GYED,GYES, táppénz

boszy2 2015.11.08. 16:16

Üdvözlöm.

„A munkáltatóm meg tudta hogy terhes vagyok.
Felajánlotta hogy ha felmondok 3 hónap munkanélküli segély után vissza vesz a másik cégéhez mint alkalmazottat hogy majd kapjam a GYED-et. Vagy pedig rendkívüli felmondással fel mond nekem mert nem tudja fizetni utánam a betétállományt (azaz vmi 47 ezer forint hozzájárulást havonta).
Aláiratta velem a felmondasit de még nem mondott fel nekem. Azt mondta szóljak 2 nappal azelőtt ha dokihoz megyek és akkor mond fel.
Mit tehetek? Mi van ha nem vesz vissza? Irassak vele egy papírt amin garantálja mindezt?

(ezért kérdeztem előbb hogy a munkanélküli segélyt kaphatók e e hónapnál tovább ha veszélyeztetett betegállományba kerülök de nincs állásom)
Köszönöm
”
Mi van ha nem vesz vissza?

• Akkor így járt....

Vagy pedig rendkívüli felmondással fel mond nekem mert nem tudja fizetni utánam a betétállományt

A rendkívüli felmondáshoz rendkívüli okok szükségesek, azzal az okkal, hogy nem tudja (nem hajlandó) fizetni a táppénz egyharmadát felmondani jogszerűen nem lehet.

Lásd pl.:Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.

A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.

Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Tisztelt Szakértő!
Második babánkat tervezzük, kisfiunk még csak egy éves. A CSED összegére több eltérő információ találtam. Az érdekelne, hogy a jelenlegi szabályok szerint számít-e a Csed, gyed összegét tekintve, hogy a második baba az első megszületését követő két éven belül megszületik?
Munkahelyem nem változott, itthon vagyok kisfiammal.
Köszönöm!

boszy2 # e-mail 2015.11.08. 07:23
„
Üdvözlöm.

Az lenne a kérdésem ha betegállományba kiir az orvosom mert veszélyeztetett terhes vagyok (most 4 hetes terhes vagyok kb 2 hét múlva megyek orvoshoz) de megszűnik a munkaviszonyom a 9-es kódú betegpapirral a munkanélküli hivatalban a szülésig fogok kapni járulékot? (munkanélküli segélyt) Tehát ha több mint 3 hónapom van a szülésig (mert ha jól tudom 3 hónap a munkanélküli segély)
Köszönöm válaszát.
Ági
”

Akinek megszűnik a jogviszonya az -úgynevezett passzív jogon- táppénzt nem kaphat.

Aki álláskeresési járadékban részesül táppénzre nem jogosult.

Az aki az álláskeresési járadék folyósítása alatt, vagy annak megszűnése után válik keresőképtelenné ezen jogviszony alapján táppénzre nem jogosult.

Teház ha több, mint 3 hónapja van hátra a szülésig és megszűnik a jogviszonya nem kap ellátást a szülésig. (Táppénzre nem jogosult, áűlláskeresési járadékot pedig legfeljebb 90 napig kaphat, ha a törvényi feltételeknek megfelel.)

Az álláskeresési járadékra nem a 9-es betegségi kódú orvosi igazolás, hanem az eddigi munkaviszonyai alapján válik jogosulttá.

Gondolom hülyeség volt aláirnom. Ha nem szólok a főnöknek 2 nappal előtte csak aznap beviszem a tapppenzes papírt visszamenőleg vagy aznapi dátummal gondolom nem tudok papíron felmondani. Ez sehogysem lenne logikus.
Elnézést hogy ennyit írok de próbálom menteni a menthetőt.

Üdvözlöm.

A munkáltatóm meg tudta hogy terhes vagyok.
Felajánlotta hogy ha felmondok 3 hónap munkanélküli segély után vissza vesz a másik cégéhez mint alkalmazottat hogy majd kapjam a GYED-et. Vagy pedig rendkívüli felmondással fel mond nekem mert nem tudja fizetni utánam a betétállományt (azaz vmi 47 ezer forint hozzájárulást havonta).
Aláiratta velem a felmondasit de még nem mondott fel nekem. Azt mondta szóljak 2 nappal azelőtt ha dokihoz megyek és akkor mond fel.
Mit tehetek? Mi van ha nem vesz vissza? Irassak vele egy papírt amin garantálja mindezt?

(ezért kérdeztem előbb hogy a munkanélküli segélyt kaphatók e e hónapnál tovább ha veszélyeztetett betegállományba kerülök de nincs állásom)
Köszönöm

Üdvözlöm.

Az lenne a kérdésem ha betegállományba kiir az orvosom mert veszélyeztetett terhes vagyok (most 4 hetes terhes vagyok kb 2 hét múlva megyek orvoshoz) de megszűnik a munkaviszonyom a 9-es kódú betegpapirral a munkanélküli hivatalban a szülésig fogok kapni járulékot? (munkanélküli segélyt) Tehát ha több mint 3 hónapom van a szülésig (mert ha jól tudom 3 hónap a munkanélküli segély)
Köszönöm válaszát.
Ági

„kondaskati00@indamail.hu 2015.11.06. 11:55

Első gyemek születése: 2014. márc Második gyermek várható születése: 2016. június Hogy számolják a CSED és GYED összegét?
”
Így:

CSED, GYED
számítási sorrend 2015.07.01-től
az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján

http://www.oep.hu/…_reszere.pdf
http://www.oep.hu/…ekoztato.pdf

CSED

• csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

  alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:
3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.
4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.
5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.
Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.
Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:
 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,
 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,
 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,
 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,
 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozási segély igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.
Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Első gyemek születése: 2014. márc Második gyermek várható születése: 2016. június Hogy számolják a CSED és GYED összegét?

„boszy2 # e-mail 2015.11.06. 01:50

Köszönöm a gyors válaszát.
A terhessegem kb 3. hetében járok orvoshoz kb 2 hét múlva gondoltam menni. Mikor nyujtsam át az ön által javasolt írásban a munkáltatómnak hogy terhes vagyok?
Köszönöm
”

Azt követően, hogy ezt orvos is megállapította és hitelt érdemlően igazolta.

Köszönöm a gyors válaszát.
A terhessegem kb 3. hetében járok orvoshoz kb 2 hét múlva gondoltam menni. Mikor nyujtsam át az ön által javasolt írásban a munkáltatómnak hogy terhes vagyok?
Köszönöm

„boszy2 2015.11.05. 12:02
Üdvözlöm.
Több mint egy éve dolgozom munkahelyemen egy benzinkúton állandó éjszakai műszakban határozatlan idejű szerződéssel.
Most derült ki hogy állapotos vagyok (igaz még csak otthoni teszttel orvoshoz jövő héten megyek) Szabadságot nem kapok a kolleginákkal együtt ezt közölte a főnök.
A munkaköröm a takarítás (is) a kutakat takarítom benzingőzt szívok be naponta és nagyon kimerítő az éjszakai műszak napközben sem tudom rendesen magam kipihenni. Émelygek és kimerült vagyok.
Ha bebizonyosodik a terhesség a nőgyógyásznál elmehetek e betegállományba a szülésig?
Hogyan és miként közöljem (szóban ha mondom azt letagadhatja...vegyem fel a beszélgetést vagy emailt vagy hogyan?)a munkahelyemen hogy állapotos vagyok hogy ne bocsájtsanak el?
Köszönöm válaszát.
Ági
”

Tisztelt Kérdező!

Álláspontom szerint igen elmehet, bár ez nem jogi, hanem orvosszakmai kérdés.

Amennyiben az orvos veszélyeztetett terhesség miatt veszi keresőképtelen állományba, úgy a nagyalakú, majd a többi folyamatos orvosi igazoláson betegségi kódként 9-es kódot tüntet fel. (Ez eleve jelzés a mtató felé, hogy Ön terhes.)

A táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

A hatályos jogszabály( 217/1997 (XII.1.) Korm. rendelet 38. §) értelmében a foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni.

Javaslom egy üres papírra pár sorban írja le, hogy terhes, az orvos …..-től keresőképtelen állományba vette, melyet az orvosi igazolásokkal együtt fénymásolja le, az eredetit adja át a munkáltatójának a fénymásolatra pedig írja rá, hogy az eredeti példányt átvettem és kérje, hogy a munkáltató írja alá, dátumozza, ill. bélyegezze le.

Üdvözlöm.

Több mint egy éve dolgozom munkahelyemen egy benzinkúton állandó éjszakai műszakban határozatlan idejű szerződéssel.
Most derült ki hogy állapotos vagyok (igaz még csak otthoni teszttel orvoshoz jövő héten megyek) Szabadságot nem kapok a kollegínákkal együtt ezt közölte a főnök.
A munkaköröm a takarítás (is) a kutakat takaritom benzingőzt szivok be naponta és nagyon kimerítő az éjszakai műszak napközben sem tudom rendesen magam kipihenni. Emélygek és kimerült vagyok.
Ha bebizonyosodik a terhesség a nőgyógyásznál elmehetek e betegállományba a szülésig?
Hogyan és miként közöljem (szóban ha mondom azt letagadhatja...vegyem fel a beszélgetést vagy emailt vagy hogyan?)a munkahelyemen hogy állapotos vagyok hogy ne bocsájtsanak el?

Köszönöm válaszát.
Ági

„Petruska881 2015.11.02. 12:40
Tisztelt Szakértő!
Érdeklődni szeretnék, hogy 2015. június 16-tól közfoglalkoztatásban dolgozom. Február 16-ig van a munkaszerződésem. Van egy 5 éves kislányom és jelenleg 3 hónapos kismama vagyok. Kérdésem az lenne, hogy innen elmehetek gyedre?
”

Kedves Petruska!

A közfoglalkoztatásban álló személy jogviszonya munkaviszonynak (biztosítási jogviszonynak) minősül, így –amennyiben a többi feltételnek is megfelel, azaz a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik 365 biztosításban töltött nappal- a közfoglalkoztatott is jogosult lehet GYED-re önnél azonban azon túl, hogy a kérdés idő előtti a következő problémák merülnek fel:

A gyed ellátást csak a gyermek születését követő 169. naptól lehet igényelni.

Tekintettel arra, hogy ön még csak 3 hónapos terhes és a szerződése 2016.02.16-án megszűnik így a megadott adatokkal, változás hiányában kb. 1 év múlva GYED-re nem lesz jogosult.

Amennyiben terhessége miatt munkáját ellátni nem tudja és orvosilag indokolt a munkaviszony (közfoglalkoztatási jogviszony) fennállása alatt jogosult táppénz ellátásra legfeljebb annyi napig, ahány napot előtte közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött.

Vigyázzon, mert az un. passzív táppénz megszűnt, azaz ha él is ezzel a lehetőséggel a táppénzjoga a munkaviszony megszűnésével (határozott idő lejártával) automatikusan megszűnik, hacsak nem hosszabbítják meg 2015.02.17-től a szerződését.

Felhívom továbbá a figyelmét arra, hogy a GYED előtt a CSED (csecsemőgondozási díjat kaphatja -főszabály szerint- a szülés napjától 168 napon át az, aki a jogosultsági feltételeknek megfelel, azaz a szülés napján biztosított (pl. munkaviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban áll) ÉS a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik 365 biztosításban töltött nappal.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

2010 óta egy gyárban dolgozom külsős közvetítő cégen keresztül. Jelenleg a harmadik babámat várom. Fiam aug. 5-én töltötte be az 1 évet, így én még időben beadtam a papírokat hogy aug. 6-7-re a gyerekek utáni felgyülemlett szabadságomat adják ki,majd ezután aug. 10-től a doktor tp-re vesz terhesség végett. Ekkor azt mondták ilyen nincs,vagy az összeset kiveszem vagy semmit se. Mondtam rendben,akkor az összeset kiveszem és utána megyek tp-re. Én úgy informálódtam,hogyha kiveszem a szabadságot akkor a béremet automatikusan fel kell emelniük az épp aktuálisra, és majd abból számolni nekik. Ehhez képest nem emeltek a béremen semmit sem. Most mikor a tp-s (9-es kóddal) papírt vittem be nekik,akkor rákérdeztem erre, és annyival lezárták a dolgot,hogy mivel passzív állományban vagyok így nem emelnek, ha majd újra aktív állományban leszek akkor emelnek az alapbéren.

Sokan mondták hogy mivel kivettem a szabit így aktív állományban vagyok és emelniük kellett volna a béren. Most mi is az igazság? Kell emelniük? Ha igen,mit tudok ez ügyben tenni,hogy megkapjam azt a bért ami jár?

Tisztelt Szakértő!
Érdekődni szeretnék, hogy 2015. június 16-tól közfoglalkoztatásban dolgozom. Február 16-ig van a munkaszerződésem. Van egy 5 éves kislányom és jelenleg 3 hónapos kismama vagyok. Kérdésem az lenne, hogy innen elmehetek gyedre?

„adorka84 2015.10.28. 09:30
Tisztelt Szakértők,
2015. szeptember 7-én kezdtem jelenlegi munkahelyemen, ahol még próbaidős vagyok márciusig, és kiderült, hogy babát várok 2016 májusra.
Előtte sajnos januártól augusztusig nem volt munkaviszonyom, korábban már 6 évet dolgoztam.
A munkáltató közös megegyezéssel szeretne tőlem megválni, én ebbe nem szeretnék belemenni, ha bármi kis esélyem is van rá, hogy nem csak az alanyi jogon járó GYES-t kapjam, hanem egy kicsivel többet.
Nem igazodok ki a jogszabályok között, hogy most akkor hány nap munkaviszonnyal kell rendelkeznem, ha elmennék januártól veszélyeztetett terhességi táppénzre (amire egyébként már most is lehetőségem lenne, csak kell a pénz), akkor a szülés utántól kapnék GYES-en kívül ellátást?

Valamint azt szeretném kérdezni, hogy a munkáltatót milyen költségek terhelik?
Mert ők arra hivatkozva akarják a közös megegyezést, hogy nem akarnak 3 évig állományban tartani és fizetni utánam, de ahogy tudom, ők maximum a táppénz harmadát kötelesek fizetni szülésig, ez igaz?
Várom válaszukat, köszönöm előre is,
Dóra
”

Kedves Dóra!

• Igen a mtató köteles a bruttó táppénz 1/3-át befizetni az államnak.

• Ezen túlmenően terheli majd a táppénz, csed és a gyed első félévére önt megillető szabadság kiadásának/kifizetésének a kötelezettsége is.

• A mtató próbaidő alatt a jogviszonyt bármikor megszüntetheti, viszont ha Ön bizonyítani tudja, hogy erre a terhessége miatt került sor az sérti az egyenlő bánásmód követelményét, kérésére a jogviszonyát visszaállíthatják, ill. a mtatót bírságolhatják.

Lásd:

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit.

Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.

A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.

Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

A mtató valószínűleg ennek a kiküszöbölésére szeretne közös megegyezéssel megválni Öntől, hiszen ez esetben nem szankcionálhatják.

• A táppénzre való jogosultsága azonnal megszűnik amint megszűnik a jogviszonya. Pl. Ha mától közös megegyezéssel megszűnik a jogviszonya holnaptól nem jogosult tovább táppénzre hiába terhes, mivel az un. passzív táppénz intézménye megszűnt.

• Táppénzre annyi napig jogosult, ahány nap folyamatos biztosítással rendelkezett a keresőképtelenséget megelőzően. (Ha pl. 48 (naptári) napot dolgozott, (volt munkaviszonyban)akkor 48 naptári nap táppénzre jogosult. Ha 125-öt, akkor 125-re.)

Folyamatos a biztosítás, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs.

Most is elmehet táppénzre, ha indokolt, viszont a megadott adatok alapján a jogosultság nem fog eltartani a szülésig, azonban rászorultság esetén kérhet méltányossági táppénzt. (Ezt csak a rászorultaknak adják és csak akkor, ha a kérelmezőnek fennáll a munkaviszonya.)

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

• A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

• A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

• Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

• A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

• A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.
A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

„zsomanc 2015.10.28. 13:39
Tisztelt Szakértőnk!
Két kérdésben kérném szíves segítségét.
Jelenleg GYes-en vagyok 26 h. gyermekemmel, közben ismét várandós lettem, kérdésem az lenne jár -e ilyenkor táppénz?
Ha a válasz igen, akkor hogy kell ebben az esetben megfelelően értesítenem a munkáltatóm? Arra gondolok,hogy elegendő akkor mikor a háziorvos felvett táppénzre, tehát aznap telefonon vagy írásban, vagy akkor kell amikor a nőgyógyász kiadta az igazolást, de a háziorvos még nem írt ki, pl. előtte egy nappal?Nem szeretném a munkáltatóm sérelmezését kivívni , ezért fontos,hogy úgy járjak el, ahogy ebben az esetben kell.
Köszönöm szíves válaszát előre is.
”

Tisztelt Kérdező!

Továbbra is főszabály, hogy aki GYES-en van az ezzel egyidőben táppénzt nem kaphat, illetve ha GYES-re és táppénzre is jogosult az ellátások között választhat és vagy az egyiket, vagy a másikat kaphatja.

Más a helyzet akkor, ha a GYES-en lévő biztosított a gyermek egyéves kora után –a fizetésnélküli szabadságát megszakítva-, ismét munkába áll.

Ekkor kaphatja a GYES-t és a fizetését.

Ha keresőképtelenné válik akkor pedig kaphatja a GYES-t és (a fizetés helyett, keresetpótló juttatásként) a táppénzt.

Mindezek figyelembevételével –álláspontom szerint- a jogalkotó szándéka nem az volt, hogy minden GYES-en lévő egyidejűleg két tb ellátást is kapjon, azonban tény, hogyha a fizetésnélkülit megszakítja (ezt azonban 30 nappal korábban be kell jelenteni) és rögtön a felhalmozódó szabadság kivételével kezdi, majd ha az lejár keresőképtelen állományba kerül jogosult GYES-re és táppénzre.

A munkábaállás feltételeit és a szabadság kiadásának módját a Munka Törvénykönyve szabályozza ekként:

133. § (2) A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.

123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

A munkavállaló oldalán felmerült ok, ami miatt a szabadságot az esedékesség évében nem lehetett kiadni pl. a csed ,gyed, gyes (szülési szabadság, fizetésnélküli szabadság).

A munkáltató az Mt. szerint köteles a szabadságot kiadni, de nem feltétlenül azonnal, hanem az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül.

És azt se felejtse el, hogy a keresőképtelenség elbírálása is orvosszakmai kérdés és nem kívánságműsor, azaz nem a biztosított, hanem az orvos dolga eldönteni, hogy orvosilag indokolt-e a keresőképtelen állományba vétel.

Összegezve: Táppénzre akkor jogosult, ha az orvos keresőképtelen állományba veszi.

Ha nem áll vissza dolgozni akkor választhat, hogy a táppénzt, vagy a gyes-t kéri.

Ha jelzi a munkábaállási és a fiznélküli megszakítási szándékát és akár csak 1 napra visszaáll dolgozni, vagy szabadságban részesül, mely idő alatt keresőképtelen állományba veszik jogosult gyes-re is és táppénzre is.

A keresőképtelen állományba vétel tényét az orvos un. nagyalakú orvosi igazolás kiadásával igazolja.

Ezt kell leadni a mtatójának. (Telefonon akkor szokták a keresőképtelenséget bejelenteni, ha pl. a dolgozó éjszaka rosszul lesz, vagy baleset éri és fontos, hogy a mtató intézkedni tudjon a helyettesítésről.

Mt. 6. § (4) Az e törvény hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.

(Javaslom, hogy üljön le a munkáltatóval és beszéljék át a jövőre vonatkozó terveit, lehetőségeit.)

Egyebekben pedig:

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Tisztelt Szakértőnk!

Két kérdésben kérném szíves segítségét.
Jelenleg GYes-en vagyok 26 h. gyermekemmel, közben ismét várandós lettem, kérdésem az lenne jár -e ilyenkor táppénz?
Ha a válasz igen, akkor hogy kell ebben az esetben megfelelően értesítenem a munkáltatóm? Arra gondolok,hogy elegendő akkor mikor a háziorvos felvett táppénzre, tehát aznap telefonon vagy írásban, vagy akkor kell amikor a nőgyógyász kiadta az igazolást, de a háziorvos még nem írt ki, pl. előtte egy nappal?Nem szeretném a munkáltatóm sérelmezését kivívni , ezért fontos,hogy úgy járjak el, ahogy ebben az esetben kell.
Köszönöm szíves válaszát előre is.

„Lydike 2015.10.27. 23:50
Tisztelt Szakértők!
Több helyen kerestem kérdésemre a választ, jártam az OEP-nél és a Kormányablaknál is, azonban eddig sajnos senki nem tudott egyértelmű választ adni kérdésemre.
Jelenleg GYES-en vagyok itthon idősebb gyerekemmel és CSED-en 2016. február végéig a picivel. Ezt követően szeretnénk, ha férjem menne GYED-re, én pedig az idősebb gyermek 3 éves korát követően vállalnék újra munkát.
Férjem munkaviszonya veszélybe került, mivel az ott tapasztalt pszichológiai terror hatására orvosi kezelésre szorul, munkába való visszatérése nem valószínű, hogy a GYED jogosultságig megtörténik, jelenleg is táppénzen van. Szorgalmas, rendes ember, aki folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik az elmúlt 20 évben, összesen 2 munkahelyen, azonban a közelmúltban a munkahelyén kialakult pszichológiai terrort és stresszt érthető módon nem bírja elviselni.
Kérdésem az lenne, hogy akkor is igényelheti-e a GYED-et és azt ugyanúgy munkáltatójánál kell-e tennie, ha annak igénylésekor és az azt megelőző kb. 6 hónapban táppénzen van. Amennyiben ez lehetséges, úgy korábbi bérét veszik figyelembe a GYED számításakor, vagy a táppénz összegét?
Illetve a munkáltatójának lehetősége van felmondani neki a táppénzes/GYED-es időszak alatt? Erre vonatkozóan találtam itt választ, hogy lehetséges, csak a táppénz végével, azonban nem tudom, hogy az mennyire aktuális, hiszen évekkel ezelőtti bejegyzés volt.
Bízunk benne, hogy ha lehetséges a fenti megoldás, a GYED végére rendbe jönne, és a helyzet is megnyugtatóan rendeződne munkahelyén úgy, hogy oda vissza tudjon térni dolgozni.
Nagyon köszönöm segítségüket.
”

Kedves Lydike!

-Sajnálatos, ha az egészségbiztosító jólképzett és jólfizetett ügyfélszolgálati ügyintézője (kormánytisztviselője) ezen kérdésekre nem tud érdemi választ adni. Egészen pontosan akkor miért is kapja a fizetését (illetményét)? Mindezekre érdemes lenne a kormánymegbízottnak, a családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályvezetőnek, valamint az OEP főigazgatójának a figyelmét felhívni.

• Aki egyidejűleg GYED-re és táppénzre is jogosult az ellátások közül választhat, de a kettőt egyidejűleg nem kaphatja. (Férje tehát választhat, hogy a táppénzt, vagy a GYED-et kéri, de a kettőt együtt nam kaphatja.)

Felhívom szíves figyelmét arra, hogy a GYED-hez fizetésnélküli szabadságot kell kérni és azt 15 nappal korábban a mtatónak be kell jelenteni!

Lásd: Mt. 133. § (1) A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni.

-A GYED mellett csak a gyermek 1 éves kora után lehet dolgozni! (A csed lejártakor a gyermek még csak kb. fél éves. Aki a GYED mellett dolgozik és ez idő alatt megbetegszik jogosult a GYED mellett táppénzre is. Az Önök esetében nem ez a helyzet!)

Férje tehát igényelje meg a GYED-et a csed lejártát követő naptól, ezzel egyidőben, az ezt megelőző nappal pedig kérje a keresőképtelenség lezárását.

• Ha viszont a férje lesz GYED-en ön nem lehet GYES-en!!! A jogszabály megengedi, hogy több gyermek után több tb ellátást vegyenek igénybe, de ezt csak az egyik szülő kaphatja. Az nem megengedett, hogy Ön GYES-en, a férje pedig GYED-en van otthon.

• Mielőtt tehát bármit tesznek beszéljék át a lehetőségeket és a korlátokat az illetékes kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályvezetőjével még akkor is, ha az ügyfélszolgálati ügyintéző korábban elküldte. (Kérjen időpontot levélben, mailban. Ezzel kapcsolatos jogait lentre bemásoltam.)

• A táppénz összege soha nem képezi egy újabb egészségbiztosítási ellátás pl. GYED alapját. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott, az irányadó/számítási időszakban elért jövedelmet kell figyelembe venni.

• A felmondási védelemet a Munka törvnykönyve szabályozza ekként:

Mt. 65. § (3) A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt

3. a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §, 130. §),

tartama alatt.

128. § A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

Jó ha tudja:

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

• A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

• A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

• Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

• A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

• A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.
A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Tisztelt Szakértők,

2015. szeptember 7-én kezdtem jelenlegi munkahelyemen, ahol még próbaidős vagyok márciusig, és kiderült, hogy babát várok 2016 májusra. Előtte sajnos januártól augusztusig nem volt munkaviszonyom, korábban már 6 évet dolgoztam. A munkáltató közös megegyezéssel szeretne tőlem megválni, én ebbe nem szeretnék belemenni, ha bármi kis esélyem is van rá, hogy nem csak az alanyi jogon járó GYES-t kapjam, hanem egy kicsivel többet. Nem igazodok ki a jogszabályok között, hogy most akkor hány nap munkaviszonnyal kell rendelkeznem, ha elmennék januártól veszélyeztetett terhességi táppénzre (amire egyébként már most is lehetőségem lenne, csak kell a pénz), akkor a szülés utántól kapnék GYES-en kívül ellátást?
Valamint azt szeretném kérdezni, hogy a munkáltatót milyen költségek terhelik? Mert ők arra hivatkozva akarják a közös megegyezést, hogy nem akarnak 3 évig állományban tartani és fizetni utánam, de ahogy tudom, ők maximum a táppénz harmadát kötelesek fizetni szülésig, ez igaz?

Várom válaszukat, köszönöm előre is,
Dóra

Tisztelt Szakértők!

Több helyen kerestem kérdésemre a választ, jártam az OEP-nél és a Kormányablaknál is, azonban eddig sajnos senki nem tudott egyértelmű választ adni kérdésemre.

Jelenleg GYES-en vagyok itthon idősebb gyerekemmel és CSED-en 2016. február végéig a picivel. Ezt követően szeretnénk, ha férjem menne GYED-re, én pedig az idősebb gyermek 3 éves korát követően vállalnék újra munkát.

Férjem munkaviszonya veszélybe került, mivel az ott tapasztalt pszichológiai terror hatására orvosi kezelésre szorul, munkába való visszatérése nem valószínű, hogy a GYED jogosultságig megtörténik, jelenleg is táppénzen van. Szorgalmas, rendes ember, aki folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik az elmúlt 20 évben, összesen 2 munkahelyen, azonban a közelmúltban a munkahelyén kialakult pszichológiai terrort és stresszt érthető módon nem bírja elviselni.

Kérdésem az lenne, hogy akkor is igényelheti-e a GYED-et és azt ugyanúgy munkáltatójánál kell-e tennie, ha annak igénylésekor és az azt megelőző kb. 6 hónapban táppénzen van. Amennyiben ez lehetséges, úgy korábbi bérét veszik figyelembe a GYED számításakor, vagy a táppénz összegét?

Illetve a munkáltatójának lehetősége van felmondani neki a táppénzes/GYED-es időszak alatt? Erre vonatkozóan találtam itt választ, hogy lehetséges, csak a táppénz végével, azonban nem tudom, hogy az mennyire aktuális, hiszen évekkel ezelőtti bejegyzés volt.

Bízunk benne, hogy ha lehetséges a fenti megoldás, a GYED végére rendbe jönne, és a helyzet is megnyugtatóan rendeződne munkahelyén úgy, hogy oda vissza tudjon térni dolgozni.

Nagyon köszönöm segítségüket.

Köszönöm válaszát.

„DBA123 2015.10.22. 13:35
Tisztelt Szakértők!
2015.05.26-án szültem, ettől a naptól igényeltem a csecsemőgondozási díjat. A foglalkoztatói igazolás beérkezett, de a munkáltatóm a járulékbevallást nem intézte. Előleget állapítottak meg. Munkaszerződésem van, be is voltam jelentve, havonta kaptam bérpapírt, a rajta lévő összeget utalással kaptam a munkáltatómtól. Mivel nem vallott be járulékot, gondolom nem is fizették. A kérdésem az lenne, hogy előfordulhat-e, hogy az ellenőrzés végén nekem az előleget vissza kelljen fizetni?
Válaszukat köszönöm!
”

T. Kérdező!

Elvileg előfordulhat, azonban az Ön által ismertetett történeti tényállás alapján kicsi a valószínűsége.

Ha mégis kötelezik a visszafizetésre feltétlenül fellebbezze meg!

Főszabály, hogyha az előleget magasabb összegben állapították meg, mint amilyen ellátásra a biztosított jogosult azt vissza kell fizetni (a következő ellátásból le kell vonni) és fordítva, ha az előleget alacsonyabb összegben állapították meg, mint amilyen ellátásra a biztosított jogosult a különbözetet részére ki kell utalni.

Mielőtt az egészségbiztosító az Ön részére előleget állapított meg vizsgálta, hogy egyáltalán jogosult lesz-e ellátásra (biztosítottnak minősül-e).

Előleg folyósítása ugyanis csak akkor lehetséges, ha erre a kérdésre a válasz pozitív.

Amennyiben Ön jogszerűen, bejelentve dolgozott, de a járulékokat a munkáltató nem fizette meg, úgy azt a NAV utólag, adók módjára behajtja tőle. Ha pedig behajtotta az a járulék megfizetésének minősül, azaz táppénzre is jogosult.

Kiemelném a táppénzre való jogosultság szabályából, miszerint Ebtv. 43. § (1) Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik és a Tbj.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett a kötelezett szót, azaz nem az a lényeg, hogy ezen összeget a mtató megfizesse, hanem az, hogy annak mefizetésére kötelezett legyen.

1997. évi LXXXIII. törvény 39/B. § (1) Pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén, ha a pénzbeli ellátás összege - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 33. § (3) bekezdésében meghatározott időtartam figyelmen kívül hagyásával - huszonegy napon belül azért nem állapítható meg a 48. § (1)-(4) bekezdése alapján, mert nem került sor a biztosított jövedelméről bevallás benyújtására az adóelőleg megállapításához, a rendelkezésre álló adatok alapján a 39/A. § (2) bekezdésének, valamint a 48. § (2)-(4) bekezdésének figyelembevételével az igénylő részére végzésben előleget kell megállapítani.

A pénzbeli ellátásról szóló érdemi döntést legkésőbb az előlegről szóló végzés meghozatalát követő egy éven belül a rendelkezésre álló adatok alapján meg kell hozni.

A pénzbeli ellátás határozattal történő megállapításakor a pénzbeli ellátás összegébe a folyósított előleg összegét be kell számítani.

(3) Amennyiben az ellátást folyósító szerv az előleg folyósítását követően megállapítja, hogy az igénylő pénzbeli ellátásra nem jogosult, az igénylő köteles a folyósított előleget felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül visszafizetni.

(4) Amennyiben az előleg folyósítását követően az ellátást folyósító szerv megállapítja, hogy az igénylő részére a pénzbeli ellátás a folyósított előleg összegnél alacsonyabb összegben jár és az a megállapított ellátás összegébe nem számítható be, az igénylő köteles a különbözetet felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül visszafizetni.

(5) A táppénzelőleg folyósítását a keresőképtelenség fennállása alatt végzéssel meg kell szüntetni, ha a biztosított táppénzre már nem jogosult.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Az e-mail cím helyesen:

oep@oep.hu

„aranypénzes leopárd 2015.10.22. 14:43
Tisztelt Zengőbérci!
Előző, október 5-i levelemre kapott válaszát követően sajnos, betegállományba kerültem. Ön a tárgyévben egyazon munkahelyen számításba vett napok alapján 12 nap betegszabadságra való jogosultságot állapított meg.(2015. január 1.-2015.július 15. és 2015. október 1-2015. december 31. a figyelembe vehető időszakok.) Az orvosi igazolások leadása után azonban a bérszámfejtő azon az állásponton volt, hogy csak az október 1. utáni időre járó négy napra vagyok jogosult, holott az első időszakban nem vettem igénybe egyetlen napot sem. Kérem, erősítsen meg, hogy a tizenkét napos jogosultságot kell érvényesíteni. Böngésztem már a neten máshol is, de vagy az egyértelmű, egész naptári évben folyamatosan fennálló munkaviszonyt (az alaphelyzetet), vagy azt a változatot taglalják, ahol van ugyan megszakítás a munkaviszonyban, de nem ugyanarra a munkahelyre kerül vissza a dolgozó. Ebben az esetben megértem, hogy tényleg a hátralévő időt veszik figyelembe, de nem volt példa az én esetemre nézve, amikor is ugyanott dolgozom tovább. Válaszát köszönöm!

Előzmény:
aranypénzes leopárd 2015.10.05. 15:02
Tisztelt Szakértők!
2015. július 15-én járt le a határozott idejű szerződésem. 2015. október 1-jétől ugyanott dolgozom tovább, már véglegesítve. Az idén nem vettem igénybe a 15 nap betegszabadságból egyet sem. Mennyi jár(hat) az újbóli munkába állásomat követően? Mi a helyzet továbbá az esetleges (bár ne legyen rá szükség) táppénzzel, amely a betegszabadság lejártát követően jár?
Válaszukat köszönöm.

A tárgyévben ugyanott ledolgozott napokat egybeszámítva időarányosan jogosult betegszabadságra.
Lásd:
(2015.01.01-2015.07.15 időszakban 196 nap, 2015.10.01-től 2015.12.31-ig 92 nap, összesen 288 nap. 15/365x288=12 nap)
Ezt követően annyi nap táppénzre jogosult, ahány folyamatos biztosításban töltött nappal rendelkezett a keresőképtelenséget megelőző napig.
A biztosítás akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs.
”

Tisztelt Kérdező!

Én is végignéztem mind a három, eddig kiadott OEP Kifizetőhelyi tájékoztatót, melyekben valóban nem szerepel ilyen példa, ill. jogeset.

Tekintettel arra, hogy az általam ismert egészségbiztosítási pénztárak ezt a gyakorlatot folytatták álláspontomat fenntartom azzal, hogy azt érdemben alátámasztani nem tudom.

Amennyiben a kifizetőhelyi ügyintéző gyakorlatával nem ért egyet észrevételével az oeo@oep.hu címen keresztül az OEP Főigazgatójához fordulhat, illetve tőle kérhet állásfoglalást.