elbirtoklás

Ha eltelt az elbirtoklás ideje de nincs kitől elbirtokolni akkor hogy vigyük bíróságra.

Miért nincs kitől? Ha elhunyt, kezdeményezni kell a (pót)hagyatéki eljárás lefolytatását.

Nincs feljegyezve a tulajdonosnál senki így ismeretlen a felperes.Elutasított a bíróság.

Látni kellene az iratokat. Sőt, valószínűleg a földhivatalban sem ártana kutakodni egy kicsit.

Azért az már vagy száz éve szinte kizárt, hogy egy földrészletnek ne legyen a telekkönyvben bejegyzett tulajdonosa. Az megesik, hogy a bejegyzett tulajdonos nem él, az is, hogy ismeretlen helyen tartózkodik. De hogy senki ne lenne bejegyezve...

Üdv. Mindenkinek!

2008.06. hóban írtam a fórumba egy elbirtoklással kapcsolatban (2008.06.17-kb. 17 oldallal vissza). Hosszantartó állapotról volt szó benne...
Nos, a per jogerősen lezárult (2szer 2. fokon). Lényeg: 1. A jogelőd saját kénti birtoklása nem volt bizonyítható...2. Bár a szomszéd részéről a 15 év letelt, de részünkről a 15 év meg lett szakítva (jelzálog). Az elbirtoklás nem állt meg. (Az adás- vétel sem, amire a szomszéd hivatkozott...)
A területet visszakaptuk, most épül a kerítés, és remélem, hogy a szomszédi viszony emberi tud maradni?!...
Tanulság: Az elbirtoklást mindig mindkét oldalról jól vizsgáljátok meg, mert nem elég az elbirtokláshoz a saját 10 vagy 15 év! (Ptk. 124.§). Ja és a megegyezés se rosszmegoldás.!.!.
(4 évig tartott a per)

Köszönöm a válaszokat.A tulajdoni lapon úgy szerepel,hogy ismeretlen tulajdonos.Írjatok email címeket és ha érdekel titeket elküldöm a papírokat ami van vagy faxot.Levezették ,hogy kinek kellett volna telekkönyvezni de nem tette meg a váci földhivatal.Most meg már azt mondják nem befejezhető az ügy forduljak bírósághoz.De ügyvédre nincs sok pénzem-vagy nem is foglalkoznak az ügyel mer sokat kell utána járni vagy azt mondják,hogy első bírósági per után 60.ezer Ft a többit majd utána megbeszéljük.Ha egy összeget mondana más lenne látnám a végét.Szerintem a váci földhivatal a felelős neki kéne hiánypótlást csinálni,de sajnos semmire nem hajlandók.

Az én e-mail címem ott van lent.

mindenkitiltakozzon@alkotmanybirosaghataskorenekcsorbitasaellen.hu

:O)

Tisztelt Fórumozók!
Ingatlan elbirtoklásával kapcsolatos kérdésem van.
A tulajdoni lap szerint
Tulajdonos 1963-2000 Magyar Állam, jogcím: földrendezés
Kezelő 1979-2000 Helyi önkormányzat, jogcím: kezelésbe adás
Tulajdonos 2000- Helyi önkormányzat, jogcím: jogutódlás

Birtokos 1990 óta van birtokban, a terület egy bekerített, nagyobb telek része, folyamatosan használt. Kezelő ill. azóta tulajdonos most jelezte (váratlanul), hogy igényt tartana a területre, az elmúlt 20 évben nem volt ilyen igénye, mert az eredeti tevékenység, amire a területet kezelőként kapta 1989-ben megszűnt és utána jogaival semmilyen módon nem élt.

Kérdésem: megtörtént-e az elbirtoklás, vagy a jogutódláson alapuló tulajdonos változás azt megakasztotta?

A tulajdonosváltozás megszakította az elbirtoklást.

Az elbirtoklást csak az ingatlannal való rendelkezés szakítja meg. Jó lenne tudni, hogy mit is jelentett ebben a konkrét esetben a jogutódlás?

De mindentől függetlenül igaz, a tulajdonosváltozás megszakította az elbirtoklást. :)

Annak nincs jelentősége, hogy a volt kezelő, "új" tulajdonos sose próbált birtokba lépni?
Feltételezem egyébként, (de egyenlőre nem találom nyomát), hogy ebben az időszakban minden önkormányzati kezelésű állami ingatlant jogszabály alapján kapták tulajdonba az önkormányzatok.

Akkor is igaz.

Kedves Nadír! Csak a jelen esettel összefüggő részét emeltem ki a jogszabálynak, természetesen az Általad említett módon is megszakítható az ellentmondás, de ebben az esetben ilyesmiről nem volt szó. Bocsánat, ha félreérthető voltam.

Igen, az elbirtoklást akár egy végrendelet is megszakíthatja, pl. úgy is, hogy később visszavonják azt. Tehát nem feltétel a tulajdonosváltozás, elég a rendelkezés. A kezelésbe adás is megszakította.

Szerintem a tulajdonosváltozás nem szakította meg az elbirtoklási időt, mivel az addigra már eltelt. Más kérdés, hogy az elbirtokló - mivel igényét nem érvényesítette - nem hivatkozhat az elbirtoklásra az ingatlan-nyilvántartásban bízva szerző új tulajdonossal szemben. A lényeg tehát ugyanaz, de hadd jogászkodjak egy kicsit.

Tisztelt Fórumozók!

Elbirtoklási perben nem egyértelmű BDT2001. 412 alkalmazása.
BDT2001. 418
"A tulajdonjog elbirtoklással való megszerzése nem állapítható meg, ha a sajátjakénti, zavartalan használat során bekövetkezett, helyrajzi szám és térmérték megváltozását eredményező telekalakítás idején a használó elbirtoklásra nem hivatkozott, majd attól kezdődően a perindításig újabb 10 év még nem telt el."

Esetemben 1991-ben alakult 0000 számú ingatlan átszállással került az ÖK tulajdonába. 1995-ben az ingatlan felosztásra (telekmegosztás) került , 0000/1-70 ingatlanok jöttek létre. Az általam elbirtokolni kívánt ingatlanrész mindvégig ÖK-i tulajdonban maradt, ezért az intézkedés pusztán adminisztratívnak tűnik, nem értem miért tartozik a rendelkezési jog gyakorlásának körébe, ha egyáltalán oda tartozik.
Köszönöm a választ

Nem egyértelmű? Szerintem az.

Tisztelt Kovács Úr!

Engedje meg nekem nem jogász lévén, hogy nekem nem az.

"112. § (1) A tulajdonost megilleti az a jog, hogy a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje, a dolgot biztosítékul adja vagy más módon megterhelje, továbbá hogy tulajdonjogát másra átruházza vagy azzal felhagyjon.
(2) Az ingatlan tulajdonjogával felhagyni nem lehet.
A rendelkezési jog tartalma:

1. A birtok és a használat (hasznok szedése) átengedése (például: haszonélvezet, haszonkölcsön, haszonbérlet).
2. A biztosítékul adás, megterhelés (például: zálogszerződés, jelzálogjog).
3. A tulajdonjog átengedése (például: adásvételi-, ajándékozási-, tartási-, vagy öröklési szerződés).
4. Az ingó dolog tulajdonjogával felhagyás"

Válaszából nem derül ki, hogy melyik oldal egyértelmű.
Ez nem példálózó felsorolás, hanem megnevezi a rendelkezési jog eseteit tételesen.
Ingatlan tulajdonjoggal felhagyni nem lehet. Tulajdonjog átruházás, átengedés ebben az esetben nincs.

Ugyanakkor számomra még az is kérdés, hogy mi a dolog egyáltalán ingatlan esetében.A helyrajzszámmal rendelkező ingatlan, vagy az a területrész, amit elbirtokolni kívánok.

Elnézést, lehet, hogy naivnak tart, de nekem ez most súlyos százezrekbe kerülő kérdés, ügyvédem pedig nem tud -Önnel szemben-határozottan állástfoglalni.(És még egyetlen egy ügyvéd sem tette, akihez fordultam.)
Ügyvédi válaszok: "Az a bírótól függ." "Kérdés, hogy látja a bíró az egész esetet."

Ha a tulajdonos az addig egy telekként minősülő ingatlant több telekre osztatja fel, az bizony egyértelműen rendelkezés. Tulajdonképpen minden olyan cselekmény rendelkezésnek minősül, amely arra utal, hogy a tulajdonos élni kíván a tulajdonosi jogaival. Az a felsorolás pedig mégiscsak példálózó lehet; mert kimaradt belőle egy két dolog. Például a használat módjának a meghatározása - a telekalakítási eljárás kezdeményezése ugyanis az.

Csúnya dolog egy álláspontot úgy másolni be ide, mintha az a Ptk. szövege lenne. Ejnye, ejnye... Tényleg, honnan van az idézet?

Google kereső: ptk. A második találat.(Polgári Törvénykönyv) A link önállóan nem működik, de a Belügyminisztérium honlapjához köthető.
Ptk kommentárnak, bírósági gyakorlatnak tűnik.

http://www.jogtar.mtaki.hu/…rvenyhez.pdf

Ez pedig ugyanazt mondja.

Szerintem a BDT nélkül is egyértelmű lenne, hogy a tulajdonos telekalakításra irányuló magatartása az ingatlan feletti rendelkezés.

KBS: " Tulajdonképpen minden olyan cselekmény rendelkezésnek minősül, amely arra utal, hogy a tulajdonos élni kíván a tulajdonosi jogaival."

Hát ez bizonyosan nem így van, mivel a tulajdonosi jogoknak csak egy része a rendelkezési jog, és az elbirtoklás szempontjából csak és kizárólag a rendelkezési jog számít.

Pl a telekfelosztást, ha így értelmezem: Dolog, az elbirtokolni kívánt terület, amely része a hrsz. 0000-nak, majd a telekfelosztást követően a 0000/1-nek lett része.

Én ezt olyannak tartom, hogy pl tárgy esetében, hogy a kulcsomat a nadrágom farzsebéből az elülső zsebébe teszem.
Jogom van idetenni, odatenni, de ez nem rendelkezés, csak a dolog feletti hatalom gyakorlása, vagyis a tulajdonos birtoklási joga, amely nem rendelkezési jog.

Ez persze csak okoskodás, nem vagyok jogász, de nekem a telekfelosztás rendelkezésként értelmezése továbbra se egyértelmű.

Másfelől: Ha benyújtok egy keresetet elbirtoklásra 1991 június 09-től 2006. június 09 közötti szakadatlan birtoklással, és a tulajdoni lapon szerepel a megosztás 1995-ben, akkor a bíróság miért nem utasítja el a keresetet autmatikusan?