GYED,GYES, táppénz


mariann00 # 2016.01.15. 11:44

Tisztelt Monoszkop!

Azzal a kérdéssel fordulnék Önhöz, hogy a szülési szabadság a munkaügyi statisztikai előírások szerint jogi állományban eltöltött időnek minősül?

Nagyon szépen köszönöm a választ előre is.

Üdvözlettel:
Mariann

J. Viktória # 2016.01.15. 11:42

Tisztelt Szakértő!

Párom dolgozik én pedig CSEDre mentem munkanélküliből.

A kérdésem a családi kedvezménnyel kapcsolatos lenne:

A páromnak szeretnénk érvényesíteni a családi és járulékkedvezményt.

A papírt nekem is ki kellene tölteni és a juttatást adó kifizetőnek is? Ha igen, akkor a kifizetőmnek az OEPet kell tekinteni vagy a munkanélküli hivatalt?

Vagy mi a teendő ilyen esetben, ha én munkanélküliről mentem csedre és majd gyedre és a páromnak lenne érvényesítve ez a kedvezmény, aki dolgozik?

Remélem érthetően írtam és jó helyre. :)

Köszönöm előre is a válaszát!

J. Viki

hajni15 # 2016.01.13. 20:55

Tisztelt Szakértő!

2014.09.28-án született kisfiam, jelenleg gyeden vagyok vele. Most tudtuk meg hogy úton van a tesó, akit augusztusra várunk. Kérdésem az lenne hogy célszerűbb lenne visszamennem dolgozni, és kivennem a felhalmozott szabadságaimat, majd táppénzen lenni, vagy mivel a két gyermek között nem lesz 2 év különbség, igy maradjak inkább gyeden? Mi alapján tudom ezt mérlegelni?
Köszönöm válaszát!

monoszkop # 2016.01.13. 10:36

baloghreka 2016.01.13. 10:28
Tisztelt monoszkop!
Az alábbi helyzetben szeretném az Ön segítségét kérni, mert a jogszabályok alapján nem találtam meg a választ a helyzetemre:
2016. augusztus elején fogom megszülni első gyermekemet. Jelenleg PhD hallgató vagyok, mellette pedig a jogszabályok által megengedett módon napi 4 órában részmunkát vállalok máshol.
Amennyiben ez lenne a szülésig a jogviszonyom, akkor mi alapján kerülne megállapításra a csed és a gyed mértéke?
Kizárólag a PhD hallgatóknak járó gyed-et kapnám, vagy éppen ellenkezőleg csak a 4 órás munkaviszonyom alapján kerülnének megállapításra ezek a juttatások?
Esetleg van rá esély, hogy mindkettőt figyelembe veszik?

Ahol részmunkaidőben dolgozom, lehetőségem lenne akár pár héten belül teljes munkaidőbe átkerülni (természetesen közben lemondva a hallgatói jogviszonyomról). Ha februártól augusztusig teljes munkaidőben dolgoznék, az előnyösen befolyásolná a támogatások mértékét?
Előre is nagyon köszönöm a segítségét.
Üdvözlettel,
Balogh Réka

Tisztelt Kérdező!

Főszabály, hogy akinek két, vagy több, a Tbj. 5. szakaszában (§) nevesített jogviszonya van, úgy az ellátásokra való jogosultságot mindegyik jogviszonyban külön-külön vizsgálni kell és így egy személy akár két, vagy 3 jogviszonyból is jogosult lehet táppénzre, csed-re, gyed-re.

Vannak azonban kivételek.

Egyrészt a hallgatói jogviszony nem szerepel a Tbj. 5. § taxációjában (zártkörű felsorolás), így az nem minősül biztosítási jogviszonynak, azaz arra a fenti szabályt alkalmazni nem lehet, másrészt un. diplomás GYED-re csak az jogosult, aki az általános szabályok alapján GYED-re nem jogosult.

Amennyiben tehát a szüléskor van biztosítása (munkaviszonya függetlenül a napi/heti óraszámtól) ÉS a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik 365 biztosításban töltött idővel diplomás GYED-re nem jogosult, a GYED ellátását a munkaviszonya (biztosítása) alapján, a munkaviszonyában elért keresetéből kell megállapítani.

A diplomás GYED-ről az OEP honlapján ezt olvashatja amelyből ajánlom figyelmébe a ha a diplomás gyed-re jogosult személy a gyermek születésekor biztosított, és kezdetű részt
:

Hallgatói jogviszony alapján gyed-re jogosultság (diplomás gyed)

2014. január 1-jétől kiegészült a gyermekgondozási díjra jogosultak köre a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatóival. Ők a 2013. december 31-ét követően született gyermekük után az úgynevezett „diplomás gyed”-re lehetnek jogosultak.
Diplomás gyed-re az a 2013. december 31-ét követően született gyermek édesanyja (szülő nő)jogosult, aki az alábbi 1.-6. pontokban felsorolt valamennyi feltételnek megfelel:

1. a fent leírt általános szabályok szerint gyermekgondozási díjra nem jogosult, (például, mert nem biztosított, vagy biztosított, de a biztosítási jogviszonya alapján nem jogosult a gyermekgondozási díjra, mert a szülést megelőző 2 éven belül nem rendelkezik legalább 365 napi előzetes biztosítási idővel),

2. a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben magyar nyelvű nappali képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, azzal, hogy egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe. Két aktív félév megállapításához a gyermek születését megelőző két éven belüli aktív félévekben összesen 260 naptári napi hallgatói jogviszonnyal kell rendelkezni.

3. a gyermeke a hallgatói jogviszony fennállása alatt vagy a hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megszűnését követő 1 éven belül születik,
4. a gyermeket saját háztartásában neveli,

5. magyar állampolgár vagy másik EGT tagállam állampolgára, és

6. a szülés időpontjában rendelkezik magyarországi bejelentett lakóhellyel.

A vér szerinti apa diplomás gyed-re való jogosultsága (kizárólag a 2013. december 31-ét követően született gyermek után):
A diplomás gyed-re a fentiekben leírt feltételeknek (mind a hat feltételnek meg kell felelnie a vér szerinti apának) megfelelő vér szerinti apa akkor jogosult, ha a szülő nő meghal, vagy a szülő nő a 2.-6. pontokban foglalt feltételek valamelyikének nem felel meg és az anya az általános szabályok szerint sem jogosult gyermekgondozási díjra.
Aktív félév, az a félév, amely alatt a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (továbbiakban: Nftv.) hatálya alá tartozó felsőoktatási intézménnyel létesített hallgatói jogviszonya az Nftv. 45. §-a szerint nem szünetel.

II. A hallgatói jogviszony alapján megállapított gyermekgondozási díj összege (diplomás gyed összege)
A diplomás gyed havi összege:
• a felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér (2015-ben: 105.000,-Ft) 70 %-a,
• a mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum (2015-ben: 122.000,-Ft) 70 %-a.

Ha a diplomás gyed-re jogosult személy a gyermek születésekor biztosított, és

1. Amennyiben az igénylő, a gyermekgondozási díj jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel akkor a gyermekgondozási díj alapját, ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos.

A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.

2. Ha az igénylőnek az 1. pontban meghatározott időtartamban nincs 180 naptári napi jövedelme, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, akkor a gyermekgondozási díj alapját ezen 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.

Ezt a szabályt akkor lehet alkalmazni, ha az igénylőnek van az ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőzően legalább 180 nap folyamatos – Tbj. 5. § szerinti – biztosítási jogviszonya.

A gyermekgondozási díj összege ebben az esetben sem lehet kevesebb a fent leírtak szerinti, minimálbér, illetve a garantált bérminimum alapján megállapított összegnél, valamint nem lehet magasabb a minimálbér kétszeresének 70 százalékánál (havonta).

A diplomás gyed összegét minden év január 15-éig hivatalból felül kell vizsgálni és a tárgyévre érvényes minimálbér, illetve garantált bérminimum figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani.

http://www.oep.hu/…ondozasi_dij

Ahol részmunkaidőben dolgozom, lehetőségem lenne akár pár héten belül teljes munkaidőbe átkerülni (természetesen közben lemondva a hallgatói jogviszonyomról). Ha februártól augusztusig teljes munkaidőben dolgoznék, az előnyösen befolyásolná a támogatások mértékét?

Ezen kérdés megválaszolásához tisztázandó, hogy a szülésig lesz-e 365 biztosításban töltött napja?

Amennyiben igen a csed ellátást a jogosultságot (szülést) közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelemből számolják. Tehát augusztusi szülés esetén az augusztusi,júliusi, júniusi bérét nem veszik figyelembe, csak azt ezt megelőző 180 napi bérét.

(Amennyiben a szülés előtt elmegy táppénzre még tovább kell visszamenni, azaz megfontolandó, hogy mikortól és mennyivel növelik meg a bérét. Nem a napi munkaidő, hanem a jövedelem a lényeg, elvileg napi 4 órában is kereshet pl. havi 400.000 Ft-ot és 8órában is kaphat ettől kevesebbet, de legalább 111.000 Ft-ot.)

Egyebekben javaslom az előző hozzászólásokban hivatkozott közigazgatási szervek megkeresését.

Fédra1000 # 2016.01.13. 10:31

Tisztelt monoszkop!

Köszönöm. Azt hiszem már értem. :)

Tisztelettel:
Fédra

baloghreka # 2016.01.13. 09:28

Tisztelt monoszkop!

Az alábbi helyzetben szeretném az Ön segítségét kérni, mert a jogszabályok alapján nem találtam meg a választ a helyzetemre:

2016. augusztus elején fogom megszülni első gyermekemet. Jelenleg PhD hallgató vagyok, mellette pedig a jogszabályok által megengedett módon napi 4 órában részmunkát vállalok máshol. Amennyiben ez lenne a szülésig a jogviszonyom, akkor mi alapján kerülne megállapításra a csed és a gyed mértéke? Kizárólag a PhD hallgatóknak járó gyed-et kapnám, vagy éppen ellenkezőleg csak a 4 órás munkaviszonyom alapján kerülnének megállapításra ezek a juttatások? Esetleg van rá esély, hogy mindkettőt figyelembe veszik?
Ahol részmunkaidőben dolgozom, lehetőségem lenne akár pár héten belül teljes munkaidőbe átkerülni (természetesen közben lemondva a hallgatói jogviszonyomról). Ha februártól augusztusig teljes munkaidőben dolgoznék, az előnyösen befolyásolná a támogatások mértékét?

Előre is nagyon köszönöm a segítségét.

Üdvözlettel,
Balogh Réka

monoszkop # 2016.01.13. 09:12

Fédra1000 2016.01.13. 08:04
Tisztelt monoszkop!
Esetleg változik valami, ha nem munkaviszonyt létesítek hanem egyéni vállalkozó leszek? A számítási alapokban? Azt tudom, hogy így biztosítottá válnék. De máskép számolják ki az ellátásokat?
Előre is köszönöm.
Tisztelettel:
Fédra
Fédra1000 2016.01.12. 15:46
Tisztelt monoszkop!
Köszönöm a választ, sok mindenben segített, de még kérdezni szeretnék. Tehát 2016.02.29-én megszűnik a munkaviszonyom, de 2016.03.01től új jogviszonyom lesz. Első jogviszonyom alapján megállapított GYED tovább folyósítják. De közben újra babát várok.

  1. Ha nincs 30 nap tényleges jövedelme,akkor mi lesz a táppénz, CSEd illetve a GYED alapja? Minimálbér vagy a szerződés szerinti jövedelmem?
  2. Ha van 30 nap tényleges jövedelme,akkor mi lesz a táppénz, CSEd illetve a GYED alapja? Minimálbér vagy a szerződés szerinti jövedelmem?

Előre is köszönöm.
Tisztelettel:
Fédra

Tisztelt Kérdező!

Az előző hozzászólásomban már válaszoltam ezen kérdésére is ekként:

CSED csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)
alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Fentiek lényege, hogy ha a jogviszonya folyamatos és az új jogviszonyában van legalább 30 napi jövedelme az ellátás alapja ezen tényleges jövedelem, de pl. hiába keres havi 500.000 Ft-ot alapként csak a minimálbér kétszeresét, 222.000. Ft-ot vesznek figyelembe.

Ha nincs 30 napi jövedelme az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelme lesz, de korlát a minimálbér kétszerese azaz hiába szerepel a szerződésében havi 500.000 Ft-ot alapként csak a minimálbér kétszeresét, 222.000. Ft-ot vesznek figyelembe.

Ebtv. 5/C. § (1) E törvény alkalmazásában

  1. szerződés szerinti havi jövedelem:

bc) egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese...

Fédra1000 # 2016.01.13. 07:04

Tisztelt monoszkop!

Esetleg változik valami, ha nem munkaviszonyt létesítek hanem egyéni vállalkozó leszek? A számítási alapokban? Azt tudom, hogy így biztosítottá válnék. De máskép számolják ki az ellátásokat?

Előre is köszönöm.

Tisztelettel:
Fédra

Fédra1000 # 2016.01.12. 14:46

Tisztelt monoszkop!

Köszönöm a választ, sok mindenben segített, de még kérdezni szeretnék. Tehát 2016.02.29-én megszűnik a munkaviszonyom, de 2016.03.01től új jogviszonyom lesz. Első jogviszonyom alapján megállapított GYED tovább folyosítják. De közben ujra babát várok.

  1. Ha nincs 30 nap tényleges jövedelme,akkor mi lesz a táppénz, CSEd illetve a GYED alapja? Minimálbér vagy a szerződés szerinti jövedelmem?
  2. Ha van 30 nap tényleges jövedelme,akkor mi lesz a táppénz, CSEd illetve a GYED alapja? Minimálbér vagy a szerződés szerinti jövedelmem?

Előre is köszönöm.

Tisztelettel:
Fédra

monoszkop # 2016.01.12. 07:54

ANYUKAkérdez 2016.01.11. 18:30
Tisztelt Szakértő!
Szeretnék jogi tanácsadást kérni Öntől.
Háttér:
• 2 gyermekem van, 3.-kal vagyok várandós ( Augusztusban szülök)
• Munkaviszonyom van,a GYES-em MÁRCIUSBAN jár le,de a munkahelyemre NEM FOGNAK VISSZAVENNI
Kérdéseim:

1. Márciustól Augusztusig mit tehetek hogy jövedelmem legyen a GYED
jogosultsághoz?
• Védelem alatt állok a 12.héttől,nem mondhatnak fel nekem elviekben? Vegyipari cégnél vagyok. Olyan
munkakört amibe nem kell vegyszerekkel dolgozni,nem fognak tudni
felajánlani. Mi a teendő? A fennmaradó 5-6 hónapra honnan lesz
jövedelmem?
Táppénz v. veszélyeztetett terhesség?
2. Gyed-re jogosult vagyok-e? : munkaviszonyom van(ha fel nem tudnak
mondani), biztosított vagyok, de 2013-tól a gyerekkel itthon vagyok.
Gyesből és családi pótlékból számolnák ki ebben az esetben?
Válaszát előre is nagyon köszönöm.

Tisztelt Kérdező!

  • Tbj. 5. § szerinti biztosítási jogviszonyt létesít.

(Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről)

  • Igen, rendes felmondás ellen védve van.
  • Amennyiben indokolt táppénzre megy, vagy állapotának megfelelő munkakörbe helyezik.
  • A GYES összege soha nem alapja egy következő babára járó táppénznek, csed-nek és gyed-nek, mivel abból nem kell vonni 3%-os pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, a táppénz, csed, gyed alapja pedig csak olyan jövedelem lehet, amelyből ilyen jogcímen járulékot kell vonni.

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

65. § (3) A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt

  1. a várandósság,
  2. a szülési szabadság,
  3. a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §, 130. §),
  4. a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, valamint
  5. a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap

tartama alatt.

hhhhhhhhhh

Hasznos tudnivalók, ügyféljogok táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz (gyáp), csecsemőgondozási díj (csed) és gyermekgondozási díj (gyed) igénylők számára

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő (minimum OKJ-s, TB végzettségű) TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását –beleértve az előírt (megállapító, elutasító stb.) határozatok meghozatalát is- nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A úti üzemi baleset kivizsgálásának megtagadása esetén
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.
A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?… ,
valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://egyenlobanasmod.hu/…ebh-141-2015 (bírság+jogviszony helyreállítás)
http://egyenlobanasmod.hu/…/ebh-84-2015 (egyezség)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…iew/122_2010 (bírság)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…ex/jogesetek (további jogesetek)

Panasz M I N T A azoknak, akik a Munkaügyi Központ többszöri ígérete ellenére sem kapták meg az őket, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, a befizetett járulékokért cserébe megillető álláskeresési járadékot.

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

monoszkop # 2016.01.12. 07:43

Fédra1000 2016.01.11. 16:12
Tisztelt Szakértők!
Szeretnék segítséget kérni Önöktől.
2016.02.29-én megszűnik a munkaviszonyom (10 éves munkaviszony) GYED folyósítása mellet, felszámolás miatt.
De közben terhes lettem.
Mivel így nincs biztosítási jogviszonyom, nem leszek jogosult csak GYESre?
Megszűnhet a jogviszonyom felszámolás miatt, ha terhes vagyok?
Illetve ha 2016.03.01től új jogviszonyom lenne, akkor jogosult lennék CSEDre és GYEDre?
Mi lenne az ellátások alapja, ha nem lenne 30 bérrel ellátott napom?
Előre is köszönöm a válaszokat.
Üdvözlettel:
Fédra

Tisztelt Kérdező!

A munkaviszony megszűnik pl. mind a munkáltató, mind a munkavállaló halálával. A felszámolási eljárás lényege, hogy a cég fizetésképtelensége miatt meg fog szűnni (meghal) előtte azonban a felszámoló igyekszik a vagyonból kielégíteni az adósokat (pl. a cég dolgozóit), illetve kiadja nekik az előírt okmányokat, hogy zökkenőmentesen újra elhelyezkedhessenek.

A CSED, GYED, GYES, GYÁS és GYÁP ellátásokat ne keverje. A magyar állampolgárnak a szülés napjától alanyi/állampolgári jogon jár GYES, azaz ahhoz nem szükséges munkaviszony.

A CSED és GYED feltétele viszont főszabály szerint valóban az, hogy egyrészt az igénylő rendelkezzen a Tbj 5. § szerinti biztosítási jogviszonnyal (munkaviszony, álláskeresési járadék, vállalkozói jogviszony, stb.) ÉS a szülés napját megelőző 2 éven belül rendelkezzen 365 biztosításban töltött idővel.

CSED

  • csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

    alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Hasznos tudnivalók, ügyféljogok táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz (gyáp), csecsemőgondozási díj (csed) és gyermekgondozási díj (gyed) igénylők számára

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő (minimum OKJ-s, TB végzettségű) TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását –beleértve az előírt (megállapító, elutasító stb.) határozatok meghozatalát is- nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A úti üzemi baleset kivizsgálásának megtagadása esetén
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.
A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?… ,
valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://egyenlobanasmod.hu/…ebh-141-2015 (bírság+jogviszony helyreállítás)
http://egyenlobanasmod.hu/…/ebh-84-2015 (egyezség)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…iew/122_2010 (bírság)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…ex/jogesetek (további jogesetek)

Panasz M I N T A azoknak, akik a Munkaügyi Központ többszöri ígérete ellenére sem kapták meg az őket, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, a befizetett járulékokért cserébe megillető álláskeresési járadékot.

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

monoszkop # 2016.01.12. 07:34

BudaiAnita 2016.01.11. 14:16
Kedves Szakértő!
Én külföldön dolgoztam 2015-ben 10 hónapot,2014-ben 6 hónapot.2016 január 5-én jöttem haza,és regisztráltam munkanélkülinek. Kiderült hogy terhes vagyok a páromtól (aminek nagyon örülünk). A kérdésem pedig az lenne h a 3 hónap munkanélküli után el tudok -e menni szülési szabadságra. Akkor még csak 3 hónapos leszek. Vagy jobb lenne minél előbb bejelentett munkahely?
Úgy olvastam hogy akkor jár a gyes hogyha szülés napjától visszamenőleg a 2 évben 365 bejelentett munkaviszonyom van. Nekem ez meg van,de külföldi munkaviszony. Ez befolyásolhatja az itthoni juttatásokat?
Köszönöm válaszát
Anita

Kedves Anita!

A szabadságnak több fajtája van pl. rendes szabadság, pótszabadság, betegszabadság, szülési szabadság, azonban ezek csak azokat illetik meg, akik munkaviszonyban állnak. Tekintettel arra, hogy Ön nem áll munkaviszonyban szülési szabadságra nem jogosult.

(Amennyiben csecsemőgondozási díjra –csed- gondolt, azt 3 hónaposan nem veheti igénybe, arra csak a szülés napjától, vagy az azt megelőző 28. naptól jogosult, ha a lenti feltételeknek megfelel.)

A CSED, GYED, GYES, GYÁS és GYÁP ellátásokat ne keverje. A magyar állampolgárnak a szülés napjától alanyi/állampolgári jogon jár GYES, azaz ahhoz nem szükséges munkaviszony.

A CSED és GYED feltétele viszont főszabály szerint valóban az, hogy egyrészt az igénylő rendelkezzen a Tbj 5. § szerinti biztosítási jogviszonnyal (munkaviszony, álláskeresési járadék, vállalkozói jogviszony, stb.) ÉS a szülés napját megelőző 2 éven belül rendelkezzen 365 biztosításban töltött idővel, amelynél az EU tagállamban bejelentett jogviszonyt is figyelembe veszik, azonban ezt a külföldi állam illetékes hatóságának az előírt nyomtatványon le kell igazolni.

A munkanélküli ellátás megállapítására, illetve az egyes tagállamokban szerzett biztosítási idők igazolására –például a csed/gyed megállapításához- az E 301-es nyomtatvány szolgál, amelyet annak az államnak az illetékes intézménye (foglalkoztatási hivatalok, munkaügyi központok) ad ki, ahol munkanélküli korábban biztosított volt, tehát dolgozott.

Mivel a nyomtatványt a munkavégzés helye szerint illetékes intézmény állítja ki, ezért fontos a munkaviszony megszűntével a nyomtatvány kiállításának kérése, mert a hivatalból történő beszerzés sok időt vehet igénybe. A nyomtatványt a munkanélküli járadék/csed/gyed iránti kérelemhez kell csatolni.

Hasznos tudnivalók, ügyféljogok táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz (gyáp), csecsemőgondozási díj (csed) és gyermekgondozási díj (gyed) igénylők számára

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő (minimum OKJ-s, TB végzettségű) TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását –beleértve az előírt (megállapító, elutasító stb.) határozatok meghozatalát is- nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A úti üzemi baleset kivizsgálásának megtagadása esetén
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.
A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?… ,
valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://egyenlobanasmod.hu/…ebh-141-2015 (bírság+jogviszony helyreállítás)
http://egyenlobanasmod.hu/…/ebh-84-2015 (egyezség)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…iew/122_2010 (bírság)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…ex/jogesetek (további jogesetek)

Panasz M I N T A azoknak, akik a Munkaügyi Központ többszöri ígérete ellenére sem kapták meg az őket, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, a befizetett járulékokért cserébe megillető álláskeresési járadékot.

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

ANYUKAkérdez # 2016.01.11. 17:30

Tisztelt Szakértő!

Szeretnék jogi tanácsadást kérni Öntől.

Háttér:

  • 2 gyermekem van, 3.-kal vagyok várandós ( Augusztusban szülök)
  • Munkaviszonyom van,a GYES-em MÁRCIUSBAN jár le,de a munkahelyemre NEM FOGNAK VISSZAVENNI

Kérdéseim:

1. Márciustól Augusztusig mit tehetek hogy jövedelmem legyen a GYED
jogosultsághoz?

  • Védelem alatt állok a 12.héttől,nem mondhatnak fel nekem elviekben? Vegyipari cégnél vagyok. Olyan

munkakört amibe nem kell vegyszerekkel dolgozni,nem fognak tudni
felajánlani. Mi a teendő? A fennmaradó 5-6 hónapra honnan lesz
jövedelmem?
Táppénz v. veszélyeztetett terhesség?

2. Gyed-re jogosult vagyok-e? : munkaviszonyom van(ha fel nem tudnak
mondani), biztosított vagyok, de 2013-tól a gyerekkel itthon vagyok.
Gyesből és családi pótlékból számolnák ki ebben az esetben?

Válaszát előre is nagyon köszönöm.

ANYUKAkérdez # 2016.01.11. 17:30

Tisztelt Szakértő!

Szeretnék jogi tanácsadást kérni Öntől.

Háttér:

  • 2 gyermekem van, 3.-kal vagyok várandós ( Augusztusban szülök)
  • Munkaviszonyom van,a GYES-em MÁRCIUSBAN jár le,de a munkahelyemre NEM FOGNAK VISSZAVENNI

Kérdéseim:

1. Márciustól Augusztusig mit tehetek hogy jövedelmem legyen a GYED
jogosultsághoz?

  • Védelem alatt állok a 12.héttől,nem mondhatnak fel nekem elviekben? Vegyipari cégnél vagyok. Olyan

munkakört amibe nem kell vegyszerekkel dolgozni,nem fognak tudni
felajánlani. Mi a teendő? A fennmaradó 5-6 hónapra honnan lesz
jövedelmem?
Táppénz v. veszélyeztetett terhesség?

2. Gyed-re jogosult vagyok-e? : munkaviszonyom van(ha fel nem tudnak
mondani), biztosított vagyok, de 2013-tól a gyerekkel itthon vagyok.
Gyesből és családi pótlékból számolnák ki ebben az esetben?

Válaszát előre is nagyon köszönöm.

Fédra1000 # 2016.01.11. 15:12

Tisztelt Szakértők!

Szeretnék segítséget kérni Önöktől. 2016.02.29-én megszűnik a munkaviszonyom (10 éves munkaviszony) GYED folyósítása mellet, felszámolás miatt. De közben terhes lettem. Mivelígy nincs biztosítási jogviszonyom, nem leszek jogosult csak GYESre? Megszünhet a jogviszonyom felszámolás miatt, ha terhes vagyok? Illetve ha 2016.03.01től új jogviszonyom lenne, akkor jogosult lennék CSEDre és GYEDre? Mi lenne az ellátások alapja, ha nem lenne 30 bérrel ellátott napom?

Előre is köszönöm a válaszokat.

Üdvözlettel:
Fédra

Zengőbérci # 2016.01.11. 14:12

Róbert 77 2016.01.11. 14:10
Tisztelt szakértő!
Azzal a kérdéssel fordulok önhöz, hogy 2013.12.30- án ikergyermekeik születtek,koraszülöttek lettek, 1,5 hónappal hamarabb jöttek világra mint rendesen kellett volna. De ha 2014 január elsejét követöen születtek volna akkor már 3-éves korukig járna a gyed, igy csak 2-éves korukig.
Benyujtottunk kérelmet ,hogy méltányosságbol adják meg 3-éves korukig.
De azt ide- oda küldözték végül a munkáltatónál kötött ki.
Aki most küldött egy levelet,hogy az akkori törvényeknek megfelelöen 2 éves korukig megkaptuk,méltányosságot nem gyakorolhatnak csak ha nem lenne meg a biztosítási idő akkor.

De semmi fellebbezési lehetöséget nem írtak ,csak egy sima levelet,nem határozatot sem végzést,holott a Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály azt irta két áthelyezö levélben is, hogy majd a végleges döntés ellen lehet fellebbezni.

Ön hogy látja, megkaphatjuk esetleg további egy évig ezt az ellátást? Van e rá esély?

És a továbbiakban mit kellene tennünk ,esetleg hol fellebbezhetünk?
Köszönettel:Hajdu Róbert

Tisztelt Kérdező!

A méltányosság lényege, hogy az ellátásra törvény alapján nem jogosult, viszont a körülményeket (pl. koraszülés) és a rászorultságot (pl. anyagi, vagyoni helyzet) mérlegelve a méltányossági jogkör gyakorlójának lehetősége van kedvező döntést hozni.

Fentiek miatt a méltányossági kérelmet elutasító döntés ellen fellebbezésnek helye nincs!

2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
100. § (1) Nincs helye fellebbezésnek

  1. a döntés ellen, ha az ügyben törvény azt kizárja.

Jelen esetben a fellebbezést az Ebtv. 77. § (2) zárja ki ekként:

A méltányossági eljárásban hozott döntés ellen nincs helye fellebbezésnek, viszont a 2004. évi CXL. törvény 71. § (1)értelmében a döntést határozatba kellett volna foglalni és indokolni kellett volna.

Ezen bekezdés szerint: A hatóság - az (5) és (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során felmerült minden más kérdésben végzést bocsát ki.

Nem derült ki, hogy mi volt az oka a többszöri áttételnek. Álláspontom szerint az ügyben nem a kifizetőhely, hanem az egészségbiztosító jogosult dönteni, így a kifizetőhely levele nem elégséges, amennyiben így jártak el, az sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, ez ügyben az ombudsmanhoz fordulhat.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

Az Alapvető Jogok Biztosának (ombudsman)elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

A méltányosságról ezt írják az eb. jogszabályok.

Méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátások

Ebtv. 50. § (1) Az egészségbiztosítási szerv - az E. Alap éves költségvetésében meghatározott keretek között - méltányosságból csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat és táppénzt akkor állapíthat meg a biztosított részére, ha a biztosított az ahhoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az egészségbiztosító méltányosságból a 46. § (1) bekezdés c)-e) pontjaiban meghatározott időtartamot meghaladóan is állapíthat meg gyermekápolási táppénzt a 44. § d) és e) pontja szerinti keresőképtelen biztosítottak részére.

(3) A gyermek betegségére tekintettel az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túl, a 44. § h) pontja szerinti keresőképtelen biztosított részére az egészségbiztosítási szerv méltányosságból megállapíthat gyermekápolási táppénzt.

(4) A méltányosságból megállapítható pénzbeli ellátások folyósításának idejét és összegét az egészségbiztosító a méltányossági kérelem elbírálása során az V. fejezetben foglaltaktól eltérően határozhatja meg, azzal, hogy az összege nem haladhatja meg

  1. csecsemőgondozási díj esetén a 42. § (3) bekezdése szerinti összeget,
  2. gyermekgondozási díj esetén a 48. § (4) bekezdése szerinti összeget,
  3. az (1) bekezdés szerinti táppénz esetén - a biztosítási idő figyelembevételével - a 48. § (7) bekezdése szerinti összeget.

(5) Az egészségbiztosító méltányosságból a biztosítottat és a kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyt indokolt esetben segélyben részesítheti.

217/1997. (XII.1. Korm. rendelet 31/D. § (1) A biztosított a méltányossági kérelmet a foglalkoztatójához nyújthatja be.

A táppénz folyósítására vonatkozó kérelemhez csatolni kell az orvosi igazolást és javaslatot, valamint az orvosi szakvéleményt a keresőképtelenség várható időtartamáról.

A foglalkoztató a biztosított méltányossági kérelmét a kérelem kézhezvételétől számított 5 napon belül továbbítja a 38. § (1) bekezdése szerint a székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz.

(2)
A foglalkoztató - az Ebtv. 50. § (2) és (3) bekezdése szerinti esetben - ha

  1. társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtet, a biztosított méltányossági kérelmét, a foglalkoztató rendelkezésére bocsátott valamennyi dokumentumot, valamint az OEP által rendszeresített nyomtatványt kitöltve, a kérelem benyújtásától számított 5 napon belül megküldi a székhelye szerint illetékes kormányhivatal részére,,

b)társadalombiztosítási kifizetőhelyet nem működtet, a biztosított méltányossági kérelmét, a foglalkoztató rendelkezésére bocsátott valamennyi dokumentumot a kérelem benyújtásától számított 5 napon belül megküldi a foglalkoztató székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz.
(3)

(4) A méltányossági kérelmek elbírálásánál figyelemmel kell lenni a biztosított

  1. biztosításban töltött idejére,
  2. 30 napnál hosszabb megszakítást megelőző biztosítási idejének tartamára,
  3. jövedelmi viszonyára és egyéb méltánylást érdemlő körülményeire.

(5) A táppénz időtartamának meghosszabbítása iránti kérelem kizárólag az illetékes orvos által kiadott igazolásban foglaltak figyelembevételével engedélyezhető.

(6) A táppénzt méltányosságból legkorábban - a 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása vagy kórházi tartózkodása címén méltányosságból megállapítható táppénz esetét kivéve - az igényjogosultság megszűnését követő naptól lehet megállapítani.

31/E. §1) A kormányhivatal az OEP által méltányosságból adható pénzbeli ellátások megállapítására meghatározott éves keretösszeget nem lépheti túl, a méltányosságból megállapított pénzbeli ellátásokról minden naptári negyedévet követő hónap 10-éig köteles az OEP részére beszámolót készíteni.

(2) Az Ebtv. 50. § (1) bekezdése alapján méltányosságból engedélyezett táppénz folyósításának időtartamát az újabb keresőképtelenség alapján járó táppénz folyósításának időtartamába be kell számítani. A méltányosságból engedélyezett ellátás folyósításának időtartama újabb ellátás megállapítására nem jogosít.

Láthatja, hogy az Önök esetére egyik jogszabály sem tér ki.

Mindezek alapján én az Önök helyében -fentiekre hivatkozva és azt előadva- írásban megkeresném mind az ombudsmant, mind az OEP főigazgatóját.

mail: oep@oep.hu
postacím: Budapest Váci út 73/A

BudaiAnita # 2016.01.11. 13:16

Kedves Szakértő!
Én külföldön dolgoztam 2015-ben 10 hónapot,2014-ben 6 hónapot.2016 január 5-én jöttem haza,és regisztráltam munkanélkülinek. Kiderült hogy terhes vagyok a páromtól (aminek nagyon örülünk). A kérdésem pedig az lenne h a 3 hónap munkanélküli után el tudok -e menni szülési szabadságra.Akkor még csak 3 hónapos leszek. Vagy jobb lenne minél előbb bejelentett munkahely?
Úgy olvastam hogy akkor jár a gyes hogyha szülés napjától visszamenőleg a 2 évben 365 bejelentett munkaviszonyom van.Nekem ez meg van,de külföldi munkaviszony. Ez befolyásolhatja az itthoni juttatásokat?
Köszönöm válaszát
Anita

Róbert 77 # 2016.01.11. 13:10

Tisztelt szakértő!
Azzal a kérdéssel fordulok önhöz, hogy 2013.12.30- án ikergyermekeik születtek,koraszülöttek lettek, 1,5 hónappal hamarabb jöttek világra mint rendesen kellett volna. De ha 2014 január elsejét követöen születtek volna akkor már 3-éves korukig járna a gyed, igy csak 2-éves korukig.
Benyujtottunk kérelmet ,hogy méltányosságbol adják meg 3-éves korukig.De azt ide- oda küldözték végül a munkáltatónál kötött ki.Aki most küldött egy levelet,hogy az akkori törvényeknek megfelelöen 2 éves korukig megkaptuk,méltányosságot nem gyakorolhatnak csak ha nem lenne meg a biztosítási idő akkor. De semmi fellebbezési lehetöséget nem irtak ,csak egy sima levelet,nem határozatot sem végzést,holott a Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály azt irta két áthelyezö levélben is, hogy majd a végleges döntés ellen lehet fellebbezni.
Ön hogy látja, megkaphatjuk esetleg további egy évig ezt az ellátást? Van e rá esély?
És a továbbiakban mit kellene tennünk ,esetleg hol fellebbezhetünk?

Köszönettel:Hajdu Róbert

Zengőbérci # 2016.01.11. 09:55

Nori124 2016.01.11. 07:44
Tisztelt Szakértő!
Ha áprilisban igénylem a CSED-et akkor a Csed összegének kiszámításába a 2016 január 31-ig terjedő fizetésem számít bele.
Azt szeretném kérdezni, hogy ha a januári béremmel együtt február 3. munkanapján utalja a cégem az előző félév teljesítményéért járó jutalmat, az elméletben beleszámít a fent említett időszakba vagy csak az amit ténylegesen január 31-ig megkapok?
Válaszát előre is nagyon köszönöm!
Üdvözlettel,
Nóra

Kedves Nóra!

A CSED –csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)
alapját 2015.07.01-től főszabály szerint a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelemből kell kiszámolni.

Az igényt 6 hónapra visszamenőleg lehet igényelni, azaz nem az számít, hogy az igényt mikor adja le, hanem az, hogy mely naptól kéri folyósítani.

Amennyiben a CSED ellátást 2016. 04.01-től kéri megállapítani, úgy a CSED alapját a 2016.01.31-től visszafelé számított 180 napi keresetéből kell megállapítani.

Annak nincs jelentősége, hogy az Önt januárra megillető bért 01.31-én, vagy 02.10-én stb. fizetik ki.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.

2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §):

Az egészségbiztosító azt fogja nézni, hogy melyik hónapra vonatkozó bevallásban szerepel az adott összeg.

Hasznos tudnivalók, ügyféljogok táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz (gyáp), csecsemőgondozási díj (csed) és gyermekgondozási díj (gyed) igénylők számára

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő (minimum OKJ-s, TB végzettségű) TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását –beleértve az előírt (megállapító, elutasító stb.) határozatok meghozatalát is- nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A úti üzemi baleset kivizsgálásának megtagadása esetén
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.
A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?… ,
valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://egyenlobanasmod.hu/…ebh-141-2015 (bírság+jogviszony helyreállítás)
http://egyenlobanasmod.hu/…/ebh-84-2015 (egyezség)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…iew/122_2010 (bírság)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…ex/jogesetek (további jogesetek)

Panasz M I N T A azoknak, akik a Munkaügyi Központ többszöri ígérete ellenére sem kapták meg az őket, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, a befizetett járulékokért cserébe megillető álláskeresési járadékot.

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Nori124 # 2016.01.11. 06:44

Tisztelt Szakértő!

Ha áprilisban igénylem a CSED-et akkor a Csed összegének kiszámításába a 2016 január 31-ig terjedő fizetésem számít bele.
Azt szeretném kérdezni, hogy ha a januári béremmel együtt február 3. munkanapján utalja a cégem az előző félév teljesítményéért járó jutalmat, az elméletben beleszámít a fent említett időszakba vagy csak az amit ténylegesen január 31-ig megkapok?

Válaszát előre is nagyon köszönöm!
Üdvözlettel,
Nóra

cincinnatus # 2016.01.05. 07:37

orultbogar 2015.12.30. 10:02
Tisztelt Jogi Fórum!
Nemzetközi vonatkozású családtámogatási üggyel kapcsolatos kérdéssel fordulok Önökhöz.
Első gyermekemet 2016. május közepére várom. A gyermek édesapja horvát állampolgár, Horvátországban rendelkezik nem folyamatos biztosítási jogviszonnyal (a gyermek születésének időpontjában Horvátországban lesz biztosított). Én Magyarországon biztosítással rendelkező magyar állampolgár vagyok, házasságkötés NEM jött létre. Biztosításom jelenleg KATA-s egyéni vállalkozás formájában valósul meg Magyarországon. (Havi 50.000 forintos adó fizetésével, 2015 októberétől). Előtte 2014 májusától 2015 júniusáig munkaviszony alapján biztosított voltam). Kérdéseim a következők:

  1. Amennyiben a gyermek Horvátországban születik és Horvátországban telepszünk le, Magyarországról CSED és GYED támogatásra jogosult maradok-e? (Horvátországban nincs munkaviszonyom). Illetve amennyiben a gyermek apja Horvátországban biztosított a gyermek születése időpontjában, Horvátországban kell igényelnünk ezeket a támogatásokat, még akkor is, ha én Magyarországon vagyok biztosított?
  2. Amennyiben a gyermek Horvátországban születik és Horvátországban telepszünk le, a CSED és GYED támogatásokon kívüli családtámogatások igénybevételére az apa révén Horvátországban leszünk jogosultak? GYES igénybevételére Magyarországról ebben az esetben nem leszek jogosult?
  3. KATA-s egyéni vállalkozóként havi 50 ezer forint adót fizetek, de tudomásom szerint lehetőség van egy magasabb, 75 ezer forintnyi összegű adó megfizetésére. Mikor kellene elkezdenem fizetni a magasabb összegű adót, hogy az a GYED összegét pozitívan befolyásolja? Amennyiben pl. december vagy január hónaptól kezdődően havi 75.000 forintot fizetek havonta, biztosan magasabb összegű GYED-et fogok-e kapni? Ennek pontos kiszámolására hol van lehetőség, hol kérhetek segítséget?
  4. A házasságkötés jelentősen megkönnyítené-e a fent leírt ügyek intézését, vagy lehetőség van e nélkül is igénybe venni a fent említett támogatási formákat?

Az eddig megkeresett intézményektől (OEP különböző osztályai, Magyar Államkincstár Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya) komplex választ és kielégítő segítséget nem kaptam, legjobb esetben is csak egy-egy kérdésem egy adott részének megválaszolására voltak képesek. Az egyes kérdéseim megválaszolására Önök szerint mely intézményektől kérhetek segítséget? Amennyiben az ügy megkönnyítése érdekében jogász segítségét venném igénybe, milyen szakterületen jártas szakembert keressek?
Segítségüket előre is nagyon köszönöm.

Tisztelt Kérdező!

1. A családi ellátások koordinálását végző szerv Magyarországon az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság.

Akinek tehát EU-s jogszabályt érintő családtámogatási ügye (családi pótlék, GYED, GYES, GYET) van annak célszerű az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot, vagy a Megyei Kormányhivatalok Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályát személyesen fel, vagy írásban megkeresni, mivel egy konkrét esetben teljeskörű tájékoztatást ők tudnak adni.

Elérhetőségük: ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG
Cím: 1081 Budapest, Fiumei út 19./a.
Postacím: 1916 Budapest
Telefon: (+36) 1 270 8000

2. A családok támogatásáról szóló1998. évi LXXXIV. törvény (Csttv.) végrehajtására kiadott 223/1998. (XII.30.) kormányrendelet 27/F. § (1) bekezdése értelmében - a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendeletek alkalmazása szempontjából pénzbeli családi ellátás a családi pótlék, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás és a gyermekgondozási díj. (A csecsemőgondozási díj tehát nem, az egy speciálisan magyar ellátás.)

3. A CSED speciális „magyar” ellátás, az az EU koordinációs rendeletek értelmében nem minősül családi ellátásnak, azaz ha van magyar jogviszonya és a jogosultsági feltételeknek megfelel azt itthon megigényelheti és kaphatja.

4. Amennyiben a gyermek Horvátországban születik és Horvátországban telepednek le, Magyarországról CSED támogatásra akkor jogosult, ha a szülés időpontjában az egyéni vállalkozása él, azaz a szülés napján biztosított ÉS a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik 365 biztosításban töltött nappal.

5. Amennyiben a gyermek apja Horvátországban, Ön pedig Magyarországon biztosított a gyermek születése időpontjában a csed kivételével a gyermeket (családot) megillető összes ellátást az az EU-s tagállam folyósítja ahol a család életvitelszerűen tartózkodik.

(Jelen esetben Horvátország és természetesen csak olyan ellátásokat és annyi ideig kaphatja amit a horvát jogszabályok a horvát állampolgároknak biztosít.

6. Ha a család Horvátországban él és mindkét szülő biztosított (apa Horvátországban, anya Magyarországon) magyar GYES-t nem kaphat!

7. A magyar ellátásokhoz nem szükséges a házasság, a horvát jogszabályokat nem ismerem.

8. A CSED kiszámításában az egészségbiztosító tud segítséget nyújtani.

Kérelmében hivatkozzon az alábbiakra: Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.

(Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

9. A KATA-s szabályokról itt olvashat: http://ado.hu/…a-katasoknak

Soltész Lászlóné (OEP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztály szakmai koordinátor) az Adó szaklap 2013/7-8. számában megjelent cikkéből megtudhatja, hogy miként állapítják meg a katásnak járó terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat, és a katás bt., kkt., nem katás tagjának táppénzét. Az Adó szaklap 2013/7-8. száma a Complex Kiadó webshopjában megvásárolható, illetve könyvtárakból kölcsönözhető.

10. Az EU-s szabályok dióhéjban:

Az eljárás, illetve a tényállás tisztázása során a családot, mint egészet kell figyelembe venni (egységesség elve), akkor is, ha az ellátást - azon tagállamként, akinek joga az adott ügyben elsődlegesen alkalmazandó - főellátásként, valamint akkor is, ha kiegészítésként kell elbírálni.

A közösségi jogszabályok alkalmazása esetén a főszabály az, hogy mindkét szülő vonatkozásában kell az ügyet megítélni, amelytől azonban különleges élethelyzetben lévő személy esetén el lehet térni.

Alapelv, hogy ugyanazon gyermekre tekintettel ugyanarra az időszakra vonatkozóan két tagállam teljes összegű családi ellátást nem fizethet.

Azt, hogy mely tagállamból részesül egy család ellátásban, jogszabály rendezi - közigazgatási eljárás keretében kerül meghatározásra az, hogy az adott tagállam rendelkezik-e elsődlegesen joghatósággal a családi ellátások folyósítására -, tehát sohasem az ügyfél döntése határozza meg azt, hogy mely tagállam folyósít ellátást a részére.

Mindezek alapján a kereső tevékenység folytatásának a helye, illetve a család életvitelszerű tartózkodásának a helye határozzák meg azt, hogy mely tagállam hatósága köteles (joghatóság) elsősorban a családi ellátások megfizetésére.

A családi ellátások megállapításánál azonban ezen belül elsősorban a biztosítási elv érvényesül, azaz a biztosítási elv és a területi elv ütközése esetében elsődlegesen a biztosítási elv alkalmazandó.

Amennyiben erre nincs lehetőség - illetve nem alkalmazható -, a területi elv szerint (tehát lakó- vagy tartózkodási hely alapján) kell az illetékes hatóságról, valamint a családi ellátások megállapításáról rendelkezni.

A családi ellátások tekintetében az adott ügyben érintett tagállamok közül az alábbi sorrendben előrébb lévő tagállam joga az elsődlegesen alkalmazandó:

 kereső tevékenység helye szerinti tagállam,
 nyugdíj folyósítása szerinti tagállam,
 lakóhely szerinti tagállam.

Ha mindkét szülő a fenti sorrendben azonos jogalap szerint (mindkettő végez munkát, mindkettő nyugdíjas, stb.) lehet jogosult két eltérő tagállamban családi ellátásra, akkor az a tagállam folyósítja az ellátásokat, ahol a gyermek lakik.

A fenti elsőbbségi szabályok alól kivétel a kiküldetésben végzett munka.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

11. „Az eddig megkeresett intézményektől (OEP különböző osztályai, Magyar Államkincstár Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya) komplex választ és kielégítő segítséget nem kaptam, legjobb esetben is csak egy-egy kérdésem egy adott részének megválaszolására voltak képesek.

Egyebekben üdvözletem küldöm azon jólfizetett kormánytisztviselőknek és vezetőiknek, akik nem képesek az ügyfél kérdéseire érdemi és teljeskörű választ adni.

hawle81 # 2016.01.04. 11:04

Táppénz több munkaviszony (kata) esetén

Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne: főállásban egy zrt.-nél, könyvelő munkakörben dolgozom, másodállásban katás vállalkozó vagyok, és otthon is könyvelek. Kiderült, hogy babát várok, és szeretnék a zrt.-nél táppénzre menni, amint lehetséges, mert a bejárás eléggé nehézkes. A katás tevékenységemet viszont a táppénz ideje alatt is szeretném folytatni. Lehetséges ez így? Illetve, ha jól értelmezem, a gyermek születésekor, a csecsemőgondozási díj folyosítása során nem dolgozhatok katásként sem 0,5 évig?
Az adózónán a következő választ kaptam de jobban utána érdeklődve kicsit elbizonytalanodtam:
(Igen, helyesen értelmezi a jogszabályokat. Nincs akadálya, hogy a táppénz folyósítás mellett az egyéni vállalkozásában folytassa a tevékenységét. Ugyanakkor a jelenlegi szabályok szerint a CSED és a GYED (a gyermek 0,5 koráig) mellett nem folytathat kereső tevékenységet.
Válaszukat előre is megköszönve: Marcsi

cincinnatus # 2016.01.04. 08:21

ankcugnik 2015.12.23. 10:55
Tisztelt Címzett,
A következőkben szeretném a segítségüket kérni: férjem EGT tagállamban kapott állást, gyermekünk viszont Svájcban fog megszületni.
A szülési szabadság idején költözöm el, itthon bejelentett lakcímem és 10 éves folyamatos munkaviszonyom van.
A kérdésem az lenne, hogy CSED-re jogosult leszek?
A munkaviszonyom megmaradhat?
Mi a teendőm költözés előtt? (Családi pótlékot, Gyest ott vesszük majd igénybe.)
Köszönöm a segítséget!

Tisztelt Kérdező!

  1. Svájc nem EU tagállam, viszont EGT tagállam, amelyre az EU koordinációs rendeletek hatálya kiterjed.
  2. A CSED speciális „magyar” ellátás, az az EU koordinációs rendeletek értelmében nem minősül családi ellátásnak, azaz ha van magyar jogviszonya és a jogosultsági feltételeknek megfelel azt itthon megigényelheti és kaphatja.


3. Természetesen attól, hogy a szülési/fizetésnélküli szabadság ideje alatt külföldön tartózkodik a munkaviszonyát nem kell megszüntetni.

4. A családok támogatásáról szóló1998. évi LXXXIV. törvény (Csttv.) végrehajtására kiadott 223/1998. (XII.30.) kormányrendelet 27/F. § (1) bekezdése értelmében - a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendeletek alkalmazása szempontjából pénzbeli családi ellátás a családi pótlék, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás és a gyermekgondozási díj. Ezek itthoni igényélésekor figyelembe kell venni az EU koordinációs rendeleteket, azaz a jogosultság elbírálásakor vizsgálandó, hogy a család életvitelszerűen hol tartózkodik. Ez határozza meg, hogy Svájc, vagy Magyarország kötelessége a családot megillető pénzbeli ellátás megállapítása és folyósítása. Azt tehát, hogy az ügyfél mely tagállamból részesül családi ellátásban nem az ügyfél döntése, hanem a vonatkozó EU-s jogszabályok, határozzák meg.

5. Az eljárás, illetve a tényállás tisztázása során a családot, mint egészet kell figyelembe venni (egységesség elve), akkor is, ha az ellátást - azon tagállamként, akinek joga az adott ügyben elsődlegesen alkalmazandó - főellátásként, valamint akkor is, ha kiegészítésként kell elbírálni. A közösségi jogszabályok alkalmazása esetén a főszabály az, hogy mindkét szülő vonatkozásában kell az ügyet megítélni, amelytől azonban különleges élethelyzetben lévő személy esetén el lehet térni. Alapelv, hogy ugyanazon gyermekre tekintettel ugyanarra az időszakra vonatkozóan két tagállam teljes összegű családi ellátást nem fizethet.Nem tekintendő jogalap nélkülinek az a családi ellátás-kifizetés, amelyet az egyik tagállam olyan időszakra juttatott az érintett családnak, amely alatt másik tagállam joga volt elsődlegesen alkalmazandó (másik tagállam „helyett" fizetett). Ezen indokra hivatkozással tehát az érintettet visszafizetésre kötelezni nem lehet.

Azt, hogy mely tagállamból részesül egy család ellátásban, jogszabály rendezi - közigazgatási eljárás keretében kerül meghatározásra az, hogy az adott tagállam rendelkezik-e elsődlegesen joghatósággal a családi ellátások folyósítására -, tehát sohasem az ügyfél döntése határozza meg azt, hogy mely tagállam folyósít ellátást a részére. Mindezek alapján a kereső tevékenység folytatásának a helye, illetve a család életvitelszerű tartózkodásának a helye határozzák meg azt, hogy mely tagállam hatósága köteles (joghatóság) elsősorban a családi ellátások megfizetésére.

A családi ellátások megállapításánál azonban ezen belül elsősorban a biztosítási elv érvényesül, azaz a biztosítási elv és a területi elv ütközése esetében elsődlegesen a biztosítási elv alkalmazandó. Amennyiben erre nincs lehetőség - illetve nem alkalmazható -, a területi elv szerint (tehát lakó- vagy tartózkodási hely alapján) kell az illetékes hatóságról, valamint a családi ellátások megállapításáról rendelkezni.

A családi ellátások tekintetében az adott ügyben érintett tagállamok közül az alábbi sorrendben előrébb lévő tagállam joga az elsődlegesen alkalmazandó:

 kereső tevékenység helye szerinti tagállam,
 nyugdíj folyósítása szerinti tagállam,
 lakóhely szerinti tagállam.

Ha mindkét szülő a fenti sorrendben azonos jogalap szerint (mindkettő végez munkát, mindkettő nyugdíjas, stb.) lehet jogosult két eltérő tagállamban családi ellátásra, akkor az a tagállam folyósítja az ellátásokat, ahol a gyermek lakik.

A fenti elsőbbségi szabályok alól kivétel a kiküldetésben végzett munka. Amennyiben a kiküldetés ideje nem haladja meg a két évet, és nem egy másik kiküldött munkavállalót vált fel a kiküldött ügyfél, akkor a kiküldő tagállam joga az alkalmazandó a családi ellátások folyósítása tekintetében, és nem a kiküldetés helye szerinti tagállamé.

Amennyiben azon tagállamban, amelynek joga elsődlegesen alkalmazandó, a folyósított családi ellátások összege összességében alacsonyabb, mint a másik érintett tagállam nemzeti joga szerint megállapítható családi ellátások összege, a két tagállam ellátásainak különbsége erejéig ezen utóbbi tagállam hatósága különbözeti kiegészítést fizet, amelyet az ügyfélnek kérelmeznie kell.

A családi ellátások koordinálását végző szerv Magyarországon az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság.

Akinek tehát EU-s jogszabályt érintő családtámogatási ügye (családi pótlék, GYED, GYES, GYET) van annak célszerű az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot, vagy a Megyei Kormányhivatalok Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályát személyesen fel, vagy írásban megkeresni, mivel egy konkrét esetben teljeskörű tájékoztatást ők tudnak adni.

Elérhetőségük:
ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG
Cím: 1081 Budapest, Fiumei út 19./a.
Postacím: 1916 Budapest
Telefon: (+36) 1 270 8000

79csillag # 2015.12.30. 14:32

Altlan

Elnézést, csak átfutottam a problémáját, de így elsőre az a véleményem:
méltányosságot meg lehet próbálni, de 65 nap nagyon sok, esélytelennek látom, hogy megadják, mikor 5-10 napra sem adják meg.

Felesége legyen gyes-en a baba fél éves koráig, fél éves korától pedig igényelje ön a gyed-et ( amennyiben a jogosultsági feltételek megvannak), a felesége marad otthon neveli a picit, ön pedig a fizetése mellé felveszi a gyed-et is ( ezt hívják GYED-extrának) és fizetik a feleségének az egészségügyi hozzájárulást, ami most idén 6920 ft, jövőre még nem néztem mennyi, de úgy 7100 ft körül lesz.

79csillag # 2015.12.30. 14:24

Lucia0222
nyáron, mikor táppénzen volt, akkor az az egy hónap mennyi volt pontosan?
Mert a 15 nap betegszabadság az 15 MUNKANAP!

Jelenlegi tp igénye elképzelhető, hogy még nem ért be, mivel Ön 12.18-án ( pénteken) adta le.
A cégek/könyvelőirodák kb. ekkor dolgoztak utoljára, de ha mégsem, akkor is 3 vagy 5 munkanapja van a cégnek kitölteni a foglalkoztatói igazolást és postára adni.
Akárhogy is nézem, ez már az ünnepekre esik.
Az OEPnek 21 MUNKANAPJA vagy elbírálni és utalni.
Tehát ha minden rendes mederben is folyik, akkor is kb. január végén fog leghamarabb pénzt kapni. Nem is értem, mire ez a nagy sietség, hiszen a decemberi havi bérét sem kapja meg még decemberben az ember fia, hanem csak januárban.
Táppénznél egy kicsit lassabb az ügy, ezért is írom, hogy kb. január végén várható a pénz.
Január második hetében érdeklődjön, hogy beérkezett-e az igény, amennyiben nem, akkor reklamálhat jogosan a munkáltatónál. Amennyiben nem találják/elveszett a táppénzes papírja, akkor kérjen ki másolatot és saját maga adja le/jutassa el az illetékes OEP ügyfélszolgálatra és akkor majd Ők hivatalból bekérik a foglalkoztatóit