Banki hitelek

Egyszóval mindenki tökhülye, gyengeelméjű és gyámság alá való, aki devizahitelt vett fel.

És még nagyobb hülye, mert próbál valami fogást találni, ami valljuk be nem is lehetetlen, de sajnos szerintem nem a szerződésekben keresendő, mert azt JAJDECSUDAJÓL megfogalmazták a jogászok,közjegyzők, hanem abban, hogy ugyan már vezessék le a bankárok egyértelműen , tényekkel alátámasztva, hogy PONTOSAN MI ALAPJÁN, HOGYAN SZÁMOLJÁK KI AZ AKTUÁLIS TÖRLESZTŐT.
Biztos vagyok benne, sok érdekességet láthatnánk.

Ja, ha bíróság által korlátozott cselekvőképességűnek nyilváníttatod magad és bizonyítanád, hogy a hitel aláírásakor is az voltál? :-)

Ha munkanélküli és nem tud fizetni, nem mindegy??? Cseberből vederbe...

Egy illető 15 évre vette fel hitelét a Banktól.Mivel munkanélküli lett nem tudja azt a törlesztő részletet fizetni amit eddig .
Van olyan lehetőség hogy két évre meghosszabbítja a hiteltörlesztést és ebben a két évben kevesebbet kell fizetnie.De később természetesen meg kell fizetni az elmaradást.
A kérdésem az lenne :Az árfolyamrögzítés ennél jobb megoldás lenne?
vagy mi lenne a megfelelőbb erre a problémára?

Előre is köszönöm a választ!

Kacsa1111!

A pókernet:)))-hez volt szerencsém, nekem is lehúzásnak tűnt.

A duma house:))) viszont komolynak adta elő magát.

Engem is bosszant, hogy bedőltem a svindlereknek.
Pedig már kezdtem azt hinni, hogy tökéletes vagyok. Most már tudom, hogy birka voltam. Köszönöm, hogy ebben megerősítettél, de ezzel sajnos még nem vagyok kisegítve.

Igazából ott kellett volna gyanakodnom, amikor húzni kezdték az időt, mondván sok a jelentkező, szinte kiváltság volt, időpontot kapni a mindig elfoglalt banki ügyintézőhöz. Teltek a hónapok, gondosan kivárták, amíg lebontottuk a régi házat, és kegyeskedtek fogadni a szentélyükben.
Utólag már én is röhejesnek találom a szitut.

Akkoriban peregtek az események, nem volt idő ilyen dolgokon elmélázni.
Észre sem vettük, úgy teltek el a hónapok.
Költözés, elvi engedélyek, egyeztetések a kivitelezővel és tervezővel, építési engedély beszerzése a munka mellett.

Persze megtehettem volna, hogy szőrözni kezdek, hogy ne kelljen már a deviza eladási és vételi árfolyam különbsége miatt kb. 7%-ot bukni.
Inkább nyeltünk egy nagyot.
Mert mindenkinek az arcára fagyott volna a mosoly, ha bejelentettem volna, hogy sorry, de ezeket a feltételeket nem vállaljuk.
Maradtunk volna albérletben, és játszóteret csinálunk volna a telekből. A gyerekek biztosan örültek volna neki.

Van olyan ismerősöm, aki megegyezett az ügyintézővel, hogy állandó havi törlesztéssel szeretne hitelt felvenni. Szintén devizahitelről van szó.
Mikor eljött a szerződéskötés ideje, akkor a közjegyző elkezdte felolvasni neki egy sablon kölcsön szerződés szövegét, tiltakozni kezdett, hogy nem ezt beszélték meg, végül rövid szóváltás
után sarkon fordult és otthagyta a bankot. Ez a kis malőr harminc ezer forintjába került neki, mert a lehúzási díjat persze bukta. Annyi gerinc nem volt a Bank ügyintézőjében, hogy legalább sztornózza a számlát.

Végül egy másik bank szerkesztett egy kedvére való hitel konstrukciót. Hasonlót mint, amit a kormány most kezdeményezett. Rögzítették az árfolyamot, és ha az alatt van a frank árfolyam, akkor csökken a futamidő, ha az felett van, akkor nő a futamidő. Így sosem fáj a feje a magas részletek miatt.

A Bank sem tökéletes, ők is hibáztak. Nekik is a körmükre kell nézni, mert nem tudom az összes lehúzásukat lenyelni.
Annyit már tudok, hogy, a CHF jegybanki alapkamat, és a CHF LIBOR más, ha az értéke hasonló is. Legalább ezt nem fogom eltéveszteni a Bankhoz intézendő panasz-levelemben.

A deviza hitelezéssel szerintem az a legnagyobb baj, hogy dömping szerű volt. A hitel felvétel lefelé szorítja a deviza árfolyamát, míg a kölcsönök visszafizetése emeli azt. A kereslet és a kínálat szabályainak megfelelően.
Ha a hitel felvétel és a hitel visszafizetés folyamatos lenne, akkor nem lenne árfolyam probléma.
Nekem úgy tűnik, hogy a tőzsdei spekulánsok korábban carry trade ügyletekből kiválóan gyarapodtak. Szinte biztos recept volt a meggazdagodáshoz a CHF/HUF shortolása. A probléma a megfelelő kiszállási pont megtalálása volt, hiszen, ha mindenki egyszerre kiszállt volna, akkor, ugrásszerűen megnőtt volna a kereslet a CHF iránt, és az árfolyamok az egekbe szöktek volna, amin azonban sokat buktak volna a spekulánsok. Tehát a spekulánsok úgy tudtak kedvezően kiszállni, ha a valaki kedvezően alacsony árfolyamon folytatja a carry trade játékukat.
Megfelelő médiatámogatással meg tudták győzni a lakosságot, és a kormányzatot, de még a PSZÁF-et is a lakossági devizahitelezés hasznosságáról.
Senki nem tudta meggyőzni őket, hogy emberek, ne legyetek birkák.
A kérdés az, hogy Magyarország mit tud exportálni lehetőleg követlenül Svájcba, annak érdekében, hogy a HUF erősödjön a CHF-el szemben.
Vagy újból folytatják majd a devizahitelezést?
Ha most Magyarok felvettünk X svájci frankot, akkor holnap miből adunk vissza X+kamatot.

Ki tudja. Amit most nem fizetnek meg (amiről ugye még nem tudni, hogy pontosan mennyi lesz a három év alatt), azt majd később kell, úgyhogy egyelőre tényleg úgy néz ki, hogy nemhogy segítene, még ront is a helyzetükön. De senki nem tudja, mi lesz három év múlva.

Köszönöm a választ .

Tulajdonképpen ezzel az árfolyamrögzítés még nagyobb bajba fogja sodorni a hitelezőket ,nem ?

Kedves Nandiboy,

„ha születésünktől kezdve ugyanazok a hatások értek volna mindkettőnket”

te engem ismersz??? honnan tudod, hogy nem?

„Kap az ember egy csomagot, aztán eldöntheti, hogy kell-e, vagy nem kell?”

tehát te döntöttél, senki nem kényszerített...akkor most ne csinálj úgy, mintha pisztolyt tartottak volna a fejedhez.

„Mi egy jó referenciákkal rendelkező tanácsadó cégbe vetettük a bizalmunkat”

trógernet?:)))

„mégis meggyőző volt az érvelése a devizahitel mellett.”

1. persze, hogy az volt, mert alapvető dolgokkal sem vagy tisztában. a te műveletlenséged nem a pénzintézet hibája...
2. a csákó jutalékért dolgozott, természetes, hogy jól megkente mézzel a madzagot...ehhez csak alapvető emberismeret kellett volna. nem kell különösebb szaktudás ahhoz, hogy lásd, hogy épp a te farkaddal készülnek verni a csalánt.

„És ne feledjük el, hogy akkoriban a forint erősödött a svájci frankhoz képest.”

megint csak az alapvető pénzügyi műveltség/gondolkodás hiányának lehetünk szemtanúi: történelmi csúcson külföldi devizában eladósodni a legnagyobb lámaság...

„Mondok egy egyszerű példát: Megéhezel és betérsz egy étterembe.”

szerintem a két ügylet, komplexitása és életedre gyakorolt hatása miatt, nem összehasonlítható. de te pont akként kezelted a hitelfelvételt, mint egy éttermi lakomát...

„Annyi a különbség, hogy az éttermet a Tisztiorvos felügyeli, míg a bankot a PSZÁF.”

te még sosem voltál rosszul éttermi kajától???:)

„Ezt valaki elk*rta. Nem kicsit, nagyon. Nem én.”

DE TE! csak szar érzés beismerni...

Kedves Kacsa1111!
Nem vagyunk azonos véleményen, de, ha születésünktől kezdve ugyanazok a hatások értek volna mindkettőnket, és ugyanazok az érdekek motiválnának mindkettőnket, akkor hasonlóan érvelnék én is.

Fényezhetném magam, hogy mennyire átgondoltam a kölcsönszerződést mielőtt aláírtam. Hány közgazdászt és ügyvédet kértem fel, hogy vizsgálják meg a szerződésemet, hogy hányszor át kellett fogalmazni a bank által írt szerződést, mire megfelelően érvényesültek az érdekeim, de gondolom te is nagyon jól tudod, hogy ez nem így működik.
Kap az ember egy csomagot, aztán eldöntheti, hogy kell-e, vagy nem kell? Ha nem felel meg, akkor viszont látásra, mert sok a dolga az ügyintézőnek.
Mi egy jó referenciákkal rendelkező tanácsadó cégbe vetettük a bizalmunkat, aki segített kiválasztani a számunkra kedvezőbb hitelkonstrukciót, több bank ajánlatai közül.
Kezdetben szkeptikus voltam a devizahitelezéssel kapcsolatban, mégis meggyőző volt az érvelése a devizahitel mellett.
És ne feledjük el, hogy akkoriban a forint erősödött a svájci frankhoz képest. - Lendületben az ország. - hallhattuk.
A PSZAF embere is dicsérte a devizahiteleket. Mi pedig bizalommal voltunk az ország vezetői iránt. Úgy gondoltuk, hogy bizalommal lehetünk a Bank iránt is, mert nem kezdők. Nagy múltú cég, régóta jelen van az országban, a felettes szervek által szigorúan ellenőrzött keretek között működik, tehát nem egy kókler uzsorás kezébe adjuk a sorsunkat. Hittük, hogy tisztességes becsületes szakemberekkel fogunk együttműködni.
MEGBÍZHATÓSÁG, TISZTESSÉG, BECSÜLET, LOJALITÁS: ezek fontos értékek.
Mondok egy egyszerű példát: Megéhezel és betérsz egy étterembe. Vajon aláíratsz egy 25 oldalas szerződést a személyzet minden tagjával közjegyző előtt? Vagy leülsz, kiválasztod az étlapról, amit szeretnél, és elfogyasztod jóízűen? Megvan-e a bizalom a személyzet iránt, vagy felkérsz egy élelmiszer szakértőt, hogy vizsgálja meg a fagylalt tetején azokat a cukorkákat, nem-e véletlenül patkányméreg?
Vajon ha, nem bízhatok meg egy bankigazgatóban, akkor miért bízhatnék meg egy séfben?
Annyi a különbség, hogy az éttermet a Tisztiorvos felügyeli, míg a bankot a PSZÁF.

Előkerült a Bank tájékoztatója. Ebből idézek:
„A hitel kamatait a kiválasztott deviza iránti nemzetközi kereslet-kínálat alapján alakuló elszámoló árak (LIBOR, EURIBOR) határozzák meg.
”
EURIBOR:
„A frankfurti bankközi piacon jegyzett, az Európai Központi Bank előírásai alapján meghatározott euróra (EUR) vonatkozó kínálati kamatláb. ”

CHF LIBOR:
„A londoni bankközi piacon referencia jellegű kínálati kamatláb. Angol jelentése: London Interbank Offered Rate. Tehát ez az a kamatláb, amin a pénzintézetek hitelezik egymást. A CHF a devizanemet jelöli, ami jelen esetben a Svájci Frank.”

Részlet a PSZÁF Magatartási kódexből, amit a Bankok magukra nézve elfogadtak:
„Érvényesítik az adott kamat-, díj- vagy költségelemre kihatással bíró feltételek vagy körülmények kedvező irányú változását is a szimmetria elvének megfelelően.
”
Devizabázisú finanszírozás
„Akkor beszélünk devizabázisú, vagy deviza alapú finanszírozásról, ha finanszírozott összeg és a havidíjak nem magyar forintban, hanem valamilyen más pénznemben vannak nyilvántartva. Ilyenkor a havidíjakat az adott devizára érvényes kamattal számítják ki.” Forrás: http://www.ersteleasing.hu/fogalomtar.php
CHF LIBOR majdnem 3%-ot csökkent, amióta felvettem a hitelt, tehát ha a Bank tartotta volna magát a szerződésben vállaltakhoz, akkor, a törlesztőm kevesebb lenne.
Ezt valaki elk*rta. Nem kicsit, nagyon. Nem én.

Vajon, a PSZÁF maradéktalanul el tudja-e látni a feladatát, ha a vezetőjét időnként, megfenyegetik, vagy megverik a munkaköre miatt?
ref: http://www.vg.hu/…lnoket-35623

Igen, jelen állás szerint.

Tisztelt Fórum!

"Az augusztus 12-től igényelhető árfolyamrögzítéssel a kormány azoknak a deviza jelzáloghitel adósoknak nyújt segítséget, akik mindeddig szerződés szerint, vagy kis késedelemmel fizették törlesztőrészleteiket, azonban az árfolyam jelentős gyengülése veszélybe sodorhatja törlesztőképességüket.

A kormány a programban résztvevő deviza jelzáloghiteladósok számára a svájci frank árfolyamát 180, az euró árfolyamát 250, míg a japán jen árfolyamát 2,0 forinton rögzíti. Az árfolyamrögzítést választó adósok havi törlesztőrészlete 36 hónapos időszakra, de legkésőbb 2014. december 31-ig kerül rögzítésre."

A kérdésem a következő lenne :A hitelkülönbözetet amit nem fizet az illető, később behajtják -e,a Bankok.
A frank 180 de természetesen nem annyi lenne,ugye több .Ezt a különbözetet ki kell -e fizetni,később a rögzített időszak lejárta után.

Adóstárs.A hitelfelvevő anyja a készfizető kezes,aki elvállalta,hogy a fia helyett fizeti a hitelt,a lakhatásért cserébe.

Kezes vagy? Készfizető?

Én önhibámon kívül kerültem nehéz helyzetbe.A bank úgy adott hitelt egy személynek,hogy az igazolt keresete nem fedezte a törlesztő részletet sem .Ezt persze akkor előttem titkolták.Lehet hogy most azt mondja valaki,hogy miért nem olvastam el a szerződést.Nem volt rá lehetőségem.Ugyanis aznap amikor a szerződést alá kellett írni,egy orvosi vizsgálaton estem át,amelyet rövid narkózisban végeztek a fájdalom miatt.A szerződés aláírásakor nem voltam abban az állapotban, hogy felfoghassam mi is történik. A banki ügyintéző pedig nem tartotta fontosnak,hogy felvilágosítson a következményekről .A szerződés egy példányát sem kaptam meg,hogy esetleg tiszta fejjel tiltakozásomat fejezhessem ki.A hitelnek ingatlan fedezete van,de mégis tartok attól,hogy a fizetésem is veszélybe kerül.Aki a hitelt felvette,jelenleg külföldön tartózkodik,elmenekült a felelősségre vonás elől.Kérem,aki tud segítsen,de gúnyos megjegyzésekre és gúnykacajra nincs szükségem.Nem illik azt kikacagni,aki önhibáján kívül került nehéz helyzetbe.Csupán jóhiszemű voltam.De azt hiszem hamarosan a híd alatt fogok lakni.

Kedves Nandiboy,

„Mint ismert a kamat emelkedett ”

te kevered a kamatemelkedés miatti és az árfolyamváltozás miatti törlesztő emelkedést...kb. annyi közük van egymáshoz, mint gizikének a gőzekéhez...

„rejtély, hogy miért nem csökkent a svájci jegybanki alapkamattal együt”

már lentebb mondtam neked: nem az alapkamathoz kötik a floating rate-et...kevered a bankközi kamatot a jegybanki alapkamattal szintén nem ugyanaz. de ezt is mondtam már neked lentebb...

„A törlesztő részletek az eredetihez képest, kb. 90%-al magasabbak lettek, hiába tiltakozik ellene mindenki.”

hiába??? aláírtál egy szerződést baszki!!! miért nem akkor gondotald végig? ja, hogy nem értettél hozzá! akkor meg minek mentél bele? én sem értek neurobiológiához...nem is invesztálok ilyen jellegű cégekbe.
de elárulom: most sem értesz hozzá. ilyen erővel a rák ellenszerén is lamentálhatnál...szaktudásodat figyelembe véve, kb. ugyanolyan eséllyel indulnál.

„A jogászoknak többlet munkát ad a deviza hitelezés, akár a kormány tanácsadójaként, akár a bank jogászaként dolgozzék, vagy éppen fórum-moderátorként.”

kurvára nem ad több munkát...sőt, kevesebbet ad.

Wilberforce!

Én panaszkodnék az ügyfélszolgálaton, vagy írnék egy levelet, a leírt aggályokkal.
Nálam mindig későbbi időpontra tolódik a törlesztés.

The Sandman!

„Megterhelhető-e az osztatlan közös tulajdon a másik beleegyezése nélkül?”

Gondolom az ingatlannyilvántartásban be van jegyezve, hogy milyen arányban van megosztva a telek.
Önállóan forgalomképesek. Én ebben nem látok semmi kivetni valót.

Kovács_Béla_Sándor!

Amikor egy család deviza hitelt vett fel, a Bank kért jövedelem igazolást, megnézte, hogy a család mennyire terhelhető.
Megkérdezte, hogy milyen hosszú futamidőt vállal.
Ezután az ügyintéző kiszámította, hogy milyen összegű hitel felvételére jogosult. A család addig nyújtózkodhat, ameddig a takarója ér, tehát ennek megfelelően tudott építeni nappalit, gyerekeknek külön szobát, fürdőszobát, vízöblítéses vécét, konyhát, mai világunkban ezek alap elvárások.
Ezek mind jó dolgok. Egy jelenet azonban kimaradt a forgatókönyvből, hogy ezeket a lakásokat az emberek zömében a banknak építették, mert ebbe a hitelkonstrukcióba bele lehet bukni. Ki előbb, ki később, sorra kerülhet. Hacsak nem jön valami külső segítség. A hitel felvevők akkoriban még nem sejthették, hogy a világban olyan irdatlan mértékű spekulatív tőke van jelen, amely nemzetek valutáját képes megingatni.
A Bank ügyintézője nem számolt árfolyamkockázattal, kamatkockázattal, csupán az éppen aktuális THM volt érdekes, valamint, hogy a havi törlesztő részletek ne lépjék túl a jövedelem kb. 50%-át.

Mint ismert a kamat emelkedett (rejtély, hogy miért nem csökkent a svájci jegybanki alapkamattal együtt), és az árfolyam is folyamatosan emelkedik. A törlesztő részletek az eredetihez képest, kb. 90%-al magasabbak lettek, hiába tiltakozik ellene mindenki.
Számítható, hogy a megemelkedett törlesztőrészletek a fent megjelölt vállalás esetén, a család bevételét 95%-ban kimerítik. Az átlagos jövedelem maradék 5%-a viszont az éhen haláshoz is kevés.
Könnyen belátható, hogy ez egy lehetetlen helyzet.
(Ide kívánkozik: Ptk. 227. § (2) A lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés semmis.)
A józan gondolkodású ember tartalékokat képez, és nem meríti ki minden jövedelmét, de a jelenlegi környezetben ez egy szélmalom harc, ami nem húzható a végtelenségig. Valamit tenni kell.
Ha havi tízezerről lenne szó, akkor egyszerűbb lenne a megoldás, hiszen sok mindenen lehet spórolni.
Nem megyünk moziba, leszokunk a cigiről kávéról, a születésnapi tortát otthon készítjük, nem megyünk cukrászdába, megjavítom a szomszéd vécétartályát, a szomszéd ad nekem paradicsomot nem a piacon veszem, végül de nem utolsó sorban nem fizetünk ügyvédet, hanem jogi fórumon kérünk tanácsokat.
A devizahitel probléma tehát a gazdaság többi szereplőit is sújtja, még ha nem is közvetlenül.
Az ország gazdaságából temérdek pénzt kivonnak a forgalomból, amelyek most mint hitelpénzek vannak jelen. A csökkenő pénzmennyiség miatt, az emberek kezdenek áttérni a kevésbé hatékony csere kereskedelemre, aminek egyenes következménye a GDP visszaesése, ezáltal az adó bevételek csökkenése is. „ Bár ne lenne igazam !!! ”

Sokan köpködnek a 180 Ft-os árfolyam rögzítésre, mégis sok család számára egyszerűen nincs más megoldás, mint későbbre tolni a kifizetéseket és várni valami újabb mentőövre. Csodálkozom, hogy ilyen megoldást miért nem a bank ajánl önként. Hiszen a banknak tudtommal semmilyen érdeke nem fűződik ahhoz, hogy az adós hitel-képtelenné váljon.
Lehet, hogy tévedésben vagyok? Isten hozott a Wall Streeten...

A jogi fórummal kapcsolatosan csak vicceltem. A jogászoknak többlet munkát ad a deviza hitelezés, akár a kormány tanácsadójaként, akár a bank jogászaként dolgozzék, vagy éppen fórum-moderátorként.

Kedves Fórumozók!

A problémám a következő.
Lakáshitelünk törlesztőrészletét a bankszámlánkról minden hónapban levonják. A kölcsönszerződésben a törlesztőrészlet esedékessége minden hónap 15. napjaként van meghatározva. A tranzakció előtt a hitelező minden hónapban, 2-3 nappal az esedékesség előtt, SMS-ben értesített a törlesztőrészlet várható értékéről.
Ezidáig a banki terhelés minden hónapban 15-e utáni napra esett. Kivéve a júliusi.
Július hónapban, a hitelező részéről az előbb említett értesítő SMS elmaradt, jött azonban a bankunktól egy üzenet 12-én, hogy a törlesztőrészlet levonásra került, utánaszámolva, nagyjából 271 forintos árfolyamon, holott az esedékesség, mint írtam, 15-e a szerződés szerint.
A hírek alapján alapján 10-én már sejthető volt, hogy a CHF árfolyama napokon belül csökkenni fog, ezért a hitelező még azon a napon indította el a tranzakciót amikor a CHF árfolyama csúcsokat döntögetett. Mint ismeretes az esedékesség napján nagyjából 30 forinttal lett alacsonyabb az árfolyam így nagyjából ezzel a magatartással kb. 18 ezer forintot húztak ki a zsebünkből.
Tudnának esetleg tanácsot adni, hogy ilyen esetben mit lehet tenni, érdemes-e panasszal élni, illetve hová lehet fordulni? A hitelező megteheti egyáltalán, hogy a szerződésben foglalt esedékességi nap ellenére kénye-kedve szerint válasszon más napot, azért hogy éppen magas CHF árfolyamon tudja levonni a törlesztőrészletet?
Köszönöm!

Kedves Fórumozók!

Ehhez mit szóltok?

Felkértek, hogy segítsek egy UniCredit felmondott szerződés ügyében rendbe hozni a hitelügyet.

A feleséggel két héten keresztül napi telefon és mail kapcsolatban voltam.

Iratokat megkaptam, kértem tulilapot is de azt nem találták, újat meg nem tudtak hozni.

A szerződésen az állt, hogy a férj a tulajdonos és ezt a bank le is ellenőrizte.

Kidolgoztam egy tervet és felkerestem őket.
Kiderült, hogy az ingatlan osztatlan közös tulajdon és a tulajtárs egy 70 éves néni, aki Angliában él.

Előkerült egy szerződés amelyben megosztották az ingatlan használatát úgy, hogy a nénié a kisebb a pasasé a nagyobb használati joga.
Benne áll hogy mindketten magyar állampolgárok - a néni már ezer éve nem az és a szig. is lejárt...
Ezt egy ügyvéd ellenjegyezte.

A férj azt mondta, sem az öreglányt nem látta 30 éve és a jogásszal sem találkozott soha.

A hitelügyintéző csak intézte az aláiratásokat meg miegymást...

Az irat vélhetőleg hamis, most küldtem el a megkereséseket miután felkutattam az idős hölgyet és leányát azóta már Dél-Afrikában.

Leszerződtek a bankkal, felmarkolták a zsetont de a 24 hó türelmi idő után csak 6 havi törlesztőt fizettek
Elmaradás miatt felmondták a szerződést.

Ennyi, de...

Vajon egy jelzálog-kötelezettség vállalásánál nem szükséges minden tulajnak jelen lenni szerződéskötéskor?

Megterhelhető-e az osztatlan közös tulajdon a másik beleegyezése nélkül?

Ha vh. vagy más jogérvényesítésre kerül sor, mi történik?

Ki és mit követelhet?

Az ügy 2008-ban kezdődött, nem évült el a balhé - ki és mire számíthat szerintetek?

Köszönöm a válaszokat!

A szerződés - a neveket töröltem:
http://kep.psharing.com/572598.jpg
http://kep.psharing.com/572599.jpg

„tehát még pervesztesként sem járt azért rosszul,”
Ja. Alig kellett a tőkeösszeg nyolcszorosát visszafizetnie. Az is nagyon életszerű, hogy valakinek per pillanat nincs néhány tízezer forintja a részlet fizetésére, de a következő hét évben olyan jövedelemre tesz szert, amiből játszva félretesz havi 200 ezret a pervesztés esetére - és még meg is él mellette.
Szóval igazad van: tagadják csak meg bátran az adósok a törlesztést.

The Sandman!

Jobban utána néztem ennek a BH1999.176. Legfelsőbb Bírósági határozatnak.
Tömörítve összefoglalom a lényeget.
Előzmények:
A per tárgya egy változó kamatozású hitel volt. Az adós, valamint annak 4 kezese (továbbiakban: az adós) megtagadta a törlesztést.
A pénzintézet pert indított az adós ellen.
Az adós a bíróság előtt úgy érvelt, hogy az alaptőkét, már visszafizette, a kamat fizetésére pedig nem kötelezhető, ezért nem hajlandó többet fizetni.
Az adós kérte a Bíróságot, hogy uzsora és megtévesztés miatt semmisítse meg a kölcsönszerződést. Erre irányuló igényét a Bíróság viszontkeresetként kezelte.

Összegzés:
Az adós 7 év haladékot nyert, ugyanis a per ideje alatt nem fizette sem a tőkét, sem a kamatokat.
Végül azonban mégis fizetnie kellett a tőkét, a kamatokat, továbbá késedelmi kamatot és a perköltséget.

Követelés és ítélet:
A Pénzintézet igénye kb. 2 millió Ft 35% kamat + 6% késedelmi kamat.
A Bíróság ítélete kb. 1,7 millió Ft 28% kamat + 6% késedelmi kamat + kb. 0,43 millió perköltség és illeték.

Az ügy érdekessége:
A Bíróság rávilágított, hogy az időközben hatályon kívül helyezett 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet 7. §-a (3) -ból levezethetően elvileg lehetséges, hogy a pénzintézet az általa nyújtott kölcsön után aránytalanul magas kamatot kössön ki. Ennek ellenére a Bíróság ítéletében nem a pénzintézet által követelt 35% kamatot, hanem a kölcsönszerződésben megfogalmazott 28% kamatot ítélte meg. A Bíróság a döntését azzal indokolta, hogy az adós rendszertelen fizetése miatt, a pénzintézet már a változó kamat alkalmazását megelőzően felbontotta a kölcsönszerződést. A Bíróság a pénzintézet követelését is 0,3 mFt-al mérsékelte.

Nem derült ki, hogy a bíróság miért terhelte az adóst 100% mértékben a perköltséggel és illetékekkel, annak ellenére, hogy a pénzintézetnek sem adott igazat teljes mértékben, tehát részítélet született.
A költségek viselésének mértékét adós (benyelte), nem fellebbezte meg, ezért a Bíróság később már nem vizsgálta.

Az adós nem tudta bizonyítani az uzsorát és a megtévesztést sem, az adós viszontkeresetét minden pontban elutasította a Bíróság.

A kamat mértéke természetesen éves kamat.
Ha abból indulunk ki, hogy az adós az adott pillanatban fizetésképtelen volt, de 7 év múlva már fizetőképessé válhatott, akkor a pénzintézet követelése a 7 év elteltét követően kb. 22,2 millió lett volna (kamatos kamattal).

A pereskedés után az adósnak a perköltséggel és illetékkel együtt kb. 15,9 milliót kellett fizetnie, tehát még pervesztesként sem járt azért rosszul, ha figyelmen kívül hagyjuk, hogy a per ideje alatt a pénzintézet alkalmazhatott ügyleti kamatláb csökkenést is.

OTP áldozat!

Hogy mi lesz tíz év múlva, azt a múltbéli és mai döntéseink határozzák meg.
Mindenkinek jogában áll várni a Messiást eljövetelére, de addig is élni kell valahogy.

The Sandman!

Ptk. 523. § (2) Ha a hitelező pénzintézet, - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az adós kamat fizetésére köteles (bankkölcsön).

A 39/1984. (XI. 5.) MT rendeletet hatályon kívül helyezte a 105/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet az Európai Únióhoz történő csatlakozáskor.

Úgy gondolom, hogy ez a szabály az uzsorásoknak a malmára hajtotta a vizet.
A devizahitelek kamatai egyébként kedvezőek voltak a hitelfelvétel pillanatáig. Csak később emelkedtek meg.

A 6% illetékről:
A lehetetlen helyzetbe került adós eldöntheti, hogy milyen indokkal kér segítséget barátaitól.

• Azért, hogy egy hibás kölcsönszerződés miatt a barátját is magával rántsa az anyagi el lehetetlenülés útján.
• A bíróság közreműködését kérjék. (Az utolsó szalmaszál effektussal egyetértek.)

Jól át kell gondolni a lehetőséget, mert nem babra megy a játék, nem olcsó a Bíróság beavatkozását kérni, és a Bank ügyesen osztotta a lapokat, sok adu van a kezében. Ezért kell átgondolni, hogy milyen jogalapon támadható a szerződés egyáltalán. Úgy látom azért nem reménytelen.

A programot töltsd fel a szoftverbázisra, biztosan mást is érdekel.

Ja és még ezt találtam itt...

BH1999. 176. II. Bankkölcsön folyósítása esetén az aránytalan előny - pl. túlzott mértékű ügyleti kamat - kikötésének lehetősége nem kizárt [Ptk. 523. § (2) bek., 39/1984. (XI. 5.) MT r. 7. §].

NEM REKLÁM!

Ha valakinek kell INGYEN ÉS BÉRMENTVE olyan kamat-kalkulátor program ami az MNB oldalról minden bejelentkezéskor frissíti magát - Pofonegyszerű, csak bepötyögöd az összeget, esedékességet,stb...+ tudsz emelni százalékpontot is, pdf-be menteni -írj egy mailt és átküldöm, vagy felteszem egy FTP tárhelyre.

Kedves Fórumozók!

Én úgy gondolom, hogy ez a semmissé nyilvánítás dömping, amolyan utolsó szalmaszál effektus.

Ezek szerint senki sem tartozik, a gonosz bankok zárjanak be és jónapot?

Szerintem ez nem így lesz...

Egy barátom most nemrég nyújtott be a bíróságra keresetet szerződés semmisségének megállapítása iránt, amelyhez ugye ahogyan mondják - különeljárásra nincs szükség.

A hiánypótlási felhívásban a bíróság kérte a 6% illeték lerovását.

Kérdés az, ha valakinek nincsen félmillája kifizetni az elmaradt törlesztőt, akkor hogyan fog megfizetni egy húszmilliós "pertárgy" érték esetében hat százalékot?

Ha a kéglire felvett CHF 2008-ban 15 millát ért, de ma 26 milla, akkor mennyi a pertárgy értéke?

Ha a kéglije most 32 milla, akkor megilleti bármilyen oknál fogva illetékkedvezmény, feljegyzés vagy mentesség?