Online jogi tanácsadás

Tisztelt Fórumozók!

Családtagomat 2016.május 5-én 2 év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték (2010-ben elkövetett gazdasági bűncselekmény miatt, ő tudott az elkövetésről, így társtettesként ítélték el) 5 év próbaidőre felfüggesztve, mellékbüntetések nélkül. A cselekmény előtt és után is egyébként tisztességesen dolgozott, de államigazgatásban dolgozó lévén, az ítéletet követően elveszítette a munkáját.
Minden végzettsége pénzügyi, így bejegyzéses erkölcsivel képtelen normális munkát találni.

Megköszönném, ha valaki tanácsot adna, hogy mely időpontban (dátum szerint) fordulhatnánk a hátrányos jogkövetkezmények mentesítése érdekében az ítéletet meghozó bírósághoz?

Tisztelt Fórumozók!

Családtagomat 2016.május 5-én 2 év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték (2010-ben elkövetett gazdasági bűncselekmény miatt, ő tudott az elkövetésről, így társtettesként ítélték el) 5 év próbaidőre felfüggesztve, mellékbüntetések nélkül. A cselekmény előtt és után is egyébként tisztességesen dolgozott, de államigazgatásban dolgozó lévén, az ítéletet követően elveszítette a munkáját.
Minden végzettsége pénzügyi, így bejegyzéses erkölcsivel képtelen normális munkát találni.

Megköszönném, ha valaki tanácsot adna, hogy mely időpontban (dátum szerint) fordulhatnánk a hátrányos jogkövetkezmények mentesítése érdekében az ítéletet meghozó bírósághoz?

Nem, nem fogja a végrehajtó ezt megtenni. Marad az íróasztalnál, igaz.

A legtöbb végrehajtó, érthetően, nem nagyon pepecsel az ingó foglalással (kivéve autó, ami elég nagy érték, és nyilvántartott is, esetleg, ha van valami nagy értékű vagyontárgy), az átlagos ingóságok lefoglalásából nem nagyon térül meg semmi. Okostelefon? No és? Anyu vette 0 forintos akcióban, oszt fizeti a gyereknek a számláját. De ha lenne pár személyes tárgya (Xbox, hifi, Pc, zepterpaplan), akkor azzal mire menne? Árverezni kb értelmetlen százforintokért minek szenvedjen vele?

Megpróbálkozhatsz vele a végrehajtónál, de nemigen fog örülni neked...

Vagyontalan az illető, ez áll a végrehajtó értesítésében. Az egyik szülő címére van bejelentve. Bár utoljára, mikor láttam okostelefon volt nála. És itt megáll a tudásom. Mert az egyik ügyvéd azt mondta, a végrehajtó akár rendőrt is hívathat és feltörheti a lakást értéktárgyak lefoglalása céljából. Tehát itt lakás nincs, viszont bármikor lefoglalhatónak kellene lennie az okostelefonnak. Nem tartom túlzásnak.

eranthys,

sajnos a végrehajtás az ilyen. Ha nincs végrehajtható jövedelme, nehéz pénzt szerezni belőle.
Esetleg felkeresheted a végrehajtót, hogy másra is terjessze ki a végrehajtást, hátha van más vagyona : ingatlan, autó, ingóság. Ha a lakását nem is árverezik el párszázezer forintért, az árverés kilátásba helyezése is elég lehet ahhoz, hogy hirtelen előteremtse az összeget.

106 000 Ft megtérült 2 év alatt, 4 részletben. Teljesen kiszámíthatatlan. Tudomásom van róla, hogy elbocsátották más munkahelyről lopásért. Ha épp dolgozik, tud levonni a béréből a végrehajtó. Az összeg olyan, hogy nem túl kevés, de nem milliók. Nem hiszem, hogy belevágok perbe a biztosító ellen. Mi van, ha valamilyen csűr-csavarral nyer és fizethetem a perköltséget ráadásként. Hervasztó, hogy ez így mehet.

Nem írtad mekkora összeget térült meg a végrehajtási eljárásban , de tartok attól, hogy nem érné meg egy per megindítása a biztosító ellen a maradék összegre. És azt is feltételezem, hogy a bank ellen indított per sem vezetne eredményre, ha a szerződés - Te véleményed szerint sem - nem jött létre. Ráadásul a kártérítéssel kapcsolatban ítélet született, amelyben a bankot nem marasztalták el és a bank felelősségének megállapítását Te sem kérted.

Igen, ez így van, gondoltam már erre. Lehetne valami rugalmasabb megoldás. Megtérítik a maradék összeget és átvállalják a visszamaradó rész behajtásának intézését, maguknak. Persze ez utópia, attól tartok.

Viszont ha a biztosító megtérítené a kárt akkor az eddig a végrehajtás során részedre megtérített összeget vissza kellene fizetned a biztosítónak. Kétszeres kártérítés nem illet meg.

Többen írtak, tehát mindenkinek köszönöm.

Köszönöm egyébként a válaszaid! Persze, hogy eszembe jutott nekem is, hogy a biztosítón kérjem számon. Megtúrtam egy kicsit a jogot és azt találtam, hogy csak ha alkalmazott-munkáltató viszony áll fenn, akkor lehet számonkérni a munkáltatón esetleg amit a beosztott tesz. Bűncselekményt. Itt a gond a szerződéses munkaviszonnyal van, mert ez nem ugyanaz, sajnos. Voltam vagy két ügyvédnél, nem voltak lelkesek a biztosító elleni per ügyében.

Ilyen esetben én eleve a biztosító ellen fordulnék.

Annyi jutott még az eszembe, hogy amikor a feljelentést tettem az üzletkötő ellen a rendőrségen, megmondtam a nevét, adtam róla egy rövid személyleírást. Ezek után egy olyan egy perces szöszmötölés után a számítógépen felém fordították a monitort mutattak egy képet egy személyről, hogy ő-e az? És igen, ő volt az. Nem vagyok jártas benne, hogyan megy ez, de ezek szerint nyilvántartásban volt a rendőrségen. Így viszont felvetődik a biztosító felelőssége abban, hogy kiket szerződtet.

"UNION-Szinkron Életbiztosítási ajánlat" szerepel az első lap fejlécén. Az utolsó lapon az aláírásom a "Biztosított aláírása" felett szerepel. Az ő neve viszont a "Tanácsadó aláírása" felett szerepel. Van az utolsó lapon egy harmadik aláírási hely is "A szerződő aláírása" felirattal, itt is velem íratta alá. Sajnos én csak azt figyeltem, ő aláírja-e. Nem tudom kinek van a "A szerződő aláírása" hely kijelölve, talán egy erre illetékes a biztosítótól. Így aztán szerintem nincs élő szerződés. Illetve nem volt. Na de hát mi a garancia arra, hogy egy nyilvánvalóan egy biztosítónak dolgozó személy nem ver át? Hát nem az utcán szólított le. Valami felelősséget már csak kellene vállalni a biztosítónak. Nem pedig angolosan eltűnni, mintha ott sem lett volna.

A szerződést megkötöttétek vagy sem? Milyen papírokat írtatok alá?

Az üzletkötővel először a biztosító épületében találkoztam, ahol ajánlott egy lehetőséget, ahol ezt az összeget le lehet kötni tűrhető hozammal. Másodjára a biztosítón kívül találkoztunk, ahol részletesebben ismertette a feltételeket. Ezután találkoztunk harmadjára, mivel előtte felhívtam, hogy meg szeretném kötni a szerződést. Ismét az biztosító épületén kívül találkoztunk, de már hozta magával a papírokat, amiket kitöltöttem, aláírtam, aláírta ő is és az átvett összeg is rávezette. Valamit átvette tőlem a pénzt. Ezek után semmit nem továbbított a biztosító felé, azok semmiről nem tudtak. Nekem akkor tűnt fel a csalás, mikor eltelt egy hónap és a biztosító online felületén nem jelent meg a biztosításom. Átvert, igen, de hát ki a fene gondolja, hogy egy hivatalosan a biztosítónak dolgozó ember ellopja a pénzem?

Ha a szerződés a pénz átadásával és az általad valamint a képviselő által történt aláírással hatályba lépett akkor nem értem a történetet mivel akkor már nem Te lettél volna károsult hanem a bank.

Ebből kifolyólag a kérdés az, hogy mit állapított meg a bíróság, hogy a szerződés érvényesen létrejött-e?

A biztosítás megkötése pillanatában adtam oda a pénzt. A biztosító hivatalos nyomtatványán szerepel az összeg, az ő és az én aláírásom. Ezt nem lehet letagadni, nem is tagadta, beismerte. A biztosító is is fegyelmit indított és elbocsájtották belső vizsgálat után. Tehát a bűncselekményt minden fél elismerte.

Ha bepereled a biztosítót, viszont ennek nem sok esélye van szerintem, hogy Őket kártérítés megfizetésére kötelezzék, főleg akkor nem, ha a pénz átadása akkor történt mikor a biztosítás megkötése még nem történt meg a bank nem tudott az üzletről. Mert egyébként erről nem írtál.

Tisztelt Fórum Tagok! A következő ügyben szeretnék tanácsot kérni: Az Union Biztosító szerződéses üzletkötője 2016-ban életbiztosítási ajánlatot tett nekem, ami kedvezőnek tűnt és elfogadtam. Az ezek után neki átadott 300 000 Ft-ot ellopta, a biztosítónak nem adta tovább. Az illetőt 2017-ben elítélte a bíróság (beismerő vallomást tett) és kötelezte a 300 000 Ft visszafizetésére. Végrehajtó segítségével a behajtás nagyon akadozva folyik, kétséges számomra, hogy véget fog-e érni sikerrel. Ugyanakkor, ami számomra elég megdöbbentő, hogy az Union Biztosító teljes mértékben elzárkózik az ügytől és mindenfajta segítségnyújtástól, mondván, hogy az ítéletben csak az üzletkötőjüket ítélték el és nem a biztosítót. A biztosító bécsi székhelyére is írtam, elzárkóznak. Azt szeretném kérdezni, létezik rá mód, hogy a biztosító legalább a kártérítés egy részét átvállalja? köszönöm

Köszönöm a választ! Nem a gyerekben nem bízom, hanem a másik szülőben, aki bizony hajlamos, hogy minden módszert bevessen a céljai érdekében. Ha tudnád, hogy miken mentem keresztül a válás és vagyonmegosztás során, egy percig sem csodálkoznál.

Valószínűleg nem lesz a dologból semmi, mert nem fog belemenni a másik ajándékozó ebbe a korlátozásba, éppen a hátsó szándéka miatt. Engem csak az érdekelt, hogy egyáltalán előállhatok egy ilyen javaslattal, mert ez végül is a gyereket is védi, mert hiába lelki és egyéb ráhatás, nélkülem nem is tehetne semmit.

Valóban a közös eladás lenne a legcélszerűbb, de jelenleg ez az ajándékozási javaslat van a napirenden a másik fél részéről.

Még egyszer köszönöm a választ!

üdv! Bjoee

Ja, értem.

Ha peren kívüli megoldás, akkor abban a megállapodásban bármit is lehet szabályozni. Ha a másik fél belemegy valami megterhelésbe, akkor lehet. Ha nem, nincs megállapodás. Ha a másik fél nem megy bele, és az neked nem tetszik, megintcsak nincs megállapodás.

Olyanban kell megegyezni, ami mindenkinek elfogadható.

Bár ez első látásra egy totális marhaságnak tűnik. Minek szívatnátok a gyereket egy terhelt ingatlannal? Miért nem adjátok el? Ha ajándékoztok, bízzatok a gyerekben. Ha mégis "kicselezi" az egyik szülőt, akkor ott nem kerek valami más. Szóval fura ez a dolog.

Ha nem bízol a gyerekben, inkább ne adj neki semmit.

Peren kívüli megoldás lenne, hogy mindkét fél a saját tulajdonrészét egy közös gyerekre ajándékozza. A gyerek már nagykorú. Biztosítékként kérdeztem, hogy lehet-e elidegenítési tilalmat az ajándékozási szerződésben kikötni, hogy mindkét fél nyugodt lehessen, hogy a másik fél nem kijátszani akarja, vagy ha igen, akkor sem tudja?
Tudniillik van ilyen aggodalmam és nem is alaptalan.

üdv BJoee

BJoee,

Ezt nem igazán értem.
Az ingatlannak van köze a perhez? Akkor eleve perfeljegyzést kell kérni rá, és akkor senki nem csinálhat vele semmit, vagy ha mégis, azt is csak a pertől függő hatállyal.

Oda-vissza ajándékozni? Meg nyomás hatása? Ennél kicsit részletesebben kellene körülírni, hogy ki mit miért akarna.

Megjegyzem, ha az a gyermek kiskorú, akkor egészen biztosan nem fogja nagykorúságáig senkinek sem ajándékozni, mert a gyámhivatal ahhoz nem fog hozzájárulni.