Banki hitelek

Értem. Köszönöm a választ :) Így teljesen logikusnak tűnik mondjuk. Tehát a bank rajtam behajtja a hátramaradó részt én meg perelhetem a volt férjem a bírósági papír miatt....ha jól értem.

Pontosan, banderaaz jól mondta.

Akkor viszont jó nagy sz.ban vagyok :) Így belegondolva. Akkor elvileg azt tudom csinálni, hogy kifizetem a fennmaradó részt és behajtom rajta valahogy? Mert mégis csak egy jogerős bírói végzés van a kezemben, az már csak ér valamit. Nehogy pofára essek. (mégegyszer...)

Ez a helyzet. A vagyonmegosztás bírósági végzéssel a házassági vagyonközösség terén a felekre hatályos. A bank felé Ön az adós. A bontó és házassági vagyonjogi perekben a jogi képviselő azért szükséges, mert az utóbbihoz kell jogi szaktudás. A váláshoz nem. ha két ember nem akar tovább házasságban élni, akkor azt a bíróság felbontja. nem bontja fel akkor, ha vita van a kk. gyermek(-ek) elhelyezése, tartása kérdésében. persze ekkor is lehet részítéletben kérni a házasság felbontását.

Hmm...de van esélyem arra, hogyha én valahogy kifizetem a tartozást, utána azt én betudjam hajtani az ex-férjemen jogilag?

Most kutakodtam a papírok között és találtam egy olyat az autóvásárlás után, hogy:

"
MEGÁLLAPODÁS

Alulírott xyz tulajdonos valamint zyx a fent nevezett gépjármű üzembentartója kölcsönösen megállapodnak, hogy a személygépkocsi költségeit a továbbiakban XXX fizeti. YYY kijelenti, hogy amennyiben XXX fizeti a hitel törlesztését, abban az esetben lemond a fent nevezett gépkocsi használati és tulajdonjogáról. Valamint a felek egyértelműen kijelentik, hogy a fentiekben leírtakat kötelezőnek tartják magukra nézve és a válóperes eljárás során a fenti megállapodáshoz tartják magukat. továbbá megegyeznek abban, hogy a válóperes eljárás végeztével, hogy a személygépkocsi hitelszerződését és tulajdonjogát átíratják XXX-re, vagy akadályoztatása esetén az általa megjelölt személyre. Az átírás 4%-os költségét YYY vállalja, a többi költséget pedig XXX"

(részlet)

Magánokiratban 2 tanúval ellátott, ezzel kezdhetek valamit?

Tiszteletem!

Férjem hitelkártyát igényelt az OTP-nél 3 éve. Azóta lett belőle tartozásrendező kölcsön, mivel nálunk is válság volt anyagilag. Ezt fizetgettük, havi 11 ezer volt a részlet, de tavasz vége-nyár elején megint megcsúsztunk, ha jól emlékszem 23 ezer körül volt a hátralék, és ezt jún.-ban mondták, mikor befizettem 17 ezer ft-ot egyszerre. Aug. elején anyósom ment 40 ezer Ft-al, hogy rendezze, de közölték, hogy ők eladták az OTP Faktoringnak, majd ők jelentkeznek. Minket erről senki egy árva sorban sem értesített, se telefon, se semmi. Férjem régi-5 évvel ezelőtti címére írt a faktoring, átvenni senki nem tudta, mivel ott a volt feleség él, ő nem jogosult, férjem meg külföldön dolgozik, posta meg hétközben van, akkor meg nincs itthon. Mondhatni, szívességből szólt a volt asszony, ezek után én módosítottam a címet nekik. Viszont 400 ezer forintra sokallom az 54 ezer ft-os hasznukat. Ezért arra gondoltam, bemegyek az OTP-be, és megkérem őket, mutassák már meg annak az értesítésnek a másolatát, amit címünkre kiküldtek, hogy továbbadják a kölcsönünket. De sajnos ismerem őket, elhajtanak, hogy nem tudnak segíteni, értsem meg. Volt már velük dolgom, hitelt akartam kiváltani, minden jó volt, tehermentes ingatlan volt, mégsem sikerült, és nem tudták-akarták megmondani miért.( 1 milla lett volna-12 millás ingatlannal-vicc!)
Szóval érdeklődnék, mit tehetek, mihez van jogom, fenyegetőzhetek-e perrel, ez egyáltalán egyoldalú szerz.mód.-e, mivel az adóst nem értesítették.

Köszönettel-adósfeleség

Jó napot kívánok!

Nekem az lenne a kérdésem, hogy az Erste banknál négy éve vettem fel CHF hitelt, amit forintban fizetek, tehát jelentősen nőtt a törlesztőrészletem. A folyósítás CHF-ban történt, mert akkor ezt ajánlották. Most emiatt tagadják meg a kedvezményes végtörlesztést, holott ugyanúgy devizaalapú hitelem van, forintban törlesztek és szenvedek az árfolyamnövekedéstől. Az lenne a kérdésem, hogy a törvényben van erre vonatkozó rész, hogy ebben az esetben én nem törleszthetek, vagy ez csak az ersténél van így? Előre is köszönöm!

„Szóval érdeklődnék, mit tehetek, mihez van jogom, fenyegetőzhetek-e perrel, ez egyáltalán egyoldalú szerz.mód.-e, mivel az adóst nem értesítették.”

Ha nem kaptál utólag is bizonyíthatóan értesítést arról hogy a követelést engedményezte a az otp akkor te az otp-nek tartozol.Nekik kell kifizetned.Függetlenül attól hogy a követeléskezelő mit állit.Ha kifizetted az otp-nek és a köv.kezelő fizetési meghagyást bocsátatna ki akkor mondj ellent és a pert biztosan el fogja veszíteni.

Egy olyan kérdésem lenne hogy van 4 hitelem 4 éve nem tudom fizetni sajnos!Már behajto cégnél van és már ki is küldték a papirt hogy behajtás lesz!Tud e elvinni valamit a behajto cég ha a nevemen nincs semmi??A lakás ahova be vagyok jelentve az a szüleimé és az ingosághoz sincs semmi közöm az is az ö tulajdonuk!Én már egy éve nem lakom ott elköltöztem!
Elöre is köszönöm a választ!!!

Hunter, nem akármilyen devizaalapú kölcsönre vonatkozik a rögzített árfolyamon történő végtörlesztés lehetősége. Csak az ingatlan-jelzáloggal biztosítottakra.
Pénzintézeti törvény 200/B. §

Tisztelt jogász hölgyek/urak!

Ingatlanlízingel kapcsolatban a követkzető kérdésre szeretnék választ kapni.
Amennyiben a lízingbe vevő a futamidő előtt „kiszáll a szerződésből”, akkor a lízingbe adó pénzintézet elárverezi a lakást és amennyiben a befolyt összeg nem fedezi a fennálló tőketartozást akkor arról (és további költségeiről) számlát állít ki a lízingbe vevőnek, tehát pontosan úgy jár el mint a hitelszerződések esetén.

Kérdésem, hogy a fennálló tartozás ügyfélre terhelése jogszerű-e, létezik-e valamilyen általános szabályozása az ingatlanlízingnek amely szabályozza, hogy az ügyfélnek a szerződéstől való elállás esetén az addig befizetett díjakon felül milyen további kötelezettségei vannak vagy nincsenek?

A kérdés tehát nem az, hogy a lízingszerződésben ez szerepel-e, hanem hogy van-e valamilyen központi szabályozása ezeknek a konstrukcióknak, amely ellentmondás esetén felülírja a lízingszerződésben leírtakat?

Válaszukat előre is köszönöm.

majka80

Nem tud semmit sem tenni.Egyenlőre, talán egyszer ha lesz valamid...

aprosz: bármilyen hihetetlen, ezt is a lízingszerződésben kellene keresni. De nincsenek ilyen szabályok.

üdv!
A végtörlesztéssel kapcsolatban szeretném megtudni, hogy a törvényben leírt adózás (szja, illeték) szerint "a magánszemély kötelezett (adós) és a vele közös háztartásban élõ hozzátartozójának egy fõre esõ jövedelme

• a kötelezett nyilatkozata alapján, a nyilatkozattétel hónapját megelõzõ három hónap átlagában – nem haladja meg

a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét" nekem a 150.000- ft-os keresetemmel egyedül, adóznom kell végtörlesztésnél !?
Előre is köszönöm a választ

„5. Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény és a személyi jövedelemadóról szóló
1995. évi CXVII. törvény módosítása
36. § Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 17. § (1) bekezdésének s)–t) pontjai helyébe
a következõ rendelkezések lépnek:
[Mentes az ajándékozási illeték alól:]
„s) lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, deviza alapú kölcsönszerzõdésbõl származó követelés, ha az
a törvényben rögzített árfolyamon végtörlesztõ magánszeméllyel szemben végérvényesen megszûnik,

20. a pénzügyi intézmény által elengedett, lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, deviza alapú

kölcsönszerzõdésbõl származó követelés feltéve, hogy
ta) a magánszemély kötelezett (adós) és a vele közös háztartásban élõ hozzátartozójának egy fõre esõ jövedelme

• a kötelezett nyilatkozata alapján, a nyilatkozattétel hónapját megelõzõ három hónap átlagában – nem haladja meg

a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét vagy
tb) a követelés biztosítékául szolgáló, a magánszemély tulajdonában álló lakásra a követelés elengedését megelõzõen
végrehajtási eljárás keretében árverést folytattak le.””

Senkinek nem kell adóznia. Először úgy tűnt, de még időben meghozták a módosító törvényt.

ingatlanlízinget is lehet előtörleszteni?

Azon nincs mit.

Tisztelt Kovács_Béla_Sándor!

Köszönöm válaszát, de megkérhetném, hogy rövid kis magyarázatot tegyen nekem (a végtörlesztés adózásról) egy teljesen lajikusnak.
Azt látom csak a már lentebb említett törvényben -ami már a módosított 2011.09.29. változat- hogy adózni kell, ha...?
A törvényben a pontok és vagy -vagy kapcsolatban vannak?

köszönöm GI

„[Mentes az ajándékozási illeték alól:]
„s) lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, deviza alapú kölcsönszerzõdésbõl származó követelés, ha az
a törvényben rögzített árfolyamon végtörlesztõ magánszeméllyel szemben végérvényesen megszûnik,”

Ennyi. A többivel ne törődj!

Üdvözlök Mindenkit!
A devizaalapú jelzáloghitelemet szeretném most végtörleszteni az akció időtartama alatt. Egyelőre még csak a puhatolódzásnál tartok, de már akadályokba ütköztem.
Mindenhol csak azt lehet olvasni, hogy végtörleszteni csak saját erőből, VAGY forinthitellel történő kiváltással lehet. Itt most a VAGY szón van a hangsúly. Arról semmit nem tudni, hogy mi van akkor, ha én úgy szeretnék végtörleszteni, hogy X %-át a saját kis megtakarításom feláldozásával, a maradék Y %-ot pedig egy másik banknál történő forinthitel felvételével.
Bementem az OTP-be (áldassék a neve), előadtam a tervemet, de az ügyintéző - aki már az előttem lévő ügyfél esetében nagyfokú tanácstalanságról tett tanúbizonyságot - közölte, hogy ezt nem lehet megcsinálni, mert csak egy forrásból fogadják be a végtörlesztést. Több forrás esetén az egyik előtörlesztés lenne (aminek ugyebár bődületes költségei vannak) és csak a másik forrás lenne végtörlesztés az ismert ingyenes feltételekkel.
Most akkor ilyenkor mi a helyzet?
Előre is köszönöm a hozzáértő és szíves válaszokat!
Tisztelettel:
Mr. X.

Ez az érvelés helytállónak látszik. Más kérdés, hogy ha egyösszegű végtörlesztést vállalsz, akkor a hitelezőnek nem kell tudnia, hogy a teljes összeg neked megvolt a sifonban vagy egy részét apuka, anyuka, jegyes, szomszéd - horribile dictu: egy másik bank - kölcsönözte neked. (Persze, ha azt a forintkölcsönt jelzálogkölcsönként szeretnéd, az megint más.)

Igen, a gond az, hogy a saját erő mellé a hiányzó részt egy másik jelzáloghitellel pótolnám.
Az OTP-s ügyintéző elejtett egy megjegyzést, hogy mindkét összegnek ugyanazon a napon kellene beérkeznie. Azóta foglalkoztat a gondolat, hogy miért ne lenne lehetséges, hogy azon a napon, amikor az új hitelt nyújtó bank átutalja az összeget, én ugyanazon a napon átutalnám a saját erőmet? Én úgyis bankon belül utalnék, ugyanis kötelező volt ott nyitni egy számlát és bankon belüli utalások azonnal átmennek.

A segitségét szeretném kérni.nemrég helyezkedtem el, és két bank felé is tartozom.az egyiket hála istennek sikerült megegyeznem velük, de ma jött egy papir hogy a folyoszámla hitelemet áttadták a Budapest Bank Nyrt-nek az összeg amiröl szo van az 200,000ft.mennyi idöm van még kb, hogy ezzel kapcsolatba felkeressék a munkaadomat és kérdezösöködjenek?havi 50,000et keresek, és ebböl 20,000 már fizetek az egyiknek.decemberbe kap a férjem a munkahelyéröl un. pulykapénzt.Ön szerint van még idöm addig?vagy vegyem fel velük a kapcsolatot?de akkor már azonnal elkezdenek fenyegetözni, meg mindennap telefonálni.
köszönöm segitségét.

Tisztelt Ügyvéd Úr !

Az egyik gyermekem a devizahitelét végtörlesztéssel szeretné teljesíteni, forintalapú hitelből.

Az új hitelben én lennék az adós, de nem vagyok az érintett ingatlan tulajdonosa.

Arra az esetre, ha a hitel visszafizetési időszak alatt a lakástulajdonosa elhalálozna, a hitel felvételekor közjegyzői vagy ügyvédi okiratba rögzíthető-e, hogy a megvásárolt ingatlant ebben az esetben én öröklöm meg a fenti hitelfizetési kötelezettség miatt.

Ez azért fontos, mert van a gyermekemnek egy kiskorú gyermeke, a szülők 2 éve elváltak, így a törvényes öröklés rendje szerint a kiskorú örököl, akinek a gyámja a volt menyem.

Nem szeretném, ha az ingatlan feletti rendelkezési jog a menyem kezébe kerülne, vagy talán még a gyámhivatal is támaszthatna felém követelményeket.

Válaszát előre is köszönöm.

Sziasztok!

Egy értelmezési kérdésem lenne ezzel kapcsolatban:

"(3) A pénzügyi intézmény a végtörlesztésre vonatkozó igénybejelentést a (2) bekezdés a)–d)
pontjában meghatározott feltételek teljesítése esetén nem utasíthatja el, valamint köteles a
hitelfelvevő által megjelölt időpontig, de legkésőbb a (2) bekezdés c) pontja szerinti
igénybejelentéstől számított 60 napon belüli időpontig, a szerződés végtörlesztésre irányuló lezárását
előkészíteni, a hitelfelvevő pedig köteles a végtörlesztésre vonatkozó igénybejelentésének
megfelelően, legkésőbb a szerződés végtörlesztésre irányuló lezárásával egyidejűleg a végtörlesztéssel
kapcsolatos valamennyi fizetési kötelezettségének eleget tenni."

A lezárás előkészítésére vonatkozó határidő most akkor a hitelfelvevő által megjelölt időpont vagy 60 nap? Melyik az elsődleges?

Nekem úgy lenne logikus ha a hitelfelvevő által megjelölt időpont lenne az elsődleges, mert ha a 60 nap az, akkor vajon miért van benne az előző? Minden esetre nagyon zavaros és kétértelmű a fogalmazás szerintem.

Köszi a válaszokat!

"köteles a hitelfelvevő által megjelölt időpontig, de legkésőbb a (2) bekezdés c) pontja szerinti
igénybejelentéstől számított 60 napon belüli időpontig"

Ez világos meghatározás: ha bejelented igényedet a végtörlesztésre és tudol 2 nap múlva fizetni, akkor megadod azt a dátumot és akkor 2 nap múlva fizetel.

Vagy bejelented igényedet, de akkor nincs tovább: 60 napon belül fizetned kell.

60 napnál hosszabb határidőt nem adhatol meg. Rövedebbet igen.