Banki hitelek

Amellett, hogy itt nincs igazi kérdés csak okoskodás:

• ha kötelezettségvállalást írsz alá magánszemélyként, annak semmi köze ahhoz hogy kft-d van
• egy kölcsönökből élő kis cég valamivel kevesebbet ér mint a raktárkészlete, 200 milliót aligha
• a „zsaroló ”szerződést nem volt kötelező aláírni, lehet alkalmazottként is dolgozni, vagy más területet választani kisebb kockázattal

Sherlock barátunk megtisztelő válasza kissé felületes, és valószínűleg azonkívül még elfogult is.
Ez a "kis cég" több mint 5000 m2 beépített parkosított térkővel burkolt közművesített terület,korszerű szerviz műhelyekkel és berendezésekkel,külön karosszéria, fényező műhelyekkel, emeletes autószalonnal.
Ahol csak a legutolsó beruházásra fordított összeg meghaladta a 100.millió ft. összeget.
(mellesleg 22 főnek munkatársnak biztosított munkahelyet a cég.)

Másrészt a hitelfelvétel a cég részéről történt, nem magánszemély részéről.
És kifejezetten a cég raktárkészletének a finanszírozását szolgálta. Ami történetesen 60 db Suzuki gépkocsi esetében egy két és félmmillió ft. os nagyker árat tekintve, kapásból is 150.Millió ft.

A kérdés továbbra is az, hogy a cég csődje mért terhelhető rá a tulajdonosra mint magánszemélyre.

Másrészt a kényszerítés ténye fennáll, hisz egy folyamatosan működő márkakereskedés csak akkor kap a beszállítójától autót, ha a szállítást követően egy bank meghitelezi azt a kereskedő részére.
Tehát a készletfinanszírozási hitel, az alapvető követelmény a kereskedő felé.
Feltehető a kérdés, akkor mért írja alá a kereskedő, a számára fenyegető szerződést.
Mert nem tud mást tenni!
Ha valaki egy évtizeden keresztül mindenét a kereskedésébe fektette, akkor nincs visszaút, kedves Sherlock barátunk.
Szívélyes üdvözlettel.
3503.

Ez továbbra is kis cég maradt, volt mondjuk 500 millió Ft nettó árbevételed évente (de inkább a fele).

A kérdésre a válasz pedig elég egyszerű, azért mert aláírtad. Ha valaki egy évtizeden keresztül csinál valamit, akkor tényleg nehéz belátni hogy nem megy neki, pedig a jelek szerint itt ez történt, változott a piaci környezet és nem tudtál alkalmazkodni. A cég jogásza mit mondott erre? (Tudom hogy nem volt és a felszámoláskor sem fogadtál, költői a kérdés)

Végülis akinek esze van abból legyen ügyvéd, akinek nincs az meg kapáljon. Százmillíós banki hitel egyikhez sem kell ;)

Nagyon sokan küszködnek ezzel a problémával. A cég által felvett kölcsönhöz kezességet vállaltak. nem tilalmazott ez. Gondolom nem volt kényszerítés. A korlátozott felelősség a cég tartozásaiért erre nem vonatkozik. nem is jogszabály megkerülésére kötött ügylet, így érvényes.

Dr.Attika # e-mail 2013.07.27. 06:29
Írta:
"Nagyon sokan küszködnek ezzel a problémával. A cég által felvett kölcsönhöz kezességet vállaltak. nem tilalmazott ez. Gondolom nem volt kényszerítés. A korlátozott felelősség a cég tartozásaiért erre nem vonatkozik. nem is jogszabály megkerülésére kötött ügylet, így érvényes."

Tisztelt Dr.Attika úr!

A dologban az a pláne, hogy nem egyedi az eset, hanem általános érvényű működési előírás szabta meg a banki hitel kötelező használatát, mely az összes márkakereskedő társamra egyaránt vonatkozott.
Tudni illik, itt nem 2-300 ezres tételekről, hanem éves szinten Milliárdos összegekről van szó.
Amit magánzsebből egyetlen egy átlagos forgalmat bonyolító vállalkozás sem tud megfinanszírozni, ezért szükséges a banki részvétel a háromlábú szerződésben.
A kényszerítés pedig fenn áll, mert ha a márkakereskedés nem írja alá a készletfinanszírozási szerződést, az esetben nem kap árút a beszállítójától.
Persze lehet azzal érvelni, hogy akkor hagyjon fel a vállalkozásával.
Nem rossz tipp, de ezt hogyan valósítsa meg, egy működő cég, amelyiknek jelentős nagy értékű beruházásai, pontosan az értékesítési szolgáltatás (beszállítói előírás)fejlesztései miatt lettek megvalósítva.
Ez egy csapda, amiből nincs kiút. Mit nevezünk zsarolásnak, ha nem ezt?
Ami pedig a márkakereskedő társaim sorsát illeti, utána lehet járni, hogy 150 valahányunkból mennyien voltak képesek talpon maradni.
Ha a márkakereskedői szerződésünket valaki figyelmesen elolvassa, abban egyetlen pont sem található a márkakereskedő jogáról, az csak a beszállítója által megfogalmazott kötelességeket és előírásokat tartalmazza.
A dolog abszurditását mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy a forgalommal (értékesítésre gondolok) egyenes arányban fokozódott az évek során az eladósodás mértéke. Ami akkor is bekövetkezett volna, ha a világpiaci kereslet nem változik.
Tudni illik a felhalmozott készleteinktől a végén már egyetlen márkakereskedés sem tudott szabadulni, a túltelítettség miatt.
Ráadásul minden egyes eladás csak használt autó beszámítással jöhetett létre, ami a nagyobb kereskedések esetében több milliárdos pénzforrást kötött le.Illetve éves szinten milliárdos készletek rohadtak a kereskedések udvarain. Persze banki kamattal terhelten.
(Nincs jogom más cég nevében nyilatkozni, ezért csak utalok rá.)Az egyik legnagyobb forgalmú márkatársam az M3 as Budapestre bevezető szakaszának az elején pontosan ebbe ment tönkre.
Megtisztelő válaszát köszönettel
3503

Tisztelt 3503!
Van egy ismerősöm. Több, mint húsz éves ismeretség. "1956-os" kivándorolt szülők gyermeke. Belgiumban alapított VOLVO márkakereskedés tulajdonosa. Beszélgettünk a gyártó-kereskedő finanszírozásról. Elmondta, hogy Belgiumban a VOLVO ( de a többi gépkocsi gyártó is)leszállítja a kereskedőhöz a gépkocsikat. Ez nem kerül pénzébe a kereskedőnek. Amikor eladta a gépkocsit, akkor elküldi a csekket a gyártónak, aki egy napon belül küldi mind azon okiratokat, ami szükséges a tulajdonjog átruházásához. A magyar márka kereskedők jogi hozzá nem értése ( hozzá nem értés hiányában jogi szakértő igénybe nem vétele) idézte elő ezt a tömeges márkakereskedői tönkremenetelt. Ha Gyöngyös környékén jár, Eger felé kivezető úton (Szurdok-part) lát egy FIAT márkakereskedői "torzót". Volt VIP AUTÓ Kft. Annak köszönhető a banki kölcsönök korlátlan folyósítása idején prosperáló cég bukása, hogy a tulajdonos- orvos végzettségű- a fönt említett finanszírozási szabályt nem ismerte, illetve Önhöz hasonlóan nem harcolta ki a gyártótól.