Köszönöm szépen a választ.
De továbbra sem értem, hogy ha még a nevemen sincs a földrész, mert mi közben folyt az én póthagyatékim, ő közben adta be az elbirtoklást arra a földrészemre (örökségemre anyám után), amire az én póthagyatékim vonatkozott, hogyan birtokolhatja el mégis? Anyám nevén volt, azt művelte, az én nevemre még csak júniusban fog kerülni, mert 13-áig kell befizetnem 26.400,- Ft átírási illetéket az Illetékhivatalnak. Plusz fizettem 6.900,- Ft közjegyzői díjat.És mindezt azért, hogy a TSZ azonnal elvegye, talán 2-3 hétig ha a nevemen marad, mert június 18-án lesz az elbirtoklási tárgyalás. Hát lehet ilyet csinálni ? Hisz ez borzasztóan méltánytalan. Hisz ha tudtam volna a szándékáról, hogy elbirtoklást indít a földem ellen, akkor én nem indítottam volna póthagyatékit és nem került volna egy csomó pénzembe. Meg nem az enyémet használta, hisz csak 2-3 hét múlva kerül a nevemre.Pont a körül, amikor az elbirtoklási tárgyalás lesz. Nem kezdődik neki elölről a 15 év az én földrészemre ez év júniusától ?
És mivel még nem fizettem ki az átírási illetéket, nem tehetném-e meg, hogy lemondok közjegyző előtt erről az örökségről.Nem kell és kész. Akkor is ki kell fizetnem az átírási illetéket? Vagy le se mondhatok már róla.Már legszívesebben lemondanék és nem érdekelne az egész, annyi idegeskedéssel jár.Köszönettel, Sz. Edit
elbirtoklás
Ha sajátjaként birtokolta 15 évig, akkor elbirtokolta.
Azt szeretném megkérdezni, hogy édesanyámnak volt egy földrésze 2009-ig, amit a TSZ kezelt. A nevemre ez a hrsz. 2009-ben került. Másik három hrsz-t pedig elhunyt édesanyám nevén hagytak (nem tudom mely hivatal hibájából), ami 2014. Januárjában jutott tudomásomra és március elején póthagytékit indítottam, ami most ért véget. De közben a TSZ már erre is beadta az elbirtoklást, mi közben az én póthagyatékim folyt. Még nincs is a nevemen, mert jún. 13-ig kell befizetnem az átírási illetéket, de Június 18-án lesz az elbirtoklási tárgyalás. Elbirtokolhatja tőlem a TSZ ezek után is ? (Az tény hogy ő kezeli 15 éve, de csak most kerül a nevemre és máris elvenné, holott nekem most kell kifizetnem rá a fenti összeget, plusz 6.900,- Ft közjegyzői díjat.) Elbirtokolhatja mindezek ellenére az örökségemet ?
Köszönettel, Ditty
Azt szeretném megkérdezni, hogy édesanyámnak volt egy földrésze 2009-ig, amit a TSZ kezelt. A nevemre ez a hrsz. 2009-ben került. Másik három hrsz-t pedig elhunyt édesanyám nevén hagytak (nem tudom mely hivatal hibájából), ami 2014. Januárjában jutott tudomásomra és március elején póthagytékit indítottam, ami most ért véget. De közben a TSZ már erre is beadta az elbirtoklást, mi közben az én póthagyatékim folyt. Még nincs is a nevemen, mert jún. 13-ig kell befizetnem az átírási illetéket, de Június 18-án lesz az elbirtoklási tárgyalás. Elbirtokolhatja tőlem a TSZ ezek után is ? (Az tény hogy ő kezeli 15 éve, de csak most kerül a nevemre és máris elvenné, holott nekem most kell kifizetnem rá a fenti összeget, plusz 6.900,- Ft közjegyzői díjat.) Elbirtokolhatja mindezek ellenére az örökségemet ?
Köszönettel, Ditty
Nagyon úgy tűnik, hogy nem, hiszen nem sajátként birtokoltak.
nekem is lenne egy társasházi közös tulajdontérintő kérdésem. az egyik lakó a közös tulajdonra épített egy garázst a 80as évek végén (könnyűszerkezetes, ilyen pala szerűt)amelyet használt. most került elő az alapító okirat (egy másik ügy miatt ma adták nekem ide)és abban le van rögzítve hogy az ha valaki kizárólagosan használ egy részt az nem jelenti hogy megszerezné a tulajdonjogot. és hogy dönthetnek úgy a lakók hogy ezért díjat kérnek. ezt a garázst már nem használják a bácsiék, 2 másik lakó meg szerette volna venni (csak nekik nincs garázsuk), de nem adják el. felmerült, hogy ezen a területen (sajnos csak itt) még fel lehetne húzni 2 garázst (lehet hogy csak beállót) de így a bácsiék garázsát le kellene bontani (de így ők is kapnának egy kisebbet). meg szeretném kérdezni, hogy szerintetek ezt keresztül lehet e vinni vagy a bácsiék már elbirtokolták a területet alapító okirat ide vagy oda. előre is köszi a válaszokat.
nekem is lenne egy társasházi közös tulajdontérintő kérdésem. az egyik lakó a közös tulajdonra épített egy garázst a 80as évek végén (könnyűszerkezetes, ilyen pala szerűt)amelyet használt. most került elő az alapító okirat (egy másik ügy miatt ma adták nekem ide)és abban le van rögzítve hogy az ha valaki kizárólagosan használ egy részt az nem jelenti hogy megszerezné a tulajdonjogot. és hogy dönthetnek úgy a lakók hogy ezért díjat kérnek. ezt a garázst már nem használják a bácsiék, 2 másik lakó meg szerette volna venni (csak nekik nincs garázsuk), de nem adják el. felmerült, hogy ezen a területen (sajnos csak itt) még fel lehetne húzni 2 garázst (lehet hogy csak beállót) de így a bácsiék garázsát le kellene bontani (de így ők is kapnának egy kisebbet). meg szeretném kérdezni, hogy szerintetek ezt keresztül lehet e vinni vagy a bácsiék már elbirtokolták a területet alapító okirat ide vagy oda. előre is köszi a válaszokat.
Üdv!
A szomszédaink kb 20 éve eladták a házuk melletti szántót, de azóta is ők, illetve mi műveljük! a kérdésem az, hogy akkor fennáll e az elbirtoklás irányukba? Mert ugye 15 év eltelt és a papír szerinti tulaj egyszer sem művelte a földet!
„Írtam egy P.ü.-t is. Olvasd el!”
Ez mi?
Egy magára adó még a paragrafus szót is kiírja, hogy érthető legyen, nemhogy ilyet, hogy P.ü.-t
Heheheh
Ez nagyon laikus volt, tele hülyeséggel.
Üdv. Mindenki!
Kedves biogazda!
Gondolom azért nem gondoltál arra, hogy te magad is "egyedül" birtokoltad sajátod ként az ingatlan részt, mert nem így volt. Lehetett volna..., de akkor kellet volna valami hozzá, ami alapján azt hiszed hogy a tied.
(A te esetedben ez az édesapád halála napja volt.)
Utólag nem lehet változtatni a megtörtént (nem meg történt) dolgokon.
Keress olyan eseményt amely megalapozza a "sajátkénti" birtoklást (objektív, szubjektív!)!
Írtam egy P.ü.-t is. Olvasd el!
Minden jót!
Nem lesz az ilyen egyszerű, előbb holtnak kellene nyilváníttatni az illetőt, ahhoz meg előszö9r a Vöröskereszttel megpróbálni megkerestetni, illetve esetleg jogsegélyt kérni Németországtól. Aztán ha mindez megvolt, kellene egy hagyatéki eljárás. Mert halottal szemben nem fogsz tudni pert indítani.
Jó Napot!
Van egy ingatlan ahol lakunk (Budapest XXIII. ker.).Nagymamám és két testvére tulajdonos.(Jobban mondva már csak két testvér és a 3. testvér lánya/örökölt)
A lényeg hogy mamám anyukájának valamelyik rokona van feltüntetve a tul. lapon neki a 12/18 hányada van mamámnak 2/18 a testvérének 2/18, az egyik örökösnek 2/18.DE akié a 12/18 hányad azt szeretném én.A rokonról már vagy 50 éve nem tudunk semmit a címéhez NSZK van írva és már nem is él....Olyan ügyvédet keresnék aki tudna nekem segíteni, persze nem horribilis összegért.Elbirtoklási pert szeretnék indítani, de ha van a tulajdon megszerzésének más lehetősége is arra is kíváncsi lennék.Remélem érthető volt a leírás.Előre is köszönöm a segítséget.Elérhetőséget is várok hozzáértő szakértőkét akik ilyen ügyekkel foglalkoznak.
„130. § (1) A bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül [125. § (1) bek.] elutasítja, ha megállapítható, hogy
- a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt - akár ugyanazon bíróság, akár más bíróság előtt - a per már folyamatban van (128. §), vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoztak (229. §);”
Erre lehetne mondani, hogy a tényállás más, hiszen azt a tényt állítom, hogy magam is birtokos voltam 15 éven át, szemben a bukott perrel, ahol ez nem merült fel.
Viszont:
„229.ker § (1) A esettel érvényesített jog tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanabból a tényalapból
származó ugyanazon jog iránt ugyanazok a felek - ideértve azok jogutódait is - egymás ellen új keresetet
indíthassanak, vagy az ítéletben már elbírált jogot egymással szemben egyébként vitássá tehessék (anyagi jogerő).”
Itt a vagy utáni rész homályos.
Az ítéletben már elbírálták az elbirtoklás jogát, tehát más tényállítás sem jöhet szóba. Azért homályos, mert ellentétben van 130§ d/-vel, illetve 229§ első felével.
Természetesen nincs mit tenni akkor, ha a „tényalap ”a becsatolt bizonyítékok sora, nem pedig egy cselekmény kért, vagy nem kért jogállása .
„130. § (1) A bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül [125. § (1) bek.] elutasítja, ha megállapítható, hogy
- a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt - akár ugyanazon bíróság, akár más bíróság előtt - a per már folyamatban van (128. §), vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoztak (229. §);”
Erre lehetne mondani, hogy a tényállás más, hiszen azt a tényt állítom, hogy magam is birtokos voltam 15 éven át, szemben a bukott perrel, ahol ez nem merült fel.
Viszont:
„229.ker § (1) A esettel érvényesített jog tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanabból a tényalapból
származó ugyanazon jog iránt ugyanazok a felek - ideértve azok jogutódait is - egymás ellen új keresetet
indíthassanak, vagy az ítéletben már elbírált jogot egymással szemben egyébként vitássá tehessék (anyagi jogerő).”
Itt a vagy utáni rész homályos.
Az ítéletben már elbírálták az elbirtoklás jogát, tehát más tényállítás sem jöhet szóba. Azért homályos, mert ellentétben van 130§ d/-vel, illetve 229§ első felével.
Természetesen nincs mit tenni akkor, ha a „tényalap ”a becsatolt bizonyítékok sora, nem pedig egy cselekmény kért, vagy nem kért jogállása .
Köszönöm a választ.
Egyébként igen és nem.
Elsőfokon még nem volt ügyvédem, másodfokon, viszont már volt, éppenséggel kettő is. Soha nem mondták ugyanazt.
Nem, nem és nem.
Jól tippelem, hogy ügyvéd nélkül pereskedtél?
Kérdésem lenne a Tisztelt Fórumozókhoz!
Van egy jogerősen (megyei bíróság)bukott elbirtoklási ügyem. Ebben mint apám örököse szerepeltem, apám 14 én 1 évvel.
Az elutasítás oka az volt, hogy nem bizonyítottuk a sajátként való birtoklást, mégpedig azért nem, mert szüleim tudták, hogy a területet 30 éve kisajátították, ezért tudniuk kellett, hogy ez a terület az Önkormányzaté, és a területen az ÖK hiába nem jelent meg 30 éven keresztül, mi azt nem feltételezhettük, hogy az ÖK az ingatlanáról lemondott volna, semmiképp "nem gondolhattuk, hogy birtoklásunk végleges."
Az én esetemben ezt nem tudta megállapítani a bíróság, mivel én azt feltételeztem, hogy az ingatlanrész a házunkhoz tartozik.Az én esetemben tehát a 15 év nem volt meg.
Arra a per során nem gondoltam, hogy akár egyedül is lehetnék felperes, mivel 15 éven keresztül én is gondoztam a területet, évente 2-3 alakalommal biztosan.
Kérdés: birtokos voltam-e, ha abban a hiszemben voltam, hogy a terület a házhoz tartozik, vagyis tulajdonosa apám.
Ha igen, perújítást kérhetek-e, ill. indíthatok-e új pert?
Köszönöm a választ!
Kérdésem lenne a Tisztelt Fórumozókhoz!
Van egy jogerősen (megyei bíróság)bukott elbirtoklási ügyem. Ebben mint apám örököse szerepeltem, apám 14 én 1 évvel.
Az elutasítás oka az volt, hogy nem bizonyítottuk a sajátként való birtoklást, mégpedig azért nem, mert szüleim tudták, hogy a területet 30 éve kisajátították, ezért tudniuk kellett, hogy ez a terület az Önkormányzaté, és a területen az ÖK hiába nem jelent meg 30 éven keresztül, mi azt nem feltételezhettük, hogy az ÖK az ingatlanáról lemondott volna, semmiképp "nem gondolhattuk, hogy birtoklásunk végleges."
Az én esetemben ezt nem tudta megállapítani a bíróság, mivel én azt feltételeztem, hogy az ingatlanrész a házunkhoz tartozik.Az én esetemben tehát a 15 év nem volt meg.
Arra a per során nem gondoltam, hogy akár egyedül is lehetnék felperes, mivel 15 éven keresztül én is gondoztam a területet, évente 2-3 alakalommal biztosan.
Kérdés: birtokos voltam-e, ha abban a hiszemben voltam, hogy a terület a házhoz tartozik, vagyis tulajdonosa apám.
Ha igen, perújítást kérhetek-e, ill. indíthatok-e új pert?
Köszönöm a választ!
olyan kérdésem lenne hogy a szomszéd megörökölte a telket amit 98 éve kiméretett és kiderült hogy a kerités és a melléképület ami egy vonalba van és 35 éve épültek átlognak a telkére.Kédezte hogy mi van ilyenkor,Az ügyvéd mondta hogy elbirtokoltuk.Ő rábolintott és igy rakta le a kerités oszlopot.Nincs bejegyeztetve.Az lenne a kérdésem hogy ilyenkor mi van ,meg hogy amikor kimérettete a telkét akkor aláirta a papitr és hogy az automatikusan nem e jegyzik be?
Ez esetben nem birtokoltak el. Esetleg majd 2019-ben.
Elnézést, ha nem derült ki, de a lenti mondatokban írtam, hogy az elbirtokolandó telekrész nem a haszonélvező ingatlana, hanem a mellette lévő szomszédos ingatlanból is használt rész. Beírásom utolsó mondata azt jelentené, hogy ez a két személy a saját ingatlanuk melletti ingatlanból, a szomszédok telekrészéből is használták elbirtoklási eljárás nélkül egy földsávot, mert a használt birtokhatár nem a térkép szerinti. Ezt senki nem tudta eddig! A csere, és adásvételek a szomszédos, elbirtoklással érintett ingatlanra vonatkoznak természetesen 2000-2002-2004.
Tévesen használt birtokhatár esetén tulajdoni pert, vagy elbirtoklásit lehet kezdeni?
Ez így nem kerek. Tulajdonos hogyan birtokolhatná el azt, ami az övé? A haszonélvező hogyan birtokolhatná el a haszonélvezetével terhelt dolgot, amikor nem sajátjaként birtokol?
Miről beszélsz?
Mindenkit köszöntök!
Elbirtokolhatóságról szeretnék kérdezni.Ha egy tulajdonos 1954-től 1968-ig letelt az elbirtoklási ideje, de I.NY-ba nem jegyeztette be, majd 1968-ban unokahúgára ajándékozás címén átruházta tulajdonjogát holtig tartó haszonélvezettel. 1985-ig közösen birtokolták az ingatlant, de a haszonélvezeti jog 2012-ben lett törölve. Ebben a körülményben folytathatta-e haszonélvezőként a birtoklását a már eltelt idővel élete végéig? Vagy az új tulajdonos kezdhetett új saját elbirtoklási időt, esetleg közösen is elbirtokolhattak volna, ha bejegyeztették volna, ha lefolytatták volna az elbirtoklási eljárást. Ennyi idő után az elbirtokolható ingatlan rész tulajdonosai mind elhunytak, akik 3 alkalommal 1 csere, és 2 adás-vétel történt az elbirtoklással érintett ingatlanon 2000-től.
Ez egy könnyen elbontható könnyűszerkezetes valami, vagy egy építmény?
