Követeléskezelés

http://www.fonixfaktor.hu/?… 1. sz. mellékletben található a díjjegyzék

Figyu, akkor mondj ellent azzal, hogy a követelést részben vitatod. Az fmh a nem vitatott követelésrészek vonatkozásában jogerős lesz, a vitatott követelésrészek vonatkozásában pedig perré alakul. Aztán lesz, ami lesz. A követelés jogosultja nem köteles peren kívül referálni neked, mi miért annyi.

Én olyasmire gondolnék, mint a 35/2015. (XI. 10.) IM rendelet
a bírósági végrehajtói díjszabásról.

“7. § (1) Ha a végrehajtás pénzfizetésre irányul, a munkadíj a végrehajtható okiratban feltüntetett főkövetelést, járulékot és költséget magában foglaló együttes összeghez (a továbbiakban: végrehajtási ügyérték) igazodik. Végrehajtási ügyértékként a végrehajtható okirat végrehajtóhoz történő érkezésének napján fennálló forintban meghatározott összeget kell figyelembe venni, a főköveteléshez társuló járulékok időközbeni változásától függetlenül.”
8. § (1) * A végrehajtási ügyértékhez igazodó munkadíj összege 100 000 forintot meg nem haladó ügyérték esetén 9 000 Forint.
stb...

Nem terhelem a fórumot a többi bemásolásával, de végrehajtás esetén is meg vannak határozva az összegek, melyek egy része a főköveteléshez igazodik, míg más előre meghatározott díj.

Nem látok fiktív hasamra ütöttem 570% lesz összeget. :) Olyat meg végképp nem, amihez nem tartozik valamilyen cselekmény melynek árai szabályozottak.

Az én esetemben van egy 54750 forintos “költségkezelés”, melyhez nincs semmilyen magyarázat kérés esetén sem, csak úgy lett. A 46750 forint feletti 8000 forintot tudom beazonosítani, ami a közjegyzői díj. Azonban ezt sem a Főnix Faktor írta meg, hanem én találtam ki. :-) (mondjuk nem volt nehéz).

Ha perre viszem az ügyet, kötelesek legalább azt elmondani hogyan és mi alapján számolták ki ezt az összeget? Kérhetek erről a díjról számlát?

Maga az összeg olyan mint a méh csípés, fáj de kárt nem okoz. Viszont egyre kíváncsibb vagyok miből és hogyan számolták.

„Eddig úgy olvastam, hogy az “extra” költségek mindig a tőketartozás összegéből számolódnak. ”

Rosszul. Mert nagyon nem, ezért értelmetlen itt a btk emlegetése.

Inkább keresd meg :

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Kedves gerbera317!

Köszönöm! :) Eddig úgy olvastam, hogy az “extra” költségek mindig a tőketartozás összegéből számolódnak. A kamat és minden egyéb költség. Ez pedig jelen esetben úgy nézne ki, hogy a kamat évi 30% a “költségtartozás” pedig évi 570% :-D. Ez olyan Btk.381. :)
Amennyiben bíróságra kerül az ügy, ott meg kell indokolnia a Főnix Faktor-nak, hogy mégis mi alapján számolt ilyen aránytalan költséget? Illetve nincs ez sehol szabályozva az IM által, mint az ügyvédi költség? (Pld. 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről)”
Szabályozás nélkül ezzel a lendülettel lehetne 10 milliárd is a “költségtartozás”

Off:
“Mai nyelvhasználatunkban valóban mindhárom forma létezik.
Hagyományosan a -nak, -nek ragos részeshatározós szerkezetet javaslolja a nyelvművelés, és ezt tartalmazzák szótáraink is: tartozom Gézának, tartozásom Gézának.
A hivatalos nyelvben igen gyakori a felé, ritkább a szemben névutóval alkotott kifejezés. A nyelvművelés és normatív szótáraink ezeket nem ajánlják.
Ezek alapján az első változatot részesíthetjük előnyben.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.”

Szval majd igyekszem nem “felézni”, de bocsánatos bűn. :)

Igen. Egy pöcs 1800 forintos parkolási pótdíjnál is nagyjából ennyi szokott lenni a követelés. Végrehajtásban pedig már 60 ezer Ft fölött szokott lenni.
Egyébként nem a Főnix Faktor két ennyit, hanem a követelés jogosultja, aki a te esetedben a Főnix Faktor.

Kedves gerbera317!

Ezek szerint szerződés kezelés jogcímen bármekkora összeget követelhet a Főnix Faktoring?

Ennek erős bukta-szaga van. Naiv ötlet az ellentmondás. És hogy valami használhatót is kapj: tartozni nem 'felé', hanem '-nak, -nek'. Gyúrj inkább arra, hogy ezt ne hibázd el többet. ;-)

Sziasztok!

Elsősorban lehet egyből ügyvédet keresnék, ha a lenti fizetési meghagyással kapcsolatos problémában lát fantáziát és megnyerhető az ügy ha bíróságra kerül. Tudom, hogy én is több ponton hibáztam, de aránytalanul már-már uzsora szerűnek tűnik a Főnix Faktoring Zrt követelése.
Elnézést a hosszú részletezésért, de próbálom ügy leírni, hogy ha egy ügyvéd lát benne fantáziát akkor képet kapjon róla.

2010.01.21.-én szerződést kötöttem az OTP Bank Nyrt-vel széf szolgáltatásra. Azonban ennek feltétele volt, hogy számlacsomagot nyitok náluk, egyfajta árukapcsolás. Minden rendben is ment, egészen egy krónikus betegségig és a válásomig.
Az ügy szempontjából kevésbé releváns, hogy ezt a széf szolgáltatást rendes felmondással felmondtam náluk, de a folyószámla szerződést meghagytam. Soha semmilyen formában kölcsönt nem vettem fel az OTP-től és folyószámla hitelem és hitelkeretem sem volt. A válás költözéssel is járt és itt óriásit hibáztam, mert nem tájékoztattam a cím változásról az OTP-t.
Az alap számlacsomag megmaradt, amit fizettem is 2014.12 hónapig rendszeresen. Sajnos itt ismét magánjellegű problémák történtek és elmulasztottam a fizetést. Fontos, hogy a válást követően szükségem volt állandó lakcímre, így a testvérem párjához jelentkeztem be. Ez az a cím, amiről az OTP-t nem tájékoztattam.
2017.01.23.-án kaptam egy levelet az új állandó lakcímemre az EOS KSI Kft.-től, mely szerint az OTP Faktoring felé 9599 Forint tőkével és 3936 forint kamattal tartozom. Felvettem velük E-mailben a kapcsolatot, hogy tájékoztassanak, miként jött ki ez a tartozás. Ezt részletesen meg is tették és kiderült 30%-os kamattal számolnak. Kértem tőlük a kamat elengedését, de erre válasz nem érkezett.
2019.04.16.-án az OTP Faktoringtól kaptam levelet, mely szerint 9599 Forint tartozást és 10407 Forint kamatot engedményeztek a Főnix Faktor Zrt-re. Ezt követően 2020.02.24.-én már fizetési meghagyás érkezett egy tatai közjegyzőtől.

Részletei:

Követelésrész kód: FKA/100
Követelés alapjául szolgáló jogviszony: 735- folyószámla szerződés
Érvényesített jog: kölcsönösszeg
A követelés beazonosításához szükséges adatok: XXX számú OTP szerződés tőke
Jogviszony létrejötte: 2019.04.01, követelés lejárata: 2019.04.16, Összeg: 9599

Követelésrész kód: FKA/101
Követelés alapjául szolgáló jogviszony: 735- folyószámla szerződés
Érvényesített jog: kölcsönösszeg
A követelés beazonosításához szükséges adatok: XXX számú OTP szerződés kamat
Jogviszony létrejötte: 2019.04.01, követelés lejárata: 2019.04.16, Összeg: 10407

Követelésrész kód: FKA/102
Követelés alapjául szolgáló jogviszony: 735- folyószámla szerződés
Érvényesített jog: kölcsönösszeg
A követelés beazonosításához szükséges adatok: XXX számú OTP szerződés költség
Jogviszony létrejötte: 2019.04.01, követelés lejárata: 2019.04.16, Összeg: 46750

Követelésrész kód: FMT/100
Kamatláb: 30%, 2019.04.17.-tól
Kamatperiódus: 1 év, Kamattípus jogcím: 4 - késedelmes szerződéses

Erre reagálva írtam a Főnix Faktornak, az OTP Bank Nyrt-nek, hogy próbáljak egyességre jutni, mivel ezt a 46750 Forintot rendkívül soknak tartom. A FŐnix Faktor Zrt válaszolt, melyben közölték röviden hogy tudtam a tartozásról mert átvettem a levelet és eszükben sem jut abból engedni. A következő levelemben még megpróbáltam egy alkut kötni a tőke tartozásra, kamatra és a közjegyzői díjra.
Ezt lehet nem kellett volna mert a következő ügyvezetői levelükben már 9599 forint tőke, 12916 a kamat és 54750 Forint a költség tartozás. Sajnos már arra sem kaptam választ, hogy a 46750 Forint költség miből adódik, pedig kérdeztem. Helyette megugrott az összeg.

A történethez hozzá tartozik, hogy az állandó lakcímemem a testvérem veszi át a leveleimet, sajnos Ő elég súlyos beteg és gyakran elfelejt szólni, hogy jött levelem, valójában a közjegyzői levél is elég nagy mázli, hogy eljutott hozzám. Így előfordulhat, hogy a Főnix Faktor küldözgetett leveleket, melyben 2019.04.16 - 2020.02.24 között eltelt időben tájékoztattak vagy írtak valamit, de az hozzám nem jutott el, én azt nem vettem át. Persze ez nem az Ő hibájuk.

A kérdésem az lenne, hogy jogosan követelhet szerződés költség összegen először 46750 Forintot, majd 54750 Forintot a Főnix Faktor Zrt tőlem, úgy hogy 20006 Forintot engedményezett az OTP Faktoring Zrt?

A tervem az lenne, hogy a fizetési meghagyásban szereplő 9599 Forintot befizetem (én is hibáztam elismerem). A kamatnál már nem tudom mi a helyes, mert a fizetési meghagyásban 10407 forint kamat van, de a Főnix Faktor levelében meg 12916 Forint. Befizetném ezt az összeget is nekik. Feltételezem ha nem ezt fizetem beadnak még egy fizetési meghagyást, hogy követeljék a 2509 Forint kamat különbözetet és erre is rájön 8000 Forint közjegyzői költség, valamint előre nem látható szerződés kezelési költség (számításaim szerint már 62750 Forint a közjegyzői díj miatt).
A fizetési meghagyásra írásos válaszomban viszont a 46750 forintos tartozást már nem ismerném el és erre a követelésre vonatkozóan ellentmondással élnék.

Légy szíves ha van itt behajtásban jártas jogász, adjon tanácsot, hogy mit érdemes tenni ilyen esetben? Éljek ellentmondással a "szerződés kezelés összegére" (ami szerintem enyhén szólva is méltánytalan és rendkívül magas) és jó eséllyel megnyerem a pert mert ilyen szerződés kezelési díjak nem relevánsak, vagy fizessem be az egészet és tudjam be tanulópénznek?
Amit még találtam az OTP Nyrt.-nél egy hírdetményben (de még1x nem sikerülne megtalálnom :( ), hogy ők havi 852 Forintot számolnak fel ha tartozást kell kezelniük, lehet az évek során ez az az összeg, de nem igazán értem, hogy ha az OTP felmondta a szerződést, majd engedményezte az OTP Faktoringra, majd ők a Főnix Faktorra, hogyan kalkulálhat és mi szerint a Főnix Faktor szerződés kezelési díjat és miért nem mondják meg mi ez?

Előre is köszönöm a segítséget.

A villanyórát visszterhes vagyonátruházás után mind a vevőnek mind az eladónak kötelessége a törvény szerint bejelentenie (ma már praktikusan együtt, egy nyomtatványon megy).

Mindketten mulasztottatok, de az óra megszüntetését csak az kezdeményezheti, akinek köze van hozzá. Neked ugye nincs.

A szolgáltató a szerződőtől, vagy annak jogutódjaitól követelheti ha tartozás van a mérőórához kapcsolódóan. De ha ez a jogutód bizonyítani tudja, hogy nem őt terheli ez a kiadás - mert már eladta az ingatlant - akkor azt ő követelheti a tényleges fogyasztótól fizetési meghagyással, végső soron perben.

Eseted egy kicsit kacifántosabb, mert itt nem fogyasztási tartozás van. A készenléti díj nem terhelhetne, mert nem fogyasztottál, és az eladó is elmulasztotta a tulajdonosváltozás bejelentését.

Patthelyzetnek tűnik, mert ha az eladód nem fizeti ki a díjat és veszi a nevére az órát, akkor te nem fogod tudni megszüntetni. Ha meg a nevedre veszed, akkor ki kell fizetned.

A legjobb az lenne, ha még felkutathatók, hogy megkeresed az eladót és megegyeztek. Mindketten sárosak vagytok, meg kellene valahogy osztani ezt a tartozást, és elintézni minden papírmunkát az órával kapcsolatban.

Egyébként szerintem legfeljebb 5 évre visszamenőleg kellene fizetnie valakinek, az az előtti tartozások elévültek már minden bizonnyal.

Tisztelt Fórumozók!

1996-ban vásároltam egy házat örökösöktől.A villanyóra az elhunyt nevén van azóta is.Sem az örökösök sem én nem kezdeményeztük az átírást.Nekem nem volt rá szükségem,mert nem laktam ott.Az E-on kikötötte az áramot,jelenleg sincs áram alatt.
Most szeretném lebontani a házat,leszereltetni az órát,véglegesen megszüntetni mindent.
Voltam az E-onnál,ahol arról tájékoztattak,hogy át kell íratni a nevemre az órát,mert addig nem tudják leszerelni,viszont ezt nem szeretném,mert továbbra sincs szükségem az áramra, felszámolnám mindennel együtt.

Kérdésem,hogy köteles vagyok-e átíratni emiatt vagy van más út is?

Valamint az ügyintéző szerint az E-on 1996-ig visszamenően kérné tőlem a készenléti díjat,mert az óra az ott van,akkor is ha nincs áram alatt.{Az oszlopról le van vágva}és én vagyok a ház tulaja,bár az óra nincs a nevemen.

Ez jogos lenne?És kit terhelne,az örököst vagy engem?

Köszönöm a válaszokat

DetZsu,

csatlakozva gerbera megjegyzéséhez, önmagában a

„Akkor teljesen szabályszerű, kétoldalú átadás-átvétel lett aláírva - édesanyám és a bérlő részéről”

mondat vagy pontatlan, vagy tényleg gond van : ez ugyanis pont így kevés, a szolgáltatónak is szerepelnie kell(ett volna?) benne. Ha a szolgáltatónál nem ment át a szerződő megváltozása, akkor problémás is lehet még ez a dolog.

De ez könnyen kideríthető : bemész a szolgáltató bármelyik ügyfélszolgálatára, az irataiddal, az édesanyád halotti anyakönyvi kivonatával, és esetleg a hagyatéki végzéssel. Gyorsan ki fog derülni mikor kinek a nevén volt az óra a szolgáltatónál.

Én látok itt olyan mondatot is, ami alapján nem olyan egyértelmű, hogy a bérlő szerződött ügyfele lett volna az áramszolgáltatónak. Ilyen homályos tényállás mellett pedig nem könnyű értelmes tanácsot adni. Legfeljebb azt, hogy ügyvédet kell felfogadni.

DetZsu,

Azt kellene körbejárni, kinek a nevén meddig volt pontosan a mérőóra. Olyan nincs, hogy ő egyoldalúan bejelenti, hogy már nem az övén. Vagy megszünteti a szerződést, és akkor kikapcsolják az áramot, vagy átveszi valaki a mérőórát, és köt egy új szerződést.

Ha már az Intrumnál tart az ügy, akkor jó lenne az összes irattal felkeresni egy ügyvédet, és megmutatni neki. Ha látja, hátha érteni fogja, és tud jó tanácsot adni.

A fizetési meghagyásra meg ellent kell mondani, különben jogerőssé válik, és behajtják rajtatok. Főleg, ha azt gondolod, hogy tudsz bizonyítani. Amíg nem a Te neveden van a mérőóra, addig az nem a te tartozásod. Akkor per lesz. Esetleg elküldheted az Intrumnak is az álláspontodat, hátha rájönnek, hogy nem érdemes perelni. Már ha ez a helyzet, mert valami nem stimmel a dologgal az biztos, olyan nincs, hogy csak úgy ő lejelenti a óraállást, és akkor onnantól nem ő a szerződő.

Alapvetően, ha örököltök, akkor jogutódjai vagytok az ehunytnak, úgyhogy ha az ő nevén lett volna a mérőóra, akkor vita nélkül jogos lenne a követelés, amit ti utólag, ha tudtok bizonyítani, polgári perben követelhetitek a tényleges fogyasztón. De ebben az esetben, ha nem is az elhunyt nevén volt a mérőóra, akkor ez nem áll fent.

Bandika81,

Hát ha pihent - vagyis nyugodott az elévülés -, az nem jó. De gondolom nem erre céloztál. De ha a régi Ptk alá tartozik, akkor több minden is megszakíthatta, arról nem is beszélve, hogy a tartozás lejáratától indul az elévülés, nem a kölcsönadástól.

Mindenesetre, ha hivatkozol rá, az elévülés megszakadását a másik félnek kell bizonyítania.

Tisztelt Fórumozók!

A Bíróság felhívására ellenkérelmet szeretnék benyújtani, elévülés miatt, amit a megfelelő nyomtatványon kell megtenni.
Többször átolvastam és sajnos nem tudom eldönteni,hogy hová, mely pontba kell beírni a nyomtatványon,hogy elévülés miatt nyújtom be az ellenkérelmet.
Köszönöm,ha valaki segíteni tud!

Köszönöm.
Hát amiről szó van az bőven több időt pihent, úgyhogy ennyi. :)

Annyi. Szakadozásmentesen.

5 év?

Ugyanannyi, mint a jogi személy által adott kölcsönnek.

Köszönöm,no és mennyi?

Van.

Üdv!
Magánemberek közt nyújtott kölcsönnek van e elévülési ideje?

(Úgy értem, a több engedményes nem az ő problémája. A tartozás nagyon is az övé.)

Ez valójában nem az adós problémája, legfeljebb az engedményeseké.