Csalás ügyében kérdések

Tisztelt dandik!
Senki nem akar Önbe belerúgni. Csütörtöki tárgyalásra vigye be az ítéletet és indítványozza, hogy a bíróság szüntesse meg az eljárást "ítélt dolog" miatt. A bíróság köteles megvizsgálni a másik ügyet.

Tisztelt ugyved ur mit jelent az itelt dolog?

Elkovettem 50 rendbeli csalast ebbol 25 ot pakson targyaltak, a masik 25 ot tatabanyan akkor is beadjam az itelt dolog ?

Az ítélt dolog egy olyan eljárási akadály, ami az újabb eljárás azonnali megszüntetését eredményezné.

Ez akkor merülhetne egyáltalán fel, ha ugyanaz lenne a sértett, azonban ezt soha nem írta korábban.

Az, hogy ha már van egy felfüggesztettje, akkor nem kaphat újabb felfüggesztettet, csak akkor lenne igaz, ha a korábbi felfüggesztett próbaideje alatt követte volna el az újabb cselekményeket. Mivel emlékeim szerint ez nem így van, elméletileg kaphat újabb felfüggesztettet.

Adja be. A bíróság majd dönt. Ítélt dolog annyit jelent, hogy egyszer már az ügyet elbírálta a bíróság.Kétszer ugyan azért a bűncselekmény miatt senkit nem lehet elítélni. Vigye el a bíróságra az előző ítéletet.

Igen,Dr Attika kiváló bíró lennél ahogy álítottad.
Pakson elítélték a kérdezőt 25 csalásért a másik 25-ot Tatabányán megússza ha viszi az ítéletet...

A felfuggesztet probaideje a vegzestol szamit? Kegyelmi kerelmet mikor adhatok be es hol?9

A jogerőre emelkedéstől (az a végzés után van). Kegyelmi kérelmet bármikor beadhat az elsőfokú bíróságon.

Kezdje úgy a csütörtöki tárgyalást.
Tisztelt Bíróság!
Eljárási kegyelmet kérek a Köztársasági Elnöktől.Kérem, hogy a kérelmemet foglalják jegyzőkönyvbe és terjesszék fel a Köztársasági Elnök úrhoz.

Sziasztok!
Egy fiktív történetről érdekelne a véleményetek.
Adott egy viszonylag drága szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozás, egy kis 30 000 fős városban. A kezelések ára általában 100 000-től több millió forintig terjedhetnek, amit a kezelés után általában készpénzzel fizetnek ki a vendégek. A pénzt a külön erre alkalmazott pénztáros kezeli, aki egy idő után a tulajdonosnak egyre gyanúsabb lesz, ezért ki és kérdezi az egyik vendéget távozás után. A vendég el is mondja mennyit fizetett, azonban a pénztáros kevesebbe írt be "véletlenül". Nem szembesíti a pénztárost, azonban továbbra is kikérdezi a vendégeket, és bizony ez az eset többször megismétlődik. Számlát egyik vendég sem kap, és amikor kérnének akkor a pénztáros azzal hárítja el, hogy úgy drágább a kezelés. Végül a helyzet addig fajul, hogy csak a kikérdezett személyek által(3-4 ember) kiszámolt hiány a 2-3 millió forintot súrolja, tehát ennyivel fizettek többet a vendégek, mint amennyi az elszámolásban le van írva.
Persze itt már a tulajdonos is megunja, és elhatározza, hogy behívja az egyik volt klienst, és szembesítik a pénztárost, majd megegyeznek vele, hogy a hiányzó pénzt visszaadja, és így békében megválnak egymástól.
Szerintetek ennek így milyen jogi következményei lehetnek, jobban járnának-e ha feljelentenék a pénztárost?
Egy iskolai feladathoz kellene a véleményetek,a lényeg hogy minél inkább reális legyen.
A válaszokat előre is köszönöm!

Ez nem csalás, hanem sikkasztás.

Bocsánat...

Kerem szepen aki ugyved itt van segitsen, nemtudok elmenni a targyalasra a vedougyvedem meg csak azt allitja hogy ha van gy felfuggeztettem, ami tavaly marciustol lepett ervenybe nem kaphatok masik felfuggesztettet a csutortoki targyalason, en semmit nm csinaltam a proba ido alatt, akkor miert mondja? A kegyelmi kerelemre meg azt mondta hogy mig ninc jogeros itelet nem adhatombe csak majd a masodfokunal? Kerem segitsenek!

Nyugodjon már meg. Amit a kirendelt védője mondott, az nettó marhaság, mind a kettő. Az adott körülmények között legjobb, ha a bíróságra bízza magát.

Szeretnénk feljelentést tenni az alábbi tényállás alapján:

Ismerősöm egy Kft. ügyvezetőjeként építőipari termékek forgalmazásával foglalkozik. Tavaly egy illető Bt. formájában több terméket is vásárolt tőle, amit kezdetben készpénzben ki is fizetett. Majd áttértek a banki átutalásra, az elvitt termék ellenértékét egy-két alkalommal ilyen módon is kiegyenlítette. Majd kb. 400.000 Ft-ért ismét terméket rendelt, ezt azonban már nem egyenlítette ki. Telefonon többször beszéltek, ígérgetett, de végül nem fizetett.

Mivel minden kellőképpen le lett papírozva, fizetési meghagyás kibocsátása, majd pedig a végrehajtás következett.

A fizetési meghagyás kibocsátása után részletfizetésben állapodtak meg, melyből két részletet ki is fizetett. Mivel azonban ez sem vezetett eredményre, ezután következett a végrehajtás.

Természetesen azonban az adott Bt.-nek semmilye nincs, számláján pénz nincs. Az adós Bt. beltagjával ugyanez a helyzet, így várhatóan a végrehajtás nem fog eredményre vezetni.

Időközben tudomásunkra jutott, hogy nem egyedi az eset, mert kiderült, hogy ez a személy ugyanilyen módszerrel több céget is megkárosított azáltal, hogy a terméket elvitte, eleinte fizetett, aztán amikor lehetőséget kapott a számla banki átutalással történő kiegyenlítésére egy nagyobb tétel rendelése után már nem fizetett. (Sajnos ezek a cégek nem biztos, hogy akarnak rendőrséghez fordulni.)

Kérdésem az lenne, hogy a fenti tényállás alapján megáll-e a csalás, megvalósultak-e a tényállási elemek, van-e arra esély, hogy ez alapján büntetőeljárás induljon, vagy feljelentés elutasításra lehet számítani?

Esetleg a gazdasági társaságok egymás közötti viszonyaira vonatkoznak-e más szabályok?

Illetve a végrehajtás kapcsán kérdezném, hogy az adós Bt. másik beltagját, aki elvileg szintén saját vagyonával is felel, végrehajtás alá lehet-e vonni és hogyan?

Köszönöm a válaszokat

„van-e arra esély, hogy ez alapján büntetőeljárás induljon”
A büntetőeljárás már a feljelentéssel megindul.

Láttam már kevesebbért elítélni valakit, meg láttam már többért se.

A beltagok egyetemlegesen felelősek.

Mi az, hogy "hogyan"?! Pont úgy, mint a másikat.

A büntetőeljárás valóban általában megindul a feljelentéssel, de azért létezik olyan, hogy ha a cselekmény nem bűncselekmény akkor nem lehet büntetőeljárást indítani, ill. szerintem, ha a feljelentést elutasítják, szintén azért mert a cselekmény nem bűncselekmény, akkor sem indul meg a büntetőeljárás.

A másik beltagot pedig azért kérdeztem, mert a végrehajtó adott ilyen tájékoztatást, hogy a másik beltag vagyonát nem tudja végrehajtás alá vonni. Bár itt részleteket nem tudok.

Köszönöm válaszát, ezek szerint a csalás bűncselekmény megvalósult.

Hogy végül el is ítélik-e az illetőt, azt nyilván nem lehet tudni, ezzel tisztában vagyunk.

Ejnye. Nyilván azzal szemben lehet végrehajtást vezetni, akivel szemben végrehajtható határozat van. Az egyik beltaggal szemben sem a semmiből indult az a végrehajtás. A másikkal szemben pont ugyanúgy lehet eljutni odáig.
(Közben nyugodtan fenékbe lehet rúgni azt, aki az egyik beltaggal szemben indított fizetési meghagyás - vagy pert - a másikkal szemben meg nem.)

Biztos, hogy két beltag van? Értelmes tagok ilyet nem csinálnak...

Jogos. Én is félre lettem tájékoztatva. Utánanéztem, a másik személy valóban nem beltag, hanem kültag.

Üdvözlök Mindenkit!
Helyzetem a következő:
2010-ben szükségem volt pénzre, és sógornőm felajánlotta, hogy segít felvenni hitelt.
A hitelkérelmet aláírta, de a férjét is be kellett írni adóstársnak. Ő ezt nem akarta, de én a tudomása nélkül aláírtam a férje nevét és a hitelkérelmet elküldtem.
A hitelt megkaptam, évekig rendben is volt a visszafizetés. A hitel összege 2.000.000 Ft volt, ez vissza is lett fizetve. Sajnos a bank közben felmondta a hitelszerződést, mert többször késve lett fizetve a törlesztőrészlet. A sógórnőm férje megtudta, hogy ő az adóstárs és feljelentést tett.
Gyanúsított lettem, a vád csalás. Az okirathamisítás már elévült, de a nyomozó szerint a csalás nem,mert a banknak még most is tartozunk. (Késedelmi kamatok). Kérdésem lenne, hogy valóban nem évült-e el ez az ügy, mert ahogy utánaolvastam, nem valósul meg csalás, ha a felvétel időpontjában szándékában áll a visszafizetés és lehetősége is van a visszafizetésre. Ez meg is történt.
Aki ebben járatos esetleg, kérem válaszoljon.
Köszönettel

Nem évült el.

Ennek semmi köze az elévüléshez. Azt kell vizsgálni, hogy a kölcsön igénylésekor a visszafizetés képessége és szándéka is fennállt-e. Ha igen (mind a kettő), akkor eleve nem is valósult meg csalás.

http://www.kuria-birosag.hu/…je-hatarozat

Ahhoz pedig, hogy megmondjuk, hogy valami elévült-e (bármilyen minősítésű cselekmény esetén), minimum a pontos elkövetési időt és az ügyben végzett első eljárási cselekmény (általában a nyomozás elrendelése) idejét pontosan tudni kellene.

A leírtak alapján mind a bűnszövetség, mind az üzletszerűség megállapítható,tehát a felső határ öt év. Gondolom, hogy a törlesztés végén jött a gyanúsítás, tehát ebből következtetni lehet, hogy nem évült el.

Annak idején az ezerszer elátkozott VIII. kerületben a Pogány József utcában, majd a Tolnai utcában is sok-sok ügyvéddel volt dolgom.

Tudod mit mondtak? :

.. " Vadsuhanckám, hogy neked hazudnak, de még nekem is. Hogyan segítsek így rajtuk ? "