ingatlan eladás után fizetendő adó

zaicey:

Igen, kell, mivel nincs már lakásszerzési kedvezmény. Így hiába vettél másik lakást, annak árát nem vonhatod le az adóalapból.

T. Ügyvéd urak(hölgyek)!

Örököltem egy ingatlant, amit el szeretnék adni.
Ebben az esetben gyakorlatilag a teljes eladási
ár után be kell fizetnem az adót? Méltányosság,
kedvezmény kapható ilyenkor?
Segítséget előre is köszönöm.

KA

Tisztelt fórumozók!

Az lenne a kérdésem, hogy 2006-ban vettem egy lakást, amit 2008-ban adtam el. Viszont ebben az évben (2008) vettem egy másikat, aminek az önerejét ebből a lakásból fedeztem. Tehát elvileg keletkezett jövedelmem lakáseladásból 2008-ban (mivel többért adtam el, mint amennyiért megvettem), de mivel azt másik lakás vásárlására költöttem mégse. A kérdésem az lenne, hogy kell-e adóznom az első eladott lakás után?
Köszönöm a választ előre is!

szan

Édesanyádnak nem kell bevallania a nyaraló értékesítéséből származó bevételt, sem adót fizetnie az értékesítésből származó jövedelem után, mivel annak megszerzése óta több mint 15 év telt el, és a törvény alapján adóköteles jövedelme nem keletkezett. (Ettől függetlenül természetesen még lehet bevallási kötelezettsége, de a fenti bevételt akkor sem kell a bevallásába beírnia.)

A testvéred és a te esetedben az adófizetési kötelezettség attól függ, hogy mikor szereztétek meg az ingatlant, ami az örökhagyó halálának napja. Ha az elhalálozás napjának évét követő 15. évben vagy később adjátok el az ingatlant akkor nektek sem kell bevallani a bevételt, és adót sem kell fizetnetek.

Ha ez az időtartam még nem telt el akkor sem biztos, hogy bevallási és adófizetési kötelezettség keletkezik, mert az adóköteles jövedelem kiszámításánál számos olyan elem van ami csökkenti ezt az összeget.
Ilyen például az az összeg, amit az öröklési illeték kiszámításakor illetékalapként a fizetési meghagyásban figyelembe vettek vagy az ingatlan átruházásával kapcsolatos kiadások.

Jogszabályi háttér:

1. A szerzéssel kapcsolatos jogszabályi háttér

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 60. § (1) bekezdése alapján az ingatlan megszerzése időpontjának öröklés esetén az örökség megnyíltának napját kell a szerzés időpontjának tekinteni.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 673. § (1) bekezdés: Az öröklés az örökhagyó halálával nyílik meg.

2. Az adófizetési kötelezettséggel kapcsolatos jogszabályi háttér

Az Szja tv. 62. § (1) bekezdése: Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt:

1. a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;
2. az értéknövelő beruházásokat;
3. az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is.

A (2) bekezdés alapján öröklés esetén a megszerzésre fordított összeg az, amelyet az illeték megállapításához figyelembe vettek.

A (4) bekezdés: Az ingatlan átruházásából származó jövedelem, ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követő öt évben történik, az (1)-(2) bekezdés rendelkezései szerint kiszámított összeg (e § alkalmazásában: számított összeg). Ezt követően a jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a számított összeget csökkenteni kell, ha az átruházás - a megszerzés évét követő évet első évnek tekintve -,

1. a hatodik évben történik, a számított összeg 10 százalékával,
2. a hetedik évben történik, a számított összeg 20 százalékával,
3. a nyolcadik évben történik, a számított összeg 30 százalékával,
4. a kilencedik évben történik, a számított összeg 40 százalékával,
5. a tizedik évben történik, a számított összeg 50 százalékával,
6. a tizenegyedik évben történik, a számított összeg 60 százalékával,
7. a tizenkettedik évben történik, a számított összeg 70 százalékával,
8. a tizenharmadik évben történik, a számított összeg 80 százalékával,
9. a tizennegyedik évben történik, a számított összeg 90 százalékával,
10. a tizenötödik évben vagy később történik, a számított összeg 100 százalékával.

3. A bevallással kapcsolatos jogszabályi háttér

Az Szja tv. 11. § (3) bekezdés b) pontja alapján a magánszemély nem köteles bevallani az ingatlan átruházásából származó bevételt, ha abból jövedelem nem keletkezik.

Családi nyaralót szeretnénk eladni, melynek fele 21 éve van édesanyám tulajdonában, negyede-negyede pedig 15 éve (édesapánk halála óta) a testvérem és az én tulajdonomban. Azt szeretném tudni, hogy melyikünknek milyen adózási kötelezettsége van.
Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelt Szakértők!

Azzal a kéréssel fordulok Önökhöz,hogy a szüleim által 1987-ben vásárolt lakást édesapám 1988-ban bekövetkezett halála miatt 1/2 részben megörököltem.Édesanyám 2007 novemberében hunyt el, így megörököltem a másik 1/2 részt és egy garázst is 2008.márc.26-i dátummal.Az örökösödési illetéket ezideig nem rótták ki.
Kérdésem a következő lenne: a lakás 1/2 részét felértékelték 8,5 M Ft-ra, lakott értéke 6M Ft-ra, a garázst pedig 2M Ft-ra. Ha el szeretném adni a lakást 18M Ft-ért, a garázst pedig 3M Ft-ért azt szeretném tudni, hogy mennyi SZJA-t kellene fizetnem, vagy melyik az az első dátum , amikor SZJA fizetése nélkül eladhatom.

Köszönettel:
Doni2002

2008.01.01-től megszűnt a lakásszerzési kedvezmény, ezért az újonnan vásárolt lakás értékével már nem csökkenthető az adóalap.

Lehetőség van az adó méltányosságból történő mérséklésére, elengedésére, de ezt az APEH-tól külön levélben kérni kell. Amennyiben a kérelmező és a vele egy háztartásban élők szociális helyzete indokolja, akkor engedélyezni fogják a részletfizetést/mérséklést.

Tisztelt Fórum!

Garázsunkat szeretnénk eladni. A kérdésem, hogy mennyi % adót kellene befizetnünk utána, illetve, hogy korábban sikerült a lakásunkat is eladnunk. Most már az új lakásban lakunk. Arra való hivatkozással, hogy a garázs árát az "új" lakás felújítására, nyilászáró csréjére esetleg hitel előtörlesztésre fordítottuk lehet e az adó mértékéből engedményt vagy annak elengedését kérni?

Köszönetel: Jogos

INGATLANÉRTÉKESÍTÉSI KALKULÁTOR:

http://www.apeh.hu/ing_kalk

Igen, adózni kell a garázs eladása után. A bevallásban be kell vallani a fizetendő adót, és külön kell kérni, hogy engedjék el, vagy mérsékeljék.

Tisztelt Fórum!
megerősítést, illetve tanácsot szeretnék kérni.
2008-ban eladtuk lakásunkat és garázsunkat, amiből a lakás "lejárta" az 5 évét, tehát adóznom nem kell utána, viszont ugye a jogszabály nem vonatkozik a garázsra.
Csakhogy szeptemberben építkezni kezdtünk, és az értékesítésből származó összes jövedelmet az épülő házba fektettük, ami jelenleg félkész állapotú.
Kérdésem, hogy mit kell szerepeltetnem az adóbevallásomban? A lakást nem kell, csak a garázst? A garázs után kell-e adót fizetnem most?
Ugyanis az SZJA törvény 63. paragrafusa 7. bekezdés azt mondja:
"Az állami adóhatóság az adó fizetésére kötelezett magánszemély kérelmére jövedelmi,
vagyoni és szociális körülményeire, valamint az ingatlan vagyoni értékű jog átruházásából
származó jövedelem felhasználási körülményeire figyelemmel (különös tekintettel, ha a
felhasználás saját maga, közeli hozzátartozója, a vele egy háztartásban élő élettársa, volt
házastársa lakhatását biztosító célra történik), az (1) bekezdés szerinti adót mérsékelheti, vagy
elengedheti."
szóval nekem most kérvényeznem kellene hogy a garázs után ne fizessek adót?
Köszönet előre is:
Tünde

Cicavirág:

Az Szja. tv. 1. sz. melléklete szerint mentes az adó alól
2.4. a házassági vagyonközösség megszüntetése következtében ingatlannak, ingónak vagy vagyoni értékű jognak a házastárs által történő megváltásából származó jövedelem;

„Az illetékhivatal az örökösödési illetéket még a mai napig nem szabta ki.”

Akkor illetéket már semennyit sem kell fizetni.

Az eladás miatt kb. 100 ezer forint után kell adót fizetni, ami összegszerűen kb. 25 eezr forintot jelent. De bevallani majd csak 2010-ben kell.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Szeretném a segítségét kérni:
Élettársam 2007-ben elvált.
2006-ban vásárolt ingatlan 50-50% résztulajdonú. Váláskor az ingatlanhasználatról egyeztek meg. Volt felesége 1 évig, majd élettársam 1 évig használja, abban a reményben, hogy utána azt ő, vagy valaki más megveszi. (Volt felesége nem rendelkezik a kifizetéshez szükséges összeggel!)
Résztulajdonát megvásárolnám, de feltétel nélkül nekem nem, volt férjének viszont eladná. Állítása szerint, ha neki adja el, akkor nem kell utána szja-t fizetnie (?), erre azonban én nem találtam jogszabály. Ha mégis így van, akkor a vevőnek kell-e illetéket fizetnie?
Résztulajdon megvásárlásakor az ajánlattétel után kértem, hogy hívjunk egy független értékbecslőt, akit mind a ketten elfogadunk, hogy később ne tudja megtámadni az adás-vételiszerződést, hogy áron alul adta el… Elmondtam, hogy az értékbecslő által kalkulált ingatlan ár nem kötelez senkit semmire. Ha kevesebbet mond, én akkor is megvásárolnám, ha többet nem köteles elfogadni a felkínált összeget… Az értékbecslőt kifizetném, így neki ez költséggel nem járna! Ő azonban nem fogadja el, de azt mondta, ha én fontosnak tartom nyugodtan.
Élettársam kötelezheti-e arra, hogy értékbecslőt hívjanak?

Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Válaszadó!

2008.június 16-án 1/2 hányadrészben törvényes nagyszülői leszármazó jogcímen örököltem 9.900.000 Ft. értékű lakást és 2.400.000 Ft. takarékbetétet.
A lakást 2009. január 27-én eladtuk 10.000.000 Ft-ért. Az illetékhivatal az örökösödési illetéket még a mai napig nem szabta ki.
Kérdésem, hogy mekkora összegű örökösödési illetéket és az eladás után mennyi adót kell fizetnem? A takarékbetét után is kell adózni?

Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Ha az örökösök között kiskorú van, aki számára gyámhivatali folyószámlán kellett elhelyezni a pénzt, az után milyen adózási szabályok érvényesek?

válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Fórumozók!

Olyan kérdésem volna, hogy 2006 júniusában vettem egy ingatlant 7,7 millióért, majd azt eladtam 2008 novemberében 9,3 millióért, tehát ez eladás utáni első, vagy második évnek számít, és az hány százalékot jelent?
Illetve volt közvetítői díj is 450 ezer forintért.
Úgy tudom ezt is le lehet vonni.
Válaszukat előre is köszönöm!

Nem kell bevallani sem az ingatlan, sem pedig az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelmet.

Tisztlt Ügyvéd Úr!
2000.-ben gyermekem részére vásároltunk ingatlant /családi ház/

2008.januárjában értékesítettük.
/Az ingatlan az én haszonélvezeti jogommal terhelt volt./
Eladási ár 13 Mo Ft,
melyből a lányom tulajdon joga 9 Mo Ft,
mig az én hasznonélvezeti jogom értéke 4 Mo Ft.

Kérdés:
A 2008.évi SZJA bevallásban be kell-e vallannunk?
mivel a vétel időpontjától az 5 év letelt.
Ha be kell vallani mennyi a bevétel? a költség? és a jövedelem?

tapt:

A helyes számítás: (11,8 Mft - 9 MFt) x90% x 25% = 630.000,-Ft

Azt mit jelent, hogy utólag kiadott számlák?

„lévén ev. február 15.-ig kell szjat. bevallanom”

Az új szabály szerint február 25-ig. De igazad van, ev-ként nem várhatsz májusig.

Tisztelt Fórum!

2006-ban 9M ft-ért vásárolt ingatlanomat 2008-ban 11,8 M-ért értékesítettem.
(Eközben - az eladási árból családi "előleggel" - , 2008-ban vettem egy építési telket (8,3M Ft), amin azóta építkezés folyik.)
Tudomásom szerint az eladott ingatlan után a következők szerint kell adót fizetnem: (11,8M-9M)0,2=2,8M0,2=560e ft

Jól tudom-e a szabályt, illetve van-e valami lehetőség a kifizetendő adó csökkentésére?
(Esetleg az eladott ingatlan felújításáról szóló számlák csökkentheti az adó mértékét? Utólag kiadott számlák is lehetnek?)

Köszönettel,

tapt

koxsys:

Ez egy nagyon jó (és szomorú) kérdés.

Alapesetben levonható az a szerzési érték, amit az illeték megállapításánál figyelembe vettek, és levonható minden olyan kiadás, ami a szerzés/eladás érdekében történt, de az illetéknél nem volt csökkentő tétel. Csökkentő tétel volt a közjegyzői díj és a temetési költség.

Az új szabály szerint rád is vonatkozik az illetékmentesség, így illeték kiszabására nem kerül sor. De ettől függetlenül határozatot kell hozniuk arról, hogy az illeték alapja x forint, fizetendő illeték viszont mentesség miatt nulla forint. Így a szerzési érték nagy valószínűséggel a hagyatékátadó végzésben szereplő érték lesz.

És ha ezt a gondolatmenetet követjük, akkor továbbra sem vonható le a közjegyzői díj, és a temetés költsége sem.

Én azt mondom, várjunk még egy kicsit, május 20-ig van idő, addigra talán kiad az APEH valami használható állásfoglalást.

gulukunak írtam:

Bocs, csak egy laikus hozzászóló vagyok...