GYED,GYES, táppénz

„Barbike 2016.01.27. 08:22
Tisztelt Szakértő!
Veszélyeztetett terhesként vagyok táppénzen 2015 októbere óta.
Az első kifizetês 2015 november 9-én történt meg.
Ezt követően folyamatosan kaptam kéthetente az ellátást.
Azonban 2015 december 28 óta semmit.
Voltam bent többször is a helyi kormànyhivatalnál, de mivel a cég székhelye nem ebben a megyében van, ezért az itteniek nem tudnak mit tenni.
Azt elmondta, hogy látja a rendszerben, hogy január 6 illetve 8-án is érkeztetve lett az orvosi igazolás, de a kifizetés nem történt meg.
Azt mondták keressem az illetékes kormányhivatalt.
Telefonon nem lehet őket elérni, az email-re pedig jött egy automata válasz, mely szerint 21 napjuk van megválaszolni a kérdésemet.
Segítségét kérném, hogy mit tehetnék, mert így az anyagi helyzetünk nagyon nehéz és úgy érzem mindenhol kikerülik a válaszadást.
Mellesleg 5 éve folyamatos munkaviszonnyal rendelkezem és soha nem voltam táppénzen. Válaszát előre is köszönöm!
”

Tisztelt Kérdező!

Tekintettel arra, hogy a késedelem a saját és a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért haladéktalanul forduljon panasszal egyrészt az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman), másrészt az OEP Főigazgatójához, melyben kérje a soron kívüli ügyintézést, a felelősségre vonást, a jogszabály által előírt kamatot és azt, hogy a költségvetési szerv a késedelem miatt az általános tételű eljárási illetéket a központi költségvetésbe fizesse be.

Előbbi elérhetőségei:

WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75

E-mail: panasz@ajbh.hu

Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Utóbbié pedig:

oep@oep.hu és/vagy a penzbeli@oep.hu, illetve Budapest Váci út 73/A

Mintákat és részletesebb tájékoztatást itt talál:

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Hasznos tudnivalók, ügyféljogok táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz (gyáp), csecsemőgondozási díj (csed) és gyermekgondozási díj (gyed) igénylők számára

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

• A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

• A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

• Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

• A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

• A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő (minimum OKJ-s, TB végzettségű) TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását –beleértve az előírt (megállapító, elutasító stb.) határozatok meghozatalát is- nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A úti üzemi baleset kivizsgálásának megtagadása esetén
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.
A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?… ,
valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://egyenlobanasmod.hu/…ebh-141-2015 (bírság+jogviszony helyreállítás)
http://egyenlobanasmod.hu/…/ebh-84-2015 (egyezség)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…iew/122_2010 (bírság)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…ex/jogesetek (további jogesetek)

Panasz M I N T A azoknak, akik a Munkaügyi Központ többszöri ígérete ellenére sem kapták meg az őket, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, a befizetett járulékokért cserébe megillető álláskeresési járadékot.

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

PANASZ MINTA
Alapvető Jogok Biztosának Hivatala
Dr. Székely László részére
Budapest
Nádor utca 22.
1051

Tárgy: Panasz

Tisztelt Dr. Székely László Úr!

Azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy az engem megillető gyermekgondozási díj ellátás mielőbbi kifizetése érdekében a Magyar …. Megyei Igazgatóságán eljárni, panaszomat kivizsgálni, annak eredményéről tájékoztatni, az ügyviteli/informatikai hiba miatti részleges és késedelmes kifizetés miatt engem megillető kamat, valamint az azzal kapcsolatos érthető elszámolás kifizetésére/elkészítésére és megküldésére a közszféra központi társadalombiztosítási kifizetőhelyét (…….. Megyei Igazgatóságát) kötelezni szíveskedjen az alábbiak miatt.
A csecsemőgondozási díj lejártát követően gyermekgondozási díjban részesülök a 20…-én született, … nevű gyermekem, illetve a ………i Egyetem ….. Klinikánál jelenleg is fennálló biztosítási jogviszonyom alapján.
Mindezidáig az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásomat havi rendszerességgel, időben megkaptam, azonban 2015. … hónapjában az engem megillető ellátásnak csak a töredékét (… napi GYED) utalták a számlámra.
Telefonon történő érdeklődésemre a ………. Megyei Igazgatóság ….. Irodája azt a tájékoztatást adta, hogy panaszom megalapozott, február hónapra is teljes egészében megilletne az ellátás, vélhetőleg számítógépes hiba történt, azonban az informatikus szabadsága miatt a hiba belátható időn belül nem orvosolható, az engem megillető különbözet kiutalására egyelőre nincs mód, mely választ elfogadni nem áll módomban.
Álláspontom szerint a ……………… Megyei Igazgatósága –az ügyviteli hiba felfedezését követően köteles lenne haladéktalanul és kamataival együtt kiutalni az ellátást. Tekintettel arra, hogy ez nem történt meg ezért kérem az Ön, illetve Hivatala segítő közreműködését.
Meg kívánom jegyezni, hogy jelen esetben egy, az évek óta fizetett járulékokért a biztosítási esemény bekövetkezésekor cserébe, törvény által biztosított ellátásról van szó, melynek nem, illetve nem a jogszabályban előírt időben és összegben történő kifizetése a létfenntartásomat veszélyezteti.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 62. szakasza értelmében a gyermekgondozási díjat havonta egyszer utólag a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, de legkésőbb a bérfizetési napon kell folyósítani.
A 69. § értelmében ha az egészségbiztosító, illetve a társadalombiztosítási kifizetőhely a pénzbeli ellátási, valamint baleseti táppénz iránti igény érvényesítéséről az előírt határidőn belül nem gondoskodik, az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot köteles fizetni a jogosult részére.
A Ket. 33/A § értelmében ha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni.

Köszönettel:
aláírás

Dátum
Adataim:
Név:
TAJ:
Adóazonosító
Lakcím:
Munkáltató neve, címe:

„Hevi-h1 2016.01.27. 08:08
Tisztelt Szakértő!
Jelenleg Gyesen vagyok,előreláthatólag 2016.11.26-ig.
Felhalmozott szabadságomat kivettem.
1 hétre kórházi kivizsgálásra kellene befeküdnöm.
Kérdésem,hogy Gyesről tudok-e menni betegállományba,anélkül, hogy újból állományba vennének?
Köszönöm válaszát előre is.

”

Tisztelt Kérdező!

Aki egyidejűleg GYES-re és táppénzre is jogosult választása szerint csak egy ellátásra jogosult. (Kivéve, ha a GYES mellett dolgozik és úgy betegszik meg.)

Ha tehát GYES-re és táppénzre is jogosult választhat, hogy melyiket kéri.

1. Kapja a GYES-t tovább a betegsége alatt.
2. A betegség idejére lemond a GYES-ről és kéri a táppénzt, majd a gyógyulást követő naptól visszakéri a GYES-t.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

„Boglaranya 2016.01.26. 15:58
Tisztelt Szakértő! Feltettem Önnek ezeket a kérdéseket, melyeket lentebb válaszával idéznék. Erre vonatkozna kérdésem: Az OEP honlapját ha jól értelmezem nem munkaviszonyban kell állni, hanem biztosítottnak kell lenni. Ennek alapján nem számít biztosított időnek a GYES? Ha mégis és a gyermek születésének pillanatára regisztrált munkanélküli leszek jövedelemmel, akkor jogosult leszek GYEDre?Elnézést, ha értetlenkedésért. Köszönöm.
„Boglaranya 2016.01.24. 08:41
Üdvözlöm. Kislányom 2 éves. Mikor várandós lettem, határozott idejű szerződésem volt, de lejártával felmondtak nekem. Jogosult lettem TGYÁS- ra és GYED- re. Kérdésem arra irányulna, hogy ha vállalnánk 2. babát, aki megszületne ebben az évben, akkor az előző évből számolnák ki a GYED- emet úgy, hogy a születés pillanatában nem lenne munkáltatóm, viszont az első gyerekre járna még a GYES? Ha a várandósság alatt táppénzre vennének-mert az elsővel is táppénzen kellett legyek-, akkor ki fizetne táppénzt, ha fizetne valaki és ez ha egy alap összeg lenne gondolom, mennyire számíthatnék? Megtisztelő válaszát várom, sokat segít vele nekünk.
”
Tisztelt Kérdező!
Amennyiben jelenleg nincs biztosítási jogviszonya (munkaviszony) az új babára sem táppénzre, sem csed-re, sem gyed-re nem jogosult, mert mindhárom ellátás feltétele az, hogy az igénylő munkaviszonyban álljon!
”

Tisztelt Kérdező!

Igen, jól látja a GYES nem minősül a Tbj. 5. § szerinti biztosítási jogviszonynak, az álláskeresési járadékban részesülő személy viszont szerepel ezen szakasz taxációjában (zártkörű felsorolás) azaz ezen személy biztosítottnak minősül.

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

„huanita
2016.01.26. 14:39
Tisztelt Szakértő!
2015. szeptember 4-ig 5 éves folyamatos jogviszonyom volt. 2015-ben innen átlag havi nettó 195 000 forintot kaptam. Után állaskeresési támogatást kaptam, ami 2016 január 21-én járt le, ennek összeg a minimalbér volt. Közben volt 3 hetes minimalbéres bejelentésem is. Most még 45 napig van biztosításom, de más ellátást nem kapok. Mivel gyermekemet 2016.08.09-re várom egyre nehezebb munkát találnom.
Kérdésem lenne, ha nem találok munkát de fizetem magam után a TB-t akkor jogosult vagyok CSEDre és GYEDre?
Másik kérdésem lenne hogy ki fizeti ezeket? Az állam vagy a munkáltató?
Ha mégis sikerülne elhelyzkednem számít hogy nem volt meg a 180 nap?
Köszönöm válaszát
Anita
”

Tisztelt Kérdező!

1. Nem biztosítása van 45 napig, hanem külön járulékfizetés nélkül, ingyen ellátják, ha szükséges.

2. Nem, nem jogosult, mert az Ön által kötelezően fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék nem keletkeztet Tbj. 5. § szerinti biztosítási jogviszonyt és így pénzbeli ellátásra sem jogosít.

3. A csed-et és a gyed-et az egészségbiztosító (megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya) fizeti a befizetett peb. járulékokból, a gyes-t ugyancsak a megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya folyósítja, de a befizetett adó terhére.

4. Ha sikerül elhelyezkednie, akkor biztosított lesz és a jogosultsághoz szükséges 1. feltétel teljesül. Ha a szülés napját megelőző 2 éven belül rendelkezzen 365 biztosításban töltött idővel akkor teljesül a 2. feltétel is.

5. Ha az új jogviszonyában nincs 180 napi jövedelme akkor (nagyon leegyszerűsítve) abból számolnak ahány napi jövedelme van. (Persze a jogszabály cizellálja….)

Hasznos tudnivalók, ügyféljogok táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz (gyáp), csecsemőgondozási díj (csed) és gyermekgondozási díj (gyed) igénylők számára

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

„Anibazs89 # e-mail Jelentem! 2016.01.25. 19:13
Tisztelt szakértő!
Férjem ausztriában dolgozott szezon munkán,ami azt jelenti, hogy 2014.07.23-2014.11.09.ig,
Később pedig 2015.04.15-2015.08.01ig, a közte lévő időszakban magyarországon volt munkanélkülin és bejelentett munkája is volt.
2015.augusztusától pedig Németországban dolgozik.
Én itthon vagyok Magyarországon a két gyermekünkkel a nagyobbik lányom gyedet kaptam 2014. Októberéig.ekkor igényeltem meg a gyest a kisebbik lányomra mivel ő 2016 novemberében tölti a 3.életévét,a gyes igénylő lapon feltüntettem,hogy férjem ausztriában van munkaviszonyban,és ekkor kezdődött ez az egész...jött a válasz levél,hogy hivatalból átadták az ügyemet a győr-moson-sopron megyei nemzetközi osztályára,nos,többször is hívtam őket, eredmény nélkül,mivel nem kaptam gyest azóta sem(2014.11 hó).azt megértettem,hogy átadták eisenstadt ba az ügyet,de semmilyen tájékoztatást nem kaptam arról,hogy miért nem kaptam juttatást arra az időszakra amikor itthon volt a férjem? Újra kellett volna igényelnem talán? És ha igen akkor még lehet visszamenőleg? Most németországban dolgozik a férjem már augusztus óta,attól az időtöl is újra kell igényelnem a gyest? Időközben a családipótlékomat is megvonták teljesen,még külömbözetet sem kapok.már ezt az egészet nem értem.A megyei államkincstárban többször is azzal küldtek el,hogy a Hyőr-moson -sopron megyei kirendeltségen érdeklődjek.ők pedig azt mondják hogy eisenstadt ban van az ügyem és nem tudnak felvilágosítást adni róla.
Mit tehetek? Hova forduljak?
Köszönöm a segítséget
”

Tisztelt Kérdező!

Tekintettel arra, hogy a késedelem a saját és a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért haladéktalanul forduljon panasszal az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman

Elérhetőségei:

WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75

E-mail: panasz@ajbh.hu

Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Panaszában hivatkozzon az alábbiakra:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

Tisztelt Szakértő!

Jelenleg Gyes-en vagyok,mely márciusban lejár. A munkáltatóm megküldte a felhalmozódott szabadságom napjainak számát, s hogy ezzel meddig maradhatok itthon (jún. eleje).
Közalkalmazottként (pedagógus) dolgoztam.
Ugyanebben a levélben kérik, hogy nyilatkozzam, szándékomban áll-e náluk folytatni a munkát.

Valószínűleg nem. Ezt ők is tudják. (Nagyon messzire költöztünk.) De tervben van a második baba (még eddig nem sikerült).
Mi van, ha azt nyilatkozom írásban, hogy nem tervezem visszamenni, s közben várandós leszek?
Dolgozni akkor sem mennék vissza, de táppénzre tőlük mennék.
Kötelez-e engem ez a nyilatkozat?

Válaszát előre is nagyon köszönöm.
Üdvözlettel: G. Annamária

Tisztelt Szakértő!

Szeretnék segítséget kérni, hová fordulhatok, ha nem kapom a gyedet a munkáltatómtól (kincstár számfejt). A csedem november végén járt le. Január hónapban nem kaptam semmiféle ellátást, a munkáltatóm felé jeleztem, nem kaptam választ az okára a késedelemnek, és folyamatosan hitegettek, hogy le van számfejtve, utalnak, de semmi sem érkezett a számlámra. Mivel korábban is voltak gondjaim a munkáltatómmal, pl nem kaptam bérjegyzéket (emiatt a tavalyi évben jelentős adótartozásom is keletkezett, ami miatt nem tettem panaszt), a határozott idejű szerződésem is lejárt dec. 31-el, semmiféle papírt nem kaptam erről sem. Hová tudok panasszal fordulni, ha a munkáltatómnál nem reagálnak a problémámra? Köszönöm szépen!

H. Beáta

„Beáta223 2016.01.29. 10:24
Tisztelt Szakértő!
Szeretnék segítséget kérni, hová fordulhatok, ha nem kapom a gyedet a munkáltatómtól (kincstár számfejt). A csedem november végén járt le. Január hónapban nem kaptam semmiféle ellátást, a munkáltatóm felé jeleztem, nem kaptam választ az okára a késedelemnek, és folyamatosan hitegettek, hogy le van számfejtve, utalnak, de semmi sem érkezett a számlámra. Mivel korábban is voltak gondjaim a munkáltatómmal, pl nem kaptam bérjegyzéket (emiatt a tavalyi évben jelentős adótartozásom is keletkezett, ami miatt nem tettem panaszt), a határozott idejű szerződésem is lejárt dec. 31-el, semmiféle papírt nem kaptam erről sem. Hová tudok panasszal fordulni, ha a munkáltatómnál nem reagálnak a problémámra? Köszönöm szépen!
H. Beáta
”

Tisztelt Kérdező!

Amennyiben a munkáltatója un. kincstári körbe tartozik a GYED ellátásának hiányos és/vagy késedelmes utalása miatt -tekintettel arra, hogy a késedelem a saját és a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért -
több szervhez is fordulhat panasszal.

1. Magyar Államkincstár Elnöke
2. Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatója
3. Alapvető Jogok Biztosa (ombudsman)

(Én az Ön helyére mindhárom lehetőséggel élnék.)

Elérhetőségeik:

Magyar Államkincstár Elnöke
Dr. Dancsó József Budapest Hold u. 4. 1054
E-mail: elnok@allamkincstar.gov.hu

Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatója
Budapest Váci út 73/A 1139
E-mail: oep@oep.hu

Alapvető Jogok Biztosa (ombudsman)
WEB:http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Panaszában hivatkozzon az alábbiakra:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya (tb. kifizetőhely) köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

Panaszmintákat itt talál:

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A úti üzemi baleset kivizsgálásának megtagadása esetén
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.

A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?… ,

valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://egyenlobanasmod.hu/…ebh-141-2015 (bírság+jogviszony helyreállítás)
http://egyenlobanasmod.hu/…/ebh-84-2015 (egyezség)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…iew/122_2010 (bírság)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…ex/jogesetek (további jogesetek)

Panasz M I N T A azoknak, akik a Munkaügyi Központ többszöri ígérete ellenére sem kapták meg az őket, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, a befizetett járulékokért cserébe megillető álláskeresési járadékot.

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Sajtóhírek szerint a Magyar Államkincstár számfejtési körébe tartozó munkavállalók 2015-ben és 2016-ban az új KIRA illetmény-számfejtő program bevezetése miatt nem, nem időben, vagy hiányosan kapták meg az illetményüket (munkabérüket), TB ellátásukat. Nekik nyújthat segítséget az itt található panasz minta:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Jo estét kívánok én azután érdeklődnék hogy a jelenlegi munkámban be vagyok jelentve az előzőbe is be voltam hogy a kettőnek az összegéből fogják számolni a csedenet most 98 000 Ft-ra vagyok bejelentve az előző munkahelyemen is annyira voltam azt szeretném megkérdezni hogyha ha e év augusztusában megyek szülni akkor augusztustól visszaszámolva kell számolni a 180 napot és úgy kell 70 %-ot nézni ?köszönöm

Tisztelt Szakértő!
Segítségedet szeretném kérni!
Határozatlan idejű szerződésem van a munkáltatómmal, 2013.februárig dolgoztam utána táppénzen voltam, majd 2013.júliusában született meg a kislányom! Jelenleg GYES-en vagyok ez év júliusig!
Tesót szeretnénk és a következő kérdéseim lennének:
1.Más fórumon azt olvastam, hogy ilyen esetben a legjobb megoldás, ha kikérem a benn maradt szabikat és szabiról egyből elmegyek táppénzre, és ebben az esetben egyszerre kapom júliusig a GYES-t is és a táppénzt is? Ez valóban így van? Illetve ez az első lépés?
2. Illetve mi alapján számolnák ki adott esetben a GYED-et a 2.gyermekre? Ugyanúgy az előző gyedem előtti bérem alapján,tehát kb. ugyan annyi lenne, mint az első gyermekemmel, vagy sokkal kevesebb?
Nagyon köszönöm!

Tisztelt Szakértő!
Segítségét szeretném kérni az alábbiakban.
2015. július 10-én született a kislányom, dec. 24-éig részesültem csed-ben, majd folytatólagosan dec. 27-től esedékes a gyedem. Kislányom születését megelőző 2 éven belül 16 hónap biztosított jogviszonyom volt, ezért a 2015-ös jogszabálynak megfelelően csak 16 hónapig kapok ellátást, nem pedig a gyerekem 2 éves koráig.
Ez a jogszabály 2016. január 1-től módosult úgy, hogy függetlenül attól, hogy mennyi biztosított jogviszonya volt a szülőnek, automatikusan jár a gyed a gyerek 2 éves koráig.
Ezek alapján mivel az én gyedem folytatólagosan 2015. dec.27-től esedékes, 4 nap miatt maradok le az új, számomra kedvezőbb jogszabályi módosításról. Azaz 4 nap miatt elveszítek 8 hónap gyedet.
Az lenne a kérdésem, hogy igényelhetem- e a gyedemet 2016.jan.1-étől, hogy a számomra kedvezőbb elbírálásba essek?
Vagy mit tehetnék ennek érdekében?

Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Szakértö!
Jelenleg gyeden vagyok 2.gyermekemmel,s 3.gyermekemet várom.Munkáltatóm felszámolás alatt.
Jelenleg terhességem miatt a bölcsöde felvenné gyermekem.ekkor le kell mondanom a gyedröl.Kérdésem,ha lemondok a gyedröl pl 2.án, 3tól én elmehetek táppénzre? Apuka igényelheti a fentmaradó gyedet?
Válaszát elöre is köszönöm.

Tisztelt Szakértő!

Jelenleg közalkalmazotti munkakörben dolgozom, évente megújított határozott idejű szerződéssel, ami a nyáron fog lejárni. Mivel előreláthatólag szeptember végén fogok szülni, így nem tartom valószínűnek, hogy meghosszabbítanák a szerződésemet, miután lejár a nyáron. Ezen kívül őstermelőként is be vagyok jegyezve, onnan származó jövedelmem is van. Ezek fényében a CSED (majd GYED) folyósítás feltételeiről szeretnék érdeklődni, melyre az elmúlt években ledolgozott és biztosított napok száma miatt egyébként jogosult lennék, azonban félek, hogy a határozott idejű szerződésem bonyolítja majd a dolgokat. Hosszas utána-olvasás után úgy értelmeztem, hogy vagy a munkáltatótól, vagy munkaügyi központtól lehet igényelni ezeket a támogatásokat, de az utóbbitól csak akkor, ha részesülök álláskeresési támogatásban. Viszont az őstermelői tevékenységem miatt gondolom nem kaphatok álláskeresési támogatást miután lejár a közalkalmazotti munkaviszonyom. A kérdésem az lenne, hogy hogyan biztosíthatom, hogy kapjak CSED-et és utána GYED-et? Lehet ezeket igényelni az őstermelői tevékenységem után is? Vagy esetleg a jelenlegi munkáltatómtól kérjem, még mielőtt a nyáron lejárna a szerződésem? Az is érdekelne, hogy ilyen esetben, ha az embernek több jövedelem-forrása is van, akkor melyik alapján igényelheti és melyik alapján számolják ezeket a támogatásokat?

Előre is köszönöm a választ!

Tisztelt Szakértő!

Az alábbi kérdésben szeretném kérni a segítségét:
2015. november 15-én szültem. A MÁK – kérésemre – már 2015. október 15-től folyósítja számomra a csedet, amelynek napi összegét 2015. október 8-án állapították meg.
Munkáltatóm, egy költségvetési intézmény, 2015. október közepén utalta ki számomra „a 2015. évre meghatározott időarányos feladatok elvégzéséért a III. negyedévi értékelési időszakban” címen részemre megállapított személyi juttatást (mozgóbért).
Esetemben a csed számításának alapjául szolgáló 180 napos időszak 2015. február 2. – 2015. július 31. Álláspontom szerint a csed összegébe bele kellene számítani a III. negyedévi mozgóbér időarányos (július hónapra jutó) részét, azaz a harmadát, hiszen a juttatást erre az időszakra tekintettel – igaz, utólag – kaptam. Ennek megfelelően kértem a MÁK-tól a csed összegének korrigálását, kérésemet azonban elutasították arra hivatkozva, hogy a juttatás október hónapban került kifizetésre, ezért a számítási időszakon kívül esik.
Kinek van igaza a MÁK-nak vagy nekem?
Válaszát előre is köszönöm!

„mirnus 2016.02.01. 14:36
Tisztelt Szakértő!
Az alábbi kérdésben szeretném kérni a segítségét:
2015. november 15-én szültem. A MÁK – kérésemre – már 2015. október 15-től folyósítja számomra a csedet, amelynek napi összegét 2015. október 8-án állapították meg.
Munkáltatóm, egy költségvetési intézmény, 2015. október közepén utalta ki számomra „a 2015. évre meghatározott időarányos feladatok elvégzéséért a III. negyedévi értékelési időszakban” címen részemre megállapított személyi juttatást (mozgóbért).
Esetemben a csed számításának alapjául szolgáló 180 napos időszak 2015. február 2. – 2015. július 31. Álláspontom szerint a csed összegébe bele kellene számítani a III. negyedévi mozgóbér időarányos (július hónapra jutó) részét, azaz a harmadát, hiszen a juttatást erre az időszakra tekintettel – igaz, utólag – kaptam. Ennek megfelelően kértem a MÁK-tól a csed összegének korrigálását, kérésemet azonban elutasították arra hivatkozva, hogy a juttatás október hónapban került kifizetésre, ezért a számítási időszakon kívül esik.
Kinek van igaza a MÁK-nak vagy nekem?
Válaszát előre is köszönöm!

”

Tisztelt Kérdező!

A régi rendszeres és nem rendszeres jövedelem megkülönböztetésére vonatkozó szabályozás megszűnt.

Ennek értelmében az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.

2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §)

Ha és amennyiben a mozgóbér bevallása 2015. október hónapra történt, úgy az új szabályozás értelmében nem alapja 2015.10.15-én kezdődő ellátásnak, azaz jelen esetben a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek van igaza.

„Laly 2016.02.01. 14:15
Tisztelt Szakértő!
Jelenleg közalkalmazotti munkakörben dolgozom, évente megújított határozott idejű szerződéssel, ami a nyáron fog lejárni.
Mivel előreláthatólag szeptember végén fogok szülni, így nem tartom valószínűnek, hogy meghosszabbítanák a szerződésemet, miután lejár a nyáron.
Ezen kívül őstermelőként is be vagyok jegyezve, onnan származó jövedelmem is van.
Ezek fényében a CSED (majd GYED) folyósítás feltételeiről szeretnék érdeklődni, melyre az elmúlt években ledolgozott és biztosított napok száma miatt egyébként jogosult lennék, azonban félek, hogy a határozott idejű szerződésem bonyolítja majd a dolgokat.
Hosszas utána-olvasás után úgy értelmeztem, hogy vagy a munkáltatótól, vagy munkaügyi központtól lehet igényelni ezeket a támogatásokat, de az utóbbitól csak akkor, ha részesülök álláskeresési támogatásban.
Viszont az őstermelői tevékenységem miatt gondolom nem kaphatok álláskeresési támogatást miután lejár a közalkalmazotti munkaviszonyom. A kérdésem az lenne, hogy hogyan biztosíthatom, hogy kapjak CSED-et és utána GYED-et? Lehet ezeket igényelni az őstermelői tevékenységem után is? Vagy esetleg a jelenlegi munkáltatómtól kérjem, még mielőtt a nyáron lejárna a szerződésem? Az is érdekelne, hogy ilyen esetben, ha az embernek több jövedelem-forrása is van, akkor melyik alapján igényelheti és melyik alapján számolják ezeket a támogatásokat?
Előre is köszönöm a választ!
”

Tisztelt Kérdező!

CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

(Az álláskeresési járadékban részesülő személy valóban biztosítottnak minősül. Azt, hogy az aki őstermelő jogosult-e álláskeresési járadékra a megszűnt munkaviszonya után sajnos nem tudom.)

Az Őstermelő a Tbj. 5. § értelmében csak az alábbi esetekben minősül biztosítottnak:

5. § (1) E törvény alapján biztosított

9. a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év,

   kivéve

1. az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,

2. az egyéb jogcímen - ide nem értve a g) pont és a (2) bekezdés szerint - biztosítottat,
3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

Az Ebtv. 43. § (2) értelében egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani.

E rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, ha a több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn.

Az Ebtv. 42. § (8) értelmében a csecsemőgondozási díjra, ha jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Fentiek figyelembevételével annak akinek a csed igénylésének napján (szülés napján) egyidejűleg két jogviszonya van jogviszonyonként külön-külön kell megvizsgálni azt, hogy jogosult-e ellátásra.

Amelyik jogviszonyban jogosult, úgy abban a jogviszonyban –az Ebtv-ben rögzített számítási mód alapján- meg kell határozni annak összegét.

Ennek során a munkaviszonyban csak a munkaviszonyból származó jövedelmet, az őstermelői jogviszonyban csak az őstermelői jogviszonyból származó jövedelmet lehet figyelembe venni.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

„Judith1982
2016.02.01. 13:23
Tisztelt Szakértö!

Jelenleg gyeden vagyok 2.gyermekemmel,s 3.gyermekemet várom.
Munkáltatóm felszámolás alatt.

Jelenleg terhességem miatt a bölcsöde felvenné gyermekem.ekkor le kell mondanom a gyedröl.
Kérdésem,ha lemondok a gyedröl pl 2.án, 3tól én elmehetek táppénzre?
Apuka igényelheti a fentmaradó gyedet?

Válaszát elöre is köszönöm.
”

Tisztelt Kérdező!

Az Ebtv. 42/C. § (1) értelmében: Nem jár a gyermekgondozási díj, ha

4. a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) helyezték el, kivéve ha a jogosult keresőtevékenységet folytat, továbbá ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést;

Ebből következik, hogy nem jogosult GYED-re, ha a gyermekét bölcsődébe adja, kivéve ha ezt azért teszi, mert a GYED mellett dolgozik.

Igen, a GYED-et választásuk szerint akár az apa, akár az anya igénybe veheti.

Igen, aki ugyanazon jogviszony alapján GYED-re és táppénzre is jogosult az ellátások közül választhat.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

„Molnár092 2016.01.29. 17:45
Jo estét kívánok én azután érdeklődnék hogy a jelenlegi munkámban be vagyok jelentve az előzőbe is be voltam hogy a kettőnek az összegéből fogják számolni a csedenet most 98 000 Ft-ra vagyok bejelentve az előző munkahelyemen is annyira voltam azt szeretném megkérdezni hogyha ha ez év augusztusában megyek szülni akkor augusztustól visszaszámolva kell számolni a 180 napot és úgy kell 70 %-ot nézni ?köszönöm
”

Tisztelt Kérdező!

-Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!

• Az ellátást főszabály szerint nem közvetlenül a szülés napjától visszafelé eső 180 napi jövedelemből, hanem a jogosultságot (szülést) közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelemből számítják.

Tisztelt Szakértő!

Érdeklődni szeretnék, hogy amennyiben eladóként dolgozom egy ruházati üzletben és 6 hónapja (180 napja) be vagyok jelentve 8 órás munkaviszonyban havi br. 122.000ft-ra, és megtudtam, hogy terhes vagyok, kirúghat-e a munkáltató egy esetleges bejelentéskor???
Az orvosom szerint veszélyeztetett terhesnek számitok, ami miatt egy héten belül abba kell hagynom a munkát...
Mikortól jár számomra a táppénz (fizetésem hány százaléka) és mikortól a Gyes, Gyed???
Milyen papirokat kell beszereznem a juttatások igényléséhez???

Köszönettel: Henriett

Sziasztok

Meg tudnátok mondani hogy egy vállalkozó (fodrász) ha nem tud dolgozni és táppénzre jogosult akkor ő is a bruttó fizetése 60% át kapja meg arra a hónapra ? Vagy ő nem kap semmit mert vállalkozó már ilyet is hallottam.

Tisztelt Szakértők!

A jelenlegi munkaviszonyom 2016.02.29-én megszűnik felszámolás miatt. Én jelenleg GYED-en vagyok. Úgy néz ki, hogy 2016.03.01-től új állásom lenne. Kérdéséem az lenne ha kiderül, hogy a gyermekem nem bírja a bölcsit, akkor ittt is jogosult leszek szülési szabadságra a gyerek 3 éves koráig? Védetséget is élveznék?

Előre is köszönöm.

Üdvözlettel:
Fédra

„Fédra1000 2016.02.02. 06:14
Tisztelt Szakértők!
A jelenlegi munkaviszonyom 2016.02.29-én megszűnik felszámolás miatt.
Én jelenleg GYED-en vagyok.
Úgy néz ki, hogy 2016.03.01-től új állásom lenne.
Kérdésem az lenne ha kiderül, hogy a gyermekem nem bírja a bölcsit, akkor itt is jogosult leszek szülési szabadságra a gyerek 3 éves koráig?
Előre is köszönöm.
Üdvözlettel:
Fédra
”

Tisztelt Kérdező!

-Igen, aki a GYED mellett dolgozik a gyermekét elhelyezheti bölcsődében.

• Igen, ha a gyermekét nem tudja megfelelően elhelyezni (bölcsőde, nagyi, szomszéd stb.), akkor kérhet fizetésnélküli szabadságot.

Munka törvénykönyve: 128. § A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

133. § (1) A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni.

„tepi28 2016.02.01. 21:06
Sziasztok
Meg tudnátok mondani hogy egy vállalkozó (fodrász) ha nem tud dolgozni és táppénzre jogosult akkor ő is a bruttó fizetése 60% át kapja meg arra a hónapra ? Vagy ő nem kap semmit mert vállalkozó már ilyet is hallottam.
”
T. Kérdező!

-A főállású egyéni vállalkozó keresőképtelensége esetén jogosult táppénzre, melynek mértéke 50, vagy 60%.

• A KATA-s vállalkozó esetében vannak eltérő szabályok. Pl. az a KATA-s vállalkozó akinek van egy legalább heti 36 órás jogviszonya a KATA-s jogviszonyából táppénzre nem jogosult.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

„Henipetya 2016.02.01. 17:14
Tisztelt Szakértő!
Érdeklődni szeretnék, hogy amennyiben eladóként dolgozom egy ruházati üzletben és 6 hónapja (180 napja) be vagyok jelentve 8 órás munkaviszonyban havi br. 122.000ft-ra, és megtudtam, hogy terhes vagyok, kirúghat-e a munkáltató egy esetleges bejelentéskor???
”

Rendes felmondással nem szüntetheti meg a jogviszonyt.

Mt. 65. § (1) A munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti.

(2) A felek megállapodása esetén - legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy évig - a munkaviszony felmondással nem szüntethető meg.

(3) A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt

1. a várandósság,
2. a szülési szabadság,

3. a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §, 130. §),
4. a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, valamint
5. a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap38

tartama alatt.

„Az orvosom szerint veszélyeztetett terhesnek számitok, ami miatt egy héten belül abba kell hagynom a munkát...
Mikortól jár számomra a táppénz
”

Ha veszélyeztetett terhes a keresőképtelenség első napjától jogosult táppénzre.

„(fizetésem hány százaléka)
”

Ha nincs előtte figyelembe vehető jogviszonya a táppénz mértéke 50% és legfeljebb annyi napig kaphat táppénzt, ahány folyamatos biztosításban töltött nappal rendelkezik a keresőképtelenség 1. napjáig.

„és mikortól a Gyes, Gyed???

”

Főszabály szerint a szülés napjától kaphat csed-et és az azt követő 169. naptól gyed-et.

„Milyen papirokat kell beszereznem a juttatások igényléséhez???
Köszönettel: Henriett
”

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

• A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

• A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

„Fédra1000 2016.02.02. 06:14
Tisztelt Szakértők!
A jelenlegi munkaviszonyom 2016.02.29-én megszűnik felszámolás miatt.
Én jelenleg GYED-en vagyok.
Úgy néz ki, hogy 2016.03.01-től új állásom lenne.
Kérdésem az lenne ha kiderül, hogy a gyermekem nem bírja a bölcsit, akkor itt is jogosult leszek szülési szabadságra a gyerek 3 éves koráig?
Előre is köszönöm.
Üdvözlettel:
Fédra
”

Tisztelt Kérdező!

• Igen, aki a GYED mellett dolgozik a gyermekét elhelyezheti bölcsődében.

  Igen, ha a gyermekét nem tudja megfelelően elhelyezni (bölcsőde, nagyi, szomszéd stb.), akkor kérhet fizetésnélküli szabadságot.

Munka törvénykönyve: 128. § A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

133. § (1) A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni.

Tisztelt Szakértő!

Igen külön külön tudom a törvényt, de az a munkáltató, aki GYED mellet felvesz egy munkavállalót. Ott a munkavállaló 1 hónap múlva mondhatja, hogy a gyerek nem bírja az ovit? Illetve a munkáltató elbocsáthatja? Vagy védett?

Előre is köszönöm.

Üdvözlettel:

Fédra