fennmaradási engedély

Ha egy helyiséget lakáshoz csatolnak, úgy szükségszerű, hogy a meglevő ajtót be kell falazni, és egy újat kell nyitni. A kérdés az, hogy az új ajtó nyitása tartófal áttörésével jár-e. Ha igen, akkor építési engedély köteles.

Köszi a választ.
Nyitottak is ajtót , meg falaztak is be...

Ez - SZVSZ - még nem igényelne építési engedélyt.
Azonban a tartószerkezet módosítása igen. Meg kell vizsgálni, és ha pl. nyitottak tartófalban nyílást (ajtót), akkor biztosan kell(ene) építési engedély.

Köszönöm a választ. A WC-k eddig nem szerepeltek külön tulajdoni lapon, illetve az "osztatlan közös " tulajdonban maradó részek között voltak feltüntetve. Most pedig egy-egy "külön tulajdonban" lévő lakáshoz csatolták őket ezáltal a közös rész csökkent a külön tulajdoni rész területe meg nőtt...

Átalakítás esetén építési (vagy utólag: fennmaradási) engedély - többek között - akkor szükséges, ha az a rendeltetési egységek számának vagy rendeltetésének megváltozásával jár.

Tehát ha a WC-k eddig külön tulajdoni lapon szerepeltek, akkor kell engedély, ellenkező esetben nem.

A tulajdoni viszonyok tisztázásához a meglévő állapot felmérése, rögzítése azonban mindenképp szükséges. Szerencsés esetben egy már meglévő (pl. privatizációkor készült) felmérés aktualizálásával.

Sziasztok!

Budapesten egy társasházban lakom. ( Kb 100 éves a ház..amolyan régi, körfolyosós bérkaszárnya..) 2003-ban egy szabálytalanul összehívott "közgyűlésen" ( amelyre sem meghívót nem keaptak a tulajdonosok, sem napirendi pontok nem voltak, sem megállapítva nem volt a határozatképesség..) úgy "határoztak" a JELENLEVÕK (azok többsége..azaz a tulajdonosok max 10%-a) hogy a közös wc-k beépíthetők, a lakáshoz csatolhatók ( annak ellenére, hogy ez alapító okirat módosítást igényelne, építési engedély-köteles lenne, ..és az akkori szabályok szerint a tulajdonosok 100%-ának hozzájárulása szükséges)..megtörtént a beépítés..

Új közös képviselőnk van ( Õ -úgy tűnik - ért i a dolgát!!) tulajdonosi kezdeményezésre "tisztába" alkarja tenni a tulajdonviszonyokat. A közgyűlés a múlt hónapban úgy határozott- hogy amennyiben a tulajok 100%-a hozzájárul - a fennmaradást engedélyezi..de csak akkor ha erre az építési hatóság is hozzájárul. A beépítést végzők azt mondják: szükségtelen a hatóság hozzájárulása ,mert ez a társasház belső viszonyai..amihez senkinek semmi köze.

Szerintem nem így van..és szerintetek?

Dettó ugyanas a helyzet nálunk is.

Az építtető nem az építési engedélyben és kiviteli tervekben foglaltak szerint épített meg a társasházat ahol lakom (földszinti kérő no vizszigetelés, teremgarázs födéme tozsog az átázástól, teremgarázs magassága nem szabvány) önkormáynzat megadja rá a használatbavételi engedélyt. Ezt én megfellebezem amit a Közig HIvatal helybenhagy. Peresítés, a Fővárosi Bíróság nekem ad igazat, megsemmisíti az egyszer már kiadott használatbavételi engedélyt és új eljárásra utasítja az önkormányzatot. Önkormányzat kijön vizsgálódik (amit első alkalommal nem tett meg) erre KÖzig Hivatalnak levél elfogultság bejelentése. Közig Hivatal kijelöl másik önkormányzatot, aki kijön vizsgálódik és végleg megvonja a ház használatbavételi engedélyét és kötelezi az építettőt fennmaradási engedély beszerzésére, a határozatot az építettő is és a ház lakói is a közö sképviselővel egyetmebn megfellebbeznek, amelyet a Közig HIvatal immáron elutasít, második önkormányzat szakértőt rendel ki aki megállapítja a bejárás során hogy itt teljes mértékben eltértek a tervektől, kiviteli terv és építési napló ráadásul nem is lelhető fel) így nem lehet más megoldás mint a fennmaradási engedély. A házban lakók persze félnek attól, hogy a kivitelező csüdbe megy és nekik kell kijavítaniuk saját pénzem a szabálytalaunl megépített építményrészt, fújolá,s gyúlölködés, kocsikerék kiszűrás a házban lakók részéről irányunkban.

Akkor most a fentiek alapján én is rosszakaró vagyok?

A társasház rosszakarója, holott csak törvény adta jogommal élek és megkövetelem a vállakozótól, hogy a lakásom beázását szüntesse meg ?

A vállakozót a lakók persze nem támadják, nem molesztálják, nem utaznak rá, sőt lehet hogy a házzal együtt mennek bíróságra a Közig Hivatal határozata ellen?

HOl itt az igazság, mehetek-e addig aház ellen, amig a vállakozó ki nek javítja a beázást.

Mondanom sem kell a vállakozó azzal takarózik, hogy már rég kijavította volna a beázást , ha beengedtem volna őket a lakásba, nem értik meg hogy a viz kintről befele, pontosabban a lakás alá folyik folyik így először ott kell e hibát elhárítni.

Akit érdekel tudok bővebb információt szolgáltatni az esetről és arról is hogy miylen összefonódások vannak az önkormáynzat és az építési válllakozó között.

Igen, az első hozzájárulásban leírtam.

Kérdés, hogy eltér-e a kialakított állapot a tervezett állapottól???

Ezek szerint, ha megvan a jogerős használatba-vételi, akkor már nem szólhat bele senki, ugye?

csak kiváncsi vagyok a véleményetekre:

a 46/1997 KTM rendelet 5. § szerint kell e perfeljegyzést kérő személy hozzájáruló nyilatkozata az építési jogosultság igazolásához??????????

Kedves Bubó!

Örülök, hogy ismét látlak... Saját sztori;

Esetemben elsődlegesen a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet az irányadó, amely továbbmutat az 1997. évi LXXVIII. törvényre.

46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet
az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról

5. § (1) Az építtető az építési, bontási, fennmaradási és a rendeltetés-módosítási (a továbbiakban: építési) jogosultságát a következő okiratokkal igazolhatja:

ad) a tulajdonjogának megszerzéséről szóló (ügyvéd által ellenjegyzett) szerződéssel.
Fennmaradási engedélyezési eljárás

35. § (1) Ha csak építési engedély alapján végezhető építési tevékenységet építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően, illetőleg az építési engedélyhez nem kötött építési munkát a 9. § (4) bekezdésében meghatározott előírásoktól eltérően (a továbbiakban együtt: szabálytalanul) végezték el, az így megépített befejezett vagy befejezetlen építményre, építési tevékenységre az építtetőnek fennmaradási engedélyt kell kérnie. A fennmaradási engedély iránti kérelmet az építtető jogutódja is előterjesztheti.

(4) Egyebekben a fennmaradás, illetve a fennmaradás és továbbépítés engedélyezésére az Étv. 48-49. §-ában foglaltakat, valamint az e jogszabálynak az építési és a használatbavételi engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezéseit, az építésügyi bírságról és az építésügyi hatósági kötelezési eljárásról szóló rendeletekben foglaltakat is alkalmazni kell.

1997. évi LXXVIII. törvény
az épített környezet alakításáról és védelméről
Az építmény fennmaradásának engedélyezése
48. § (1) Ha az építményt, építményrészt szabálytalanul építették meg, az építésügyi hatóság arra - az építtető vagy az ingatlannal rendelkezni jogosult kérelme alapján - fennmaradási engedélyt ad.

(9) Kérelemre a fennmaradási engedély kiadása nem tagadható meg a (8) bekezdésben meghatározott intézkedési idő letelte miatt. Ebben az esetben átalakítási kötelezettséget előírni és építésügyi bírságot megállapítani nem lehet.

Tisztelettel: Cséby Zoltán

A tények, a konkrét eltérés ismerete nélkül bizonyos elvi kérdések merültek fel bennem.

• Az építkezés végeztével az építési hatóság - mielőtt a használatbavételi engedély kiadná - a helyszínen ellenőrzi, hogy minden az engedélynek meg-felelően készült-e el, és mindent rendben talál?
• Ezt követően semmiféle építkezés nem folyik, akkor mi alapján jön ki mégegyszer a hatóság ellenőrizni? Talán önmagát ellenőrzi le, hogy előző-leg jól végezte-e el a feladatát?
• A házamra 5 éve kaptam meg a használatbavételi engedélyt, és ha most az egyik szomszéd bejelenti, hogy 5,5 éve valamit szabálytalanul építettem, ugyanabban a házban, akkor most ismét kijöhetnek és szankcionálhatnak?
• A használatbavételi engedéllyel rendelkező építményt bárki bejelentésére, bármikor, bármennyiszer, ismételten ellenőrizhetgeti a hatóság, hogy vajon nem nézett-e el valamit korábban, mielőtt kiadta az építményre a jogerős használatbavételi engedélyt?
• A szomszédom nem ugyanúgy megkapja a használatbavételi engedélye-met, és az csak azután emelkedik jogerőre, miután őneki is rendelkezésére bocsájtott a hatóság 15 napot a fellebbezésre, vagyis ez idő alatt bejelent-heti, ha valami miatt, pl. szabálytalan építés miatt nem ért egyet a kiadott engedéllyel?
• Hogyan fér össze a jogbiztonság elvével az, hogy egy építési ügyben ho-zott jogerős közigazgatási határozatot utólag egy szomszéd bejelentésére meg lehet változtatni? És ha közben én azt az ingatlant eladtam, mit tehet az azt jóhiszeműen megvásárló polgár?

Még egyszer jelzem, hogy semmi ilyesféle problémám a gyakorlatban nincs, csak érdekelne az előttem hozzászólók véleménye a fenti kérdések tükré-ben.
Üdv.

A fennmaradási engedély, mint jogintézmény léte biztosítja, hogy az építkezők nehogy jogkövető magatartást folytassanak.

Mi az, hogy rosszakarótól?! Az engedélyektől való eltérés jogsértés. Valaki erre felhívja a hatóságok figyelmét, és még neked áll feljebb? Jogkövető magatartás, 2006. Magyarország...

Egyébként ne izgulj; legfeljebb megsuhintanak egy kisebb büntetéssel, de bontanod nemigen kell.

Szeretném megkérdezni, hogy fennmaradási engedély kapható-e az alábbi esetben:

Építkezés során, az engedélyezési tervtől és a helyi építési előírásoktól eltérően lett megépítve az épület. Tegyük fel, hogy az építési hatóság nem veszi észre az eltéréséket és kiadja a használatba vételi engedélyt. Néhány hónap múlva bejelentés érkezik a hatósághoz egy rosszakarótól, hogy ez-meg-az nem szabályos az építményen.
Ekkor építésügyi bírság kiszabásával adhat a hatóság fennmaradási engedélyt?