GYED,GYES, táppénz

Tisztelt Fórumozók!

Jún. közepéig GYED-en vagyok ezt követően GYES-en leszek, aug-tól szeretnék részmunkaidőben visszamenni dolgozni, de munkáltatóm arról tájékoztatott hogy erre nincs lehetőség. Úgy tudom hogy ezt a munkáltatónak kérésre mindenképpen biztosítani kellene a gyerek 3 éves koráig. Mit lehet ilyenkor tenni? Illetve amennyiben mégis valahogy megoldja a részmunkaids foglalkoztatást a felgyülemlett szabadságaimat hogyan adják ki? Részmunkaidős vagy teljes bérrel? Kérhetem hogy csak a szabadságok kivételét követően módosítsák részmunkaidőre a munkarendemet?

Üdv, R

Tisztelt szakértő.Az lenne a kérdésem,hogy élettársammal 3. közös gyermekünket várjuk.Anélkül,hogy összeházasodnánk igénybe tudom e venni magzat korban a családi adókedvezményt??Tisztelettel

Tisztelt Szakértő.
Jelenleg Gyeden vagyok itthon, juliis 1től viszamegyek dolgozni 4orába. Az lenne a kérdésem, ha ujra terhes leszek, akkor csak a 4orás brutto béremből számitják a csedgyedet. Vagy a 4orás brutto bérem plusz a gyed bruttojának az összegéből számolják. Válaszát köszönom.

Kedves Jusztasz!

A nyugdíjszolgálati idő nem nő. Tekintve h feleségemnek kb. 35 éve van nyugdíjig, elviselhető a "hátrány".

Amíg otthon van a gyerekkel, addig az sem problémás, hogy nem jogosult táppénzre.

„Kaliber 2016.06.07. 14:05

Kedves Jusztasz!

Mindenekelőtt köszönöm gyors válaszát.
Egyetértek önnel, hogy a biztosítotti státusz megszűnik a GYED lemondásával, ezért írtam eredeti hozzászólásomban:
"Ez esetben 45 nap után megszűnik a TB-je, így fizetni kell utána kb 7ezret havonta, de még így is bőven jobban járnánk."
Tehát azért, hogy biztosítása folyamatos legyen, fizetnénk utána az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ezáltal két éven belül meglenne a 365 nap biztosításban töltött ideje.
A következő gyerkőc esetében a CSED kiszámításánál pedig utolsó fél év jövedelme számít, olvasatom szerint nem probléma, ha azt megelőzően csak járulékot fizetett.
Arról nem találtam semmit, rendelkezik-e/tiltja-e törvény a fentieket az anyuka és munkáltatója viszonylatában.
”

T. Kérdező!

Félreérti, illetve Önt idézve helytelenül olvassa (értelmezi) a jogszabályt!!!

Ön (felesége), a 7.000 Ft-ért nem biztosítást, hanem csupán egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot "vásárol", azaz ezért ingyen megvizsgálják, megműtik, stb., de ezzel sem nyugdíj szolgálati időt, sem biztosítást nem szerez!

Tisztelt Szakertő
17 hetes kismama vagyok,novemberre várjuk a babat.Az lenne a kérdésem,hogy ha most tappenzre megyek mennyi tappenzt, illetve csedet,gyedet kapnek /105000 a bruttom/ 3 éve dolgozom ugyanazon a munkahelyen.?Illetve,hogy a korai tappénz befolyasolja e a tovabbi ellatasok /csed,gyed stb/ összeget,azokat a tappenzből szâmoljak majd ki vagy a berből?
A mar nem fennallo masodallasban szerzett jovedelmet nem szamoljak bele,jol tudom?
Előre is köszönöm a választ!
Tisztelettel Renata85

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Jún. közepéig vagyok GYED-en. Ezt követően GYES-t
igényeltem. Szeretnék visszamenni dolgozni, de csak júl. elejétől, mert így ténylegesen csak augusztusban kellene mennem, mert a felhalmozott szabadságaim kitartanának addig. Munkáltatóm szerint nekem a GYED lejártát követően egyből ki kell vennem a szabadságaimat. Én úgy tudom ez nem így van, mivel jelenleg fizetetlen szabadságon vagyok és én csak júl. elejétől mondanék erről le. (vagyis a GYES alatt szerintem eldönthetem hogy mikor szeretnék visszamenni dolgozni) Illetve kértem még részmunkaidős foglalkoztatást is, de elutasították. A gyermek 3 éves koráig nem kötelezhető a munkáltató részmunkaidőben foglalkoztatni?
Válaszát előre is köszönöm.
Üdv, G

Kedves Jusztasz!

Mindenekelőtt köszönöm gyors válaszát.
Egyetértek önnel, hogy a biztosítotti státusz megszűnik a GYED lemondásával, ezért írtam eredeti hozzászólásomban:
"Ez esetben 45 nap után megszűnik a TB-je, így fizetni kell utána kb 7ezret havonta, de még így is bőven jobban járnánk."
Tehát azért, hogy biztosítása folyamatos legyen, fizetnénk utána az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ezáltal két éven belül meglenne a 365 nap biztosításban töltött ideje.
A következő gyerkőc esetében a CSED kiszámításánál pedig utolsó fél év jövedelme számít, olvasatom szerint nem probléma, ha azt megelőzően csak járulékot fizetett.
Arról nem találtam semmit, rendelkezik-e/tiltja-e törvény a fentieket az anyuka és munkáltatója viszonylatában.

„Kaliber 2016.06.07. 11:25
Tisztelt Fórumozók!
Kislányom 11 hónapos, feleségem van vele otthon GYED-en.
Ennek összege a korábbi fizetése alapján kb. 82-85 ezer Ft. Ha jól tudom, idén már a gyermek fél éves kora után korlátozás nélkül vissza lehet menne dolgozni, vagyis munka mellett is igénylehető.
Még nem tervez visszamenni, viszont azt számolgattam, hogy az én fizetésem alapján megkapnánk a maximális, kb. 110ezer Ft GYED-et, így jobban megérné nekünk, ha ő lemondana róla, és én igényelném munkaviszony mellett.
Ez esetben 45 nap után megszűnik a TB-je, így fizetni kell utána kb 7ezret havonta, de még így is bőven jobban járnánk.
Azt szeretném kérdezni, hogy a felvázolt elképzelés járható út-e, érheti-e anyagi hátrány a következő szülési szabadság idején, esetleg a munkáltatónak kell-e jeleznie bármit?
Köszönöm a válaszokat.
Üdv, Laci”

Igen, érheti, ugyanis ez idő alatt nem lesz biztosított, márpedig egy következő szülés esetén a CSED-nek két feltétele van.

1. Az igénylő legyen biztosított. Ő nem az, mivel szünetel a biztosítása.
2. Két éven belül legyen 365 nap biztosításban töltött ideje. Amíg úgy van fizetésnélküli szabadságon, hogy közben nem kap gyed, gyes ellátást addig nem biztosított!

Lásd:

Tbj. 8. § Szünetel a biztosítás:

1. a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha

aa) a fizetés nélküli szabadság idejére csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra…

További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

A fenti jogszabályok és az ombudsman ezirányú javaslata alapján, valamint a közigazgatás szolgáltató jellegére hivatkozva lehetősége van továbbá arra is, hogy Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának irodavezetőjével, vagy a Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának főosztályvezetőjével –előzetes időpont egyeztetést követően- személyesen konzultáljon.

Ezen személyes megbeszélést levélben, telefonon, vagy e-mailben Önnek kell kezdeményeznie a főosztály/iroda vezetőknél, vagy közvetlen feletteseiknél (kormánymegbízott/MÁK megyei igazgató).

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

( Mintákat itt talál: http://aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22 )

Kedves monoszkop!

Ha a munkahelyemen olyan roppan kedves a főnökön,és a titkárnője,hogy semmire nem hajlandóak válaszolni,akkor engedtessék meg nekem,hogy ha a jogban paraszt nyelvre nem tudok mindent leforditani magamnak,akkor megpróbáljam másképp.
De a továbbiakban nem kell viselje az esetleges értetlenségemet.
Tisztelettel!

Tisztelt Fórumozók!

Kislányom 11 hónapos, feleségem van vele otthon GYED-en.
Ennek összege a korábbi fizetése alapján kb. 82-85 ezer Ft. Ha jól tudom, idén már a gyermek fél éves kora után korlátozás nélkül vissza lehet menne dolgozni, vagyis munka mellett is igénylehető.
Még nem tervez visszamenni, viszont azt számolgattam, hogy az én fizetésem alapján megkapnánk a maximális, kb. 110ezer Ft GYED-et, így jobban megérné nekünk, ha ő lemondana róla, és én igényelném munkaviszony mellett.
Ez esetben 45 nap után megszűnik a TB-je, így fizetni kell utána kb 7ezret havonta, de még így is bőven jobban járnánk.
Azt szeretném kérdezni, hogy a felvázolt elképzelés járható út-e, érheti-e anyagi hátrány a következő szülési szabadság idején, esetleg a munkáltatónak kell-e jeleznie bármit?

Köszönöm a válaszokat.
Üdv, Laci

„Ági3 2016.06.06. 15:34
Tisztelt Mindenki!
Jelenleg a főnökömmel az a helyzetem,hogy múlt hét hétfőn közöltem vele,hogy állapotos vagyok,erre ő fantasztikus módon kikelt magából. Elmentem még aznap az orvosomhoz,és mivel az azelőtti hetet is már lázasan és torokgyulladással dolgoztam végig,és a torokgyulladásom akkor is fennállt, így felvett betegállományba múlt hétre. A mai naptól veszélyeztetett terhesként táppénzen vagyok, holnap adom le a papírjaimat,de leadhatom e úgy,hogy nem akar a főnököm elismervényt adni róla hogy átvették? És ha csak a másolatot adom le az helytelen?a titkárnő azt mondta ilyenről még soha sehol nem hallott,hogy ezt hivatalosan át kell vegyék.azt mondta úgy is jó ha csak otrhagyom a recepción.de üljek ott egy napot hiába ha nem irják alá hogy átvették?
Az oephez nem adhatom le?csak munkáltatóhoz?
Másik kérdésem az lenne,hogy idáig a másodfőnökömtől kaptam kpben a fizumat,akivel a nagyfőnököm megbizásban áll mint szolgáltató takaritó cég.most már hogy vele kell kezeljem a papirokat és miegymást mert hozzá vagyok bejelentve,nem igazán akarja megválaszolni hogy mikor és hol kapom meg a fizetésemet.ha pénteken nem kapom meg legkésőbb ,akkor mi a teendőm?feljelenthetem a rendőrségen?vagy hova fordulhatok???
Utolsó kérdésem az lenne,hogy volt egy külön iroda amit hérvégente takaritottam,a biztonsáfi kamera és jó páran tudják hogy én takaritottam,valamint a portás is egy füzstben rensszeresen leirta ki mikor ment be az irodaházba,miért,és meddig volt ott.ha nem akarja a másodfőnököm kifizetni az ezért járó bért,akkor hova fordulhatok???
Előre is köszönöm a választ!
Üdv: Ági
”

Tisztelt Kérdező!

Az átvételi elismervénnyel kapcsolatban a kolléga már tájékoztatta, sőt beidézte az azt előíró jogi normát is a munkajogi kérdések topicban. Mit nem ért rajta?

Ezen túlmenően ugyanott egy másik fórumozó felhívta a figyelmét a fénymásolás, illetve a tértivevényes küldemény lehetőségére is. Mit szeretne még?

A számviteli törvény szerint pénzt kifizetni csak eredeti okmányra lehet, ezért fénymásolatot nem adhat le! Ön sem kap árút a boltban fénymásolt bankjegyre!

Ugyancsak tájékoztatták arról, hogy a munkavállalónak az orvosi igazolást a munkáltatójánál kell leadni, azaz azt az OEP-hez nem küldheti el, ha megteszi végzésben visszaküldik az Ön részére.

Az utolsó két kérdésére a válasz: A bíróságra.

Tisztelt Mindenki!

Jelenleg a főnökömmel az a helyzetem,hogy múlt hét hétfőn közöltem vrle,hogy állapotos vagyok,erre ő fantasztikus módon kikelt magából.elmentem még aznap az orvosomhoz,és mivel az azelőtti hetet is már lázasan és torokgyulladással dolgoztam végig,és a torokgyulladásom akkor is fennállt,igy felvett betegállományba múlt hétre.mai naptól veszélyeztetett terhesként táppénzen vagyok,holnap adom le a papirjaimat,de leadhatom e úgy,hogy nem akar a főnököm elismervényt adni róla hogy átvették??és ha csak a másolatot adom le az helytelen?a titkárnő azt mondta ilyenről még soha sehol nem hallott,hogy ezt hivatalosan át kell vegyék.azt mondta úgy is jó ha csak otrhagyom a recepción.de üljek ott egy napot hiába ha nem irják alá hogy átvették?
Az oephez nem adhatom le?csak munkáltatóhoz?

Másik kérdésem az lenne,hogy idáig a másodfőnökömtől kaptam kpben a fizumat,akivel a nagyfőnököm megbizásban áll mint szolgáltató takaritó cég.most már hogy vele kell kezeljem a papirokat és miegymást mert hozzá vagyok bejelentve,nem igazán akarja megválaszolni hogy mikor és hol kapom meg a fizetésemet.ha pénteken nem kapom meg legkésőbb ,akkor mi a teendőm?feljelenthetem a rendőrségen?vagy hova fordulhatok???

Utolsó kérdésem az lenne,hogy volt egy külön iroda amit hérvégente takaritottam,a biztonsáfi kamera és jó páran tudják hogy én takaritottam,valamint a portás is egy füzstben rensszeresen leirta ki mikor ment be az irodaházba,miért,és meddig volt ott.ha nem akarja a másodfőnököm kifizetni az ezért járó bért,akkor hova fordulhatok???

Előre is köszönöm a választ!

Üdv: Ági

Köszönöm szépen a gyors választ.
Próbálok türelemmel várni.
Bízom a legjobbakban.

Elnézést az elírás miatt, 2015. 08.11-én született a lányom.
Mégegyszer köszönet
Üdv: Dorina

„K.Dory 2016.04.24. 15:46
Tisztelt Szakértő!
Teljesítmény béres munkahelyemről jöttem el TGYÁS-ra ami rendben is volt.
Mikor ez lejárt hogy lehet hogy a Nettó 300 ezer forintos fizetésemre most nem kapok csak 58 ezer forint GYED-et?
Miért nem kapom meg a maximumot, mikor nagyon jó fizetésem volt?
Köszönöm válaszát.

Zengőbérci 2016.04.25. 08:57

Tisztelt Kérdező!
Ezeket a kérdéseket a TGYÁS és a GYED ellátásokat megállapító és folyósító szerv ügyintézőjének kellene feltennie, mivel az Ön által megadott adatok nem elégségesek ahhoz, hogy kérdéseire érdemi választ adjunk.
A kifizetőhely/egészségbiztosító az ellátás alapját, mértékét, összegét és a lejárat dátumát határozatban köteles közölni a biztosítottal. Amennyiben az összeget kevesli, úgy az alábbi jogszabályokra hivatkozva annak kézhezvételét követő 15 napon belül megfellebbezheti, továbbá kérheti, hogy ezzel kapcsolatban teljeskörűen tájékoztassák.
(Ez utóbbi lehetőséggel a fellebbezési határidő lejártát követően is élhet.)

K.Dory 2016.06.05. 20:24

Tisztelt Szakértő!
Már egyszer írtam Önnek, de hiányos volt a "történet" így most leírok mindent töviről hegyire, mert teljesen elbizonytalanodtam és tanácstalan vagyok.
2013.05.15-én kezdtem dolgozni a jelenlegi munkahelyemen.
A szerződésem szerint "A munkavállaló munkabére teljesítménybér rendszerben kerül megállapításra. A munkavállaló garantált bére a mindenkori érvényes minimálbér egy órára eső része."
A Bruttó keresetem havonta 350-500 ezer forint között mozgott.
2014 decemberében ahogy kiderült a terhességem táppénzre kellett mennem "9-es" kóddal.
2016.08.11-én Megszületett a lányom. Innentől kezdve Csecsemőgondozási díjat kaptam, mely Bruttó 316-360 ezer forint volt.
GYED-et február hónaptól kapok melynek eddig Bruttó 76 ezer forint körüli összege van.
A határozatban melyet a munkáltatóm küldött ( kifizetőhely) a következő szerepel:
"ellátási napi alapja bruttó 3748,80 napi bruttó GYED mértéke 2 624,16"
Mivel nagyon kevésnek találtam a megállapított GYED-em összegét a fizetéseimhez képest, így az OEP-nél kértem tanácsot, hogy mi a teendő.
Ott egy kérelmet írattattak velem a " Kifizetőhelyeket Ellenőrző Osztály" részére. melyben lekellett írnom a problémámat.
21 napos határidőt mondott az ügyintéző hölgy ami mostanában fog lejárni.
Az OEP már ellenőrizte a céget (gondolom) mert a munkáltatóm bérszámfejtője a minap a fejemhez vágta hogy igenis ők jól számoltak, mert már volt náluk az ellenőrzés.
Mikor rákérdeztem hogy a kolleganőnek akkor miért ítélte meg az ellenőrzés után a maximum GYED-et az OEP azt mondta hogy biztos a hivatal tévedett......
Most várom a határozatot, és ha valóban nem ítélnek nekem több pénzt szeretném tudni hogy miért.
Remélem ezt is leírják majd.
Ön mit gondol a helyzetről? Én tévedek hogy több járna?

Elnézést a levelem hosszúságáért, de gondoltam minden információ szükséges!

Köszönettel: Dorina
”

Kedves Dorina!

-Én is remélem, hogy teljeskörű tájékoztatást kap, illetve azt gondolom, hogy várja meg az egészségbiztosító válaszát.

• Kérdéseivel „szaladhat fűhöz, fához, vagy akár a vargához”, azonban kérdéseire érdemben az erre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közigazgatási szerv (egészségbiztosító) tud válaszolni.

Fentiekből kiderült, hogy tanácsunkat megfogadva megkereste őket, illetve hogy az eljárásra nyitva álló határidő rövidesen lejár.

Mindezek figyelembevételével az ellenőrzési osztály válaszáig célszerű türelmesen várni.

Azt kell látnia, hogy a pontos előzményeket a kifizetőhelyi ügyintéző és az eljáró ellenőr ismeri, mi azonban nem, még akkor sem, ha Ön úgy gondolja, hogy második nekifutásra minden releváns adatot közölt.

Nem világos pl., hogy hogyan lehetett 2014 decemberétől 2016.08.11-ig, azaz több, mint másfél évig táppénzen, miközben a gesztrációs (kihordási) idő max. 9 hónap és táppénz is legfeljebb 365 napig folyósítható.

(Egyebekben rendszeres, bruttó 360 000 Ft-os jövedelemmel valóban GYED maxra lenne jogosult.)

Amennyiben a határozat valóban így szó, miszerint:
"ellátási napi alapja bruttó 3748,80 napi bruttó GYED mértéke 2 624,16" úgy az helytelen, mivel a GYED mértéke 70% és nem 2 624,16 Ft.- (Tehát a mérték százalék és nem összeg.)

Mint köztudott a lónak négy lába van, mégis megbotlik, így bármelyikünkkel előfordulhat az, hogy téved.

Tévedhet a kifizetőhelyi ügyintéző, tévedhet az ellenőr, sőt Ön, vagy akár mi is különös tekintettel arra, hogy pártunk és kormányunk a jogbiztonság és kiszámíthatóság elvét figyelmen kívül hagyva évek óta, immár évi két alkalommal is (január, július) módosítja az egészségbiztosítási törvényt. (Ember legyen a talpán, aki ilyen gyakori változtatást követni tud és nem téved.)

Sajnos az új OKJ-s képzés sem készíti fel a hallgatókat (leendő tb ügyintézőket) az élesben történő munkavégzésre, így nagyon gyakori, hogy a cégek tapasztalatlan, hiányos tudással rendelkező tb ügyintézőket foglalkoztatnak, akik ebből adódóan az ügyfelek kárára gyakrabban tévednek.

Előfordulhat tehát, hogy Önnek igaza van és a kolléganőjének a GYED maxnál kevesebb ellátást állapítottak meg.

Az is lehet, hogy Ön sem a jogszabályok által előírt összegű GYED-ben részesült.

Az esetleges tévedések korrigálásának érdekében biztosítják az ügyfeleknek, így Önnek is az ingyenes fellebbezési jogot, illetve azt a lehetőséget, hogy a kifizetőhelyi ügyintéző munkáját MEP ellenőrökkel felülvizsgáltathassa.

Általában elmondható, hogy a kifizetőhelyen kevésbé képzett, a megyei egészségbiztosítónál képzettebb és az OEP-nél még képzettebb és nagyobb gyakorlattal rendelkező munkavállalók dolgoznak.

(Utóbbiak azért vannak jobban „képbe”, mert Ők készítik elő a jogszabályváltozásokat, azaz tisztában vannak a jogalkotói szándékkal, a kifizetőhelyi ügyintézőknek rendszeresen (évente kétszer, ill. igény szerint) előadásokat tartanak, szakmai folyóiratban publikálnak, stb.)

Várja tehát meg az ellenőrzés eredményét, amennyiben az ellenőrzési osztály írásos válasza nem egyértelmű, nem érthető, vagy nem teljeskörű kezdeményezheti az illetékes osztályvezetővel történő személyes konzultációt.

Ha ez sem vezet eredményre panaszával az OEP Főigazgatójához fordulhat.

Amennyiben az ügyintéző rosszul számolt (kevesebbet utalt) Önt kamat is megilleti.

Amennyiben az ügyintéző sorozatosan téved a kormánymegbízottnál kezdeményezhetik egy soron kívüli átfogó ellenőrzés elrendelését.

Amennyiben az ellenőrzési osztály válasza a laikus ügyfél számára érthetetlen, vagy az osztályvezető elzárkózik a személyes konzultációtól az igen nagy baj, mivel az ellentétes a közigazgatási szolgáltató jellegével és a Kormány által deklaráltakkal.

Egyben felhívom szíves figyelmét arra, hogy Önt az eljárás teljes tartama alatt (beleértve jogorvoslatra nyitva álló időt is) irat betekintési és irat másolatkészítési jog illeti meg.

Éljen vele, kérje ki pl. a segélyezési egyéni lap és az adatmegállapító lap másolatát, ezeken ellenőrizheti, hogy az ügyintéző a jogszabályban előírt módon határozta-e meg az ellátás alapját, mértékét, összegét, illetve a bérét és az irányadó/számítási időszakot.

Tisztelt Szakértő!

Már egyszer írtam Önnek, de hiányos volt a "történet" így most leírok mindent töviről hegyire, mert teljesen elbizonytalanodtam és tanácstalan vagyok.

2013.05.15-én kezdtem dolgozni a jelenlegi munkahelyemen.
A szerződésem szerint "A munkavállaló munkabére teljesítménybér rendszerben kerül megállapításra. A munkavállaló garantált bére a mindenkori érvényes minimálbér egy órára eső része."

A Bruttó keresetem havonta 350-500 ezer forint között mozgott.
2014 decemberében ahogy kiderült a terhességem táppénzre kellett mennem "9-es" kóddal.
2016.08.11-én Megszületett a lányom. Innentől kezdve Csecsemőgondozási díjat kaptam, mely Bruttó 316-360 ezer forint volt.
GYED-et február hónaptól kapok melynek eddig Bruttó 76 ezer forint körüli összege van.

A határozatban melyet a munkáltatóm küldött ( kifizetőhely) a következő szerepel:
"ellátási napi alapja bruttó 3748,80 napi bruttó GYED mértéke 2 624,16"

Mivel nagyon kevésnek találtam a megállapított GYED-em összegét a fizetéseimhez képest, így az OEP-nél kértem tanácsot, hogy mi a teendő.
Ott egy kérelmet írattatak velem a " Kifizetőhelyeket Ellenőrző Osztály" részére. melyben lekellett írnom a problémámat.
21 napos határidőt mondott az ügyintéző hölgy ami mostanában fog lejárni.

Az OEP már ellenőrizte a céget (gondolom) mert a munkáltatóm bérszámfejtője a minap a fejemhez vágta hogy igenis ők jól számoltak, mert már volt náluk az ellenőrzés.
Mikor rákérdeztem hogy a kolleganőnek akkor miért ítélte meg az ellenőrzés után a maximum GYED-et az OEP azt mondta hogy biztos a hivatal tévedett......

Most várom a határozatot, és ha valóban nem ítélnek nekem több pénzt szeretném tudni hogy miért.
Remélem ezt is leírják majd.

Ön mit gondol a helyzetről? Én tévedek hogy több járna?

Elnézést a levelem hosszúságáért, de gondoltam minden információ szükséges!
Köszönettel: Dorina

Tisztelt Szakértők!

Jelenleg TGYÁS-on vagyok itthon, január 20-án született a fiam. Múlt héten a munkáltatómtól kaptam egy tájékoztatást, miszerint a munkaköröm megszűnik és ha majd visszamennék dolgozni, akkor ki leszek rúgva (ez "szépen" megfogalmazva.
Mivel "felmondási tilalom" alatt vagyok, így nem igazán értem, hogy ezt most miért kaptam, hiszen csak évek múlva (min. 2 év) terveztem visszamenni dolgozni.
Jogszerű egyáltalán, hogy ilyen papírt küldenek?

Előre is köszönöm a válaszukat!

Üdvözlettel: Szabina

„Szilasbea 2016.06.02. 12:15
Tisztelt Szakértő!
Alábbi helyzettel kapcsolatban lenne kérdésem:

Jelenleg gyesen vagyok második gyermekemmel, ami 2016. december 23-án lejár.
Harmadik gyermekünkkel február 5-re vagyok kiírva.
A kettő közötti időszakra kivenném az összegyűlt szabadságaim.
Kérdésem az lenne, ebben az estben mi alapján számítják majd a csed-et, illetve a gyed-et?
A jogosultságot megelőző 3. hónaptól számított 180 nap alapján ( ami esetemben a gyes)?
Vagy a korábbi bérem alapján? (Ebben az esetben ugyan annyi lesz a gyed összege, mint a második gyermeknél?)
Köszön szíves válaszát!
Tisztelettel,
Bea

”

Kedves Bea!

A CSED –csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)
alap számítási sorrend 2015.07.01-től így alakul.

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi 8pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs. A GYES összege soha nem alapja egy következő eb. pénzbeli ellátásnak.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt.

Az Ön esetében, a megadott adatok figyelembevételével- a csed alapját a munkaszerződésében szereplő jövedelemből fogják kiszámolni és ezt hasonlítják az előző csed összegéhez. Amelyik kedvezőbb azzal fogják segélyezni.

További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

A fenti jogszabályok és az ombudsman ezirányú javaslata alapján, valamint a közigazgatás szolgáltató jellegére hivatkozva lehetősége van továbbá arra is, hogy Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának irodavezetőjével, vagy a Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának főosztályvezetőjével –előzetes időpont egyeztetést követően- személyesen konzultáljon.

Ezen személyes megbeszélést levélben, telefonon, vagy e-mailben Önnek kell kezdeményeznie a főosztály/iroda vezetőknél, vagy közvetlen feletteseiknél (kormánymegbízott/MÁK megyei igazgató).

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

( Mintákat itt talál: http://aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22 )

„cicuka78 2016.05.31. 15:06
Tisztelt Szakértők!
Az alábbi kérdésem lenne.
A cég ellen ahol a szülés előtt dolgoztam idén március 7-én elkezdődött a felszámolási eljárás. A felszámoló biztos azt mondta, hogy a GYED lejárta után jelentkezzek merthogy addig felmondási védettségem van.
Kérdésem az lenne, hogy a GYES alatt is él a felmondási védettség? Válaszukat előre is köszönöm!
”

Igen, a GYES alatt is él a "felmondási védettség".

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

65. § (3) A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt

3. a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §, 130. §)tartama alatt.

Tisztelt Szakértő!
Alábbi helyzettel kacsolatban lenne kérdésem:
Jelenleg gyesen vagyok második gyermekemmel, ami december 23-án lejár. Harmadik gyermekünkkel február 5-re vagyok kiírva. A kettő közötti időszakra kivenném az összegyült szabadságaim. Kérdésem az lenne, ebben az estben mi alapján számítják majd a csed-et, illetve a gyed-et? A jogosultságot megelőző 3. Hónaptól számított 180 nap alapján ( ami esetemben a gyes)? Vagy a korábbi bérem alapján? (Ebben az esetben ugyan annyi lesz a gyed összege, mint a második gyermeknél?)

Köszön szíves válaszát!

Tisztelettel,
Bea

Tisztelt Szakértők!

Az alábbi kérdésem lenne.
A cég ellen ahol a szülés előtt dolgoztam idén március 7-én elkezdődött a felszámolási eljárás. A felszámoló biztos azt mondta, hogy a GYED lejárta után jelentkezzek merthogy addig felmondási védettségem van.
Kérdésem az lenne, hogy a GYES alatt is él a felmondási védettség? Én ugyanis nem szeretnék visszamenni dolgozni a gyermek 3 éves koráig viszont sanszos, hogy utána sem mehetek vissza, mert vettek már fel a helyemre másik embert.

Válaszukat előre is köszönöm!

„Mama7 Jelentem! 2016.05.31. 07:24

Üdvözlöm!

Problémám a következő: Közalkalmazotti jogviszonyban vagyok 2012 óta ugyanannál a munkáltatónál. 2013-ban született az első gyermekem, 2015-ben a második. A két szülés között a munkáltató kérésére gyed extra mellett részmunkaidőben dolgoztam egy évet a saját pozíciómban. Fizetésemelést is kaptam a kérdéses időszak alatt. A második gyerek utáni csed, gyed azonban kizárólag a részmunkaidős bér alapján lett kiszámolva. A kedvezményszabály nem él esetemben?

Köszönöm a segítséget!

”

Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához, vagy a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájához fordulhat ekként:

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

A fenti jogszabályok és az ombudsman ezirányú javaslata alapján, valamint a közigazgatás szolgáltató jellegére hivatkozva lehetősége van továbbá arra is, hogy Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának irodavezetőjével, vagy a Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának főosztályvezetőjével –előzetes időpont egyeztetést követően- személyesen konzultáljon.

Ezen személyes megbeszélést levélben, telefonon, vagy e-mailben Önnek kell kezdeményeznie a főosztály/iroda vezetőknél, vagy közvetlen feletteseiknél (kormánymegbízott/MÁK megyei igazgató).

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

( Mintákat itt talál: http://aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22 )

Üdvözlöm!

Problémám a következő: Közalkalmazotti jogviszonyban vagyok 2012 óta ugyanannál a munkáltatónál. 2013-ban született az első gyermekem, 2015-ben a második. A két szülés között a munkáltató kérésére gyed extra mellett részmunkaidőben dolgoztam egy évet a saját pozíciómban. Fizetésemelést is kaptam a kérdéses időszak alatt. A második gyerek utáni csed, gyed azonban kizárólag a részmunkaidős bér alapján lett kiszámolva. A kedvezményszabály nem él esetemben?

Köszönöm a segítséget!

1. Csak ha beleegyezel.
2. A régi él tovább (emelve a távolléted alatti átlagos fizetésemeléssel, ha volt).
3. Nem. 60 nappal hamarabb, ha bejelented, köteles visszavenni állományba, kiadni a szabit stb.
4. Megtehetné, de véd a terhességed, amíg a második gyerekeddel fizetés nélküli szabadságon (praktikusan: cseden, gyeden vagy gyesen vagy, de legkésőbb hároméves koráig, ha valamiért tovább járna a gyes) állományban vagy.
5. A kevesebb bérből.

Tisztelt Szakértő!
1998. óta folyamatos munkaviszonnyal rendelkezem egy munkáltatónál. 2014.01.12-én született meg az első gyermekem vele jelenleg Gyesen vagyok. Április 1-jén emailben megírtam a munkáltatómnak, hogy május 4.-vel szeretném a fizetés nélküli szabadságomat megszakítani vegyenek újra állományban. Többszöri megkeresésemre nehezen, de válaszoltak. Nem tudnak tovább foglalkoztatni az eredeti munkakörömben átszervezés miatt, és természetesen az eredeti béremmel sem, ez -66 ezer forintot jelentene. Tehát elméletileg május 4-e óta szabadságon vagyok, azonban erről csak szóbeli tájékoztatásom van, mivel nagy cégnél dolgozom, mielőtt munkába állnék orvosi alkalmassági vizsgálaton kellene rész vennem és fel kell köröznöm ( ez annyit jelent, hogy a különböző területekhez- anyagcsoport, vezénylés, munkaügy- fel kell jelentkeznem) Eddig semmit nem írtam alá. Azonban időközben kiderült, hogy újra babát várok, erre a Humánpartner közölte maradjak tovább Gyesen. Viszont szeretnék táppénzre jönni, de így nem akar visszavenni, nem mutattam még be a kiskönyvemet sem. Én úgy tudtam már 1 nap kivett szabadság után eljöhetek táppénzre. Kérdéseim:
Megtehetik-e, hogy ennyi pénzzel vegyenek vissza?
Mi történik, ha nem írom alá az új munkaszerződést?
Tényleg csak akkor vagyok állományban, ha orvosi alkalmassági vizsgálaton és a körözésen túlestem?
Megteheti, hogy nem vesz vissza?
Ha aláírom a kevesebb bért,a táppénzt, gyedet miből fogják számolni?
Elnézést kérek, ha hosszú lett.
Válaszát előre is köszönöm!