ingatlan eladás után fizetendő adó

Cicavirág:

Az Szja. tv. 1. sz. melléklete szerint mentes az adó alól
2.4. a házassági vagyonközösség megszüntetése következtében ingatlannak, ingónak vagy vagyoni értékű jognak a házastárs által történő megváltásából származó jövedelem;

Tisztelt Fórum!
megerősítést, illetve tanácsot szeretnék kérni.
2008-ban eladtuk lakásunkat és garázsunkat, amiből a lakás "lejárta" az 5 évét, tehát adóznom nem kell utána, viszont ugye a jogszabály nem vonatkozik a garázsra.
Csakhogy szeptemberben építkezni kezdtünk, és az értékesítésből származó összes jövedelmet az épülő házba fektettük, ami jelenleg félkész állapotú.
Kérdésem, hogy mit kell szerepeltetnem az adóbevallásomban? A lakást nem kell, csak a garázst? A garázs után kell-e adót fizetnem most?
Ugyanis az SZJA törvény 63. paragrafusa 7. bekezdés azt mondja:
"Az állami adóhatóság az adó fizetésére kötelezett magánszemély kérelmére jövedelmi,
vagyoni és szociális körülményeire, valamint az ingatlan vagyoni értékű jog átruházásából
származó jövedelem felhasználási körülményeire figyelemmel (különös tekintettel, ha a
felhasználás saját maga, közeli hozzátartozója, a vele egy háztartásban élő élettársa, volt
házastársa lakhatását biztosító célra történik), az (1) bekezdés szerinti adót mérsékelheti, vagy
elengedheti."
szóval nekem most kérvényeznem kellene hogy a garázs után ne fizessek adót?
Köszönet előre is:
Tünde

Igen, adózni kell a garázs eladása után. A bevallásban be kell vallani a fizetendő adót, és külön kell kérni, hogy engedjék el, vagy mérsékeljék.

INGATLANÉRTÉKESÍTÉSI KALKULÁTOR:

http://www.apeh.hu/ing_kalk

Tisztelt Fórum!

Garázsunkat szeretnénk eladni. A kérdésem, hogy mennyi % adót kellene befizetnünk utána, illetve, hogy korábban sikerült a lakásunkat is eladnunk. Most már az új lakásban lakunk. Arra való hivatkozással, hogy a garázs árát az "új" lakás felújítására, nyilászáró csréjére esetleg hitel előtörlesztésre fordítottuk lehet e az adó mértékéből engedményt vagy annak elengedését kérni?

Köszönetel: Jogos

2008.01.01-től megszűnt a lakásszerzési kedvezmény, ezért az újonnan vásárolt lakás értékével már nem csökkenthető az adóalap.

Lehetőség van az adó méltányosságból történő mérséklésére, elengedésére, de ezt az APEH-tól külön levélben kérni kell. Amennyiben a kérelmező és a vele egy háztartásban élők szociális helyzete indokolja, akkor engedélyezni fogják a részletfizetést/mérséklést.

Tisztelt Szakértők!

Azzal a kéréssel fordulok Önökhöz,hogy a szüleim által 1987-ben vásárolt lakást édesapám 1988-ban bekövetkezett halála miatt 1/2 részben megörököltem.Édesanyám 2007 novemberében hunyt el, így megörököltem a másik 1/2 részt és egy garázst is 2008.márc.26-i dátummal.Az örökösödési illetéket ezideig nem rótták ki.
Kérdésem a következő lenne: a lakás 1/2 részét felértékelték 8,5 M Ft-ra, lakott értéke 6M Ft-ra, a garázst pedig 2M Ft-ra. Ha el szeretném adni a lakást 18M Ft-ért, a garázst pedig 3M Ft-ért azt szeretném tudni, hogy mennyi SZJA-t kellene fizetnem, vagy melyik az az első dátum , amikor SZJA fizetése nélkül eladhatom.

Köszönettel:
Doni2002

Családi nyaralót szeretnénk eladni, melynek fele 21 éve van édesanyám tulajdonában, negyede-negyede pedig 15 éve (édesapánk halála óta) a testvérem és az én tulajdonomban. Azt szeretném tudni, hogy melyikünknek milyen adózási kötelezettsége van.
Válaszát előre is köszönöm.

szan

Édesanyádnak nem kell bevallania a nyaraló értékesítéséből származó bevételt, sem adót fizetnie az értékesítésből származó jövedelem után, mivel annak megszerzése óta több mint 15 év telt el, és a törvény alapján adóköteles jövedelme nem keletkezett. (Ettől függetlenül természetesen még lehet bevallási kötelezettsége, de a fenti bevételt akkor sem kell a bevallásába beírnia.)

A testvéred és a te esetedben az adófizetési kötelezettség attól függ, hogy mikor szereztétek meg az ingatlant, ami az örökhagyó halálának napja. Ha az elhalálozás napjának évét követő 15. évben vagy később adjátok el az ingatlant akkor nektek sem kell bevallani a bevételt, és adót sem kell fizetnetek.

Ha ez az időtartam még nem telt el akkor sem biztos, hogy bevallási és adófizetési kötelezettség keletkezik, mert az adóköteles jövedelem kiszámításánál számos olyan elem van ami csökkenti ezt az összeget.
Ilyen például az az összeg, amit az öröklési illeték kiszámításakor illetékalapként a fizetési meghagyásban figyelembe vettek vagy az ingatlan átruházásával kapcsolatos kiadások.

Jogszabályi háttér:

1. A szerzéssel kapcsolatos jogszabályi háttér

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 60. § (1) bekezdése alapján az ingatlan megszerzése időpontjának öröklés esetén az örökség megnyíltának napját kell a szerzés időpontjának tekinteni.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 673. § (1) bekezdés: Az öröklés az örökhagyó halálával nyílik meg.

2. Az adófizetési kötelezettséggel kapcsolatos jogszabályi háttér

Az Szja tv. 62. § (1) bekezdése: Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt:

1. a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;
2. az értéknövelő beruházásokat;
3. az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is.

A (2) bekezdés alapján öröklés esetén a megszerzésre fordított összeg az, amelyet az illeték megállapításához figyelembe vettek.

A (4) bekezdés: Az ingatlan átruházásából származó jövedelem, ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követő öt évben történik, az (1)-(2) bekezdés rendelkezései szerint kiszámított összeg (e § alkalmazásában: számított összeg). Ezt követően a jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a számított összeget csökkenteni kell, ha az átruházás - a megszerzés évét követő évet első évnek tekintve -,

1. a hatodik évben történik, a számított összeg 10 százalékával,
2. a hetedik évben történik, a számított összeg 20 százalékával,
3. a nyolcadik évben történik, a számított összeg 30 százalékával,
4. a kilencedik évben történik, a számított összeg 40 százalékával,
5. a tizedik évben történik, a számított összeg 50 százalékával,
6. a tizenegyedik évben történik, a számított összeg 60 százalékával,
7. a tizenkettedik évben történik, a számított összeg 70 százalékával,
8. a tizenharmadik évben történik, a számított összeg 80 százalékával,
9. a tizennegyedik évben történik, a számított összeg 90 százalékával,
10. a tizenötödik évben vagy később történik, a számított összeg 100 százalékával.

3. A bevallással kapcsolatos jogszabályi háttér

Az Szja tv. 11. § (3) bekezdés b) pontja alapján a magánszemély nem köteles bevallani az ingatlan átruházásából származó bevételt, ha abból jövedelem nem keletkezik.

Tisztelt fórumozók!

Az lenne a kérdésem, hogy 2006-ban vettem egy lakást, amit 2008-ban adtam el. Viszont ebben az évben (2008) vettem egy másikat, aminek az önerejét ebből a lakásból fedeztem. Tehát elvileg keletkezett jövedelmem lakáseladásból 2008-ban (mivel többért adtam el, mint amennyiért megvettem), de mivel azt másik lakás vásárlására költöttem mégse. A kérdésem az lenne, hogy kell-e adóznom az első eladott lakás után?
Köszönöm a választ előre is!

T. Ügyvéd urak(hölgyek)!

Örököltem egy ingatlant, amit el szeretnék adni.
Ebben az esetben gyakorlatilag a teljes eladási
ár után be kell fizetnem az adót? Méltányosság,
kedvezmény kapható ilyenkor?
Segítséget előre is köszönöm.

KA

zaicey:

Igen, kell, mivel nincs már lakásszerzési kedvezmény. Így hiába vettél másik lakást, annak árát nem vonhatod le az adóalapból.

16ingatlan:

Nem. levonható a szerzési érték. Ami esetedben az, amit az illeték alapjául figyelembe vettek. Vagy ha illeték kiszabása nem történt, akkor a hagyatékátadó végzésben szereplő összeg.

Kedves nandy!

Nagyon köszönöm a segítséget.
Remélem így lesz.
Üdvözlettel:

KA

Kedves Nandy!

Kérdésem a következő: Több, mint 15 éve már, hogy vettük a telkünket, melyre gyümölcsfákat ültettünk. Az önkormányzat ezt a telket a házunk végéből buszforduló kialakítása céljából megvásárolta. Milyen kötelességünk van ezzel a szerzett jövedelemmel kapcsolatban?

Kisajátította?

Nem sajátította ki, hanem valódi adás-vétel történt közhasznú célból. Ha több, mint 15 éve már a miénk volt a telek, és 2008-ban történt az eladás, akkor van egyáltalán vmi vonzata?

Ha több mint 15 éve a tiétek, akkor nincs adóvonzata.

Tisztelt Fórum!
Szeretnénk eladni 2007-ben vásárolt ingatlanunkat, néztem az apeh honlapján a kalkulátort, de ehhez egy kis segítségre lenne szükségem. Bevétel alatt, ugye azt kell érteni, hogy az eladái ár (mostani) mínusz a 2007-es ár? Átruházás éve=2009, szerzés éve=2007
Megszerzésre fordított összeg és a szerzéssel összefüggő egyéb kiadások= azzal az iletékkel, amit fizettünk a lakás után?
Válaszukat köszönöm

Sziasztok!
Szeretnék tanácsot kérni. 2008-ban eladtuk férjem építési telkét, ami 1996. óta volt a tulajdonában. A telek árából vettünk egy családi házat. Az ügyvédünk azt mondta, hogy adóznunk kell a telek árának bizonyos %-a után, de lehet kérni méltányosságból adókedvezményt, hivatkozva arra, hogy az ingatlaneladásból származó jövedelmet az adózó saját és családja lakhatására fordította. Voltunk könyvelőnél, aki azonban azt mondja, hogy ez már nincs, csak tavaly volt. Megnéztem az apeh honlapját, ahol viszont fent van ez a méltányossági lehetőség. Mondtam a könyvelőnek, de ő azt mondja, hogy az adóbevallás kitöltési útmutatójában viszont ez nem szerepel. Van ez a lehetőség vagy sincs? Ha van, ez valamelyik jogszabályban, rendeletben van leírva? Ha igen, melyikben? Köszönöm szépen a segítséget!

Rexor: Köszönöm!

indigobaba: Igen.
Költség lehet még a fizetett ügyvédi díj (pl. amikor a lakást vettétek), az ingatlanközvetítőnek fizetett díj stb.
Feltéve, hogy van róla számla.

Bonina: Igen. lehet kérni a méltányosságból történő elengedést ill. mérséklést. De ettől függetlenül az szja-bevallásban be kell vallani a jövedelmet. Külön adatlapot kell csatolni a fiz, könnyítésére.

Jogszabály:
„Szja tv. 63. § (7) Az állami adóhatóság az adó fizetésére kötelezett magánszemély kérelmére jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire, valamint az ingatlan vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem felhasználási körülményeire figyelemmel (különös tekintettel, ha a felhasználás saját maga, közeli hozzátartozója, a vele egy háztartásban élő élettársa, volt házastársa lakhatását biztosító célra történik), az (1) bekezdés szerinti adót mérsékelheti, vagy elengedheti.”

Adatlap:
http://www.apeh.hu/…/mersmag.pdf

(Megjegyzem, nagyon szomorú, hogy ezt a könyvelőd nem tudja...)

Tisztelt Fórum!

Az alábbi - szja fizetéshez kapcsolódó - ügyben szeretnék segítséget kérni:
2006.májusában meghalt édesanyánk után örököltünk egy ingatlanban 25-25% tulajdonrészt az öcsémmel.Édesapánk özvegyi jogot szerzett az ingatlanrészen. Az ingatlan másik 50%-a nagymamánk tulajdonában volt, aki 2006.júniusában meghalt, így az ő tulajdonrészét is megörököltünk egyenlő arányban az öcsémmel.
Kérésünkre a két hagyatéki ügy egyesített módon került megtárgyalásra.A közjegyzői végzés szerint az ingatlan összesített forgalmi értéke 15MFt volt a szerzés időpontjában. Ez a forgalmi érték szerepel az illetékről szóló fizetési meghagyásban is. is.2008.májusában összesen 19MFt-ért értékesítettük az ingatlant: öcsémmel 6,65-6,65MFt vételárat kaptunk, míg édesapánk 5,7MFt-ot mint haszonélvezeti jog eladó.
Az ingatlan értékesítése során 25.600,-Ft hirdetési díjat fizettünk.
Édesanyánktól örököltünk továbbá öcsémmel egy másik ingatlanban 25-25%-os tulajdonrészt, ami a mai napig is tulajdonunkban áll. Az 50%-os ingatlanrész forgalmi értéke a végzés szerint 4,35MFt volt. Ez a forgalmi érték szerepel az illetékről szóló fizetési meghagyásban is.
Az egyesített közjegyzői eljárás miatt csak egy közjegyzői számlával rendelkezünk, melynek bruttó összege 82.952,-Ft.
Kérdésem: mennyi lenne az értékesített ingatlan után az szja fizetési kötelezettségünk? A temetési költség érvényesíthető-e valamilyen módon az adófizetés során?

Kérdésemmel kapcsolatban nem írtam, hogy édesanyánk után 99.348-99.348,-Ft-ot, míg nagymamánk után 214.890-214.890,-Ft-ot mint örökösödési illetéket fizettünk.

Előre is nagyon köszönöm a segítséget!