ingatlan eladás után fizetendő adó

sziasztok,

Egy érdekes problémával állok szemben.
Ingatlan utáni adózással kapcsolatos.

Vettünk egy lakást 1999ben x millió forintért. Tulajdoni lapon is lakásként volt bejegyezve.

2001ben átminősítettük üzletté, és tavaly
2008ban eladtuk y millióért.

Ennek hogy zajlana az adózása?
hiszen az SzJA lakás vásárlástól és annak eladásról, és üzlet vásárlásról illetve annak eladásáról rendelkezik...
de én lakást vettem és üzletet adtam el.
Rám hogy vonatkoznak a számok? amelyek az ingatlan adózás événél a levonásokat tartalmazzák, vagy mi alapján számoljam ki kell e fizetnem adót, ez egyáltalán nem világos, és nem mindegy számomra, hiszen hatalmas az eltérés a két módozat között.

Előre is köszönöm válaszotok

Tisztelettel és köszönettel
István

Sziasztok!

A kérdésem az lenne, hogy ha vettem egy önkormányzati lakást 1 800 000 ft-ért 2008-ban, és eladom most 10 M forintért, amiből vásárolok egy lakóházat 16 M Ft-ért kiegészítve jelzáloghitellel, akkor mennyi szja-át kell fizetnem az eladott lakás után?

Nagyon köszönöm!

Kukori

• > emiatt az ingatlantulajdonos személyének változása adásvételnek minősül ! Vagyis az "eladónak" az adóbevallásában szerepelni fog, és a "vevő" illetéket fizet ! Nézzük az eladó oldaláról: neki bevétele lesz, mégpedig az ingatlan teljes értékéből levonjuk a hitelt, és levonjuk az ingatlanszerzéssel kapcsolatos költségeket.

Az előzőekben egy ponton tévedtem, a lakáshitel összege nem játszik szerepet az adómegállapítás során, tehát sem a szerzéskori értéknél, sem az eladáskori értéknél nem vonjuk le.

akaratosm:

Igen, elvileg vagyonszerzési illetéket kell fizetnetek.
Arra felhívnám a figyelmet, hogy egy vizsgálat során azt az adásvételi szerződést átminősíthetik ajándékozásira, ha nem tudtok pénzfedezetet felmutatni...

Még valami:

2009-től bevezetésre került a feltűnő értékaránytalanság intézménye! Ha a forgalmi érték 50%-ánál kevesebbért kerül eladásra az ingatlan, akkor az illeték alapja több lesz 1 milliónál...

„Amennyiben ingatlan vásárlása esetén az ellenszolgáltatás értéke nem éri el a forgalmi érték 50%-át, akkor az ellenszolgáltatás és a megszerzett vagyontárgy forgalmi értéke 50%-ának különbözete után ajándékozási illetéket kell fizetni. A forgalmi értékből le kell vonni az ajándékozási illeték alá eső részt és a fennmaradó részre visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni.
[Itv. 23/C. §.] ”

Katica:

Igen, adóznia kell.
Szja tv. 59. § Az ingatlan átruházásából, a vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, átruházásából (végleges átengedéséből), megszüntetéséből, ilyen jogról való végleges lemondásból (a továbbiakban: a vagyoni értékű jog átruházása) származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni értékű jog átruházása esetén a jövedelemszerzés időpontja az a nap, amikor az erre vonatkozó szerződés kelt.1139 1140

59. § Az ingatlan átruházásából, a vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, átruházásából (végleges átengedéséből), megszüntetéséből, ilyen jogról való végleges lemondásból (a továbbiakban: a vagyoni értékű jog átruházása) származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni értékű jog átruházása esetén a jövedelemszerzés időpontja az a nap, amikor az erre vonatkozó szerződés kelt.1139 1140
62. § (1) Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt:1150 1151

1. a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;
2. az értéknövelő beruházásokat;
3. az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is.1152

(2) A megszerzésre fordított összeg az átruházásról szóló szerződés (okirat, bírósági, hatósági határozat) szerinti érték, a cserébe kapott ingatlan, illetve vagyoni értékű jog esetében a csereszerződésben rögzített érték, ezek hiányában az az érték, amelyet az illeték megállapításához figyelembe vettek. Öröklés esetén, vagy ha az átruházott ingatlant, illetve vagyoni értékű jogot a magánszemély ajándékba kapta, a megszerzésre fordított összeg az, amelyet az illeték megállapításához figyelembe vettek. A kárpótlásról szóló törvényekben szabályozott vételi jog gyakorlása során szerzett termőföld, erdő művelési ágú föld esetében a megszerzésre fordított összegnek - ha a jövedelmet nem a 64. § (1) bekezdés rendelkezése szerint kell megállapítani - a vételi jog gyakorlása során vételárként szereplő összeget kell tekinteni. Ha a helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakást a magánszemély megvásárolja, akkor megszerzésre fordított értéknek a szerződésben szereplő tényleges vételárat kell érteni. A 60. § (3) bekezdése szerinti ráépítés, újjáépítés, alapterület-növelés megszerzésére fordított összeg a használatbavételi (fennmaradási) engedély jogerőre emelkedésének napjáig, illetve a használatbavételi (fennmaradási) engedélyben megjelölt feltételek teljesítésének határidejéig, a 60. § (4) bekezdése szerinti esetben a tényleges használatbavételig, ennek megállapíthatósága hiányában az átruházásig kibocsátott, az építő (építtető) magánszemély nevére kiállított számla szerinti érték.1153 1154
(3) Ha a megszerzésre fordított összeg a (2) bekezdés rendelkezései szerint nem állapítható meg, akkor a bevételt annak 75 százalékával kell csökkenteni.
59. § Az ingatlan átruházásából, a vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, átruházásából (végleges átengedéséből), megszüntetéséből, ilyen jogról való végleges lemondásból (a továbbiakban: a vagyoni értékű jog átruházása) származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni értékű jog átruházása esetén a jövedelemszerzés időpontja az a nap, amikor az erre vonatkozó szerződés kelt.1139 1140
62. § (1) Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt:1150 1151

1. a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;
2. az értéknövelő beruházásokat;
3. az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is.1152

(2) A megszerzésre fordított összeg az átruházásról szóló szerződés (okirat, bírósági, hatósági határozat) szerinti érték, a cserébe kapott ingatlan, illetve vagyoni értékű jog esetében a csereszerződésben rögzített érték, ezek hiányában az az érték, amelyet az illeték megállapításához figyelembe vettek. Öröklés esetén, vagy ha az átruházott ingatlant, illetve vagyoni értékű jogot a magánszemély ajándékba kapta, a megszerzésre fordított összeg az, amelyet az illeték megállapításához figyelembe vettek. A kárpótlásról szóló törvényekben szabályozott vételi jog gyakorlása során szerzett termőföld, erdő művelési ágú föld esetében a megszerzésre fordított összegnek - ha a jövedelmet nem a 64. § (1) bekezdés rendelkezése szerint kell megállapítani - a vételi jog gyakorlása során vételárként szereplő összeget kell tekinteni. Ha a helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakást a magánszemély megvásárolja, akkor megszerzésre fordított értéknek a szerződésben szereplő tényleges vételárat kell érteni. A 60. § (3) bekezdése szerinti ráépítés, újjáépítés, alapterület-növelés megszerzésére fordított összeg a használatbavételi (fennmaradási) engedély jogerőre emelkedésének napjáig, illetve a használatbavételi (fennmaradási) engedélyben megjelölt feltételek teljesítésének határidejéig, a 60. § (4) bekezdése szerinti esetben a tényleges használatbavételig, ennek megállapíthatósága hiányában az átruházásig kibocsátott, az építő (építtető) magánszemély nevére kiállított számla szerinti érték.1153 1154
(3) Ha a megszerzésre fordított összeg a (2) bekezdés rendelkezései szerint nem állapítható meg, akkor a bevételt annak 75 százalékával kell csökkenteni.1155
(5) A vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem az (1)-(3) bekezdés rendelkezései szerint kiszámított összeg, azzal, hogy nem számít bevételnek az 1982. január 1-je előtt szerzett vagyoni értékű jog átruházásából származó vagyoni ellenérték.

Pisti:

Ha a tulajdoni lapon most üzletként szerepel az ingatlan, akkor aszerint kell adózni utána. Javaslom, hogy keress fel egy szakembert, aki kiszámolja neked a fizetendő adót.

Kukori:

A 10 MFt és a 1,8 MFt közötti különbözet után 25% adót kell fizetni.
Levonható még a lakás megszerzésére fordított összeg (pl. illeték, értéknövelő felújítás stb.)

Sziasztok!
2006.-ban vásárolt lakásomat 2009 Április elején eladtam.
Az érvényes szabályok szerint adóznom kell a nyereségem 60% -a után. 2006- ban a vásárlás után megszülettek ikerlányaim. A lakás eladásának oka hogy egyik lányomnál
súlyos betegséget diagnosztizáltak 2007-ben , ami miatt rendszeres orvosi kontroll, rengeteg kórházban fekvés stb. a következménye. Ezért a következő lakásunkat közvetlenül a kórház mellett (kb.5 perc séta) vásároltuk a múlt héten. Kérdésem az lenne hogy méltányosságból vajon elengedhető az adó? Ha van rá mód akkor hová és mikor kell kérelmet vagy orvosi igazolásokat beadni? A befizetni való adó 250000Ft. lenne.
Köszönöm a válaszokat!

Sziasztok!

Alább már írtam és választ is kaptam a kérdésre.
Lakásvétel majd eladás többért, csak költözéskor számlák elkeveredtek a költözéskor. Meg egy részérőől csak bizonylat lett kérve, mivel nem gondotlam, hogy költözünk.
A befizetendő adó mértéke így 350.000Ft amit nem akarok elsunnyogni. Bár az ingatlant teljessen felújítottuk mindent megcsináltunk rajta jóval többet költöttem rá kb 2.5MFt.
Adóbevalláson felfogom tüntetni, és írok melléje egy levelet, hogy mérsékeljék.
Ennyi pénzünk nincsen tutibiztos, hogy nem tudjuk befizetni, mivel hitelünk is megnőtt most szeretnénk gyereket is.
Az a kérdésem, hogy ezt le lehet e dolgozni közmunkába hétvégenként?
Ez az egyetlen reális dolog, hogy ne legyen nagyobb gond.
Ezt is a mérséklést indokló lapon kell kérnem, vagy mi ennek a menete?
Várom segítségeteekt, melyet előre is köszönök!

Továbbra is várom az alábbi kérdésre a segítségeteket!

Valaki hozzá tudna szólni a témához, annyit kinyomoztam, hogy lehet nem lehet közmunkával megváltani, de ha gy pici esély van rá nagyon jólenne.

Az előző tulajdonostól kellene egy nyílatkozat, hogy mennyire "leharcolt" állapotban volt az eladott ingatlan - ezért tudtad viszonylag olcsón megvenni...

Aztán tételesen felsorolni mindazt ami végezve lett a lakáson.

Jó lenne ha az előző tulaj találna "a" romról fényképeket, valamint te is csínálj jónéhányat a jelenlegi állapotról.

Legalább az anyagköltségekről próbálj számlákat előkeresni...

Anyagot csak kellett venned, tehát az egyes boltot, üzletet, telephelyet stb. járd végig és hátha a nyílvántartásban előkerül név/lakcím számlamásolat...

A kirótt 350 ezer forint adóval kapcsolatban a probléma külön az, hogy amíg az be nincs fizetve, illetve esetlegesen mérsékelve, addig EZEN összegről a kamat már ketyeg...

Tehát most 1-2 hétig az esetleges számlákra koncentrálás, aztán az adóhivatalnak tértis levél melyben kérni a mérséklést - és annak elbírálásáig a kamatmentességet.

Félő, hogy az összeggel megterhelik az ingatlant, és az egyre csak növekedni fog...

Nemrég olvastam itt valaki beírását, hogy eredetileg holmi pár tízezer forint tartozás az évek során nagyon felgyülemlett, és sajnálata árverezés lett a dolog vége.

Próbáld a lakást mielőbb eladni, és a vételárból a fizetési kötelezettségnek maradéktalanul eleget tenni.

Az esetleges adótartozás akár a munkabérből is levonásba kerülhet.

"Lisa"
laikus hozzászóló

Sziasztok!

Örököltük a nővéremmel a szüleim lakásának a felét (édesanyám meghalt), másik fele édesapámé. A lakást szeretné édesapám eladni, mert egyedül nagy neki, nem tudja fizetni a költségeit és szeretne egy kisebbe költözni. Az lenne a kérdés, hogy van-e valamilyen mód arra, hogy az ingatlan eladása miatt az adót ne kelljen megfizetni?
Esetleg méltányosságból ez elengedhető-e vagy mivel neki az egész lakásra haszonélvezeti joga van, így akkor nem is kellene?
Segítsetek, kérlek!

Köszönöm.

Segítséget kérnék. Magyar és egy mássik EU-s ország kettős állampolgára, magyarországi ingatlan örökösödése után hol és hogyan adózik ?

Sziasztok!

Örökölt lakás eladásával kapcsolatban lenne egy kérdésem.
Hagyatéki jegyzőkönyv a következőket írja:

• hagyatéki vagyon: magán lakás megjelölésű ingatlan 1/2 része - 4.8 MFt beköltözhető és 2.8 MFt lakott forgalmi értéken.

Tavalyi évben eladásra került (egy éven belül, tehát 100%adózik). Az eladáskor (adótanácsadás címén) az ügyvéd a 4.8 MFt-ot tekintette beszerzési értéknek,amivel az eladási árat csökkentve kaptuk meg az adóalapot. A kitöltési útmutató azt írja, hogy örökölt ingatlan eladásánál az adószámításkor figyelembe vehető csökkentő tényező, az örökösödési illeték alapjaként figyelembe vett összeg lehet. Az apehtól pár napja kaptam meg az illeték kivetéséről szóló határozatot (ami természetesen nulla forint fizetendő, az új tv. miatt), viszont az alapnál ők a 2.8 MFt-ot írták be... ez esetben viszont többszörösét kéne fizetnem. Melyik összeget kell akkor figyelembe vennem?
Köszönöm válaszotokat!!

Üdv!
2006.03.10-én feleségemmel vásároltunk egy újépítésű 45 m2-es társasházi lakást.A vételár 11.898.000 ft,ebből foglaló 1.194.000 ft volt,8.304.000 ft-ot vettünk fel hitelre,és a megelőlegező szocpol kölcsönt 2.400.000 ft-ot.Szeretnénk most 3 év után a lakásunkat eladni,másik ingatlant egyenlőre nem vennénk.Azt szeretnénk tudni,hogy lehet e a szocpolt felfüggesztetni vagy szüneteltetni,mik a feltételei,menni időre lehet?Mi ilyenkor az eljárás,mit kell tenni?Ha nem mennyit kell visszafizetni,van e valami kamat esetleg rajta?Muszáj lenne rögtön másik lakás után néznünk?
A másik kérdésünk az lenne,hogy papíron mennyiért kellene eladnunk a lakásunkat,hogy ne vagy pedig keveset adózzunk utána?Ha 5 éven belül most eladjuk,15 millió ft-ért,a banknak visszafizetjük a 7,5 milliót amivel tartozunk,és a szocpolt,esetleg ha nem lehet szüneteltetni,akkor mennyi adót,illetéket kell fizetnünk,ha nem veszünk mást?Ha ugyanannyiért adjuk el mint vettük akkor nem kell adózni?Mennyi pénzünk maradna 15 millióért lenne az eladás?Mindenféleképpen kellene vennünk valamit?

Szép jó napot mindenkinek!

Kérdésem lenne, melynek megválaszolása sajnos az én jogi és adózási tudásomat igen meghaladja.
Férjem szülei pár éve örököltek külön-külön tagi földet. Ezt most eladták szintén tagoknak és nem tagoknak, összesen hat adásvételi szerződés született.
Elvileg ez adóköteles lenne, ha jól tudom.
Viszont ezt a földet ők azért adták el, mivel az így szerzett teljes összeget mi a férjemmel lakásvásárlásra fordítottuk. Jól tudom, hogy ebben az esetben nem kell adót fizetni? Illetve férjem szüleinek kell-e ebben az esetben adóbevallást készíteni, ha egyéb jövedelemmel nem rendelkeznek (nyugdíjasok)?
Előre is köszönöm a választ!

A férj szüleinek be kell vallaniuk az ingatlan (tagi föld) értékesítéséből származó adóköteles jövedelmet, ha keletkezett ilyen. Fontos ugyanis, hogy nem a bevételt (a szerződésben feltüntetett összeget), hanem csak a jövedelmet kell bevallani.

A bevételt számos tényező csökkenti pl. az örökléskor a fizetési meghagyásban megállapított illetékalap összege, a kifizetett illeték, illetve az átruházás egyéb számlákkal igazolt költségei (pl. ügyvédi költség).

Lehet, hogy a levonások után nem is marad jövedelem, ekkor viszont nem kell bevallást benyújtani, bár itt a fórumon a vagyongyarapodás miatt javasolták.

Ha keletkezett jövedelem, akkor mind a két szülőnek külön-külön bevallást kell készítenie. A 0853 számú bevallásban az eladásból származó jövedelem mellett fel kell tüntetni a 2008. évi teljes (a 13. havi is) nyugdíj összegét is. Erre a bevallásban külön sor van.

A nyugdíj után nem kell adót fizetni, de adóalap növelő tényezőnek minősül. Ez utóbbi azt jelenti, hogy lehet, hogy önmagában az ingatlan eladásból származó jövedelem után csak az alacsonyabb adókulccsal kellene adózni, de ha a nyugdíjat is hozzászámítjuk akkor ez a jövedelem, vagy annak egy része már a magasabb adókulcs alá eshet. Tehát minél magasabb a nyugdíj, az eladásból származó jövedelem annál nagyobb része esik a magasabb adókulcs alá.

Az a tény, hogy a szülők az ingatlanértékesítésből származó pénzt a gyereküknek ajándékozták, aki ebből lakást vásárolt, a szülők adófizetési kötelezettségét nem befolyásolja.

Egyébként az a jogintézmény, amire gondolsz az ún. lakásszerzési kedvezmény megszűnt.

Tisztelt Szakértők!

Abban szeretném segítségüket kérni, hogy örökölt ingatlan eladása esetén szerzéskori értékként mit kell nézni? Ugyanis az öröklés utáni illeték megállapításánál 2 összeg is van, a piaci érték, és a tiszta érték. (hagyatéki terhekkel csökkentett érték, ez után lett kiszámítva az illeték összege)
Lenne még egy kérdésem. Hagyatékkor a közjegyzőnek fizetett díj tejles egészében levonható, mint szerzéssel összefüggő kiadás, akkor is, ha nem csupán ingatlan volt az öröklés tárgya?
Válaszukat előre is köszönöm!

Tisztelt Szakértők!

Az alábbi problémában szeretném a segítségüket kérni. 2007. november 9-én elhunyt a nagymamám és a tulajdonában lévő házát a gyermekei (köztük az édesapám) örökölték 1/3-1/3-1/3 arányban. Az ingatlan értéke 2.000.000,- forint, a hagyatéki teher 345.429,-(gondolom ez az összeg is három részre oszlik, tehát 115.143,- forint fejenként) az 1/3-ra jutó tiszta érték 551.500,- forint. Az így megszerzett jövedelmet már ingatlan megvásárlásához nem használtuk fel. A kérdésem az lenne, hogy kell-e és ha igen mennyi örökösödési adót fizetnie édesapámnak. Továbbá, hogy mindezt a 2008. évi adóbevallásában szerepeltetni kell-e. Segítségüket előre is köszönöm.

Az előző hozzászólásomból kifelejtettem, hogy az ingatlant 2008-ban értékesítették 2.000.000,- forintért

Tisztelt Szakértők, tanácsot szeretnék kérni

2008 - ban örökölt családi ház felbecsült összegeként 6 millió forint szerepelt a hagyatéki jegyzőkönyvben.
Az ingatlan rövidesen eladásra kerül 5,5 millió forintos áron. Kérem erősítsenek meg; a 2009 es adóbevallásban ezeket az értékeket fel kell majd tüntetnem, de mivel az eladási ár alacsonyabb, nem kell majd a lakás értékesítés miatt külön adóznom?

előre is köszöntettel
d

Kedves Debrecen81!

Nem kell adóznia utána, mert nem keletkezett jövedelme! Üdv: