GYED,GYES, táppénz

„Icus1987 2017.07.22. 08:46
Tisztelt Szakértő!
Azzal a kérdésel fordulok önökhöz, hogy jelenleg Cseden lévő anyuka vagyok a munkahelyem Tb kifizető hely de jelenleg zárolta a Nav a számáját ( sajnos nem az első eset) És a csedemet nem utalta tovább csak majd a napokban tudja kifizetni az lenne a kérdésem hogy kérhetem e az államtól hogy egyből nekem utalja a csedet és majd a gyedet, vagy köteles vagyok a munkahelyemtől kérni, várni.
”

Kedves Icus!

Amennyiben azt a kifizetőhelyi ügyintéző nem tette meg, úgy a fenti tényről haladéktalanul értesíteni kell a Megyei Kormányhivatal vezetőjét, aki elrendeli, hogy a TB ellenőrök a kifizetőhely iratanyagát (beleértve a folyósítás alatt álló személyek egyéni segélyezési lapjait is) haladéktalanul vegyék át és gondoskodjanak azok továbbfolyósításáról.

Azaz igen, kérheti, de a TB szervnek nem csak az Ön, hanem az összes ellátásban részesülő személy ügyében, egységesen kell eljárni.

Tekintettel arra, hogy 2017.01.01-től ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a megyeszékhely járási (fővárosi kerületi) hivatala, ezen belül is annak családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya látja el, míg a folyósítási és jogorvoslati feladatokat főszabály szerint a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi, ezért

• további kérdéseivel a kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalának családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához-

  fordulhat.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiért felelős központi hivatal, azaz Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának (prof. Dr. Mészáros József) a barabas.annamaria@onyf.hu , (ONYF központi iratkezelés) e-mail címen, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2017.01.01-től hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatának 1.13. fejezete értelmében az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályának feladatai közé tartozik az is, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival (táppénz, gyáp, csed, gyed, baleseti táppénz) kapcsolatban lakossági megkeresésre szakmai tájékoztatást adjon, illetve segítséget nyújtson az biztosítottaknak az igény érvényesítéséhez. Mindezek alapján kérdéseikkel bátran fordulhatnak közvetlenül az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályához is.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Ezen túlmenően lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

Tisztelt Szakértő!
Azzal a kéréssel fordulok önökhöz, hogy jelenleg GYED-en lévő kismama vagyok. Kislányom most 1,5 éves.
A cég ahol dolgoztam kényszertörlés alá került majd törölve lett. Ismételten várandós lettem, és most nincs hova visszamenni dolgozni. A kérdésem, hogy ilyen esetben hogyan számolódik majd a CSED és a GYED -em? Mit kéne tennem hogy kapjak egyáltalán.
Köszönöm a segítséget.

Tisztelt Szakértő!
Azzal a kérdésel fordulok önökhöz, hogy jelenleg Cseden lévő anyuka vagyok a munkahelyem Tb kifizető hely de jelenleg zárolta a Nav a számáját ( sajnos nem az első eset) És a csedemet nem utalta tovább csak majd a napokban tudja kifizetni az lenne a kérdésem hogy kérhetem e az államtól hogy egyből nekem utalja a csedet és majd a gyedet, vagy köteles vagyok a munkahelyemtől kérni, várni.

„gyercuc 2017.07.19. 09:24
Tisztelt Szakértők!
Munkahelyünk TB kifizetőhelyként működik. Egyik munkavállalónkat a háziorvos betegszabadság után jún. 17-tel keresőképessé nyilvánította. A munkavállaló a beosztása szerinti munkát nem vette fel, távollétét többszöri felszólításunk ellenére nem igazolta, megkeresésünkre nem válaszolt.
Munkaviszonyát 07.14-vel azonnali hatállyal megszüntettük. A kilépő papírok kézhezvételét követően 07.18-án a munkavállaló felvette velünk a kapcsolatot, és eljuttatott hozzák egy beteglapot, mely szerint júl. 1-től keresőképtelen, júl. 4-ig és továbbra is. A jún. 17-jún. 30. távollétet továbbra sem igazolta és kéri, hogy részére a júl. 1-től járó betegszabadságot (amiből aztán valószínűleg táppénz lesz) fizessük ki.
Hogy járjunk el helyesen?
Segítségüket előre is köszönöm!
”

T. Kérdező!

Szerintem így:

Ha és amennyiben az azonnali hatállyal történő megszüntetés indokolásában a fentiek szerepelnek és a munkavállaló a jún. 17-jún. 30 közötti távollétet nem igazolta, illetve a távolmaradásával kapcsolatban a tájékoztatási kötelezettségének sem tett eleget, úgy álláspontom szerint a jogviszonya 2017.07.14-vel megszűnt.

Mivel 2017.07.01-től a keresőképtelenséget hitelt érdemlően igazolta és az Ebtv. értelmében a táppénz ellátás 6 hónapra visszamenőleg igényelhető, ezért –álláspontom szerint- 2017.07.01-től 2017.07.14-ig táppénzre jogosult, azt a részére ki kell fizetni.

Ezt követően –biztosítási jogviszony hiányában, figyelemmel arra is, hogy a passzív táppénz intézménye megszűnt- táppénz ellátásra tovább akkor sem jogosult, ha az ezt követő időre további orvosi igazolásokat nyújt be.

Ez esetben az igényt 2017.07.15-től el kell utasítani.

Tisztelt Szakértők!

Munkahelyünk TB kifizetőhelyként működik. Egyik munkavállalónkat a háziorvos betegszabadság után jún. 17-tel keresőképessé nyilvánította. A munkavállaló a beosztása szerinti munkát nem vette fel, távollétét többszöri felszólításunk ellenére nem igazolta, megkeresésünkre nem válaszolt.
Munkaviszonyát 07.14-vel azonnali hatállyal megszüntettük. A kilépő papírok kézhezvételét követően 07.18-án a munkavállaló felvette velünk a kapcsolatot, és eljuttatott hozzák egy beteglapot, mely szerint júl. 1-től keresőképtelen, júl. 4-ig és továbbra is. A jún. 17-jún. 30. távollétet továbbra sem igazolta és kéri, hogy részére a júl. 1-től járó betegszabadságot (amiből aztán valószínűleg táppénz lesz) fizessük ki.
Hogy járjunk el helyesen?

Segítségüket előre is köszönöm!

„lelkes érdeklődő1 2017.07.16. 17:24
Tisztelt Szakértők!
Férjemmel a közeljövőben szeretnénk gyermeket (hosszabb ideje próbálkozunk), és ugyan még nem vagyok állapotos, mégis szeretnék érdeklődni, hogy mire számíthatok, ha a közeljövőben sikerülne teherbe esnem.
2017 februárig folyamatos munkaviszonnyal rendelkeztem, aztán következett 5 hónap munkanélküliség, és júliustól van állásom újra.
Az 5 hónap munkanélküliség során 3 hónapig kaptam munkanélküli segélyt, és a maradék 2 hónapban nem volt beérkező jövedelmem, illetve onnantól kezdve tb-t sem fizettem (ezt így utólag tudtam meg, hogy kellett volna).
A kérdésem az lenne, hogy a 2 hónap jövedelem kiesés ill. "tb nem fizetése" befolyásolja-e a jogosultságomat bármelyik kismamákat megillető juttatásnál, amennyiben a közeljövőben vagy jövőre sikerülne teherbe esnem?
Szeretnénk tervezni valamelyest, hogy mire számíthatunk.
Segítségüket előre is köszönöm.
”
T. Kérdező!

Nem, önmagában a két hónap kiesés nem befolyásolja a jogosultságot, ugyanis CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint az jogosult, aki a szülés időpontjában –Tbj. 5. § szerinti- biztosított (pl. munkaviszonyban áll) ÉS a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

Tekintettel arra, hogy 2017.01.01-től ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a megyeszékhely járási (fővárosi kerületi) hivatala, ezen belül is annak családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya látja el, míg a folyósítási és jogorvoslati feladatokat főszabály szerint a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi, ezért

• további kérdéseivel a kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalának családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához-

  fordulhat.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiért felelős központi hivatal, azaz Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának (prof. Dr. Mészáros József) a barabas.annamaria@onyf.hu , (ONYF központi iratkezelés) e-mail címen, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2017.01.01-től hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatának 1.13. fejezete értelmében az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályának feladatai közé tartozik az is, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival (táppénz, gyáp, csed, gyed, baleseti táppénz) kapcsolatban lakossági megkeresésre szakmai tájékoztatást adjon, illetve segítséget nyújtson az biztosítottaknak az igény érvényesítéséhez. Mindezek alapján kérdéseikkel bátran fordulhatnak közvetlenül az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályához is.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Ezen túlmenően lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

Tisztelt Szakértők!

Férjemmel a közeljövőben szeretnénk gyermeket (hosszabb ideje próbálkozunk), és ugyan még nem vagyok állapotos, mégis szeretnék érdeklődni, hogy mire számíthatok, ha a közeljövőben sikerülne teherbe esnem.

2017 februárig folyamatos munkaviszonnyal rendelkeztem, aztán következett 5 hónap munkanélküliség, és júliustól van állásom újra.

Az 5 hónap munkanélküliség során 3 hónapig kaptam munkanélküli segélyt, és a maradék 2 hónapban nem volt beérkező jövedelmem, illetve onnantól kezdve tb-t sem fizettem (ezt így utólag tudtam meg, hogy kellett volna).

A kérdésem az lenne, hogy a 2 hónap jövedelem kiesés ill. "tb nem fizetése" befolyásolja-e a jogosultságomat bármelyik kismamákat megillető juttatásnál, amennyiben a közeljövőben vagy jövőre sikerülne teherbe esnem?

Szeretnénk tervezni valamelyest, hogy mire számíthatunk.
Segítségüket előre is köszönöm.

„TehenészIlonka 2017.07.10. 12:51

Tisztelt Szakértők!
2017. febr. elejéig folyamatos munkaviszonyom volt 2009-től.
Azóta viszont megbízási szerződés keretein belül dolgozom, EKHO-val adózok.
Idén októberben szülök.
Így akkor teljesen az előző, normál munkaviszonyom jövedelme után számítódik a CSED és a GYED?
Amiatt, hogy febr. óta nincs munkaviszonyom, csak megbízási szerződéssel dolgozok, ér hátrány? Kevesebb lesz a CSED vagy a GYED?
Előre is nagyon köszönöm a segítségüket!

(Június 19-én kérdeztem már ugyanezt egyszer, de sajnos nem látom, hogy érkezett volna válasz azóta).
Köszönöm!
”

T. Kérdező!

Nem véletlen, hogy nem kapott választ.

1. Ami biztos a csed és gyed ellátásokat a szülés/igénylés időpontjában elért jövedelem alapján kell megállapítani. Egy előző, megszűnt jogviszonyból származó jövedelem nem alapja ezen ellátásoknak.
2. A megbízási szerződéssel foglalkoztatott jogosult lehet a fenti ellátásokra, de az elbírálásra több speciális szabály is vonatkozik. (pl. csak az biztosított, akinek a jövedelme meghaladja a minimálbér 30%-át ) Az Ön által megadott adatok nem elégségesek az igény elbírálásához.
3. Az EKHO pedig tovább bonyolítja a dolgot, ugyanis "A magánszemélyt megillető társadalombiztosítási ellátások
4. § Az állami költségvetésbe fizetett ekho alapján a magánszemély egészségügyi szolgáltatásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra és nyugdíjbiztosítási ellátásra jogosult."

Láthatja, hogy a törvényben CSED és GYED jogosultságról nem esik szó.

Fentiek figyelembevételével javasolt az alábbiak szerint eljárnia:

Tekintettel arra, hogy 2017.01.01-től ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a megyeszékhely járási (fővárosi kerületi) hivatala, ezen belül is annak családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya látja el, míg a folyósítási és jogorvoslati feladatokat főszabály szerint a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi, ezért

• további kérdéseivel a kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalának családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához-

  fordulhat.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiért felelős központi hivatal, azaz Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának (prof. Dr. Mészáros József) a barabas.annamaria@onyf.hu , (ONYF központi iratkezelés) e-mail címen, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2017.01.01-től hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatának 1.13. fejezete értelmében az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályának feladatai közé tartozik az is, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival (táppénz, gyáp, csed, gyed, baleseti táppénz) kapcsolatban lakossági megkeresésre szakmai tájékoztatást adjon, illetve segítséget nyújtson az biztosítottaknak az igény érvényesítéséhez. Mindezek alapján kérdéseikkel bátran fordulhatnak közvetlenül az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályához is.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Ezen túlmenően lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

Tisztelt Szakértők!
2017. febr. elejéig folyamatos munkaviszonyom volt 2009-től.
Azóta viszont megbízási szerződés keretein belül dolgozom, EKHO-val adózok.
Idén októberben szülök.
Így akkor teljesen az előző, normál munkaviszonyom jövedelme után számítódik a CSED és a GYED?
Amiatt, hogy febr. óta nincs munkaviszonyom, csak megbízási szerződéssel dolgozok, ér hátrány? Kevesebb lesz a CSED vagy a GYED?
Előre is nagyon köszönöm a segítségüket!

(Június 19-én kérdeztem már ugyanezt egyszer, de sajnos nem látom, hogy érkezett volna válasz azóta).
Köszönöm!

„R.Kata 2017.07.08. 00:22

Tisztelt Szakértő!

6 éves folyamatos írországi munkaviszony után estem teherbe! Maternity támogatás itt körübelül fél évre jár,utána vissza kell menni a munkába! Ez nagyon nehéz,család hiányában,gyermekfelügyelet nagyon drága!ezért arra gondoltam,hogy most lenne itt az ideje a hazaköltözésnek!
Kérdésem az lenne,hogy ha itt szülöm meg a babát, utána hazamegyek akkor ugye a fél éves támogatást fizeti utánam írország a jövedelmem után!utána a baba fél éves korában magyarországon igénybe vehetek gyed-et?mi lenne a feltélele,és mennyi ideig járna?mekkora lenne az összege?
A gyermekfelügyelet autómatikusan ír állampolgár lenne,elösször is meg kell igényelni a magyar okmányokat gondolom!
Apuka is írországban dolgozó magyar állampolgár!mindketten 6 év fölötti folyamatos munkaviszonnyal rendelkezünk!

Válaszát előre is köszönöm

Kata
”

Kedves Kata!

Ez azért nem ilyen egyszerű.

1. Azt, hogy az ügyfél mely tagállamból részesül családi ellátásban nem az ügyfél döntése, hanem a vonatkozó EU-s jogszabályok, határozzák meg.
2. A koordinációs rendelet alapelvként mondja ki az ellátások halmozódásának a tilalmát.
3. A családok támogatásáról szóló1998. évi LXXXIV. törvény (Csttv.) végrehajtására kiadott 223/1998. (XII.30.) kormányrendelet 27/F. § (1) bekezdése értelmében - a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendeletek alkalmazása szempontjából pénzbeli családi ellátás a családi pótlék, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás és a gyermekgondozási díj. (A csecsemőgondozási díj tehát nem, az egy speciálisan magyar ellátás.)
4. A családot egységként kell kezelni, főszabály szerint a biztosítás helye szerinti ország fizet. (Itt számít az is, ha az apa külföldön biztosított...)
5. A részletes szabályokat és példáka bemásoltam a végére.
6. GYED-re csak az jogosult, aki a szülés időpontjában magyarországon biztosított!

Az EU-s csatlakozásunkat követően Magyarországon is érvényesül a személyek, áruk, szolgáltatások, valamint a tőke szabad áramlásának az alapelve, amelyeket az EU alapszerződései (Római Szerződés 1957., Maastrichti Szerződés 1992. Amszterdami Szerződés 1999., Nizzai Szerződés 2001., Lisszaboni Szerződés 2007. stb.) teszik lehetővé.

Ezen belül a személyek szabad mozgását, az EGT tagállamokon belüli szabad munkavégzést teszik lehetővé a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK Európai Parlament és Tanács (2004.04.29.) rendelete és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, az Európai Parlament és Tanács 987/2009/EK rendelete (2009.09.16.), amely uniós jogszabályok 2010.05.01-től hatályosak és amely szabályok közvetlenül és kötelezően alkalmazandóak a részes tagállamok állampolgáraira és ezek családtagjaira.
A rendeletet pedig itt érhető el:
http://eur-lex.europa.eu/…tent/HU/TXT/?…

http://eur-lex.europa.eu/…exUriServ.do?…
Ha ezt a kérdéskör nem lenne szabályozva, úgy a személyek szabad áramlásának az elve a gyakorlatban nem, vagy csak korlátozottan tudna megvalósulni.
(Pl. Ha nem kapok nyugdíjat azért, mert a külföldi jogviszonyt itthon nem ismerik el, akkor valószínűleg háromszor meggondolom, hogy külföldön vállalok-e munkát…)
Ezért:
Azt, hogy az ügyfél mely tagállamból részesül családi ellátásban nem az ügyfél döntése, hanem a vonatkozó EU-s jogszabályok, határozzák meg.

A koordinációs rendelet alapelvként mondja ki az ellátások halmozódásának a tilalmát.
Ugyancsak alapelv az egy állam joghatósága alá tartozás elve ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy személy egyszerre csak egy országban, főszabályként abban az országban, ahol a munkát végzi fizessen járulékot, ezt hívják lex loci laboris elvnek,
az egyenlő elbánás elve, azaz ha valaki egy másik EU-s országba megy dolgozni, lakni, akkor ugyanazok a szabályok vonatkozzanak rá, mint akik az adott ország állampolgárai, ami a TB szempontjából azt jelenti, hogy ugyanazokat az orvosi, egészségügyi TB pénzellátási és családtámogatási ellátásokat kapja/kaphassa, mint az adott ország állampolgárai,
az összeszámítás elve, ami azt jelenti, hogy a biztosítási idők összeszámíthatók, magyarul ha a TB ellátás jogosultságának a megállapításához szükséges, akkor a másik EU-s tagállamban szerzett biztosítási időt (pl. munkaviszonyt), szolgálati időt is be kell számítani,
az ellátások exportálhatóságának az elve, azaz az egyik EU-s országban megszerzett ellátás egy másik tagállamban is folyósítható (kifizethető), valamint
az egységesség elve melynek lényege, hogy a családot, mint egészet kell figyelembe venni .
További kisegítő elv a pro rata elv, azaz mindenki a ráeső terheket viseli. (Ez a biztosítókra vonatkozik)
(Joghatóság= jelen esetben melyik ország jár el)
Meg kell különböztetni az orvosi/egészségügyi ellátást és táppénzt, valamint a munkanélküli ellátást ami egy csoportot képez és a családi ellátásokat (családi pótlék, GYED, GYES) ami egy másik csoportot képez és mindkettőre más-más főszabály vonatkozik.
Jelen összefoglaló kizárólag az utóbbival foglalkozik.

1. A családok támogatásáról szóló1998. évi LXXXIV. törvény (Csttv.) végrehajtására kiadott 223/1998. (XII.30.) kormányrendelet 27/F. § (1) bekezdése értelmében - a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendeletek alkalmazása szempontjából pénzbeli családi ellátás a családi pótlék, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás és a gyermekgondozási díj. (A csecsemőgondozási díj tehát nem, az egy speciálisan magyar ellátás.) A CSED speciális „magyar” ellátás, az az EU koordinációs rendeletek értelmében nem minősül családi ellátásnak, azaz ha van magyar jogviszonya és a jogosultsági feltételeknek megfelel azt itthon megigényelheti és kaphatja.

Az eljárás, illetve a tényállás tisztázása során a családot, mint egészet kell figyelembe venni (egységesség elve), akkor is, ha az ellátást - azon tagállamként, akinek joga az adott ügyben elsődlegesen alkalmazandó - főellátásként, valamint akkor is, ha kiegészítésként kell elbírálni.
A közösségi jogszabályok alkalmazása esetén a főszabály az, hogy mindkét szülő vonatkozásában kell az ügyet megítélni, amelytől azonban különleges élethelyzetben lévő személy esetén el lehet térni.
Alapelv, hogy ugyanazon gyermekre tekintettel ugyanarra az időszakra vonatkozóan két tagállam teljes összegű családi ellátást nem fizethet.
Nem tekintendő jogalap nélkülinek az a családi ellátás-kifizetés, amelyet az egyik tagállam olyan időszakra juttatott az érintett családnak, amely alatt másik tagállam joga volt elsődlegesen alkalmazandó (másik tagállam „helyett" fizetett). Ezen indokra hivatkozással tehát az érintettet visszafizetésre kötelezni nem lehet.
Azt, hogy mely tagállamból részesül egy család ellátásban, jogszabály rendezi - közigazgatási eljárás keretében kerül meghatározásra az, hogy az adott tagállam rendelkezik-e elsődlegesen joghatósággal a családi ellátások folyósítására -, tehát sohasem az ügyfél döntése határozza meg azt, hogy mely tagállam folyósít ellátást a részére.
Mindezek alapján a kereső tevékenység folytatásának a helye, illetve a család életvitelszerű tartózkodásának a helye határozzák meg azt, hogy mely tagállam hatósága köteles (joghatóság) elsősorban a családi ellátások megfizetésére.
A családi ellátások megállapításánál azonban ezen belül elsősorban a biztosítási elv érvényesül, azaz a biztosítási elv és a területi elv ütközése esetében elsődlegesen a biztosítási elv alkalmazandó.
Amennyiben erre nincs lehetőség - illetve nem alkalmazható -, a területi elv szerint (tehát lakó- vagy tartózkodási hely alapján) kell az illetékes hatóságról, valamint a családi ellátások megállapításáról rendelkezni.
A családi ellátások tekintetében az adott ügyben érintett tagállamok közül az alábbi sorrendben előrébb lévő tagállam joga az elsődlegesen alkalmazandó:
 kereső tevékenység helye szerinti tagállam,
 nyugdíj folyósítása szerinti tagállam,
 lakóhely szerinti tagállam.

Ha mindkét szülő a fenti sorrendben azonos jogalap szerint (mindkettő végez munkát, mindkettő nyugdíjas, stb.) lehet jogosult két eltérő tagállamban családi ellátásra, akkor az a tagállam folyósítja az ellátásokat, ahol a gyermek lakik.
A fenti elsőbbségi szabályok alól kivétel a kiküldetésben végzett munka. Amennyiben a kiküldetés ideje nem haladja meg a két évet, és nem egy másik kiküldött munkavállalót vált fel a kiküldött ügyfél, akkor a kiküldő tagállam joga az alkalmazandó a családi ellátások folyósítása tekintetében, és nem a kiküldetés helye szerinti tagállamé.
Amennyiben azon tagállamban, amelynek joga elsődlegesen alkalmazandó, a folyósított családi ellátások összege összességében alacsonyabb, mint a másik érintett tagállam nemzeti joga szerint megállapítható családi ellátások összege, a két tagállam ellátásainak különbsége erejéig ezen utóbbi tagállam hatósága különbözeti kiegészítést fizet, amelyet az ügyfélnek kérelmeznie kell.
Ha pl. az igénylő Svédországban tartózkodik életvitelszerűen a gyermekével, illetve Svédországban dolgozik, úgy a svéd munkaviszony, illetve életvitelszerű tartózkodás alapján a Svéd Királyság illetékes hatósága állapítja és fizeti meg a svéd jogszabályok szerinti családi ellátást.
Amennyiben olyan helyzet áll fenn, hogy a szülők keresőtevékenységükből fakadóan az EGT (Európai Gazdasági Térség) két különböző tagállamából jogosultak ellátásra, akkor a családi ellátás kifizetésére a joghatósággal bíró tagállamot (azt az államot, amelyik a családi ellátásokat fizetni köteles) a gyermek lakóhelye jelöli ki.

 Példa: Ha az anya Magyarországon rendelkezik munkaviszonnyal és GYED-re jogosult, de élettársa Németországban folytat keresőtevékenységet és a család életvitelszerűen Németországban tartózkodik, akkor Németország rendelkezik joghatósággal.
Amennyiben az anya már kapja Magyarországon a GYED-et és a fentiek később, de a GYED folyósítása alatt kiderülnek a GYED folyósítását határozattal fel kell függeszteni. (Lásd: OEP Állásfoglalás, 2007. január)
 Másik példa: Amennyiben az ügyfél/igénylő (férje, vagy felesége, vagy élettársa) az EU valamelyik Magyarországon kívüli tagállamában munkavállaló, vagy egyéni vállalkozó, az ügyfél/igénylő viszont a Magyarország területén rendelkezik biztosítási jogviszonnyal (munkaviszony, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszony, főállású egyéni, vagy társas vállalkozási jogviszony stb.) ÉS a család Magyarország területén tartózkodik életvitelszerűen Magyarország az elsődleges joghatósággal rendelkező tagállam a családi ellátások folyósítására. Ekkor minden olyan családi ellátás (Csp, GYED, GYES, GYET) megállapítható a részére, amelyek vonatkozásában a hazai jogszabályok szerint a jogosultsági feltételek fennállnak. Amennyiben az ügyfél Magyarországról még nem részesült családi ellátásban Magyarországról igényét benyújthatja.

 Amennyiben az ügyfél/igénylő férje, vagy felesége, vagy élettársa az EU valamelyik Magyarországon kívüli olyan tagállamában munkavállaló, ahol a családi ellátások összege több, mint a magyar ellátás összege jogosult lehet az igénylő a különbözetre. A különbözetet a másik EGT tagállamban az ott dolgozó mások szülőnek kell évente kérelmeznie. Ekkor ez a másik EGT tagállam hatósága E 411-es nyomtatványon kér adatot az ONYF-től.
Az egyik fizet, a másik kipótol. Az alábbi példa egy szlovák lapban jelent meg:
Ha szlovák állampolgárnak külföldön születik gyermeke, a gyermekgondozási segélyre és a családi pótlékra elsősorban abban az államban jogosult, ahol a gyermekkel együtt él.
A másik állam abban az esetben fizet évente egyszer kiegyenlítő ellátást, ha az illetékes államban a szóban forgó ellátások összege alacsonyabb.
Vagyis ha a szülő szlovák állampolgár, de a kisgyermekkel Csehországban élnek, akkor a gyermekgondozási segélyt és a családi pótlékot is a cseh államtól kapják.
Ha az ottani ellátások összege kisebb, mint Szlovákiában volna, akkor a különbözetet évente egy összegben megkapják a szlovák államtól.

 Ha az ügyfél valamelyik Magyarországon kívüli EGT tagállam területén munkavállaló, vagy egyéni vállalkozó és a gyermekét egyedül neveli a munkavállalás helye szerinti tagállam rendelkezik elsődleges joghatósággal a családi ellátások kifizetésére függetlenül attól, hogy a gyermekkel együtt melyik ország területén tartózkodik életvitelszerűen.

 Ha a magyar állampolgárságú családnak nincs Mo-on biztosítása és életvitelszerűen nem Magyarországon laknak, hanem egy másik EGT tagállamban, akkor ezen másik EGT tagállam rendelkezik elsődleges joghatósággal a családi ellátások kifizetésére.

 Ha az ügyfél (igénylő) férje, felesége, élettársa (azaz a másik szülő) az EU valamelyik másik országában munkavállaló, de az ügyfél nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, de a család életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik magyarországi biztosítás hiányában a teherviselő (folyósító) a másik (apa munkahelye szerinti) állam lesz, Magyarország maximum kiegészítést fizet. Ez, mivel Mo. a déli országok fölött teljesít főleg Spanyolország, Olaszország, Görögország, Románia és Bulgária esetében fordul elő. Itt is az ONYF rendezi a külföldi állammal a jogosultságot.
Fentiek elbírálása előtt fontos tisztázni azt, hogy mi tekinthető lakóhelynek.
Az uniós rendeletek értelmében lakóhelynek a személy szokásos tartózkodási helye tekintendő, tartózkodási helynek pedig a személy ideiglenes tartózkodási helye.

Az uniós rendeletek szerint a tagállamok együttműködnek az érintett személyek lakóhelyének tisztázása érdekében, ennek keretében - amennyiben a lakóhely meghatározása tekintetében nincs egyértelmű álláspont - meg kell határozni az érintett személy érdekeltségének központját, az alábbiak figyelembe vételével:

 az érintett tagállamok területén való jelenlét időtartama,
 a személy helyzete, ideértve:
 az általa gyakorolt tevékenység jellegét és ennek szokásos helyét,
 a személy családi állapotát és családi kötelékeit,
 nem jövedelemszerző tevékenységei gyakorlásának helyét,
 tanulók esetében - ha van - a jövedelem forrását,
 az érintett személy lakhatási körülményeit és lakásának állandóságát,
 adózási szempontból mely tagállamban rendelkezik lakóhellyel.

Amennyiben a fentiek alapján sem határozható meg a lakóhely, az érintett személy kikövetkeztethető szándékát kell meghatározónak tekinteni.

A családi ellátások koordinálását végző szerv Magyarországon az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság.
Akinek tehát EU-s jogszabályt érintő családtámogatási ügye (családi pótlék, GYED, GYES, GYET) van annak célszerű az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot, vagy a Megyei Kormányhivatalok Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályát személyesen fel, vagy írásban megkeresni, mivel egy konkrét esetben teljeskörű tájékoztatást ők tudnak adni.

Elérhetőségük:
ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG
Cím: 1081 Budapest, Fiumei út 19./a.
Postacím: 1916 Budapest
Telefon: (+36) 1 270 8000
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója (prof. Dr. Mészáros József) a barabas.annamaria@onyf.hu , (ONYF központi iratkezelés) e-mail címen érhető el.
Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Családtámogatási Főosztály főosztályvezetőjének az elérhetőségei ezek:
Tel: +36-1-270-8019
Fax: +36-1-270-8017
Email: dr.dani.csaba@onyf.hu

Ezen túlmenően a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Az EU szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó jogszabályai a családot és a családi ellátásokat tehát egységként kezeli.
A hazai ellátások közül családi ellátásnak kell tekinteni a családi pótlékot (Csp., a gyermekgondozási díjat (GYED), a gyermekgondozási segélyt (GYES) és a gyermeknevelési támogatást (GYET) is.
Az egyes tagállamok ellátásai (azok megnevezése és jogosultsági feltételei) természetesen egymásnak nem megfeleltethetőek, ezért annak tisztázása, hogy mely tagállam köteles elsősorban a családi ellátások megfizetésére mindig egyedi vizsgálatot igényel. (A különböző EU-s tagállamban és Magyarországon más-más családi ellátások alakultak ki, azok elnevezése és jogosultsági feltételei különbözőek, egymásnak nem megfeleltethetőek.)
Összegezve:

1. A joghatóságot mindig közigazgatási eljárás keretében kell tisztázni.
2. Azt, hogy mely tagállam hatósága köteles (joghatóság) elsősorban a családi ellátások megfizetésére a kereső tevékenység folytatásának a helye, illetve a család életvitelszerű tartózkodásának a helye határozzák meg.
3. A családi ellátások megállapításánál azonban ezen belül elsősorban a biztosítási elv érvényesül, azaz a biztosítási elv és a területi elv ütközése esetében elsődlegesen a biztosítási elv azaz legerősebb szabály (elv) a biztosítási elv.
4. Ezt követi a területi elv azaz annak a vizsgálata, hogy a család életvitelszerűen melyik tagállamban tartózkodik.
5. Amennyiben olyan helyzet áll fenn, hogy a szülők keresőtevékenységükből fakadóan az EGT (Európai Gazdasági Térség) két különböző tagállamából jogosultak ellátásra, akkor a családi ellátás kifizetésére a joghatósággal bíró tagállamot (azt az államot, amelyik a családi ellátásokat fizetni köteles) a gyermek lakóhelye jelöli ki.

Speciális illetékesség
Családi ellátások tekintetében a tagállamok hatóságai közti adatcsere bonyolítása, és az alkalmazandó jog meghatározása a kijelölt kormányhivatal (illetve ONYF) hatáskörébe tartozik.
Amennyiben az érintett család esetében az uniós rendeletek szerint a magyar jog alkalmazásának van helye, a családi ellátások közül a gyermekgondozási díj tekintetében az egészségbiztosítási szerv rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

A családi ellátások közül a családi pótlék, a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás tekintetében a hatásköri és illetékességi szabályok a következők:
 amennyiben a kérelmező vagy a családtámogatási ellátás iránti kérelem elbírálása szempontjából figyelembe veendő családtagja az Osztrák Köztársaságban folytat keresőtevékenységet, vagy ha e családtagok valamelyike életvitelszerűen az Osztrák Köztársaságban tartózkodik, vagy ha egyéb okból az ügy elbírálásához osztrák hatóság megkeresése szükséges, a Győr-Moson-Sopron Megyei
Kormányhivatal (Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály Családtámogatási Osztály 1., cím: 9024 Győr, Hunyadi u. 6/A, levelezési cím: 9020 Győr, Pf. 131.,
e-mail:omrcs@kh.allamkincstar.gov.hu, fax: 0036-96/312-944),
 egyéb esetben a Budapest Főváros Kormányhivatala (Családtámogatási Főosztály Családtámogatási Osztály 7., cím: 1139 Budapest, Váci út 71.,
e-mail: nko.kmrig@kh.allamkincstar.gov.hu, fax: 0036-1/350-2465) illetékes eljárni.

A Kincstár és a Finanzamt Bruck Eisenstadt Oberwart közös ügyfélfogadása családi ellátás ügyekben.

Akiknek a családja - ausztriai munkavállalás következtében az egyik, vagy mindkét államban családi ellátásra lehet jogosult, 2010. januártól kezdődően havonta egy-egy alkalommal a két ország illetékes hivatalainak közös ügyfélszolgálatát is felkereshetik.

A közös ügyfélfogadás helyszínei és időpontjai:

• Magyarországon: minden hónap 3. hétfőjén: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal (Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály Családtámogatási Osztály 1.), 9024 Győr, Hunyadi u. 6/A., 08:30-12:00 óra között;
• Ausztriában: minden hónap 4. hétfőjén: Finanzamt Bruck Eisenstadt Oberwart, A-7001 Eisenstadt, Neusiedlerstrasse 46, 11:00-12:00 és 13:00-14:00 óra között.

Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Családtámogatási Főosztály

Call Center: 0036- 1/452-2910
0036-20/881-9535
0036-30/344-0045
0036-70/460-9005

https://cst.onyf.hu/…amokban.html

http://europa.eu/…index_hu.htm

A családi ellátások koordinálását végző szerv Magyarországon az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság.

Akinek tehát EU-s jogszabályt érintő családtámogatási ügye (családi pótlék, GYED, GYES, GYET) van annak célszerű az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot, vagy a Megyei Kormányhivatalok Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályát személyesen fel, vagy írásban megkeresni, mivel egy konkrét esetben teljes körű tájékoztatást ők tudnak adni.

Előbbi elérhetősége:
ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG
Cím: 1081 Budapest, Fiumei út 19./a.
Postacím: 1916 Budapest
Telefon: (+36) 1 270 8000

Ezen belül érdemes az illetékes főosztályvezetőt megkeresni:

Családtámogatási Főosztály
Dr. Dani Csaba főosztályvezető

Tel: 06-1-270-8019

dr.dani.csaba@onyf.hu

Családtámogatási Főosztály
Dr. Dani Csaba főosztályvezető
Tel: 06-1-270-8019
dr.dani.csaba@onyf.hu
A Főigazgató Prof. Dr. Mészáros József elérhető az alábbi telefonszámokon,
270-8143
270-8151
vagy a Központi Iratkezelési Főosztály
barabas.annamaria@onyf.hu e-mail címén.

Lásd még:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Tisztelt Szakértő!

6 éves folyamatos írországi munkaviszony után estem teherbe! Maternity támogatás itt körübelül fél évre jár,utána vissza kell menni a munkába! Ez nagyon nehéz,család hiányában,gyermekfelügyelet nagyon drága!ezért arra gondoltam,hogy most lenne itt az ideje a hazaköltözésnek!
Kérdésem az lenne,hogy ha itt szülöm meg a babát, utána hazamegyek akkor ugye a fél éves támogatást fizeti utánam írország a jövedelmem után!utána a baba fél éves korában magyarországon igénybe vehetek gyed-et?mi lenne a feltélele,és mennyi ideig járna?mekkora lenne az összege?
A gyermekfelügyelet autómatikusan ír állampolgár lenne,elösször is meg kell igényelni a magyar okmányokat gondolom!
Apuka is írországban dolgozó magyar állampolgár!mindketten 6 év fölötti folyamatos munkaviszonnyal rendelkezünk!

Válaszát előre is köszönöm

Kata

M„_Tamas 2017.07.06. 17:37
Tisztelt Szakértő!
Van egy főállásom és amellett egy négy órás munkaviszonyom. Munkabalesetet szenvedtem a főállásomban, határozatot kaptam, hogy 100%-os táppénzre vagyok jogosult. Ennek alapján a körzeti orvos ki is állította a táppénzes igazolást 1-es kóddal. A főállásomban a táppénzes ügyintézés rendben folyik.
Kérdésem: milyen ellátásra vagyok jogosult keresőképtelenségem időtartamára a másik, négy órás munkaviszonyomban? Ott a könyvelőtől azt a kérést kaptam, hogy vigyek a körzeti orvostól egy 8-as kóddal (???) kitöltött táppénzes igazolást és akkor "talán" kaphatok "valamilyen" ellátást. Ez így nem tűnik igazán szakszerűnek...
Előre is köszönöm a segítséget!
”

T. Kérdező!

Pedig az.

Az Ebtv. 43. § (2) értelében egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani.

(Tehát ha több jogviszonya van a keresőképtelenséget ugyanarra az időre több orvosi igazolással kell igazolnia.)

E rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, ha a több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn.

Ebtv. 45. § (1) A betegség okozta keresőképtelenség elbírálásánál az a foglalkozás, illetőleg az a munkakör az irányadó, amelyben a biztosított a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően dolgozott.

Amennyiben a másik, 4 órás jogviszonyában sem tudja ellátni a munkáját, azaz keresőképtelennek minősül, azt a házi/kezelő orvosának kell igazolni.

Mivel nem ebben a jogviszonyában (munkakörben) szenvedett balesetet, így ebben a jogviszonyában (ezen munkaköre alapján) nem lehet jogosult baleseti táppénzre, csak „sima” táppénzre, azt követően, hogy a 15 munkanap betegszabadságot kimerítette.

Ebtv. 51. § (1) Baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár.

(2) Baleseti ellátásként a sérültet baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz és baleseti járadék illeti meg.

Ebtv. 52. § (1) Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri.

Ebtv. 55. § (1) Baleseti táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik.
(1a)932 Az üzemi baleset bekövetkeztekor egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyok esetén a biztosított baleseti táppénzre abban a jogviszonyában jogosult, amelyben az üzemi baleset éri.

Láthatja, hogy a jogszabály rendelkezése értelmében egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyok esetén baleseti táppénzre csak abban a jogviszonyában (munkakörében) jogosult, amelyben az üzemi baleset éri.

Tekintettel arra, hogy 2017.01.01-től ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a megyeszékhely járási (fővárosi kerületi) hivatala, ezen belül is annak családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya látja el, míg a folyósítási és jogorvoslati feladatokat főszabály szerint a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi, ezért

• további kérdéseivel a kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalának családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához-

  fordulhat.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiért felelős központi hivatal, azaz Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának (prof. Dr. Mészáros József) a barabas.annamaria@onyf.hu , (ONYF központi iratkezelés) e-mail címen, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2017.01.01-től hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatának 1.13. fejezete értelmében az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályának feladatai közé tartozik az is, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival (táppénz, gyáp, csed, gyed, baleseti táppénz) kapcsolatban lakossági megkeresésre szakmai tájékoztatást adjon, illetve segítséget nyújtson az biztosítottaknak az igény érvényesítéséhez. Mindezek alapján kérdéseikkel bátran fordulhatnak közvetlenül az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályához is.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Ezen túlmenően lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

Tisztelt Szakértő!

Van egy főállásom és amellett egy négy órás munkaviszonyom. Munkabalesetet szenvedtem a főállásomban, határozatot kaptam, hogy 100%-os táppénzre vagyok jogosult. Ennek alapján a körzeti orvos ki is állította a táppénzes igazolást 1-es kóddal. A főállásomban a táppénzes ügyintézés rendben folyik.

Kérdésem: milyen ellátásra vagyok jogosult keresőképtelenségem időtartamára a másik, négy órás munkaviszonyomban? Ott a könyvelőtől azt a kérést kaptam, hogy vigyek a körzeti orvostól egy 8-as kóddal (???) kitöltött táppénzes igazolást és akkor "talán" kaphatok "valamilyen" ellátást. Ez így nem tűnik igazán szakszerűnek...

Előre is köszönöm a segítséget!

„Judy1986 2017.07.05. 15:37
Üdvözlöm,
10 hetes kismama vagyok, 2018. februárjában fogok szülni, 2017. július 31-én lejár a szerződésem.
Előtte 8 évig volt folyamatos munkaviszonyom.
Kérdésem lenne, hogy jogosult leszek e GYED-re?
Előre is köszönettel!
”

T. Kérdező!

A megadott adatok alapján nem, ugyanis CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított (pl. munkaviszonyban áll) ÉS a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

Látható, hogy a jogosultsághoz két feltétel együttes fennállása (konjuktív feltétel) szükséges. Ha és amennyiben Ön a szülés időpontjában nem lesz biztosított, úgy ezen két ellátásra nem lesz jogosult.

Tekintettel arra, hogy 2017.01.01-től ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a megyeszékhely járási (fővárosi kerületi) hivatala, ezen belül is annak családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya látja el, míg a folyósítási és jogorvoslati feladatokat főszabály szerint a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi, ezért

• további kérdéseivel a kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalának családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához-

  fordulhat.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiért felelős központi hivatal, azaz Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának (prof. Dr. Mészáros József) a barabas.annamaria@onyf.hu , (ONYF központi iratkezelés) e-mail címen, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2017.01.01-től hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatának 1.13. fejezete értelmében az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályának feladatai közé tartozik az is, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival (táppénz, gyáp, csed, gyed, baleseti táppénz) kapcsolatban lakossági megkeresésre szakmai tájékoztatást adjon, illetve segítséget nyújtson az biztosítottaknak az igény érvényesítéséhez. Mindezek alapján kérdéseikkel bátran fordulhatnak közvetlenül az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályához is.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Ezen túlmenően lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

Tisztelt jogi szakèrtô!
Gyed extràval dolgoztam 2017.jùnius 13-ig, amikor megszûnt a jelenlegi munkaköröm,így most visszatèrtem Gyedre, ám szeptembertôl ùjra szeretnék dolgozni ès meg is pályàztam a cègnèl egy màsik àllàst,ahol szeptembertôl lesz üresedès. Az interjùk jól sikerültek,a leendô fônököm azt mondta ma, hogy nem tudja,mikor lesz döntès,mert a cèg bejelentette,hogy "hiring freeze" van minden nyitott pozícióra, vagyis nem vesznek fel ùj embereket egyelôre. Ez elèg èrdekes,ugyanis èn màr a cèg àllomànyàhoz tartozom 2 ève. Kèrdèsem, hogy mi a teendô ilyenkor? Mindenkèppen szeretnèk dolgozni,de ellehetetlenítik a helyzetemet,ès ùgy gondolom,hogy nem jogszerû ilyen indokkal leràzni egy gyedrôl visszatèrni szándèkozó anyukàt. Èrdemes munkajogi bíròsàghoz fordulnom?

Elôre is köszönöm szíves vàlaszàt!

Üdvözlettel,
Adrienn

Üdvözlöm,

10 hetes kismama vagyok, 2018. februárjában fogok szülni, 2017. július 31-én lejár a szerződésem.
Előtte 8 évig volt folyamatos munkaviszonyom.
Kérdésem lenne, hogy jogosult leszek e GYED-re?

Előre is köszönettel!

KÖZLEMÉNY

2017. július 1-jétől a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatók a csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, táppénz és baleseti táppénz iránti kérelmeket kizárólag elektronikus úton nyújthatják be.

Az elektronikus úton történő igénybejelentéshez egyrészt rendelkeznie kell a foglalkoztatónak (képviselőjének, meghatalmazottjának) Ügyfélkapus hozzáféréssel.

Másrészt az elektronikus ügyintézéshez szükséges egy külön regisztráció is az egészségbiztosítónál. Ennek érdekében ki kell tölteni a „REGISZTRÁCIÓS LAP Elektronikus ügyintézés keretében történő ügyintézéshez” elnevezésű nyomtatványt, mely az alábbi internetes hivatkozások alatt érhető el:

http://www.neak.gov.hu/…PEO.29.K.pdf (kézi kitöltéshez),
http://www.neak.gov.hu/…EO.29.G.docx (gépi kitöltéshez).

A http://www.neak.gov.hu/…PEO.29.U.pdf link alatt pedig megtalálható a Regisztrációs lap kitöltési útmutatója.
Kitöltést követően a Regisztrációs lapot a megyeszékhely szerinti járási hivatalhoz, Budapest és Pest megye esetében pedig a XIII. Kerületi Hivatalhoz kell eljuttatni. Csongrád megyében a Szegedi és a Hódmezővásárhelyi Járási Hivatal megosztva látja el a feladatot a következők szerint:

 ha a foglalkoztató székhelye a kisteleki, mórahalmi vagy a szegedi járásban található, a Regisztrációs lapot a Szegedi Járási Hivatalhoz kell megküldeni,
 ha a hódmezővásárhelyi, makói vagy szentesi járásban található, akkor a Hódmezővásárhelyi Járási Hivatal az illetékes.

Az illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatalok elérhetőségei a http://www.kormanyhivatal.hu internetes cím alatt találhatóak.

Felhívjuk azon foglalkoztatók figyelmét, akik az elektronikus ügyintézéshez regisztrációval még nem rendelkeznek, hogy a Regisztrációs lapot mielőbb juttassák el az illetékes hatóság részére.

2017. június 1.

Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság
Egészségbiztosítási Főosztály

https://www.onyf.hu/…yintezes.pdf

https://www.onyf.hu/hu/

„Kismama01 2017.07.03. 15:34

Üdvözlöm.

Gyeddel kapcsolatban lenne kérdésem.

Január 3-ra vagyok kiírva szülni. Január 31-ig van munkaszerződésem. A CSED lejárta után is megkapom a GYED-et attól mert január 31-én megszűnik a munkaviszonyom? Válaszát előre is köszönöm.
”

Igen, GYED-re az is jogosult, akinek a jogviszonya megszűnt, feltéve, hogy a jogviszonya a csed folyósításának ideje alatt szűnik meg.

Tekintettel arra, hogy 2017.01.01-től ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a megyeszékhely járási (fővárosi kerületi) hivatala, ezen belül is annak családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya látja el, míg a folyósítási és jogorvoslati feladatokat főszabály szerint a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi, ezért

• további kérdéseivel a kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalának családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához-

  fordulhat.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiért felelős központi hivatal, azaz Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának (prof. Dr. Mészáros József) a barabas.annamaria@onyf.hu , (ONYF központi iratkezelés) e-mail címen, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2017.01.01-től hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatának 1.13. fejezete értelmében az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályának feladatai közé tartozik az is, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival (táppénz, gyáp, csed, gyed, baleseti táppénz) kapcsolatban lakossági megkeresésre szakmai tájékoztatást adjon, illetve segítséget nyújtson az biztosítottaknak az igény érvényesítéséhez. Mindezek alapján kérdéseikkel bátran fordulhatnak közvetlenül az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályához is.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Ezen túlmenően lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

Üdvözlöm.

Gyeddel kapcsolatban lenne kérdésem.

Január 3-ra vagyok kiírva szülni. Január 31-ig van munkaszerződésem. A CSED lejárta után is megkapom a GYED-et attól mert január 31-én megszűnik a munkaviszonyom? Válaszát előre is köszönöm.

„Szandi054 2017.06.30. 13:43
Tisztelt Szakértő!

Gyessel kapcsolatos problémával fordulok Önhöz.

2016 május 25-én megszületett a kisfiam , megigényeltem a gyest , de azóta sem kaptunk .
Háztartásbeli vagyok de mindig folyamatosan fizettem magam után a TB -t . A probléma mégis az hogy az apa németországban dolgozik. De magyar bejelentett lakcímmel . Amúgy úgy gondolom hogy ez nem számít mert a gyes nekem alanyi jogon járna még akkor is ha az apa ufó lenne ...
Hiába a telefonálgatásnák , e-maileknek , leveleknek ...
Felháborítónak tartom és jogtalannak ...
”

T. Kérdező!

Röviden:

Abban igaza van, hogy az egy éven túli ügyintézési idő sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, amely miatt javasolt az ombudsmanhoz fordulni.

Ehhez felhasználható a lenti minta.

Abban viszont nincs igaza, hogy Önnek a gyes alanyi jogon járna még akkor is ha az apa ufó lenne, ugyanis a magyar jogot felülírja az EU jog.

Márpedig az EU jog szerint a családot egységként kell kezelni és az EU-s tagállamok közül annak kell fizetni az anyasági ellátásokat ahol a szülő biztosítási jogviszonyban áll.

Bővebben:

Azt, hogy az ügyfél mely tagállamból részesül családi ellátásban nem az ügyfél döntése, hanem a vonatkozó EU-s jogszabályok, határozzák meg.

1. A családok támogatásáról szóló1998. évi LXXXIV. törvény (Csttv.) végrehajtására kiadott 223/1998. (XII.30.) kormányrendelet 27/F. § (1) bekezdése értelmében - a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendeletek alkalmazása szempontjából pénzbeli családi ellátás a családi pótlék, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás és a gyermekgondozási díj. (A csecsemőgondozási díj tehát nem, az egy speciálisan magyar ellátás.) A CSED speciális „magyar” ellátás, az az EU koordinációs rendeletek értelmében nem minősül családi ellátásnak, azaz ha van magyar jogviszonya és a jogosultsági feltételeknek megfelel azt itthon megigényelheti és kaphatja.

Az eljárás, illetve a tényállás tisztázása során a családot, mint egészet kell figyelembe venni (egységesség elve), akkor is, ha az ellátást - azon tagállamként, akinek joga az adott ügyben elsődlegesen alkalmazandó - főellátásként, valamint akkor is, ha kiegészítésként kell elbírálni.
A közösségi jogszabályok alkalmazása esetén a főszabály az, hogy mindkét szülő vonatkozásában kell az ügyet megítélni, amelytől azonban különleges élethelyzetben lévő személy esetén el lehet térni.
Alapelv, hogy ugyanazon gyermekre tekintettel ugyanarra az időszakra vonatkozóan két tagállam teljes összegű családi ellátást nem fizethet.
Nem tekintendő jogalap nélkülinek az a családi ellátás-kifizetés, amelyet az egyik tagállam olyan időszakra juttatott az érintett családnak, amely alatt másik tagállam joga volt elsődlegesen alkalmazandó (másik tagállam „helyett" fizetett). Ezen indokra hivatkozással tehát az érintettet visszafizetésre kötelezni nem lehet.
Azt, hogy mely tagállamból részesül egy család ellátásban, jogszabály rendezi - közigazgatási eljárás keretében kerül meghatározásra az, hogy az adott tagállam rendelkezik-e elsődlegesen joghatósággal a családi ellátások folyósítására -, tehát sohasem az ügyfél döntése határozza meg azt, hogy mely tagállam folyósít ellátást a részére.
Mindezek alapján a kereső tevékenység folytatásának a helye, illetve a család életvitelszerű tartózkodásának a helye határozzák meg azt, hogy mely tagállam hatósága köteles (joghatóság) elsősorban a családi ellátások megfizetésére.
A családi ellátások megállapításánál azonban ezen belül elsősorban a biztosítási elv érvényesül, azaz a biztosítási elv és a területi elv ütközése esetében elsődlegesen a biztosítási elv alkalmazandó.
Amennyiben erre nincs lehetőség - illetve nem alkalmazható -, a területi elv szerint (tehát lakó- vagy tartózkodási hely alapján) kell az illetékes hatóságról, valamint a családi ellátások megállapításáról rendelkezni.
A családi ellátások tekintetében az adott ügyben érintett tagállamok közül az alábbi sorrendben előrébb lévő tagállam joga az elsődlegesen alkalmazandó:
 kereső tevékenység helye szerinti tagállam,
 nyugdíj folyósítása szerinti tagállam,
 lakóhely szerinti tagállam.

Ha mindkét szülő a fenti sorrendben azonos jogalap szerint (mindkettő végez munkát, mindkettő nyugdíjas, stb.) lehet jogosult két eltérő tagállamban családi ellátásra, akkor az a tagállam folyósítja az ellátásokat, ahol a gyermek lakik.
A fenti elsőbbségi szabályok alól kivétel a kiküldetésben végzett munka. Amennyiben a kiküldetés ideje nem haladja meg a két évet, és nem egy másik kiküldött munkavállalót vált fel a kiküldött ügyfél, akkor a kiküldő tagállam joga az alkalmazandó a családi ellátások folyósítása tekintetében, és nem a kiküldetés helye szerinti tagállamé.
Amennyiben azon tagállamban, amelynek joga elsődlegesen alkalmazandó, a folyósított családi ellátások összege összességében alacsonyabb, mint a másik érintett tagállam nemzeti joga szerint megállapítható családi ellátások összege, a két tagállam ellátásainak különbsége erejéig ezen utóbbi tagállam hatósága különbözeti kiegészítést fizet, amelyet az ügyfélnek kérelmeznie kell.
Ha pl. az igénylő Svédországban tartózkodik életvitelszerűen a gyermekével, illetve Svédországban dolgozik, úgy a svéd munkaviszony, illetve életvitelszerű tartózkodás alapján a Svéd Királyság illetékes hatósága állapítja és fizeti meg a svéd jogszabályok szerinti családi ellátást.
Amennyiben olyan helyzet áll fenn, hogy a szülők keresőtevékenységükből fakadóan az EGT (Európai Gazdasági Térség) két különböző tagállamából jogosultak ellátásra, akkor a családi ellátás kifizetésére a joghatósággal bíró tagállamot (azt az államot, amelyik a családi ellátásokat fizetni köteles) a gyermek lakóhelye jelöli ki.

 Példa: Ha az anya Magyarországon rendelkezik munkaviszonnyal és GYED-re jogosult, de élettársa Németországban folytat keresőtevékenységet és a család életvitelszerűen Németországban tartózkodik, akkor Németország rendelkezik joghatósággal.
Amennyiben az anya már kapja Magyarországon a GYED-et és a fentiek később, de a GYED folyósítása alatt kiderülnek a GYED folyósítását határozattal fel kell függeszteni. (Lásd: OEP Állásfoglalás, 2007. január)
 Másik példa: Amennyiben az ügyfél/igénylő (férje, vagy felesége, vagy élettársa) az EU valamelyik Magyarországon kívüli tagállamában munkavállaló, vagy egyéni vállalkozó, az ügyfél/igénylő viszont a Magyarország területén rendelkezik biztosítási jogviszonnyal (munkaviszony, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszony, főállású egyéni, vagy társas vállalkozási jogviszony stb.) ÉS a család Magyarország területén tartózkodik életvitelszerűen Magyarország az elsődleges joghatósággal rendelkező tagállam a családi ellátások folyósítására. Ekkor minden olyan családi ellátás (Csp, GYED, GYES, GYET) megállapítható a részére, amelyek vonatkozásában a hazai jogszabályok szerint a jogosultsági feltételek fennállnak. Amennyiben az ügyfél Magyarországról még nem részesült családi ellátásban Magyarországról igényét benyújthatja.

 Amennyiben az ügyfél/igénylő férje, vagy felesége, vagy élettársa az EU valamelyik Magyarországon kívüli olyan tagállamában munkavállaló, ahol a családi ellátások összege több, mint a magyar ellátás összege jogosult lehet az igénylő a különbözetre. A különbözetet a másik EGT tagállamban az ott dolgozó mások szülőnek kell évente kérelmeznie. Ekkor ez a másik EGT tagállam hatósága E 411-es nyomtatványon kér adatot az ONYF-től.
Az egyik fizet, a másik kipótol. Az alábbi példa egy szlovák lapban jelent meg:
Ha szlovák állampolgárnak külföldön születik gyermeke, a gyermekgondozási segélyre és a családi pótlékra elsősorban abban az államban jogosult, ahol a gyermekkel együtt él.
A másik állam abban az esetben fizet évente egyszer kiegyenlítő ellátást, ha az illetékes államban a szóban forgó ellátások összege alacsonyabb.
Vagyis ha a szülő szlovák állampolgár, de a kisgyermekkel Csehországban élnek, akkor a gyermekgondozási segélyt és a családi pótlékot is a cseh államtól kapják.
Ha az ottani ellátások összege kisebb, mint Szlovákiában volna, akkor a különbözetet évente egy összegben megkapják a szlovák államtól.

 Ha az ügyfél valamelyik Magyarországon kívüli EGT tagállam területén munkavállaló, vagy egyéni vállalkozó és a gyermekét egyedül neveli a munkavállalás helye szerinti tagállam rendelkezik elsődleges joghatósággal a családi ellátások kifizetésére függetlenül attól, hogy a gyermekkel együtt melyik ország területén tartózkodik életvitelszerűen.

 Ha a magyar állampolgárságú családnak nincs Mo-on biztosítása és életvitelszerűen nem Magyarországon laknak, hanem egy másik EGT tagállamban, akkor ezen másik EGT tagállam rendelkezik elsődleges joghatósággal a családi ellátások kifizetésére.

 Ha az ügyfél (igénylő) férje, felesége, élettársa (azaz a másik szülő) az EU valamelyik másik országában munkavállaló, de az ügyfél nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, de a család életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik magyarországi biztosítás hiányában a teherviselő (folyósító) a másik (apa munkahelye szerinti) állam lesz, Magyarország maximum kiegészítést fizet. Ez, mivel Mo. a déli országok fölött teljesít főleg Spanyolország, Olaszország, Görögország, Románia és Bulgária esetében fordul elő. Itt is az ONYF rendezi a külföldi állammal a jogosultságot.
Fentiek elbírálása előtt fontos tisztázni azt, hogy mi tekinthető lakóhelynek.
Az uniós rendeletek értelmében lakóhelynek a személy szokásos tartózkodási helye tekintendő, tartózkodási helynek pedig a személy ideiglenes tartózkodási helye.

Az uniós rendeletek szerint a tagállamok együttműködnek az érintett személyek lakóhelyének tisztázása érdekében, ennek keretében - amennyiben a lakóhely meghatározása tekintetében nincs egyértelmű álláspont - meg kell határozni az érintett személy érdekeltségének központját, az alábbiak figyelembe vételével:

 az érintett tagállamok területén való jelenlét időtartama,
 a személy helyzete, ideértve:
 az általa gyakorolt tevékenység jellegét és ennek szokásos helyét,
 a személy családi állapotát és családi kötelékeit,
 nem jövedelemszerző tevékenységei gyakorlásának helyét,
 tanulók esetében - ha van - a jövedelem forrását,
 az érintett személy lakhatási körülményeit és lakásának állandóságát,
 adózási szempontból mely tagállamban rendelkezik lakóhellyel.

Amennyiben a fentiek alapján sem határozható meg a lakóhely, az érintett személy kikövetkeztethető szándékát kell meghatározónak tekinteni.

A családi ellátások koordinálását végző szerv Magyarországon az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság.
Akinek tehát EU-s jogszabályt érintő családtámogatási ügye (családi pótlék, GYED, GYES, GYET) van annak célszerű az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot, vagy a Megyei Kormányhivatalok Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályát személyesen fel, vagy írásban megkeresni, mivel egy konkrét esetben teljeskörű tájékoztatást ők tudnak adni.

Elérhetőségük:
ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG
Cím: 1081 Budapest, Fiumei út 19./a.
Postacím: 1916 Budapest
Telefon: (+36) 1 270 8000
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója (prof. Dr. Mészáros József) a barabas.annamaria@onyf.hu , (ONYF központi iratkezelés) e-mail címen érhető el.
Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Családtámogatási Főosztály főosztályvezetőjének az elérhetőségei ezek:
Tel: +36-1-270-8019
Fax: +36-1-270-8017
Email: dr.dani.csaba@onyf.hu

Ezen túlmenően a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Az ígért panasz minta:

Az utóbbi időben a különböző tb. fórumokon, illetve közösségi oldalak tb. csoportjaiban egyre többen panaszkodnak az EU jog alapján intézendő ügyekben tapasztalható, rendkívül hosszú ügyintézési időre.
Nekik nyújthat segítséget az alábbi panasz minta.

Alapvető Jogok Biztosának Hivatala
Dr. Székely László részére
Budapest
Nádor utca 22.
1051
E-mail: panasz@ajbh.hu
Levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.
WEB: http://www.ajbh.hu/…n-a-biztosho ... E21FABCD75

Tárgy: Panasz

Tisztelt Dr. Székely László Úr!

Azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy a lentiekben ismertetett történeti tényállás, valamint az ahhoz kapcsolódó észrevételeim alapján, amelyeket kérem a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 50.§ (4) szerinti nyilatkozatként és egyben bizonyítékként kezelni, –figyelemmel arra is, hogy a különböző tb. fórumokon, illetve közösségi oldalak tb. csoportjaiban nagyszámú, hasonló panasz olvasható-

• az ONYF Családtámogatási Főosztályának Nemzetközi Kapcsolatok Osztályán eljárni,
• annak gyakorlatát átfogó ellenőrzés keretében vizsgálni,
• az alkotmányos visszásságot megállapítani,
• a szükséges intézkedéseket, ajánlásokat, jogszabály módosítási javaslatokat megtenni,
• az engem, illetve a családomat a biztosítási esemény bekövetkezésekor a befizetett járulékokért cserébe megillető társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások soron kívüli kifizetésérése, illetve érdemi döntés meghozalatára a közigazgatási szervet felszólítani szíveskedjen.

1979-ben születtem Németországban, 1981 óta élek Magyarországon német állampolgárként. 1999-től rendelkezem a Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosítási jogviszonnyal (munkaviszonnyal) Magyarországon, azaz a társadalmi kockázatközösség tagjaként előírt járulékokat évtizedek óta megfizetem.

Kislányom 2016 júliusában született Székesfehérváron.

Bár megigényeltem, több mint hat hónap elteltével sem kaptam családi pótlékot.

A Megyei Kormányhivatal ugyan tájékoztatott, hogy a közigazgatási átalakítása miatt az illetékesség átkerült a Fővárosi Hivatalhoz, amelyben több hónap eltelte után tőlük szintén kaptam egy levelet, melyben hiánypótlás címen további adatokat kértek. A hiányt haladéktalanul pótoltam, a válaszlevelet időben elküldtem, mindezek ellenére mind a mai napig nem kaptam sem családi pótlékot, sem újabb levelet, sem határozatot az ügyemmel kapcsolatban.

A külföldiekkel foglalkozó Családtámogatási Osztály sajnos telefonon nem elérhető, a telefonvonal vagy foglalt, vagy kicseng, de senki sem veszi fel, leveleimre, e-mailjeimre sajnos nem válaszolnak.

A különböző televíziós csatornákon folyamatosan azt hallani, hogy „Magyarország jobban teljesít”, a közigazgatás immár nem hatósági tevékenység, hanem szolgáltatás, a Kormány célja, hogy az ügyeket minél rövidebb idő alatt elintézzék, ennek érdekében bevezetésre került a sommás eljárás, illetve a 8 napos ügyintézési idő.

Ehhez képest én a gyakorlatban nem ezt tapasztaltam, az általam ismert gyakorlat szöges ellentétben áll a Kormány által deklaráltakkal.

Sőt meglepődve olvastam dr. D. Cs.nek, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Családtámogatási Főosztály főosztályvezetőjének válaszát, amely szerint a magyar jogszabályok 2016. január 1. napjától az EU jog alapján intézendő ügyekben az ügyintézési határidőre vonatkozó rendelkezéseket hatályon kívül helyezték, mivel ezen ügyek intézéséhez egyidejűleg két, vagy több tagállam együttműködése is szükséges, így a magyar jog ezen ügyekben konkrét ügyintézési határidőt nem határoz meg, nem ír elő.

Főosztályvezető Úr tájékoztatása szerint a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 34. § (3) értelmében az uniós rendeletek alapján lefolytatott eljárások ügyintézési határidejére az uniós rendeletek szabályai irányadók. A közösségi jog szabályai azonban konkrét határidőket nem tartalmaznak, amely azonban nem jelenti azt, hogy minden időbeli korlátozás nélkül kellene ezen ügyeket intézni. A 883/2004/EK rendelet azonban alapelvi szinten előírja, hogy ezen rendelet alapján intézendő ügyeket is ésszerű határidőn belül kell intézni.

Álláspontom szerint elfogadhatatlan, hogy

• a magyar hatóságok indokolatlanul megkülönböztetnek,
• miközben a járulékfizetési kötelezettségemnek maradéktalanul eleget tettem a biztosítási esemény bekövetkezésekor az EU-s és magyar jog alapján egyaránt megillető ellátás ellátást hat hónap elteltével sem állapítják meg,
• az illetékes közigazgatási szerv telefonon nem elérhető,
• leveleimre, e-mailjeimre nem válaszolnak,
• ügyem állásáról hónapokon keresztül nem tájékoztatnak,
• az ügyben érdemben nem döntenek,
• a magyar jog nem ír elő konkrét ügyintézési időt, ebből következően a közigazgatási szerv immár fél éven túl hallgat,
• ezzel pedig a közigazgatási szerv veszélyezteti a család, ezen belül a kiskorú gyermek létfenntartását.

[/b

]Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés
[b]Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény XXV. cikk. (1) bekezdés
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal, vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés
Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti.
Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 4. szakasza értelmében az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog.

Álláspontom szerint az alapvető joggal kapcsolatos visszásság abban áll, hogy:

• A magyar hatóság –megsértve ezzel az Eu-s jogot- indokolatlanul megkülönböztet.
• Beadványaimra a közigazgatási szerv nem válaszol.
• Az ügy állásáról kérésre sem tájékoztat, azaz az eljárása így nemcsak jogszerűtlen, de tisztességtelen is.
• Az ügyben ésszerű határidőn belül nem döntöttek.
• Családom –bár a járulékfizetési kötelezettségének eleget tett- a biztosítási esemény bekövetkezését, illetve az igény előterjesztését követő több mint fél éve indokolatlanul ellátatlan.
• A járulékfizetéssel szerzett jogaimnak gyakorlásában korlátoznak, hiszen a biztosítási esemény bekövetkezését (szülést) követően törvény által garantált ellátásától fosztanak meg.
• Ezzel pedig veszélyeztetik mind az én, mind pedig a kiskorú gyermekem létfenntartását.

Ezen túlmenően meggyőződésem, hogy aggályosnak, visszásnak, illetve alaptörvénysértőnek minősül az is, hogy ezekben az ügyekben nincs jogszabályban rögzített ügyintézési határidő, ezért javaslom vizsgálni azt is, hogy alkotmányosnak minősül-e az Országgyűlés azon aktusa, amellyel a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvényből az eddig ezen eljárásokra is alkalmazandó ügyintézési időt törölte?
Elégséges-e az, hogy a 883/2004/EK rendelet alapelvi szinten előírja, hogy ezen rendelet alapján intézendő ügyeket is ésszerű határidőn belül kell intézni.

Mi minősül ésszerűnek?

Lehet-e ok-okozati összefüggés a konkrét ügyintézési határidő hiánya és az ONYF Családtámogatási Főosztály Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának hallgatása között?

Feltűnt-e az illetékeseknek, hogy ezekben az ügyekben komoly probléma van és tömeges az elégedetlenség?

Az ONYF Családtámogatási Főosztály Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának gyakorlatát mikor vizsgálták legutóbb külső, felügyeleti, vagy belső ellenőrzés keretében és az milyen eredménnyel zárult?

Az ezen közigazgatási szervnél tapasztalható ügyintézési gyakorlat megfelel-e Ket. alapelveivel, kógens előírásaival, a közigazgatás szolgáltató jellegével, illetve az egyezik-e a Kormány szándékaival?

Amennyiben nem miért nem lépnek fel ezen gyakorlattal szemben?

Tekintettel arra, hogy az ONYF vezetése az anomáliákat mindezidáig képtelen volt érdemben kezelni, megoldani ezért kérem az Ön, illetve Hivatala segítő közreműködését.

Köszönettel:

Dátum
aláírás
Adataim
Név:
Születési hely, idő:
TAJ:
Adóazonosító
Lakcím:
Munkáltató neve, címe:
Mellékletek:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

„Andi30 2017.07.01. 10:09
Tisztelt Szakértő!
Olyan kérdéssel fordulnék Önhöz, hogy ha van egy főállású vállalkozásom ami után fizetem a járulékot valamint van egy részmunkaidős munkám mellette ami után a cég ugyan úgy fizeti a járulékot az bele fog számítani a gyed összegébe?
Köszönöm segítségét!!
”

T. kérdező!

Az Ebtv. 43. § (2) értelében egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani.

E rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, ha a több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn.

Az Ebtv. 42. § (8) értelmében a csecsemőgondozási díjra, ha jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Fentiek figyelembevételével annak akinek a csed igénylésének napján (szülés napján) egyidejűleg két jogviszonya van jogviszonyonként külön-külön kell megvizsgálni azt, hogy jogosult-e ellátásra.

Összegezve: Ön jogosult lehet a főállású vállalkozásából is csed-re és a részmunkaidős jogviszonyában is csed-re, azonban a főállású jogviszonyában megállapított csed-et csak a főállású jogviszony jövedelme, a részmunkaidős jogviszonyában megállapított csed-et csak a részmunkaidős jogviszonyában elért jövedelmét lehet figyelembe venni.

Ez azt is jelenti, hogy ha pl. a részmunkaidős jogviszonyában nem jogosult csed-re (mert pl. ott a szüléskor nem biztosított, vagy a részmunkaidős jogviszonyában nincs 365 nap biztosítása a megbízási jogviszony jövedelmét ekkor sem lehet a főállású jövedelméhez hozzáadni és azt a főállású csed összegének megállapításakor figyelembe venni.

Tekintettel arra, hogy 2017.01.01-től ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a megyeszékhely járási (fővárosi kerületi) hivatala, ezen belül is annak családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya látja el, míg a folyósítási és jogorvoslati feladatokat főszabály szerint a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi, ezért

• további kérdéseivel a kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalának családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához-

  fordulhat.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiért felelős központi hivatal, azaz Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának (prof. Dr. Mészáros József) a barabas.annamaria@onyf.hu , (ONYF központi iratkezelés) e-mail címen, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2017.01.01-től hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatának 1.13. fejezete értelmében az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályának feladatai közé tartozik az is, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival (táppénz, gyáp, csed, gyed, baleseti táppénz) kapcsolatban lakossági megkeresésre szakmai tájékoztatást adjon, illetve segítséget nyújtson az biztosítottaknak az igény érvényesítéséhez. Mindezek alapján kérdéseikkel bátran fordulhatnak közvetlenül az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályához is.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Ezen túlmenően lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

Tisztelt Szakértő!

Olyan kérdéssel fordulnék Önhöz, hogy ha van egy főállású vállalkozásom ami után fizetem a járulékot valamint van egy részmunkaidős munkám mellette ami után a cég ugyan úgy fizeti a járulékot az bele fog számítani a gyed összegébe?

Köszönöm segítségét!!

Jah , meg kitöltettek egy csomó papírt hogy mióta van magyarországi lakcímem , mindig is itt éltem , kicsit olyan volt mintha hátulról megkerülve akarják kicsalni belőlem h nem is itt élek ...
Most a Familienkasse-nak adták át az ügyet ... nem tudom mi köze van hozzám...

Igen kaptam hogy nem vagyok biztosított . Amit szintén nem értek mivel a Tb mindig fizetve volt . De amúgy is ... elvileg ahogy megszültem jár a gyes és a tb-t nem kell nekem továbbra is fizetnem . Elvileg...ugyebár.

Több, mint egy éve nem kapsz gyest? Huh, és határozatot kaptál már? Mit írnak benne?