Kedves mindenki úgy nem csökkenthető a törlesztő részlet ,hogy a bank csak a tőkét számolja aktuális árfolyamon, a kamatot pedig a felvétel kori árfolyamon? Ugyanis a futamidő feléig a havi részletek nagy része a kamat meg a sallangok, amit nekik nem kellett megvenniük chf-ért.
Lakáshitelek esetén így túlélhetnénk az első tíz évet, addigra csak rendeződik ez a helyzet. Ezzel a megoldással a banknak is csak az EXTRA profittól kell elbúcsúzniuk.A nyereségük megmarad.
Banki hitelek
Kedves Fórumozók!
Én úgy gondolom, hogy ez a semmissé nyilvánítás dömping, amolyan utolsó szalmaszál effektus.
Ezek szerint senki sem tartozik, a gonosz bankok zárjanak be és jónapot?
Szerintem ez nem így lesz...
Egy barátom most nemrég nyújtott be a bíróságra keresetet szerződés semmisségének megállapítása iránt, amelyhez ugye ahogyan mondják - különeljárásra nincs szükség.
A hiánypótlási felhívásban a bíróság kérte a 6% illeték lerovását.
Kérdés az, ha valakinek nincsen félmillája kifizetni az elmaradt törlesztőt, akkor hogyan fog megfizetni egy húszmilliós "pertárgy" érték esetében hat százalékot?
Ha a kéglire felvett CHF 2008-ban 15 millát ért, de ma 26 milla, akkor mennyi a pertárgy értéke?
Ha a kéglije most 32 milla, akkor megilleti bármilyen oknál fogva illetékkedvezmény, feljegyzés vagy mentesség?
Ja és még ezt találtam itt...
BH1999. 176. II. Bankkölcsön folyósítása esetén az aránytalan előny - pl. túlzott mértékű ügyleti kamat - kikötésének lehetősége nem kizárt [Ptk. 523. § (2) bek., 39/1984. (XI. 5.) MT r. 7. §].
NEM REKLÁM!
Ha valakinek kell INGYEN ÉS BÉRMENTVE olyan kamat-kalkulátor program ami az MNB oldalról minden bejelentkezéskor frissíti magát - Pofonegyszerű, csak bepötyögöd az összeget, esedékességet,stb...+ tudsz emelni százalékpontot is, pdf-be menteni -írj egy mailt és átküldöm, vagy felteszem egy FTP tárhelyre.
The Sandman!
Ptk. 523. § (2) Ha a hitelező pénzintézet, - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az adós kamat fizetésére köteles (bankkölcsön).
A 39/1984. (XI. 5.) MT rendeletet hatályon kívül helyezte a 105/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet az Európai Únióhoz történő csatlakozáskor.
Úgy gondolom, hogy ez a szabály az uzsorásoknak a malmára hajtotta a vizet.
A devizahitelek kamatai egyébként kedvezőek voltak a hitelfelvétel pillanatáig. Csak később emelkedtek meg.
A 6% illetékről:
A lehetetlen helyzetbe került adós eldöntheti, hogy milyen indokkal kér segítséget barátaitól.
- Azért, hogy egy hibás kölcsönszerződés miatt a barátját is magával rántsa az anyagi el lehetetlenülés útján.
- A bíróság közreműködését kérjék. (Az utolsó szalmaszál effektussal egyetértek.)
Jól át kell gondolni a lehetőséget, mert nem babra megy a játék, nem olcsó a Bíróság beavatkozását kérni, és a Bank ügyesen osztotta a lapokat, sok adu van a kezében. Ezért kell átgondolni, hogy milyen jogalapon támadható a szerződés egyáltalán. Úgy látom azért nem reménytelen.
A programot töltsd fel a szoftverbázisra, biztosan mást is érdekel.
OTP áldozat!
Hogy mi lesz tíz év múlva, azt a múltbéli és mai döntéseink határozzák meg.
Mindenkinek jogában áll várni a Messiást eljövetelére, de addig is élni kell valahogy.
The Sandman!
Jobban utána néztem ennek a BH1999.176. Legfelsőbb Bírósági határozatnak.
Tömörítve összefoglalom a lényeget.
Előzmények:
A per tárgya egy változó kamatozású hitel volt. Az adós, valamint annak 4 kezese (továbbiakban: az adós) megtagadta a törlesztést.
A pénzintézet pert indított az adós ellen.
Az adós a bíróság előtt úgy érvelt, hogy az alaptőkét, már visszafizette, a kamat fizetésére pedig nem kötelezhető, ezért nem hajlandó többet fizetni.
Az adós kérte a Bíróságot, hogy uzsora és megtévesztés miatt semmisítse meg a kölcsönszerződést. Erre irányuló igényét a Bíróság viszontkeresetként kezelte.
Összegzés:
Az adós 7 év haladékot nyert, ugyanis a per ideje alatt nem fizette sem a tőkét, sem a kamatokat.
Végül azonban mégis fizetnie kellett a tőkét, a kamatokat, továbbá késedelmi kamatot és a perköltséget.
Követelés és ítélet:
A Pénzintézet igénye kb. 2 millió Ft 35% kamat + 6% késedelmi kamat.
A Bíróság ítélete kb. 1,7 millió Ft 28% kamat + 6% késedelmi kamat + kb. 0,43 millió perköltség és illeték.
Az ügy érdekessége:
A Bíróság rávilágított, hogy az időközben hatályon kívül helyezett 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet 7. §-a (3) -ból levezethetően elvileg lehetséges, hogy a pénzintézet az általa nyújtott kölcsön után aránytalanul magas kamatot kössön ki. Ennek ellenére a Bíróság ítéletében nem a pénzintézet által követelt 35% kamatot, hanem a kölcsönszerződésben megfogalmazott 28% kamatot ítélte meg. A Bíróság a döntését azzal indokolta, hogy az adós rendszertelen fizetése miatt, a pénzintézet már a változó kamat alkalmazását megelőzően felbontotta a kölcsönszerződést. A Bíróság a pénzintézet követelését is 0,3 mFt-al mérsékelte.
Nem derült ki, hogy a bíróság miért terhelte az adóst 100% mértékben a perköltséggel és illetékekkel, annak ellenére, hogy a pénzintézetnek sem adott igazat teljes mértékben, tehát részítélet született.
A költségek viselésének mértékét adós (benyelte), nem fellebbezte meg, ezért a Bíróság később már nem vizsgálta.
Az adós nem tudta bizonyítani az uzsorát és a megtévesztést sem, az adós viszontkeresetét minden pontban elutasította a Bíróság.
A kamat mértéke természetesen éves kamat.
Ha abból indulunk ki, hogy az adós az adott pillanatban fizetésképtelen volt, de 7 év múlva már fizetőképessé válhatott, akkor a pénzintézet követelése a 7 év elteltét követően kb. 22,2 millió lett volna (kamatos kamattal).
A pereskedés után az adósnak a perköltséggel és illetékkel együtt kb. 15,9 milliót kellett fizetnie, tehát még pervesztesként sem járt azért rosszul, ha figyelmen kívül hagyjuk, hogy a per ideje alatt a pénzintézet alkalmazhatott ügyleti kamatláb csökkenést is.
„tehát még pervesztesként sem járt azért rosszul,”
Ja. Alig kellett a tőkeösszeg nyolcszorosát visszafizetnie. Az is nagyon életszerű, hogy valakinek per pillanat nincs néhány tízezer forintja a részlet fizetésére, de a következő hét évben olyan jövedelemre tesz szert, amiből játszva félretesz havi 200 ezret a pervesztés esetére - és még meg is él mellette.
Szóval igazad van: tagadják csak meg bátran az adósok a törlesztést.
Kedves Fórumozók!
Ehhez mit szóltok?
Felkértek, hogy segítsek egy UniCredit felmondott szerződés ügyében rendbe hozni a hitelügyet.
A feleséggel két héten keresztül napi telefon és mail kapcsolatban voltam.
Iratokat megkaptam, kértem tulilapot is de azt nem találták, újat meg nem tudtak hozni.
A szerződésen az állt, hogy a férj a tulajdonos és ezt a bank le is ellenőrizte.
Kidolgoztam egy tervet és felkerestem őket.
Kiderült, hogy az ingatlan osztatlan közös tulajdon és a tulajtárs egy 70 éves néni, aki Angliában él.
Előkerült egy szerződés amelyben megosztották az ingatlan használatát úgy, hogy a nénié a kisebb a pasasé a nagyobb használati joga.
Benne áll hogy mindketten magyar állampolgárok - a néni már ezer éve nem az és a szig. is lejárt...
Ezt egy ügyvéd ellenjegyezte.
A férj azt mondta, sem az öreglányt nem látta 30 éve és a jogásszal sem találkozott soha.
A hitelügyintéző csak intézte az aláiratásokat meg miegymást...
Az irat vélhetőleg hamis, most küldtem el a megkereséseket miután felkutattam az idős hölgyet és leányát azóta már Dél-Afrikában.
Leszerződtek a bankkal, felmarkolták a zsetont de a 24 hó türelmi idő után csak 6 havi törlesztőt fizettek
Elmaradás miatt felmondták a szerződést.
Ennyi, de...
Vajon egy jelzálog-kötelezettség vállalásánál nem szükséges minden tulajnak jelen lenni szerződéskötéskor?
Megterhelhető-e az osztatlan közös tulajdon a másik beleegyezése nélkül?
Ha vh. vagy más jogérvényesítésre kerül sor, mi történik?
Ki és mit követelhet?
Az ügy 2008-ban kezdődött, nem évült el a balhé - ki és mire számíthat szerintetek?
Köszönöm a válaszokat!
A szerződés - a neveket töröltem:
http://kep.psharing.com/572598.jpg
http://kep.psharing.com/572599.jpg
kiadja a Jogászoknak Kft.
cégjegyzékszám: 02-09-067243
adószám: 12559044-2-02