a NAV.ot.
Értem a logikát, de még mindig nem tudom, hogy a törvények szempontjából jogos e a bank intézkedése?

Ügyvéd lecserélve, köszönöm a választ!