ingatlan eladás után fizetendő adó

Nem mindegy, hogyan "adtátok vissza". Ha felbontottátok a szerződést, akkor elvileg nem kell az illetéket megfizetni - fellebbezni kellene. Kellett volna. Mert ha "levonták", akkor az már végrehajtás, ergo hagytátok jogerőre emelkedni a fizetési meghagyást.

Máskor időben kérdezz.

Kérj további határidőt, és küldd be, ami megvan 8 nap alatt.

Tisztelt Szakértő!
Vettünk pár éve egy önkormányzati telket,majd vissza is adtuk,mert házasságunk megromlott, később el is váltunk.Most kérik az illetéket és a késedelmi pótlékot.Volt férjemtől kapásból levonták az egész felét,nekem semmi ilyen nem jött,kértem kedvezményt...de a papírok beszerzéséhez nem lesz elegendő időm (8 napot kaptam).Ha elkezdenék havonta fizetgetni a nAV felé /70.000 Ft-ról van szó, 10.000vel beleférne.../,akkor nem vonnák le a fizetésemből?Fizetési hajlandóságnak vennék?
Válaszát köszönöm!

Az "5 év" utáni adómentesség kizárólag lakásra vonatkozik. Minden egyéb ingatlan (garázs, telek, termőföld stb.) 15 év elteltét követően lesz adómentes.

10% 16% -a.

Január 1-től már az ötödik év.

Megegyezés kérdése, ki fizeti a költségeket.

Tisztelt Szakértő!
A napokban adnánk el az ingatlanunkat, melyet 2008. október 10-én vásároltunk. A lányom nevén van, két haszonélvezeti joggal terhelten. Az 5. évnek az tekinthető csak, ha október 10-e után adnánk el az ingatlant? A vételár és az eladási ár közötti különbség 500.000,- Ft lenne. Mennyi adót kell fizetni ebben az esetben? Ki fizeti az ügyvédi költséget (eladó vagy vevő)?
Köszönettel:
fbm

Üdvözlöm!

Érdeklődnék, hogy válás esetén ha a férjem az 50% lakás tulajdonrészét rám, (esetleg a gyerekekre) szeretné íratni, hogyan, mi módon tegye, hogy az teljesen illetékmentes legyen. Köszönettel.

Az eladott és - ennek az árából - vásárolt ingatlan közötti érték közel tíz éve nem játszik az ingatlanértékesítésből származó jövedelem megállapítása során.
A jövedelem megállapítása úgy történik (némileg leegyszerűsítve) hogy az értékesített ingatlan eladási ára és a szerzéskori értéke(tehát amennyiért 2006-ban vettétek) közötti különbözet tekintendő jövedelemnek. Annak, hogy ezt a jövedelmet másik lakás - vagy bármilyen más ingatlan - megszerzésére fordítottátok, nincs jelentősége.(zárójelben: a szerzéstől számított öt éven túl értékesített LAKÁS értekesítése után nem kell az adót megfizetni)
Adót tehát biztosan nem vetett ki rátok a NAV, amit fizetni kell, az a vagyonszerzési illeték, ahogy KBS írta.

„akkor mi után adózunk?”
Semmi után. Vagyonszerzési illetéket a megszerzett nyaraló értéke után. Mivel nem lakás, nem vonatkozik rá az úgynevezett cserepótló vétel kedvezménye. Elszúrtátok, 12 millióért kaptatok volna lakást is.
(Ja, nekem 480 ezer jött ki. 4%.)

Tiszteletem!

Nem tudom volt-e már ez a kérdés. Nehéz végigböngészni a összes oldalt.

A kérdésem a következő: 2006-ban vásároltam egy lakást devizahitelből. A szokásos történet, 2012-re már nem bírtuk fizetni a havi 230ezer forintokat. Nagy nehezen eladtuk 19M forintért és vásároltunk 12M forintért egy nyaralót Szentendrén, amiben most lakunk. Nem lakóingatlan, így az adóvonzata is súlyosabb. Nos, miután ki lett fizetve a K&H bank, 9M forint maradt, ezért 3M forintot fel kellett vennünk személyi kölcsönben. Mondanom sem kell, hogy teljesen nullára vágtuk magunkat. Erre jön a NAV és követel 450.000 forint adót. Kérdem én: ha az eladott és a vásárolt ingatlan értéke közti különbség soha sem érintette sem a bankszámlánkat sem a kezünket, akkor mi után adózunk?

Mi 9M forintot kaptunk meg a 19M forintos ingatlanból. Ilyenkor mi a helyzet?

Ja és a NAV nem adott sem méltányosságot sem részletfizetést, mert a beszkennelt befizetett csekkek értéke több 10.000 forinttal, mint a család havi jövedelme és biztosan van valami mellékjövedelmünk. Ez állta a válaszlevélben! :)

Előre is köszönöm a választ!

Nagyjából így.

Tavaly eladtam a baalatoni házamat.1994 tól épitettük,de tartos földhasználat volt a telek és 2002 -ben került a tulajdonunkba a ház.az épitésről nincsen számlánk.Ilyen esetben a bekerülési költség 75 % lehet ugytudom leirni.A ház nyaraló volt és sajnos adózni kell.Igaz a 75 % válaszotokat várom Rózsika 101

T fórumozók.Tavaly eladtam a balatoni nyaralómat.2002 ben került a tulajdonomba .1994 től éptetük és az épitésről nincsen számlám.Ugytudom hogy ha nincs számla akkor a bekerülési költségnek az eladási érték 75 % lehet elszámolni válaszotokat várom rózsika101

Magda&14

Apukád özvegyi jogon az ingatlan holtig tartó haszonélvezeti jogának bírtokosa lett. Magadnak szerintem meg azért nem kell haszonélvezetet keletkeztetned - legalább is most nem - mert te meg az ingatlan tulajdonos örököse lettél.

Apukádnak nem szükséges a hagyatéki tárgyaláson jelen lennie mert a haszonélvezete automatikusan rákerül a tulajdoni lapra.

• laikus hozzászóló

EdinaMatyas

Ha az örökölt ingatlan értéke tegyük fel 6M Ft volt és ugyanennyiért adtad el akkor az ügyletből nem származott jövedelem, tehát nincs szja fizetési kötelezettség.

http://www.adozona.hu/…ulator_C325U

• laikus hozzászóló

Amennyiben az ingatlan eladásából származott jövedelemed akkor igen.

Édesanyám 2012-ben meghalt. A családi házat amiben édesapámmal lakott - aki még él - egyedüli örökösként öröklöm. Én viszont a két nagykorú gyermekemre szeretném íratni 1/2-1/2 arányban. Lakott ingatlanról van szó, Édesapámnak holtig tartó haszonélvezetet akarok biztosítani, valamint én is haszonélvező akarok lenni. A napokban lesz a hagyatéki eljárás. Van e valamilyen bejelentési kötelezettségem ez ügyben a közjegyző felé és édesapámnak ott kell e lennie a tárgyaláson? A másik kérdésem, hogy kell e adózniuk a gyerekeknek az ingatlanszerzést követően? Valamint a haszonélvezeti jog bejegyzése jár e valamilyen költséggel részemről vagy édesapám részéről?

Szerintem ezért nem segít neked senki. Előszöris nem tudsz értelmesen egy kérdést sem feltenni, másodszor nem kérdezel tovább, hanem elvárod, hogy egy hatályában már nem lévő szakaszra agyaljunk.

Mondjuk, a két kérdésből egyik sem az volt, mint amire most válaszoltál. Azért köszönöm, mindig értékelem az igyekezetet. :P

Nem ellentétes, hanem különböző. :) Azt hittem, ez nyilvánvaló.

Két tök ellentétes kérdés volt. Csak gyanítom az elégedetlenséget. Az egyik kérdésre válaszoltam.

Az adózás szempontjából íme:

62. § (1) Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből (a szerzés időpontja szerint megosztott bevételből) le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt:

1. a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;
2. az értéknövelő beruházásokat;

c)
(2) A megszerzésre fordított összeg

5. a 60. § (3) bekezdése szerinti ráépítés, létesítés, alapterület-növelés megszerzésére fordított összeg a használatbavételi (fennmaradási) engedély jogerőre emelkedésének napjáig, illetve a használatbavételi (fennmaradási) engedélyben megjelölt feltételek teljesítésének határidejéig, a 60. § (4) bekezdése szerinti esetben a tényleges használatbavételig, ennek hiányában az átruházásig kibocsátott, az építő (építtető) magánszemély vagy házastársa nevére kiállított számla szerinti érték, de legalább a beépített anyag-érték;

u.i. nincs 61. §. (6) bek.

:) most már értem, feltüntetésre várót kellett volna kivastagítani.

Tehát mindennek a lényege, hogy építtetőnek kell lennie, hogy megfeleljen a követelményeknek. Ha más kapta a jogerős építési engedélyt, akkor az építkezés során beléphet építtetőnek, szerintem mindaddig, amíg meg nem kérik a használatbavételi engedélyt.

Ugyanazon szakasz:

(2a) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazása során az állami adóhatóság a vagyonszerzés után megállapított illetéket - a megfizetés tekintetében - felfüggeszti. Az állami adóhatóság a lakóházépítésre meghatározott 4 éves határidő (a továbbiakban e bekezdés alkalmazásában: határidő) elteltét követő 15 napon belül megkeresi az illetékes építésügyi hatóságot a lakóház felépítésének igazolása céljából. Az állami adóhatóság a felfüggesztett illetéket törli, ha

1. a határidő elteltét követő 15 napon belüli megkeresésére az illetékes építésügyi hatóság arról tájékoztatja, hogy a határidőn belül - a vagyonszerző nevére szóló - jogerős használatbavételi engedélyt adott ki, illetve a használatbavételt tudomásul vette; vagy
2. a vagyonszerző a lakóház felépítését az illetékes építésügyi hatóság által határidőn belül kiadott - a vagyonszerző nevére szóló - jogerős használatbavételi engedéllyel, illetve a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

Nanemaaa ezt jobban tudja, meg kellene kérdezni az építéshatóságot, hogy meddig lehet belépni építtetőnek az eljárásba, mert a használatbavételit, vagy a tudomásulvételit, csak az engedéllyel rendelkező kérheti meg.
Nem minden épület alkalmas lakóépületnek, de minden épületet fel kell tüntetni a földhivatalba, akkor is, ha az nem lakóépület.

Viszont van olyan lakóépület, ami nincs feltüntetve a földhivatalba, attól az még laképület.

[felhúzom]