GYED,GYES, táppénz

Tisztelt Szakértő!
2015. 03.10.-én született kislányom, aki után jelenleg gyed-en vagyok (2010 óta volt egybefüggő 8 órás munkaviszonyom). Visszamennék dolgozni tavasztól 4 órában ugyanarra a munkahelyre(közben a gyed extrát igénybevéve), de szeretnénk kistestvért, mire 3 éves lesz a lányom. Kérdéseim a következők lennének:

1. A második babánál mi lesz a csed, gyed alapja? Az eredeti 8 órás munkaviszony vagy a 4 órás, amiben visszamegyek?
2. Ha a gyed melletti 4 órás viszony lenne a másodiknál a gyed alapja, akkor a szülés előtti hány hónap számít? Mikortól kellene újra 8 órásnak lennem, hogy megkapjam ugyanazt az összeget?
3. Ha nem mennék vissza, akkor a második babával ugyanannyi lenne a csed, gyed, mint az elsőnél?
4. Ha most visszamegyek, akkor a szabadságomat, ami eddig összegyűlt, 8 órásként kell megkapnom?
5. Ha visszamegyek és összejön majd a második baba, elmehetek táppénzre gyed/gyes mellett, ha netán veszélyeztetett lennék? Ilyenkor mi alapján számolják a csedet, gyedet?

Válaszát nagyon köszönöm!

„HMAN # e-mail Jelentem! 2016.02.19. 14:44

Tisztelt Szakértők!

Terhességem harmadik hetétől táppénzen voltam veszélyeztetettség miatt. 2014 áprilisában születtek meg a gyermekeim,és 2014. augusztus 31-én lejárt a határozott idejű munkaszerződésem. Jelenleg GYED-et kapok,ami 2017 áprilisában jár le,az ikrek után. Szeretnénk harmadik gyermeket is. A kérdésem az lenne,hogy ha nincs munkahelyi jogviszonyom,akkor miből számítják majd ki a harmadik gyermek után a CSED-et,és a GYED-et? A táppénzből,a GYED-ből (amit 3 évig kaptam),vagy beleszámít-e a terhességek előtti munkaviszony?

Válaszukat előre is köszönöm!
”

Ha nincs munkahelyi jogviszonya (Tbj. 5. § szerinti biztosítási jogviszonya) úgy az újabb babára csed és gyed ellátásokra nem jogosult, ugyanis CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

Láthatja, hogy a jogosultságnak két konjuktív (együttesen fennálló) feltétele van. Amennyiben a kettőből bármelyik is hiányzik az ellátásra nem jogosult, így kérdése, hogy azt miből számolják ki okafogyott.

„HMAN # e-mail Jelentem! 2016.02.19. 14:44

Tisztelt Szakértők!

Terhességem harmadik hetétől táppénzen voltam veszélyeztetettség miatt. 2014 áprilisában születtek meg a gyermekeim,és 2014. augusztus 31-én lejárt a határozott idejű munkaszerződésem. Jelenleg GYED-et kapok,ami 2017 áprilisában jár le,az ikrek után. Szeretnénk harmadik gyermeket is. A kérdésem az lenne,hogy ha nincs munkahelyi jogviszonyom,akkor miből számítják majd ki a harmadik gyermek után a CSED-et,és a GYED-et? A táppénzből,a GYED-ből (amit 3 évig kaptam),vagy beleszámít-e a terhességek előtti munkaviszony?

Válaszukat előre is köszönöm!
”

Ha nincs munkahelyi jogviszonya (Tbj. 5. § szerinti biztosítási jogviszonya) úgy az újabb babára csed és gyed ellátásokra nem jogosult, ugyanis CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

Láthatja, hogy a jogosultságnak két konjuktív (együttesen fennálló) feltétele van. Amennyiben a kettőből bármelyik is hiányzik az ellátásra nem jogosult, így kérdése, hogy azt miből számolják ki okafogyott.

„madzsomka 2016.02.20. 10:00

Tisztelt Szakértők!

Szeretném kérdezni, hogy a munkáltatóm a terhesség mely szakaszáig szüntetheti meg a munkaviszonyom illetve ha nem szüntetheti meg, de mégis megszünteti mely szervhez kell fordulnom segítségért?
Ha veszélyeztetett terhes vagyok és ezért táppénzre kell mennem, de még nincs meg az előző két évben a 365 nap munkaviszonyom csak június 15-ig lenne meg(okt 15-re vagyok kiírva). Akkor ez az időszak beleszámít a munkaviszonyomba attól hogy táppénzem vagyok?
Válaszukat és türelmüket előre is köszönöm!
adr1enn

”

Tisztelt Kérdező!

• „Rendes felmondással” nem szüntetheti meg.

Lásd:
Mt. 65. § (1) A munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti.
(2) A felek megállapodása esetén - legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy évig - a munkaviszony felmondással nem szüntethető meg.
(3) A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt
a. a várandósság,

2. a szülési szabadság,

c. a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §, 130. §),
d. a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, valamint
e. a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap38
tartama alatt.

• Munkaügyi bírósághoz.
• Igen beleszámít.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

„h.péter79 2016.02.21. 12:38
Tisztelt Szakértők!
A feleségem jelenleg gyed-en van első gyermekünkkel 2016 április 17-ig, és a második a gyermekünket várja (most 7 hetes, októberben várjuk). A GYED lejárta után visszamenne dolgozni, de a munkaköréből adódóan valószínűleg elmegy majd táppénzre veszélyeztetett terhesként (fertőző beteg emberekkel foglalkozik, az első gyerekünk születése előtt is kiírta a háziorvos a nőgyógyász igazolása alapján).
Első kérdésem, hogy miután visszamegy áprilisban dolgozni, kirúghatja-e a munkáltató, tudva, hogy várandós, és várhatóan megint táppénzen majd otthon lesz a második gyerekkel? A munkáltatóval mindenképpen tudatni szeretnénk, hogy gyereket vár, de persze azt sem szeretnénk, hogy emiatt felmondjanak neki.
Második kérdésem, hogy ilyen esetben mi a táppénz, majd később a CSED és GYED alapja? Az elmúlt 2 évben TGYES-en majd GYED-en volt. 2016 április 18-tól visszamegy dolgozni, majd várhatóan pár hónap munkaviszony után megy el megint táppénzre. A CSED és a GYED ugyanakkora összegű lesz, mint az első gyerekünk után? (Előtte volt 4 év folyamatos munkaviszonya, és 2016 áprilistól ugyanaz lesz a fizetése, mint az első gyermekünk előtt)
Válaszukat előre is köszönöm!
”

Tisztelt Kérdező!

„Rendes” felmondás ellen a felesége védett.
Lásd:

Mt. 65. § (1) A munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti.
(2) A felek megállapodása esetén - legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy évig - a munkaviszony felmondással nem szüntethető meg.

(3) A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt

1. a várandósság,

b) a szülési szabadság,

3. a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §, 130. §),
4. a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, valamint
5. a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap38

tartama alatt.

A táppénz, csed, gyed kiszámítása viszonylag bonyolult szabályrendszer alapján történik. A leegyszerűsített tematikát bemásoltam:

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től
az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján

http://www.oep.hu/…_reszere.pdf
http://www.oep.hu/…ekoztato.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §):

1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:
2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a szerződés szerinti jövedelem. (A 120 napot, tényleges jövedelmet nem vizsgáljuk. A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

• csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

  alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

„gizella86 # e-mail Jelentem! 2016.02.22. 08:51

Tisztelt Szakértők! 2006tol dolgozom a jelenlegi cégnél gyeden vagyok!2013 szep 1től táppénzen 2014 márc 31-ig 2014 ápr 1-én született a kislányom szerződéses bérem 108600ft jelenléti pótlék meg műszakpótlékkal együtt 150000bruttobol számolták a csedet meg a gyedet !2016 jan 18án vissza mentem dolgozni a szerződéses bérem 119100 lett!febr 17-ig szabin voltam 18-tol táppénzen mert kiderült ismét várandós vagyok!az a kérdésem a táppénzt meg a csedet meg gyedet melyik bruttómból fogják számolni?a szabim befolyásolja e a számolást
”

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től
az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján

http://www.oep.hu/…_reszere.pdf
http://www.oep.hu/…ekoztato.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §):

1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:
2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a szerződés szerinti jövedelem. (A 120 napot, tényleges jövedelmet nem vizsgáljuk. A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

• csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

  alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

„Atesz33 2016.02.22. 09:56
Tisztelt Szakértők!
A feleségemmel gyermeket várunk, és a mai naptól már betegszabadságon van. A fogantatás 6 hete történt, de veszélyeztetett terhesként már nem dolgozik. A közalkalmazotti munkahelyén két és fél éve folyamatosan dolgozik. A babát szeptember közepére várjuk. A kérdésem az, hogy pontosan mely hónapokat veszik majd figyelembe a táppénz, CSED és GYED számításához? Volt olyan hónap, amikor kétszer annyi fizetést kapott, mint a megelőző hónapokban. Az sem egyértelmű, hogy a CSED és GYED számításnál a terhesség szinte teljes ideje alatt tartó táppénzes időszak keresetét veszik-e figyelembe. Kérem, ha van rá mód, akkor írják meg nekem a három támogatáshoz figyelembe vett dátum szerinti hónapokat.
Válaszukat előre is köszönöm.
”

Tisztelt Kérdező!

1. Veszélyeztetett terhesség (9-es betegségi kód) nincs betegszabadság, táppénz a a keresőképtelenség első napjától jár.
2. A közalkalmazott tb. ellátásait –akár csak az illetményét (munkabér) - a Magyar Államkincstár számfejti.
3. A főszabály azt, hogy minden egyes ellátásnál a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelemből (munkabér) számolják ki, a tb. ellátás összege soha nem alapja egy másik tb. ellátásnak.
4. Ha 2016.02.22-től keresőképtelen, úgy a táppénz alapja a 2015.11.30-tól visszafelé számított 180 napi bér. (Durván 2015.06.01-től 2015.11.30-ig terjedő időszak bére.)
5. CSED-nél ugyancsak az a szabály, hogy a CSED-re jogosultságot azaz 2016.09.15-öt közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelemből (munkabér) azzal, hogy mivel februártól a szülésig táppénzen lesz a táppénzes napok a fenti időt kitolják, így leegyszerűsítve a CSED-nél is a kb. 2015. junius-2016.február időszakban elért 180 napi kereset lesz az alap.
6. Pontos számításhoz keressék fel a MÁK ISZI-t.

Hasznos tudnivalók, ügyféljogok táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz (gyáp), csecsemőgondozási díj (csed) és gyermekgondozási díj (gyed) igénylők számára

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Tisztelt Szakértők!

A feleségemmel gyermeket várunk, és a mai naptól már betegszabadságon van. A fogantatás 6 hete történt, de veszélyeztetett terhesként már nem dolgozik. A közalkalmazotti munkahelyén két és fél éve folyamatosan dolgozik. A babát szeptember közepére várjuk. A kérdésem az, hogy pontosan mely hónapokat veszik majd figyelembe a táppénz, CSED és GYED számításához? Volt olyan hónap, amikor kétszer annyi fizetést kapott, mint a megelőző hónapokban. Az sem egyértelmű, hogy a CSED és GYED számításnál a terhesség szinte teljes ideje alatt tartó táppénzes időszak keresetét veszik-e figyelembe. Kérem, ha van rá mód, akkor írják meg nekem a három támogatáshoz figyelembe vett dátum szerinti hónapokat.

Válaszukat előre is köszönöm.

Tisztelt Szakértők! 2006tol dolgozom a jelenlegi cégnél gyeden vagyok!2013 szep 1től táppénzen 2014 márc 31-ig 2014 ápr 1-én született a kislányom szerződéses bérem 108600ft jelenléti pótlék meg műszakpótlékkal együtt 150000bruttobol számolták a csedet meg a gyedet !2016 jan 18án vissza mentem dolgozni a szerződéses bérem 119100 lett!febr 17-ig szabin voltam 18-tol táppénzen mert kiderült ismét várandós vagyok!az a kérdésem a táppénzt meg a csedet meg gyedet melyik bruttómból fogják számolni?a szabim befolyásolja e a számolást

Tisztelt Szakértők!

A feleségem jelenleg gyed-en van első gyermekünkkel 2016 április 17-ig, és a második a gyermekünket várja (most 7 hetes, októberben várjuk). A GYED lejárta után visszamenne dolgozni, de a munkaköréből adódóan valószínűleg elmegy majd táppénzre veszélyeztetett terhesként (fertőző beteg emberekkel foglalkozik, az első gyerekünk születése előtt is kiírta a háziorvos a nőgyógyász igazolása alapján).

Első kérdésem, hogy miután visszamegy áprilisban dolgozni, kirúghatja-e a munkáltató, tudva, hogy várandós, és várhatóan megint táppénzen majd otthon lesz a második gyerekkel? A munkáltatóval mindenképpen tudatni szeretnénk, hogy gyereket vár, de persze azt sem szeretnénk, hogy emiatt felmondjanak neki.

Második kérdésem, hogy ilyen esetben mi a táppénz, majd később a CSED és GYED alapja? Az elmúlt 2 évben TGYES-en majd GYED-en volt. 2016 április 18-tól visszamegy dolgozni, majd várhatóan pár hónap munkaviszony után megy el megint táppénzre. A CSED és a GYED ugyanakkora összegű lesz, mint az első gyerekünk után? (Előtte volt 4 év folyamatos munkaviszonya, és 2016 áprilistól ugyanaz lesz a fizetése, mint az első gyermekünk előtt)

Válaszukat előre is köszönöm!

Tisztelt Szakértők!
Szeretném kérdezni, hogy a munkáltatóm a terhesség mely szakaszáig szüntetheti meg a munkaviszonyom illetve ha nem szüntetheti meg, de mégis megszünteti mely szervhez kell fordulnom segítségért?
Ha veszélyeztetett terhes vagyok és ezért táppénzre kell mennem, de még nincs meg az előző két évben a 365 nap munkaviszonyom csak június 15-ig lenne meg(okt 15-re vagyok kiírva). Akkor ez az időszak beleszámít a munkaviszonyomba attól hogy táppénzem vagyok?
Válaszukat és türelmüket előre is köszönöm!

Tisztelt Szakértők!

Azt szeretném kérdezni, hogy veszélyeztetett terhességi táppénz alatt felmondhatja-e határozatlan munkaszerződésemet a munkáltatóm, amennyiben nagy mértékű, 80%-ot meghaladó leépítést hajt végre.
Köszönettel, Adr1enn

„mimooo 2016.02.18. 14:05

Tisztelt Szakértők!

2013.október 11-én született gyermekemmel a gyed leteltéig otthon voltam, majd 2015.október 12-étől újra munkába álltam, bruttó 234.000 Ft a fizetésem. Most megtudtam hogy terhes vagyok ezért legkésőbb áprilistól táppénzre mennék.
Ebben az esetben a táppénz (kb. 90.000 ft) lesz az alapja a csed-nek illetve a gyed-nek? Vagy figyelembe veszik azt a kb. 5 hónapot amit ledolgozok, vagy meddig kellene dolgoznom hogy a lehető legjobban járjak?

Válaszukat előre is köszönöm!
”

Nem, nem a táppénz lesz a csed és a gyed alapja.

Igen, figyelembe veszik az 5 hónap jövedelmét ekként:

CSED

• csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

  alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

„kisbubecce 2016.02.19. 09:33
Tisztelt Szakértők!
Az lenne a kérdésem,hogy milyen járadékot kapnék ha 2015 decembere óta nincs jövedelmem. De fizetem magam után a tb-t és a nyugdíj-járulékot.2015augusztus 31-ig volt bejelentett munkaviszonyom és utána 3 hónapig munkanélküli járadékot kaptam.Mivel nem én szülöm a gyermeket hanem örökbefogadjuk nemtudom pontossan mikor érkezik és mennyi idős lesz. Viszont nem bejelentetten dolgozom. Miből számolják ki ilyenkor a járadékot?Köszönöm a segítséget.
Üdv:kisbubecce
”

Tekintettel arra, hogy –ha jól értem csak eü-i szolgáltatási járulékot fizet maga után, ill. nyugdíj szolgálati időre kötött megállapodást- Ön nem minősül a Tbj.5. § szerinti biztosítottnak, így CSED és GYED ellátásokra nem jogosult, az örökbefogadás napjától csak az alanyi jogú GYES-t kaphatja. (bruttó 28 500,- Ft)

(A CSED és GYED ellátásokat különben abból a jövedelemből számolják amelyből az előírt közterheket (adó+járulékok) megfizetik.

Aki viszonyt nincs bejelentve, azaz feketén dolgozik az ezen közterheket nem fizeti meg, így a biztosítási esemény bekövetkezésekor (betegség, szülés) az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira (táppénz, csed, gyed) sem válik jogosulttá.)

Tisztelt Szakértők!

Az lenne a kérdésem,hogy milyen járadékot kapnék ha 2015 decembere óta nincs jövedelmem.De fizetem magam után a tb-t és a nyugdíj-járulékot.2015augusztus 31-ig volt bejelentett munkaviszonyom és utána 3 hónapig munkanélküli járadékot kaptam.Mivel nem én szülöm a gyermeket hanem örökbefogadjuk nemtudom pontossan mikor érkezik és mennyi idős lesz.Viszont nem bejelentetten dolgozom.Miből számolják ki ilyenkor a járadékot?Köszönöm a segítséget.

Üdv:kisbubecce

Tisztelt Szakértő!

Jelenleg fizetés nélküli szabadságon vagyok (GYES-t kapok), ugyanakkor 12 hetes terhes múltam.

Munkáltatóm jelentős mértékű, 80%-ot meghaladó létszámleépítésen/kiszervezésen dolgozik, melyet hivatalosan is bejelentett, de a cég nem szűnik meg.

Szeretném megkérdezni, hogy elveszítem-e a védettségemet, ha most megszakítom a fizetés nélküli szabadságomat és veszélyeztetett terhességi táppénzre megyek? Megszüntethetik-e munkaviszonyomat ilyen mértékű leépítésre hivatkozva a terhességi táppénz alatt?

Fizetés nélküli szabadság (GYES) alatt maradva védettebb vagyok-e? Válaszukat előre is köszönöm!

Tisztelt Szakértők!

2013.október 11-én született gyermekemmel a gyed leteltéig otthon voltam, majd 2015.október 12-étől újra munkába álltam, bruttó 234.000 Ft a fizetésem. Most megtudtam hogy terhes vagyok ezért legkésőbb áprilistól táppénzre mennék.
Ebben az esetben a táppénz (kb. 90.000 ft) lesz az alapja a csed-nek illetve a gyed-nek? Vagy figyelembe veszik azt a kb. 5 hónapot amit ledolgozok, vagy meddig kellene dolgoznom hogy a lehető legjobban járjak?

Válaszukat előre is köszönöm!

Dara 2016.02.17. 22:40
„Tisztelt Szakértő!
A gyed folyósításànak hosszaròl szeretnék kérdezni.
2014.03.25. èn született kisfiam.
A szülést megelozo 2 évben 486 biztositott napom volt munkaszerzodessel.
2013.12.31. èn sajnos lejárt a szerződésem és nem hosszabitottàk meg.
2013.12.01.tõl tgyason voltam 2014.08.24.ig.
Majd 2014.03.01. től munkanélküli kp.ban regisztralt voltam igy a szüléskor biztositott voltam. Ezért kaptam gyedet.
A kérdésem az lenne h a Szülést megelozõ 2 évben szamolt napokba beletartozik a Tgyas?
Mert akkor kb 546 nap biztositott napom van.
Ennyi napra hány hónapig kell kapnom a gyedet?
Nem a gyermekem 2 eves koráig?
Mert csak 2016.január 02. ig kaptam meg, március 25. e helyett.
Ez igy jogszerű vagy érdemes megreklamàlnom?
Megszuntető határozatot nem kaptam.
Februárban csak 3500 ftot utaltak. Felhivtam az OEPet es akkor tudtam
meg h január 02.val megszuntettèk a gyedemet.
Köszönettel!
meg
”

T. Kérdező!

CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki a–Tbj. 5. § szerinti- biztosított és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

A szülés előtti tgyás napok beszámítanak, mivel az idő alatt még fennállt a jogviszonya.

A szülés utáni tgyás napok nyilván nem vehetőek figyelembe, hiszen a jogosultsági feltétel szülés előtti 365 nap biztosítást ír elő!

„Csutibaba # e-mail Jelentem! 2016.02.17. 17:49
Tisztelt Szakértő!
Jelenleg babát tervezek.Két állásom van, egy 8 órás irodai, és egy 4 órás fizikai munkakörben.
Kérdésem, hogy mindkét fizetésem után megkapom-e a gyest,
meg lehet-e tenni, hogy a 4 órás állásban a 6. hónapig dolgozzak csak (az irodai munkában csak a szülés előtt szeretnék eljönni).
Valamint hogy ha a 8 órás munkakörbe a szülést követően 6 hónap múlva szeretnék visszatérni, a 4 órás munka után továbbra is kapom-e a gyerek két éves koráig a gyest/gyedet?
Köszönöm válaszát!
Üdvözlettel:
Csutibaba
”

Tisztelt Kérdező!

A GYES alanyi jogon jár, ahhoz nem kell munkaviszony.

Amennyiben a jogosultsági feltételeknek mindkét jogviszonyban megfelel akár mindkét jogviszonyból is jogosult lehet CSED-re, majd GYED-re.

Azt, hogy melyik munkakört tudja a terhesség alatt ellátni és melyiket nem orvosszakmai kérdés.

Elvileg lehetséges, hogy a terhesség alatt az egyik jogviszonyában keresőképtelen, a másikban pedig nem.

Igen, megteheti, hogy a gyermek féléves kora után az egyik jogviszonyba visszaáll, a másik a munkáltatónál pedig fiznélkülin van.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

„GyKlau83 2016.02.16. 14:18

Tisztelt Szakértő!
Újbóli segítségére lenne szükségem!
Röviden a történetem:
3 Gyerekem van. Két gyermekkel (ikrek) apuka van GYES- en, mert én visszamentem dolgozni. Közben lett egy harmadik gyermek, akivel én vagyok GYED-en. Nemrégiben egy véletlen folytán derült ki hogy a párom jogtalanul veszi igénybe a GYES-t, mivel az én nevemre kellett volna akkoriban visszaíratni a GYES-t, mikor a TGYÁS- t igényeltük
Felvettem telefonon a kapcsolatot a Kormányzati ügyfélvonalon az illetékesekkel, akik visszahívást ígértek a problémám megoldásával kapcsolatban, de sajnos erről a visszahívásról megfeledkeztek. Így újbóli telefonálgatásba kezdtem, de sajnos segítséget nem kaptam. Majd személyesen elmentem a Kormányablakhoz, ahol szintén nem tudtak mit kezdeni a problémámmal, így megkerestük az Államkincstár családtámogatási osztályát is, ahol közölték velünk, hogy kiszámlázták a GYES visszafizetését 2 évre visszamenőleg kb. 1200000 Ft- ot. Az ügyintézőkkel hamarosan leülhetünk egy megbeszélésre, legalábbis ezt az ígéretet kaptuk.
Na már most akkoriban amikor a TGYÁS-t igényeltem az igénylőlap erre vonatkozó részét kitöltöttem és jeleztem hogy a férjem GYES-t vesz igénybe az ikrek után. Az igénybejelentő lap másolata megvan! Semmiféle felhívást nem kaptunk, hogy az így felvett GYES, GYED jogszerűtlen lenne, és írassuk át a nevemre a GYES-t. Az akkori ügyintézővel is felvettem a kapcsolatot és ő is látja, hogy bejelentettem, hogy a férjem GYES- en van és tanácstalanul áll a problémám előtt.
Kérdésem az lenne, hogy a visszafizetési kötelezettség alól hogyan tudnánk mentesülni, mivel ez nagy terhet róna anyagilag a családunkra, és nem mellékesen jogosultak is lennénk rá. Kezdem úgy érezni, hogy más hibájából adódóan, mi hozzuk a rövidebbet. Nem akarok senkit hibáztatni, de felháborítónak tartom, hogy nem kapok érdemleges segítséget, csak a visszafizetést szajkózzák.
Másik kérdésem pedig az lenne, hogy kisebbik gyermekemmel március 14 -től lennék GYES-en, az ikrek után 2016. decemberig jár a GYES.
Akkor az én nevemre írassam az ikrek és a kisebbik gyermek után járó GYES t vagyis 3 gyermek után kapom azt a fejenként 28 500 ft, azaz 85 500 FT havonta ?
Nagyom várom válaszát!
Üdv Klaudia
”

Tisztelt Kérdező!

A MÁK határozatot fellebbezze meg, abban hivatkozzon arra, hogy Ön a bejelentési kötelezettségének eleget tett, a túlfizetés nem az Ön, hanem a közigszerv hibája. Hivatkozzon továbbá arra, hogy TB jogszabályok az utóbbi időben évente kétszer és jelentős mértékben változnak, amely a nem jogvégzett ügyfelek számára követhetetlen, az sérti a jogbiztonságot, tárgyban hivatalból a közigszervnek kellett volna a jogsértést észlelni és a szükséges intézkedést időben megtenni.

Ha másodfokon is elutasítják forduljon bírósághoz.

Végső esetben kérjen méltányosságot.

Ezzel párhuzamosan a visszásságot jelezze az ombudsmannak is.

(A MÁK ügyintézőnek és vezetőnek az az érdeke, hogy Ön fizessen, mert különben őket fogják marasztalni. Ezért fogják sulykolni és presszionálni, hogy Ön a hibás.)

Egyebekben ne telefonálgasson, a szó elszáll, az írás megmarad. A római jog óta a hivatalos ügyeket írásban intézik....)

„warsixx # e-mail Jelentem! 2016.02.11. 19:35

Tisztelt Szakértő!

Szeretnék érdeklődni hogy azután a munkavállaló után aki terhesség miatt táppénzre megy kell-e a munkáltatónak továbbra is fizetni a járulékokat!
Ezenkívül még kérdezném hogy a táppénz 1/3-át ilyen esetben is fizetnie kell a munkáltatónak?

Köszönöm!
”

Járulékot nem, de táppénz 1/3 hozzájárulást igen.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

„beiz 2016.02.10. 12:30

”

A lenti válasz abban az esetben igaz, ha jelenleg fennáll jogviszonya, csak az alatt GYED-en van!!!

„beiz 2016.02.10. 12:30
Tisztelt Szakértő,
érdeklődni szeretnék a GYED számolásának metódusáról.
Feleségem fél éve van GYED-en, előtte TGYÁS-on volt, azt megelőzően dolgozott. Konkrét kérdésünk az lenne, ha tegyük fel még ebben a gyedes időszakban újabb baba érkezik, akkor az elmúlt (azaz jelenlegi), gyedes év alapján számolják ki az újabb GYED összegét, vagy minden esetben a munkabér számít?
Egy éve nem dolgozik (TGYÁS+GYED), előtte évekig volt megszakítás nélküli munkaviszonya.
A gyedes időszakban született babáknál nem is jár TGYÁS?
Köszönöm.
”

Már miért ne járna?

Sőt a GYED extra miatt az egyikre kaphatják a GYED-et, a másikra pedig a CSED-et.

Ha az irányadó időszakban (tárgyév+előző év) nincs jövedelme a munkaszerződés szerinti jövedelméből számolnak.
TB ellátás összege soha nem alapja egy következő TB ellátásnak. A TB ellátás alapja mindig a munkabér/szerződés szerinti bér.

CSED

• csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

  alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Tisztelt Szakértő!

A gyed folyósításànak hosszaròl szeretnék kérdezni.
2014.03.25. èn született kisfiam.
A szülést megelozo 2 évben 486 biztositott napom volt munkaszerzodessel.
2013.12.31. èn sajnos lejárt a szerződésem és nem hosszabitottàk meg.
2013.12.01.tõl tgyason voltam 2014.08.24.ig.
Majd 2014.03.01. től munkanélküli kp.ban regisztralt voltam igy a szüléskor biztositott voltam. Ezért kaptam gyedet.
A kérdésem az lenne h a Szülést megelozõ 2 évben szamolt napokba beletartozik a Tgyas?
Mert akkor kb 546 nap biztositott napom van.
Ennyi napra hány hónapig kell kapnom a gyedet?
Nem a gyermekem 2 eves koráig?
Mert csak 2016.január 02. ig kaptam meg, március 25. e helyett.
Ez igy jogszerű vagy érdemes megreklamàlnom?
Megszuntető határozatot nem kaptam.
Februárban csak 3500 ftot utaltak. Felhivtam az OEPet es akkor tudtam
meg h január 02.val megszuntettèk a gyedemet.

Köszönettel!
meg

Tisztelt Szakértő!

Jelenleg babát tervezek.Két állásom van, egy 8 órás irodai, és egy 4 órás fizikai munkakörben.
Kérdésem, hogy mindkét fizetésem után megkapom-e a gyest,

meg lehet-e tenni, hogy a 4 órás állásban a 6. hónapig dolgozzak csak (az irodai munkában csak a szülés előtt szeretnék eljönni).

Valamint hogy ha a 8 órás munkakörbe a szülést követően 6 hónap múlva szeretnék visszatérni, a 4 órás munka után továbbra is kapom-e a gyerek két éves koráig a gyest/gyedet?

Köszönöm válaszát!

Üdvözlettel:
Csutibaba