elbirtoklás

Erről beszéltem.
Egyébként a gyakorlat azt az előszerzőst, amely a szerződés valamennyi lényeges elemét tartalmazza, szerződésnek tekinti. (Még akkor is, ha a felük maguk úgy hitték, később egy másik, "végleges" szerződést is kötniük kell.)
Arra továbbra is várom a választ, hogyan lehetne előszerződés egy olyan megállapodás, amelyben a felek nem csak rögzítik valamennyi lényeges feltételt, hanem teljesítenek is: egyik a vételárat, a másik a birtokba adást?
Szerintetek van olyan, hogy a felek előbb teljesítenek és csak később szerződnek?

Felmerul egyebkent meg az is, hogy nem lehetne-e az eloszerzodest felteteles adasvetelinek tekinteni (ehhez nyilvan jobban kellene ismerni a szerzodest), azaz nem az volt-e a tartalma, hogy a felek az ingatlan atruhazasat ahhoz a felfuggeszto feltetelhez kotik, hogy az eladasi tilalom megszunik. Ebben az esetben az adasveteli jogcim nem volna ervenytelen, es ha a tilalom mar megszunt, akkor csak be kellene jegyeztetni a tulajdonatruhazast a nyilvantartasba. (Lehet, hogy ha en lettem volna az ugyved, igy csinalom. Sose ertettem, mire jo az eloszerzodes.)

Ha eladasi tilalom volt az ingatlanra, akkor az adasveteli szertzodes ervenytelen lett volna. Felteszem, ezert kotottek eloszerzodest: mindket fel azt tervezte, hogy amint az eladasi tilalom megszunik, kotnek majd adasvetelit.

Kerdes megszunt-e a tilalom, es ha igen, mikor. Ha igen, akkor a foldet az orokostol meg lehet venni, mert az orokost - mint az orokhagyo jogutodjat - koti az eloszerzodes, kiveve ha az adasveteli szerzodes megkotesere iranyulo igeny mar elevult.

Az elbirtoklas szerintem eleg gyenge labakon all, hiszen a vevo minden jel szerint tudta, hogy eladasi tilalom allt fenn az ingatlanon. De utana kellene nezni az itelkezesi gyakorlatnak, hogy volt-e olyan eset, amikor az elbirtoklo tudta, hogy jogilag nem az ove az ingatlan, megis elbirtokolta.

Első olvasatra (meg amit te írtál) úgy láttam, hogy csak előszerződést kötöttek, amiben legfeljebb arra vállalnak kötelezettséget, hogy egy későbbi időpontban egymással ingatlan-adásvételi szerződést kötnek. Ez nem történt meg. Ő írta, hogy nem bonyolították le a végleges vásárlást, tehát nem volt adásvételi.
A kárpótlási jegyek ellenében az árverésen megszerzett termőföld átruházására irányuló jogügylet előszerződésnek minősül.

Miért hiányzott a szerződés? Amit aláírtak, ami alapján mindketten teljesítettek, az szerinted mi volt?

Szerintem elbirtoklás semmiképpen nem történt, mivel nem sajátjaként birtokolta, hiszen tudta, hogy nem az övé, mert az adásvételi hiányzott.
Az is furcsa, hogy azért nem tudja rendezni a helyzetet, mert az eladó meghalt. Kell lenni örökösnek, ha másnak nem a Magyar Államnak.

Szerintem nem. Az az "előszerződés" nagy valószínűséggel adásvételi szerződés volt. Erre vall, hogy megtörtént a vételár kifizetése is meg a birtokba adás is. Vagyis a vevő nem elbirtoklással szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát, hanem az adásvételi szerződés alapján a telekkönyvi bejegyzéssel. A hozzájáruló nyilatkozathoz kötelmi igénye van, ami nem évült el az idő múlásával sem a folyamatos birtoklás miatt.

Véleményem szerint igen.

Üdvözletem minden kedves Fórumtársnak !

Tanult, tapasztalt Fórumtárs segítségét kérem.
Egy ismerősöm elővásárlási szerződéssel vásárolt 1993-ban termőföldet, azonban nem bonyolították le a végleges vásárlást, mivel kárpótlás során szerzett jószág volt és arra eladási tilalom volt érvényben. Közben az eladó elhunyt, de a területet továbbra is az ismerősöm műveli/használja, de rendezni akarja a tényleges viszonyt is.
Elbirtoklással megszerezheti e a tulajdon jogot, mivel az elhunyttal már nem tud kapcsolatba lépni ?
Köszönettel
C

Tisztelt ObudaFan

Az az igazság, hogy nem nagyon értem hogy ez mit jelent, hogy szükség van-e elbirtoklásra hivatkozni?

Ha önálló helyrajzi száma van, akkor igen, de a tulajdonostárs általi elbirtoklásnál mindig fokozott gondossággal kell vizsgálni a feltételek meglétét. Nem fogadnék rá, hogy itt megvannak. Inkább vegyétek meg, mit kérhet érte a társtulajdonos?

Üdvözlet Mindenkinek!

Segítséget szeretnék kérni az alábbi ügyben. 20 évvel ezelőtt hagyaték megosztása miatt került sor egy telekalakításra, mely során az ingatlan 2 részre lett osztva egy magánút kialakítása mellett. A magánút mindkét telek tulajdonosáé lett 50-50%-ban. Azt a telket, amit kizárólag az így kialakított magánúton lehetett megközelíteni, eladták egy olyan személynek, aki a magánutat soha nem használta, hiszen más ingatlanáról megközelíthette. Az utat így soha senki nem használta, nem gondozta rajtunk kívül. Nincs is elkerítve a mi területünktől, és nincs kialakítva közlekedésre alkalmas módon sem (füves). Törvényesen el lehet-e birtokolni az utat, és ha igen, azt milyen módon tudom bizonyítani.

Köszönettel: Cs Mónika

Az nem kizáró ok. Csak akkor kérdés, hogy szükség van-e elbirtoklásra hivatkozni.

Lenne még egy kérdésem:
Nagymamám ugye az ingatlan felét a belépésével a kft-be bevitte. Belépése után 4 hónappal el is lett adva a cég. Innentől nem volt cég tag. Utána 5 év múlva lett megszűntetve a cég.
A kérdésem:
Mamám lehet az elbírtokló? Az nem kizáró ok, hogy ő is cég tag volt előtte? Mamám lakja az ingatlant folyamatosan.

Vagyonrendezési eljárást kell lefolytatni, aztán kiderül. Hogy kié lesz, az attól függ, hogy voltak-e adósságai a cégnek, és a hitelezők bejelentik-e a követelésüket.

Abban az esetben mi lesz a céggel meg annak vagyonával ha az aki megvette a céget meghalt és annak senkije nincs.

Nem szűnik meg a cég a tag halálával.
Viszont így még valószínűbb, hogy az, aki tulajdonostársatok, nem tud róla, hogy tulajdona van, tehát menthető okból nincs abban a helyzetben, hogy a jogait gyakorolhassa, vele szemben az elbirtoklás nem következett be. [Ptk. 123. §]

Semmi baj:D

De hogy még csavarjak egyet a dolgon:D lenne még egy kérdésem:

Közben kértem egy cégmásolatot és abban az van hogy a cég hivatalból törölve.
Ma pedig megtudtam, hogy meghalt az emberke aki megvette a céget.
Sajnos a cégbíróságon a cégpapírjai között semmi nincs arról hogy mi lett a vagyonnal. Ez lehetséges, hogy azért van, mert a halálával szűnt meg a cég?

Ha igen, mi történik a cég vagyonával?

Ja igen. Bocsánat.

Mármint elbirtoklás lesz vagy sem, nem elévülés. :)

Ha nem rendelkeztek róla, akkor is azért tudhattak arról, hogy a cégnek van ingatlana, így én nem tartom lehetetlennek, hogy akkor el lett birtokolva.

Nem lesz ott elévülés. Ha rendelkeztek a megszűnéskor az ingatlanvagyonról, akkor azzal megszakadt. Ha nem rendelkeztek, akkor nyilvántartáson kívüli tulajdonosok vannak, akik nem tudnak a tulajdonjogukról, velük szemben nyugszik az elévülés.

Mondta ObudaFan már az elején: vagyonrendezés, megváltás.

Igen megszűnt a cég.

1994-ben lett az új tulajdonosé és 1999-ben megszűnt.

Azt mondtad, már megszűnt a cég.

Sajnos rosszul fogalmaztam meg a kérdésemet,ezért félreértettük egymást.

Az előzőekben leírt ingatlannal kapcsolatos lenne a kérdésem. Most jártam pontosan utána az időpontoknak és a cég már 1994-óta az új tulajdonosé.
Így letelt a 15 év.
Ebben az esetben mi legyen a következő lépésem? Hogyan indítsam el az elbirtoklás pert és kb: mennyi ideig tart az eljárás?

A tulajdonjog bejegyzését pedig polgári perben lehet kérni.