GYED,GYES, táppénz


tepi28 # 2016.02.02. 20:00

Köszi a választ Jusztasz.
De a kérdésem az lenne hogy minek az 50-60 % át kapja. A bruttó vagy a nettó fizetésének?

És még az is hogy ezekre a hónapokra ugyan úgy fizetnie kell az öszes járulékot mintha dolgozna?

Jusztasz # 2016.02.04. 10:11

Tisztelt Szakértő!

Igen külön külön tudom a törvényt, de az a munkáltató, aki GYED mellet felvesz egy munkavállalót. Ott a munkavállaló 1 hónap múlva mondhatja, hogy a gyerek nem bírja az ovit? Illetve a munkáltató elbocsáthatja? Vagy védett?

Előre is köszönöm.

Üdvözlettel:

Fédra

  • Miért ne mondhatná, ha igaz?
  • Mt. 65. § (1) (3) A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt
  1. a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §, 130. §),

tartama alatt.

Hangsúlyos a tartama alatt szó!

133. § (1) A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni.

  • Próbaidő alatt természetesen jogszerűen megszüntetheti a jogviszonyt.
Jusztasz # 2016.02.04. 10:43

tepi28 2016.02.02. 21:00

Köszi a választ Jusztasz.
De a kérdésem az lenne hogy minek az 50-60 % át kapja. A bruttó vagy a nettó fizetésének?

És még az is hogy ezekre a hónapokra ugyan úgy fizetnie kell az öszes járulékot mintha dolgozna?

  • A bruttó fizetésének.
  • Azokra a napokra, amely alatt táppénzben részesült a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn.

Tbj. 29. § (4) Az egyéni vállalkozó a járulékfizetési alsó határ után nem köteles nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt

  1. táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül - kivéve, ha a gyermekgondozási segély, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja -,

Ebtv. 48. § (7) A táppénz összege a 48/A. § (1) bekezdése szerint folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a táppénz alapjának 60%-a, ennél rövidebb biztosítási idő esetében, a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt, valamint a 44. § d) pontjában meghatározott esetben 50%-a azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét.

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Esthajnal002 # 2016.02.04. 11:45

Tisztelt Szakértő!

6 napig GYÁP-on voltam a fiammal. Kevesebb fizetést kaptam ebben a hónapban. Arra a 6 napra leállították a fizetésem igy a brutto 79155 ft helyett 60ezer valamennyi lett a bruttom. Ez igy jogszerű? Novemberben amikor szintén GyÁP-on voltam 5 napig, akkor nem lett leállítva a fizetésem. Nem értem a dolgot.

Segitségét előre is köszönöm!

Jusztasz # 2016.02.04. 12:46

Esthajnal002 # e-mail Jelentem! 2016.02.04. 12:45

Tisztelt Szakértő!

6 napig GYÁP-on voltam a fiammal. Kevesebb fizetést kaptam ebben a hónapban. Arra a 6 napra leállították a fizetésem igy a brutto 79155 ft helyett 60ezer valamennyi lett a bruttom. Ez igy jogszerű? Novemberben amikor szintén GyÁP-on voltam 5 napig, akkor nem lett leállítva a fizetésem. Nem értem a dolgot.

Segitségét előre is köszönöm!

T. Kérdező!

Ha a közszférában dolgozik, akkor jogszerű.

Eddig a KIR3 programmal a MÁK un. utólagos térítményezéssel számfejtett. Tárgyhónapban -hiába táppénzen volt- megkapta a teljes bérét, majd a követekező havi fizetéséből vonták le a táppénz idejére járó munkabérét és egyben kifizették a táppénzt.

2016-tól ez megszűnt. Aki tárgyhóban pl. táppénz miatt távol van az azokra a napokra nem kap munkabért. Majd miután leadja az orvosi igazolásokat a MÁK a beérkezést követő 18 napon belül leszámfejti azt.

A MÁK átálással kapcsolatban javaslom elolvasni az itt található bejegyzéseket:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Esthajnal002 # 2016.02.04. 18:50

Jusztasz köszönöm a választ!
Nem közszférában dolgozom, de a MÁK utalja a fizetésem. Még egy utolsó kérdés. :)
Novemberben is gyápon voltam. De akkor nem lett leállitatva a fizetésem. Igy tárgyhónapban több fizetést kaptam, következő hónapban pedig teljes fizetést. Nem lesz ebből baj, hogy semmit nem vontak le?

Jusztasz # 2016.02.05. 11:32

Esthajnal002 2016.02.04. 19:50

Jusztasz köszönöm a választ!
Nem közszférában dolgozom, de a MÁK utalja a fizetésem. Még egy utolsó kérdés. :)
Novemberben is gyápon voltam. De akkor nem lett leállitatva a fizetésem. Igy tárgyhónapban több fizetést kaptam, következő hónapban pedig teljes fizetést. Nem lesz ebből baj, hogy semmit nem vontak le?

Idő kérdése és elvileg kiderül.

Az államkincstárnál a KIR3 szerinti utólagos térítményezés miatt gyakran előfordul(t), hogy pl. a szülő nőtől a munkabér túlfizetést csak a GYED lejártakor (azaz 2 év múlva) követelték vissza.

A KIRA bevezetésével ez a probléma meg fog szűnni, van/lesz helyette viszont más, pl. ez:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

beiz # 2016.02.10. 11:30

Tisztelt Szakértő,

érdeklődni szeretnék a GYED számolásának metódusáról.

Feleségem fél éve van GYED-en, előtte TGYÁS-on volt, azt megelőzően dolgozott. Konkrét kérdésünk az lenne, ha tegyük fel még ebben a gyedes időszakban újabb baba érkezik, akkor az elmúlt (azaz jelenlegi), gyedes év alapján számolják ki az újabb GYED összegét, vagy minden esetben a munkabér számít?

Egy éve nem dolgozik (TGYÁS+GYED), előtte évekig volt megszakítás nélküli munkaviszonya.

A gyedes időszakban született babáknál nem is jár TGYÁS?

Köszönöm.

warsixx # 2016.02.11. 18:35

Tisztelt Szakértő!

Szeretnék érdeklődni hogy azután a munkavállaló után aki terhesség miatt táppénzre megy kell-e a munkáltatónak továbbra is fizetni a járulékokat!
Ezenkívül még kérdezném hogy a táppénz 1/3-át ilyen esetben is fizetnie kell a munkáltatónak?

Köszönöm!

GyKlau83 # 2016.02.16. 13:18

Tisztelt Szakértő!
Újbóli segítségére lenne szükségem!
Röviden a történetem:
3 Gyerekem van. Két gyermekkel (ikrek) apuka van GYES- en, mert én visszamentem dolgozni. Közben lett egy harmadik gyermek, akivel én vagyok GYED-en. Nemrégiben egy véletlen folytán derült ki hogy a párom jogtalanul veszi igénybe a GYES-t, mivel az én nevemre kellett volna akkoriban visszaíratni a GYES-t, mikor a TGYÁS- t igényeltük
Felvettem telefonon a kapcsolatot a Kormányzati ügyfélvonalon az illetékesekkel, akik visszahívást ígértek a problémám megoldásával kapcsolatban, de sajnos erről a visszahívásról megfeledkeztek. Így újbóli telefonálgatásba kezdtem, de sajnos segítséget nem kaptam. Majd személyesen elmentem a Kormányablakhoz, ahol szintén nem tudtak mit kezdeni a problémámmal, így megkerestük az Államkincstár családtámogatási osztályát is, ahol közölték velünk, hogy kiszámlázták a GYES visszafizetését 2 évre visszamenőleg kb. 1200000 Ft- ot. Az ügyintézőkkel hamarosan leülhetünk egy megbeszélésre, legalábbis ezt az ígéretet kaptuk.
Na már most akkoriban amikor a TGYÁS-t igényeltem az igénylőlap erre vonatkozó részét kitöltöttem és jeleztem hogy a férjem GYES-t vesz igénybe az ikrek után. Az igénybejelentő lap másolata megvan! Semmiféle felhívást nem kaptunk, hogy az így felvett GYES, GYED jogszerűtlen lenne, és írassuk át a nevemre a GYES-t. Az akkori ügyintézővel is felvettem a kapcsolatot és ő is látja, hogy bejelentettem, hogy a férjem GYES- en van és tanácstalanul áll a problémám előtt.
Kérdésem az lenne, hogy a visszafizetési kötelezettség alól hogyan tudnánk mentesülni, mivel ez nagy terhet róna anyagilag a családunkra, és nem mellékesen jogosultak is lennénk rá. Kezdem úgy érezni, hogy más hibájából adódóan, mi hozzuk a rövidebbet. Nem akarok senkit hibáztatni, de felháborítónak tartom, hogy nem kapok érdemleges segítséget, csak a visszafizetést szajkózzák.
Másik kérdésem pedig az lenne, hogy kisebbik gyermekemmel március 14 -től lennék GYES-en, az ikrek után 2016. decemberig jár a GYES.
Akkor az én nevemre írassam az ikrek és a kisebbik gyermek után járó GYES t vagyis 3 gyermek után kapom azt a fejenként 28 500 ft, azaz 85 500 FT havonta ?
Nagyom várom válaszát!
Üdv Klaudia

79csillag # 2016.02.17. 13:05

warsixx

A munkavállaló után ha terhesség miatt táppénzre megy, a munkáltatónak akkor is van fizetési kötelezettsége, a megállapított bruttó táppénz 1/3-t kell fizetnie.
Ezen kívül más járulékfizetési kötelezettsége nincs.

79csillag # 2016.02.17. 13:09

beiz

amennyiben a felesége GYED/GYES alaptt lesz újra terhes ill. születik meg a baba, a szerződés szerinti bére lesz a TGYÁS ( új nevéd CSED) valamint a GYED alapja.
Ellátás alapja nem lehet ellátás, tehát az új baba miatti alapba nem számít bele a nagyobb gyermek után kapott ellátás.
Annyiban lehet hátrány, hogy "csak" a szerződés szerinti bért veszik figyelembe, ha pl. a feleségének volt "aktív" időszakában bérpótléka, műszakpótléka. Mert az első babánál az is beleszámított, most azonban csak a szerződés szerinti bér számít.

Csutibaba # 2016.02.17. 16:49

Tisztelt Szakértő!

Jelenleg babát tervezek.Két állásom van, egy 8 órás irodai, és egy 4 órás fizikai munkakörben.
Kérdésem, hogy mindkét fizetésem után megkapom-e a gyest,

meg lehet-e tenni, hogy a 4 órás állásban a 6. hónapig dolgozzak csak (az irodai munkában csak a szülés előtt szeretnék eljönni).

Valamint hogy ha a 8 órás munkakörbe a szülést követően 6 hónap múlva szeretnék visszatérni, a 4 órás munka után továbbra is kapom-e a gyerek két éves koráig a gyest/gyedet?

Köszönöm válaszát!

Üdvözlettel:
Csutibaba

Dara # 2016.02.17. 21:40

Tisztelt Szakértő!

A gyed folyósításànak hosszaròl szeretnék kérdezni.
2014.03.25. èn született kisfiam.
A szülést megelozo 2 évben 486 biztositott napom volt munkaszerzodessel.
2013.12.31. èn sajnos lejárt a szerződésem és nem hosszabitottàk meg.
2013.12.01.tõl tgyason voltam 2014.08.24.ig.
Majd 2014.03.01. től munkanélküli kp.ban regisztralt voltam igy a szüléskor biztositott voltam. Ezért kaptam gyedet.
A kérdésem az lenne h a Szülést megelozõ 2 évben szamolt napokba beletartozik a Tgyas?
Mert akkor kb 546 nap biztositott napom van.
Ennyi napra hány hónapig kell kapnom a gyedet?
Nem a gyermekem 2 eves koráig?
Mert csak 2016.január 02. ig kaptam meg, március 25. e helyett.
Ez igy jogszerű vagy érdemes megreklamàlnom?
Megszuntető határozatot nem kaptam.
Februárban csak 3500 ftot utaltak. Felhivtam az OEPet es akkor tudtam
meg h január 02.val megszuntettèk a gyedemet.

Köszönettel!
meg

Zengőbérci # 2016.02.18. 12:07

beiz 2016.02.10. 12:30
Tisztelt Szakértő,
érdeklődni szeretnék a GYED számolásának metódusáról.
Feleségem fél éve van GYED-en, előtte TGYÁS-on volt, azt megelőzően dolgozott. Konkrét kérdésünk az lenne, ha tegyük fel még ebben a gyedes időszakban újabb baba érkezik, akkor az elmúlt (azaz jelenlegi), gyedes év alapján számolják ki az újabb GYED összegét, vagy minden esetben a munkabér számít?
Egy éve nem dolgozik (TGYÁS+GYED), előtte évekig volt megszakítás nélküli munkaviszonya.
A gyedes időszakban született babáknál nem is jár TGYÁS?
Köszönöm.

Már miért ne járna?

Sőt a GYED extra miatt az egyikre kaphatják a GYED-et, a másikra pedig a CSED-et.

Ha az irányadó időszakban (tárgyév+előző év) nincs jövedelme a munkaszerződés szerinti jövedelméből számolnak.
TB ellátás összege soha nem alapja egy következő TB ellátásnak. A TB ellátás alapja mindig a munkabér/szerződés szerinti bér.

CSED

  • csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

    alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Zengőbérci # 2016.02.18. 12:08

beiz 2016.02.10. 12:30

A lenti válasz abban az esetben igaz, ha jelenleg fennáll jogviszonya, csak az alatt GYED-en van!!!

Zengőbérci # 2016.02.18. 12:10

warsixx # e-mail Jelentem! 2016.02.11. 19:35

Tisztelt Szakértő!

Szeretnék érdeklődni hogy azután a munkavállaló után aki terhesség miatt táppénzre megy kell-e a munkáltatónak továbbra is fizetni a járulékokat!
Ezenkívül még kérdezném hogy a táppénz 1/3-át ilyen esetben is fizetnie kell a munkáltatónak?

Köszönöm!

Járulékot nem, de táppénz 1/3 hozzájárulást igen.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Zengőbérci # 2016.02.18. 12:25

GyKlau83 2016.02.16. 14:18

Tisztelt Szakértő!
Újbóli segítségére lenne szükségem!
Röviden a történetem:
3 Gyerekem van. Két gyermekkel (ikrek) apuka van GYES- en, mert én visszamentem dolgozni. Közben lett egy harmadik gyermek, akivel én vagyok GYED-en. Nemrégiben egy véletlen folytán derült ki hogy a párom jogtalanul veszi igénybe a GYES-t, mivel az én nevemre kellett volna akkoriban visszaíratni a GYES-t, mikor a TGYÁS- t igényeltük
Felvettem telefonon a kapcsolatot a Kormányzati ügyfélvonalon az illetékesekkel, akik visszahívást ígértek a problémám megoldásával kapcsolatban, de sajnos erről a visszahívásról megfeledkeztek. Így újbóli telefonálgatásba kezdtem, de sajnos segítséget nem kaptam. Majd személyesen elmentem a Kormányablakhoz, ahol szintén nem tudtak mit kezdeni a problémámmal, így megkerestük az Államkincstár családtámogatási osztályát is, ahol közölték velünk, hogy kiszámlázták a GYES visszafizetését 2 évre visszamenőleg kb. 1200000 Ft- ot. Az ügyintézőkkel hamarosan leülhetünk egy megbeszélésre, legalábbis ezt az ígéretet kaptuk.
Na már most akkoriban amikor a TGYÁS-t igényeltem az igénylőlap erre vonatkozó részét kitöltöttem és jeleztem hogy a férjem GYES-t vesz igénybe az ikrek után. Az igénybejelentő lap másolata megvan! Semmiféle felhívást nem kaptunk, hogy az így felvett GYES, GYED jogszerűtlen lenne, és írassuk át a nevemre a GYES-t. Az akkori ügyintézővel is felvettem a kapcsolatot és ő is látja, hogy bejelentettem, hogy a férjem GYES- en van és tanácstalanul áll a problémám előtt.
Kérdésem az lenne, hogy a visszafizetési kötelezettség alól hogyan tudnánk mentesülni, mivel ez nagy terhet róna anyagilag a családunkra, és nem mellékesen jogosultak is lennénk rá. Kezdem úgy érezni, hogy más hibájából adódóan, mi hozzuk a rövidebbet. Nem akarok senkit hibáztatni, de felháborítónak tartom, hogy nem kapok érdemleges segítséget, csak a visszafizetést szajkózzák.
Másik kérdésem pedig az lenne, hogy kisebbik gyermekemmel március 14 -től lennék GYES-en, az ikrek után 2016. decemberig jár a GYES.
Akkor az én nevemre írassam az ikrek és a kisebbik gyermek után járó GYES t vagyis 3 gyermek után kapom azt a fejenként 28 500 ft, azaz 85 500 FT havonta ?
Nagyom várom válaszát!
Üdv Klaudia

Tisztelt Kérdező!

A MÁK határozatot fellebbezze meg, abban hivatkozzon arra, hogy Ön a bejelentési kötelezettségének eleget tett, a túlfizetés nem az Ön, hanem a közigszerv hibája. Hivatkozzon továbbá arra, hogy TB jogszabályok az utóbbi időben évente kétszer és jelentős mértékben változnak, amely a nem jogvégzett ügyfelek számára követhetetlen, az sérti a jogbiztonságot, tárgyban hivatalból a közigszervnek kellett volna a jogsértést észlelni és a szükséges intézkedést időben megtenni.

Ha másodfokon is elutasítják forduljon bírósághoz.

Végső esetben kérjen méltányosságot.

Ezzel párhuzamosan a visszásságot jelezze az ombudsmannak is.

(A MÁK ügyintézőnek és vezetőnek az az érdeke, hogy Ön fizessen, mert különben őket fogják marasztalni. Ezért fogják sulykolni és presszionálni, hogy Ön a hibás.)

Egyebekben ne telefonálgasson, a szó elszáll, az írás megmarad. A római jog óta a hivatalos ügyeket írásban intézik....)

Zengőbérci # 2016.02.18. 12:33

Csutibaba # e-mail Jelentem! 2016.02.17. 17:49
Tisztelt Szakértő!
Jelenleg babát tervezek.Két állásom van, egy 8 órás irodai, és egy 4 órás fizikai munkakörben.
Kérdésem, hogy mindkét fizetésem után megkapom-e a gyest,
meg lehet-e tenni, hogy a 4 órás állásban a 6. hónapig dolgozzak csak (az irodai munkában csak a szülés előtt szeretnék eljönni).
Valamint hogy ha a 8 órás munkakörbe a szülést követően 6 hónap múlva szeretnék visszatérni, a 4 órás munka után továbbra is kapom-e a gyerek két éves koráig a gyest/gyedet?
Köszönöm válaszát!
Üdvözlettel:
Csutibaba

Tisztelt Kérdező!

A GYES alanyi jogon jár, ahhoz nem kell munkaviszony.

Amennyiben a jogosultsági feltételeknek mindkét jogviszonyban megfelel akár mindkét jogviszonyból is jogosult lehet CSED-re, majd GYED-re.

Azt, hogy melyik munkakört tudja a terhesség alatt ellátni és melyiket nem orvosszakmai kérdés.

Elvileg lehetséges, hogy a terhesség alatt az egyik jogviszonyában keresőképtelen, a másikban pedig nem.

Igen, megteheti, hogy a gyermek féléves kora után az egyik jogviszonyba visszaáll, a másik a munkáltatónál pedig fiznélkülin van.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Zengőbérci # 2016.02.18. 12:41

Dara 2016.02.17. 22:40
Tisztelt Szakértő!
A gyed folyósításànak hosszaròl szeretnék kérdezni.
2014.03.25. èn született kisfiam.
A szülést megelozo 2 évben 486 biztositott napom volt munkaszerzodessel.
2013.12.31. èn sajnos lejárt a szerződésem és nem hosszabitottàk meg.
2013.12.01.tõl tgyason voltam 2014.08.24.ig.
Majd 2014.03.01. től munkanélküli kp.ban regisztralt voltam igy a szüléskor biztositott voltam. Ezért kaptam gyedet.
A kérdésem az lenne h a Szülést megelozõ 2 évben szamolt napokba beletartozik a Tgyas?
Mert akkor kb 546 nap biztositott napom van.
Ennyi napra hány hónapig kell kapnom a gyedet?
Nem a gyermekem 2 eves koráig?
Mert csak 2016.január 02. ig kaptam meg, március 25. e helyett.
Ez igy jogszerű vagy érdemes megreklamàlnom?
Megszuntető határozatot nem kaptam.
Februárban csak 3500 ftot utaltak. Felhivtam az OEPet es akkor tudtam
meg h január 02.val megszuntettèk a gyedemet.
Köszönettel!
meg

T. Kérdező!

CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki a–Tbj. 5. § szerinti- biztosított és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

A szülés előtti tgyás napok beszámítanak, mivel az idő alatt még fennállt a jogviszonya.

A szülés utáni tgyás napok nyilván nem vehetőek figyelembe, hiszen a jogosultsági feltétel szülés előtti 365 nap biztosítást ír elő!

mimooo # 2016.02.18. 13:05

Tisztelt Szakértők!

2013.október 11-én született gyermekemmel a gyed leteltéig otthon voltam, majd 2015.október 12-étől újra munkába álltam, bruttó 234.000 Ft a fizetésem. Most megtudtam hogy terhes vagyok ezért legkésőbb áprilistól táppénzre mennék.
Ebben az esetben a táppénz (kb. 90.000 ft) lesz az alapja a csed-nek illetve a gyed-nek? Vagy figyelembe veszik azt a kb. 5 hónapot amit ledolgozok, vagy meddig kellene dolgoznom hogy a lehető legjobban járjak?

Válaszukat előre is köszönöm!

adr1enn # 2016.02.18. 14:44

Tisztelt Szakértő!

Jelenleg fizetés nélküli szabadságon vagyok (GYES-t kapok), ugyanakkor 12 hetes terhes múltam.

Munkáltatóm jelentős mértékű, 80%-ot meghaladó létszámleépítésen/kiszervezésen dolgozik, melyet hivatalosan is bejelentett, de a cég nem szűnik meg.

Szeretném megkérdezni, hogy elveszítem-e a védettségemet, ha most megszakítom a fizetés nélküli szabadságomat és veszélyeztetett terhességi táppénzre megyek? Megszüntethetik-e munkaviszonyomat ilyen mértékű leépítésre hivatkozva a terhességi táppénz alatt?

Fizetés nélküli szabadság (GYES) alatt maradva védettebb vagyok-e? Válaszukat előre is köszönöm!

kisbubecce # 2016.02.19. 08:33

Tisztelt Szakértők!

Az lenne a kérdésem,hogy milyen járadékot kapnék ha 2015 decembere óta nincs jövedelmem.De fizetem magam után a tb-t és a nyugdíj-járulékot.2015augusztus 31-ig volt bejelentett munkaviszonyom és utána 3 hónapig munkanélküli járadékot kaptam.Mivel nem én szülöm a gyermeket hanem örökbefogadjuk nemtudom pontossan mikor érkezik és mennyi idős lesz.Viszont nem bejelentetten dolgozom.Miből számolják ki ilyenkor a járadékot?Köszönöm a segítséget.

Üdv:kisbubecce

Zengőbérci # 2016.02.19. 08:45

kisbubecce 2016.02.19. 09:33
Tisztelt Szakértők!
Az lenne a kérdésem,hogy milyen járadékot kapnék ha 2015 decembere óta nincs jövedelmem. De fizetem magam után a tb-t és a nyugdíj-járulékot.2015augusztus 31-ig volt bejelentett munkaviszonyom és utána 3 hónapig munkanélküli járadékot kaptam.Mivel nem én szülöm a gyermeket hanem örökbefogadjuk nemtudom pontossan mikor érkezik és mennyi idős lesz. Viszont nem bejelentetten dolgozom. Miből számolják ki ilyenkor a járadékot?Köszönöm a segítséget.
Üdv:kisbubecce

Tekintettel arra, hogy –ha jól értem csak eü-i szolgáltatási járulékot fizet maga után, ill. nyugdíj szolgálati időre kötött megállapodást- Ön nem minősül a Tbj.5. § szerinti biztosítottnak, így CSED és GYED ellátásokra nem jogosult, az örökbefogadás napjától csak az alanyi jogú GYES-t kaphatja. (bruttó 28 500,- Ft)

(A CSED és GYED ellátásokat különben abból a jövedelemből számolják amelyből az előírt közterheket (adó+járulékok) megfizetik.

Aki viszonyt nincs bejelentve, azaz feketén dolgozik az ezen közterheket nem fizeti meg, így a biztosítási esemény bekövetkezésekor (betegség, szülés) az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira (táppénz, csed, gyed) sem válik jogosulttá.)

Zengőbérci # 2016.02.19. 08:49

mimooo 2016.02.18. 14:05

Tisztelt Szakértők!

2013.október 11-én született gyermekemmel a gyed leteltéig otthon voltam, majd 2015.október 12-étől újra munkába álltam, bruttó 234.000 Ft a fizetésem. Most megtudtam hogy terhes vagyok ezért legkésőbb áprilistól táppénzre mennék.
Ebben az esetben a táppénz (kb. 90.000 ft) lesz az alapja a csed-nek illetve a gyed-nek? Vagy figyelembe veszik azt a kb. 5 hónapot amit ledolgozok, vagy meddig kellene dolgoznom hogy a lehető legjobban járjak?

Válaszukat előre is köszönöm!

Nem, nem a táppénz lesz a csed és a gyed alapja.

Igen, figyelembe veszik az 5 hónap jövedelmét ekként:

CSED

  • csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

    alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.