GYED,GYES, táppénz

eszterxx 2010.02.05. 17:46

Tisztelt szakértők!

A következő problémám lenne: 2009.08.01-vel munkaszerződést változtattunk a munkahelyemen, az addigi béremet és munkaidőmet szétosztottuk a leányvállalatok közt, hogy az adóbevallásokat mint munkavállaló alá tudjam írni. Igy a régi cégemnél folyamatos jogviszonyom van, a leányvállalatoknál pedig 2009.08.01-vel kezdődött a jogviszony. Időközben teherbe estem, 2010. juniusra várom a gyermeket, közben folyamatos a jogviszonyom. A leányvállala­tokban heti 4–4 órás munkaviszonyom van, az anyavállalatban 32 órás, hogy a táppénzzel ne legyen probléma.

A bérszámfejtő arról tájékoztatott, hogy az új jogszabályok alapján, mivel nincs 360 napos biztosítási jogviszonyom a leányvállalatokban, ezért nem jár tgyás.

Kérdésem az lenne, hogy ez valóban igy van-e, kb. 270 napos jogviszony alapján egyáltalán nem jár tgyás? Vagy csökkentett mértékben? Hogy tudom ezt kiszámolni? Gyed, gyes tekintetében van eltérés?

Köszönettel,

eszterxx

43. § (2) Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani. E rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, ha a több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn.

42. § (5) A terhességi-gyermekágyi segélyre, ha jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

270 napos jogviszony alapján egyáltalán nem jár tgyás? Igen ez így van nem jár, mert nem felelsz meg a két konjuktív feltételnek. Lesz ugyan biztosításod, de a 4-4 órás jogviszonyokban nem lesz 365 biztosításban töltött napod.

Vagy csökkentett mértékben?

Nem, csökkentett mértékben sem.

Gyed, gyes tekintetében van eltérés?
Igen lényegi.

Lásd:

A 2010.04.30. után született gyermekek után a következő ellátások vehetők igénybe: THGY, GYED, vagy GYES, továbbá családi pótlék és egyszeri anyasági támogatás. (Ez utóbbi kettőt a Magyar Államkincstár Családtámogatási Irodája folyósítja kérelemre.

GYES minden Magyarországon élő magyar állampolgárnak alanyi jogon jár, a THGY és a GYED viszont biztosításhoz kötött ellátás. A GYES-t szintén a Magyar Államkincstár Családtámogatási Irodája folyósítja kérelemre.

(Jó tudni, hogy a társadalombiztosítás -ahogy a nevében is benne van- biztosítás, azaz a jogszabályban meghatározott járulékfizetésért (befizetésért) cserébe kapott ellátás, míg a családi pótlékot, a GYES-t és az anyasági támogatást nem a munkaviszonyban állók járulékbefizetéseiből, hanem az adókból finanszírozzák.)

THGY-ra és GYED-re nagyon leegyszerűsítve és főszabály szerint az jogosult, akinek van biztosítási jogviszonya (a biztosítási jogviszony egy tág fogalom, amibe beletartozik a munkaviszony, közalkalmazotti, köztisztviselői, főállású egyéni, vagy társas vállalkozói jogviszony, de az álláskeresési járadék folyósításának az ideje is annak számít stb.) ÉS a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 nap biztosításban töltött idővel, magyarul a szülést megelőző két éven belül 365 napon át dolgozott, alkalmazott volt, vagy álláskeresési járadékot kapott stb.

(A főszabály azt jelenti, hogy vannak kivételek, amire most nem térek ki.)

Fontos az ÉS, azaz a két feltételnek (konjuktív módon) azaz együtt kell teljesülni, csak ez keletkeztet jogosultságot. Önmagában csak az egyik feltétel teljesülése, de a másik hiánya esetén ezen ellátások nem folyósíthatóak.

(Hiába volt tehát valakinek 2 éven belül 365 nap biztosítása (munkaviszonya), ha az igényléskor nem rendelkezik biztosítással és hiába van az igényléskor munkaviszonya, ha két éven belül nincs 365 biztosításban töltött napja.)

A szülés napjától a Munka Törvénykönyvében meghatározott ideig, 168 napig (ez. Kb. fél év.) a szülő nő Terhességi Gyermekágyi Segélyt igényelhet.
(Ezt az ellátást még a szakemberek is különbözőképpen rövidítik, úgymint THGY, GYÁS, TGYS.)

THGY-t csak a szülő nő kaphat, az apa nem. Ennek az az oka, hogy kb. fél évig a gyermeknek az anyára van szüksége. Az apa csak akkor kaphat a THGY idejére GYED-et, ha az anya meghal, valamint ha rendelkezik az igényléskor a fenti két feltétellel.

A 169. naptól igényelhető a Gyermekgondozási díj, azaz a GYED. Ekkor a jogosultsági feltételeket újra vizsgálják. Főszabály ugyanis, hogy minden egyes új ellátásnál a jogosultsági feltételeket újra vizsgálni kell, sőt az új ellátás összegét is újra megkell határozni.

A GYED-et az apa is igényelheti. Ha az apa igényli a GYED-et, akkor a feltétel, hogy az apának legyen az igényléskor biztosítása ÉS az igénylés napját megelőző 2 éven belül rendelkezzen legalább 365 biztosításban (pl. munkaviszonyban) töltött idővel.

További kérdéseiddel fordulj bizalommal a REP PEEO Osztályvezetőjéhez:

Végül néhány hasznos információ (egy régebbi hozzászólásomból), hátha tudod használni most, vagy egy későbbi ügyedben:

Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. kötelezően előírja a REP-nek (REP = Regionális Egészségbiztosítási Pénztár; a REP az OEP, azaz az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területi szerve) az ügyfelek tájékoztatását.

Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.

Mindezek figyelembevételével javasolom, hogy élj a jogszabály adta lehetőséggel és keresd fel a lakóhelyed szerinti Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályát, vigyél magaddal minden okmányt (TB igazolvány, kinevezés, munkaszerződés, megbízási szerződés, szigorú számadású jövedelemigazolások, munkanélküli, álláskeresési járadékról szóló, illetve GYES határozatok stb.), kérd meg az osztályvezetőt, - ha kell előzetes időpont egyeztetés után- szánjon rád negyed órát és érthetően magyarázza el a lehetőségeidet.

(Többek között azért az osztályvezetőt és nem egy ügyintézőt javasolok, mert ő a témában, helyben az a legmagasabb döntésképes vezető, aki érdemi felelős választ tud adni a kérdéseidre, míg egy ügyintéző szóbeli tájékoztatását később, az igényelbírálás során felülbírálhatja, megváltoztathatja a revizora, illetve az osztályvezetője, továbbá egy túlterhelt ügyintéző lehet, hogy a részletes, teljeskörű, mindenre kiterjedő válasz helyett –ahogy a kérdezők szokták jelezni- rövid úton megpróbál lerázni, illetve sajnos esetenként előfordul, hogy egy kezdő, vagy kevésbé felkészült ügyintéző szóban téves tájékoztatást ad.. Ha tehát biztos és megmásíthatatlan választ szeretnél bizalommal fordulj a szakosztály vezetőjéhez.)

A fórum jó dolog, de írásban sajnos sokszor nem lehet kitérni részletesen mindenre. Aztán a válaszadást sokszor az is megnehezíti, hogy a kérdező a jogosultságot érintő lényeges adatokat sem adja meg, amelyek azonban döntőek lehetnek a válaszadás, illetve a jogosultság szempontjából.
Ezért, illetve a félreértések elkerülése érdekében is azt szoktam javasolni mindenkinek, hogy az itt, vagy más fórumon kapott tájékoztatáson túl –amennyiben teheti- forduljon bizalommal a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának osztályvezetőjéhez, aki a témában, helyben a legfelkészültebb szakember és aki ha szépen megkérik – szükség esetén előzetes időpont egyeztetés után- készséggel segít, dolgokra visszakérdez….
(Az osztályvezető –távolléte estén a helyettese- felkereshető a hivatalában személyesen, illetve elérhető telefonon, vagy e-mail útján.)

Szintén kevesen tudják, hogy kérésre a REP, azaz a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár részletes tájékoztatást ad arról, hogy hogyan számolták ki az igénylő biztosított táppénz, Terhességi Gyermekágyi Segély (THGY, TGYS, vagy mások a GYÁS rövidítést használják) és a Gyermekgondozási Díj (GYED) ellátásait.
Kivonat az ombudsmannak az ezzel kapcsolatos OBH 3135/2008 számú jelentéséből:
Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa -az alaposabb tájékoztatás, valamint a táppénz kiszámításának átláthatósága érdekében, tekintettel arra, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésében alapvető fontosságú garanciális követelmény az alapos tájékoztatás - az OBH 3135/2008 szám alatt javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak. Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Az egészségügyi miniszter válaszában kifejtette, hogy a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár (REP), külön kérésre tájékoztatást ad a táppénz kiszámításának módjáról is. Ez 2009.08.15-től jogi normaként is megjelent, hatályba lépett. (Lásd a Magyar Közlöny 2009/115 számát, valamint a 217/1997 (XII.1) Kormányrendelet 39.§. új, (3) bekezdését.)

Javasolom tehát, hogy mindenki éljen a két lehetőséggel, kérje az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) területi szervének, azaz a REP, ezen belül a Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály Osztályvezetőjének a segítségét az igény érvényesítésében, illetve a REP Igazgatójától kérjen írásos tájékoztatót arról, hogy hogyan (milyen módszerrel, mely rendszeres, illetve nem rendszeres jövedelmek, valamint mely jogviszonyok figyelembevételével és milyen mértékkel) számolták ki az egészségbiztosítási pénzellátásait.

Nagyon röviden és hangsúlyozva, hogy a teljesség igénye nélkül én ennyit tudtam segíteni. Remélem rajtam kívül más hozzászóló is tud érdemi tanácsot adni.
Üdv. :)

Köszönöm, amit írtál!
A levélben csak annyit írtam, hogy február 14.-én lejár a GYED-m és szeretnék újra munkába állni. szerinted elég volt ennyi is vagy kellett volna még kikötés. Ha igen , mit tehetek?

Előre is köszönöm!

Köszönöm a segítséget, viszont valamit még mindig nem értek. Úgy tudom, ahhoz, hogy valaki megkapja a gyed-et, a szülést megelőző 2 éven belül kell meglennie a 180 nap biztosítási időnek. Tehát ha nekem 12 nap hiányzik a szülést megelőző időszakból, akkor azt megszerezhetem még most is a thgy lejárta után, ha elmegyek álláskeresésire és közben igénylem a gyedet?
Köszönettel: Judit

Tehát jól tájékoztattak, a GYED-nél valóban nem lehet már beszámítani az előzőleg passzív jogon kapott GYED-et.

Ha csak 12 nap hiányzik a 180-hoz, akkor érdemes lenne visszamenni munkanélkülire (egyébként is kell legalább 1-2 napra!), hogy meglegyen.
Ha már nincs 12 napod az álláskeresésiből, akkor GYED helyett csak gyes-re vagy jogosult.

Eb. tv.

40. §(2) A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi biztosítási időbe be kell számítani

1. a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának az idejét,

42/B. §(4) A gyermekgondozási díjra történő jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi biztosítási időbe be kell számítani

1. a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély idejét,

Tisztelt Szakértő!

Sürgős segítséget szeretnék kérni!!!!
Jelenleg második gyermekemmel thgy-n vagyok ami 2010. február 8-án lejár. Az első gyermekemmel a thgy ideje alatt megszűnt határozott idejű munkaviszonyom, így gyermekem két éves koráig - 2009. június 30-ig - passzív gyeden voltam. A passzív gyed lejártát követően második babám megszületéséig (2009. 08. 25.) álláskeresésin voltam.
A kérdésem az lenne, hogy a gyed igényléséhez beleszámít-e a szülést megelőző 180 nap biztosítotti időbe a passzív gyed? Szükséges-e bejelentkeznem most álláskeresésire és az idő alatt megigényelnem a gyedet, hogy az igénylés napján biztosított legyek?
Az OEP-nél azt a tájékoztatást adták, hogy a GYED igényléséhez szükséges 180 napból 12 napom hiányzik, mivel a passzív GYED nem számít bele, így nincs meg a 180 nap, viszont a THGY-nál beleszámították és akkor meg volt a 180 napom.
Nem tudom ez mitől függ talán ha aktív jogon igénylem meg, vagyis ha eljövök álláskeresésire február 09-től mondjuk kb. 1 hétig és az álláskeresési utolsó napján megigénylem a gyedet, akkor lenne-e így esélyem arra hogy aktív biztosítottként beszámítsák a passzív gyedet a 180 napba???
Segítségét előre is köszönöm.

Eb. tv.
40. § (1) Terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és

1. a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy
2. a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának, illetve a biztosítási jogviszony megszűnését követően táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül.

42/A. § (1) Gyermekgondozási díjra jogosult

1. a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szülő anya esetén a szülést - megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,
2. a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,

42/B. § (1) A gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermeket szülő anya esetében a szülést, egyéb esetben a jogosultságot megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

eszter:
„
A bérszámfejtő arról tájékoztatott, hogy az új jogszabályok alapján, mivel nincs 360 napos biztosítási jogviszonyom a leányvállalatokban, ezért nem jár tgyás.”

Szerintem meg jár... A TGYÁS/GYED jogosultsághoz az új szabályok szerint az igénylést megelőző két évben legalább 360 nap biztosítási jogviszony kell. Az pedig megvan, hiszen az eredeti helyeden nyilván nem 2009.aug. óta dolgozol.

kmeli:

Nehéz jó választ adni, hiszen még csak tervezitek a babát, sok a változó tényező...
Az ún. "passzív" táppénz összeköti a biztosítási időket, tehát egyelőre nincs 30 napnál hosszabb megszakítás a biztosításodban.
Főszabály szerint mindig az igénylés évét megelőző évben elért jövedelmet veszik alapul, nálad is így lesz valószínűleg, mert az irányadó időszakban van 180 bérezett napod.

Lehet, hogy nem is lesz jogosult a gyedre.

Tisztelt Szakértő!

A lányomnak megszűnt a munkahelye. Ha most kiderűl, hogy babát vár, akkor hogyan kapja meg a GYED-et, stb, mert ha munkanélkülire elmegy, mi alapján számolják ki?
A választ előre is köszönöm.
Judit

Tisztelt Szakértő!

Az alábbi ügyben szeretném segítségét kérni:
2001-től 2009. junius 15 -ig folyamatosan, megszakítás nélkül közalkalmazottként dolgoztam. 2009. június 15 -én megszünt az állásom, ezért 2009. június 13 -tól 2009. augusztus 15 -ig táppénzen, majd passzív táppénzen voltam. 2009. augusztus 24 -től új munkahelyen dolgozom. 31 éves vagyok, hamarosan szeretnénk gyereket vállalni. Milyen kilátások elébe nézhetek? Milyen összegű Gyes-t kaphatok? A passzív táppénz ideje kiesik a biztosítási időből? Azt figyelembe veszik, hogy előtte 8 év folyamatos, megszakítás nélküli munkaviszonyom volt? Célszerűbb e megvárni az egy évet a jelenlegi munkahelyemen és csak azután essek teherbe?

Segítségét előre is köszönöm!

Meli

Tisztelt szakértők!

A következő problémám lenne: 2009.08.01-vel munkaszerződést változtattunk a munkahelyemen, az addigi béremet és munkaidőmet szétosztottuk a leányvállalatok közt, hogy az adóbevallásokat mint munkavállaló alá tudjam írni. Igy a régi cégemnél folyamatos jogviszonyom van, a leányvállalatoknál pedig 2009.08.01-vel kezdődött a jogviszony. Időközben teherbe estem, 2010. juniusra várom a gyermeket, közben folyamatos a jogviszonyom. A leányvállalatokban heti 4-4 órás munkaviszonyom van, az anyavállalatban 32 órás, hogy a táppénzzel ne legyen probléma.

A bérszámfejtő arról tájékoztatott, hogy az új jogszabályok alapján, mivel nincs 360 napos biztosítási jogviszonyom a leányvállalatokban, ezért nem jár tgyás.

Kérdésem az lenne, hogy ez valóban igy van-e, kb. 270 napos jogviszony alapján egyáltalán nem jár tgyás? Vagy csökkentett mértékben? Hogy tudom ezt kiszámolni? Gyed, gyes tekintetében van eltérés?

Köszönettel,

eszterxx

csizike:

Ha konkrét dátumot is megjelöltél a levélben, és a munkáltatód továbbra is csak ígérget, akkor vedd úgy, hogy az általad megjelölt naptól kezdve szabin vagy, és a hónap végén jár a bér. Annak elmaradása esetén bírósághoz fordulhatsz a bér kifizetése érdekében (előtte érdemes újból levélben felszólítani a munkáltatót, hogy fizessen).

Ismét segítséget kérnék!

Hétfőn feladtam a tértivevényes levelet, ahogy írtátok és azóta beszéltem is a munkáltatómmal telefonon, de választ még mindig nem kaptam. Pedig most már sürgős lenne, mert másfél hét múlva lejár a GYED-m.
Mit tehetek, ha nem kapok jövő hét végéig választ?
Ígérget, de konkrétan nem mond semmit, általában az van, hogy majd hívlak, ha tudok valamit, de persze nem történik semmi.
A segítséget előre is köszönöm!

erzsike47 2010.02.02. 20:52

Sziasztok!!!!
Szeretnék segítséget kérni.2010 január01-től közalkalmazottként dolgozom,napi 8 órában.A 98000 ft-os bérkiegészítés első részét nem kaptam meg!A szerződésem 2010 december 31-ig van!!!!Azt szeretném tudni,hogy miért nem vagyok jogosult erre a juttatásra???

erzsike47 2010.02.02. 20:52

1. A kérdést célszerű lenne a foglalkoztatónak feltenni.
2. Kb. 1-2 hétel ezelőtt egy konkrét kérdésre válaszolva feltettem a hatályos jogszabályt, majd egy példákat is tartalmazó választ, célszerű lenne visszalapoznod és átolvasni.

3.Íme ismét a jogosultsági feltételekről egy kivonat.
A megadott adatok alapján, időarányosan, 1 napra járó (2010.01.01.)kerkiegre szerezhetsz jogosultságot, (számításaim szerint ez bruttó 490 Ft.-) kérdés azonban, hogy ezen a napon valóban létrejött-e a jogviszonyod? 2010.01.01. ugyanis munkaszüneti nap (pirosbetűs ünnep)?

Példák:

Eseti keresetkiegészítés 2010.

A jogosultsági feltételekről a 316/2009 (XII.28.) Kormányrendelet rendelkezik.
2. § (1) A foglalkoztatott az eseti kereset-kiegészítésre 2010. január és március hónapra járó illetményének kifizetésével egyidejűleg, a 2010. január 1-jén, illetve 2010. március 1-jén fennálló - 1. § szerinti - jogviszonya alapján a (2)-(6) bekezdésben foglalt feltételekkel jogosult.

(2) Az (1) bekezdés szerinti két illetményfizetési időpontban bruttó 49 000-49 000 forint eseti kereset-kiegészítésre jogosult az a foglalkoztatott, aki az alábbi feltételeknek megfelel:

1. feltétel: havi bruttó illetménye 2010. január 1-jén, illetve 2010. március 1-jén nem haladja meg a 340 000 forintot, továbbá
2. feltétel: 2010. január 1-jén, illetve 2010. március 1-jén költségvetési szervvel teljes munkaidős jogviszonyban áll, továbbá (Az is jogosult, akinek 2010.01.01-én szűnik meg a jogviszonya!)
3. feltétel: a jogviszonya költségvetési szervvel 2009. október 1-je és 2010. január 1-je, illetve 2009. december 1-je és 2010. március 1-je között folyamatosan fennállt,

ideértve azt az esetet is, ha az 1. § szerinti több jogviszonya állt fenn 2009. október 1-je és 2010. január 1-je, illetve 2009. december 1-je és 2010. március 1-je között egymást követően, megszakítás nélkül, továbbá

4. a jogviszonya 2009. október 1-je és 2010. január 1-je, illetve 2009. december 1-je és 2010. március 1-je között nem szünetelt 45 napnál hosszabb ideig, ide nem értve a rendes szabadság, valamint a szülési szabadság miatti jogviszony szünetelés időtartamát.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott eseti kereset-kiegészítés arányos részére jogosult a (2) bekezdés a), b) és d) pontjának megfelelő foglalkoztatott, akinek költségvetési szervnél folyamatosan fennálló egy - vagy a (2) bekezdés c) pontja szerinti több - jogviszonya 2009. október 1-jét, illetve 2009. december 1-jét követően keletkezett, vagy ezen időpontoktól kezdődően nem állt fenn megszakítás nélkül. Az arányszámot a 2010. január 1-jéig, illetve 2010. március 1-jéig számított jogviszony napokban meghatározott időtartama és a 93, illetve 91 nap hányadosaként kell meghatározni.

(4) Ha a foglalkoztatott jogviszonyának a (2) bekezdés c) pontja szerinti időtartama - a rendes szabadság, valamint a szülési szabadság miatti szünetelések nélkül - összesen 45 napnál hosszabb ideig szünetelt, akkor a foglalkoztatott az eseti kereset-kiegészítésnek a munkavégzés időtartamával arányos részére jogosult.

Az arányszámot a 2010. január 1-jéig, illetve 2010. március 1-jéig számított, a jogviszony szüneteléssel nem érintett napjainak száma és a 93, illetve 91 nap hányadosaként kell meghatározni.

(5) Ha a foglalkoztatott jogviszonya 2009. október 1-jét, illetve 2009. december 1-jét követően keletkezett, vagy ezen időpontoktól kezdődően nem állt fenn megszakítás nélkül 2010. január 1-jéig, illetve 2010. március 1-jéig, és ezen időtartam alatt a jogviszony részben szünetelt, akkor a szüneteléssel kapcsolatos jogosultság megállapítása során a 45 nap arányos részét kell figyelembe venni. Az arányszámot a jogviszony napokban kifejezett hossza és a 93, illetve 91 nap hányadosaként kell meghatározni.

(6) A (2)-(5) bekezdés szerinti összeg munkaidővel arányos részére jogosult a 2010. január 1-jén, illetve 2010. március 1-jén részmunkaidőben foglalkoztatott személy, ha a munkakörében irányadó teljes munkaidőre átszámított havi bruttó illetménye nem haladja meg a 340 000 forintot.
*

 A gyakorlatban tehát vizsgálni kell, hogy a jövedelme kevesebb-e, mint 340.001 Ft-/hó/ bruttó
 a munkaviszonyában van-e megszakítás az több, mint 45 nap?
Vigyázz a THGY (szülési szabadság) ideje ebből a szempontból fennálló jogviszonynak, de a GYED ideje a jogviszony szünetelésének minősül!!!
Amennyiben a dolgozó a meghatározott időtartam egy része alatt GYED-en volt vizsgálni szükséges, hogy hány ledolgozott napja van?
*

Példa I. A dolgozó 2008. 05.01-én szült, 2010.05.01-ig folyamatosan GYED-en lesz .
Kérdés: Jogosult-e az első eseti keresetkiegészítésre?
Válasz: Nem, mert a jogviszonya 45 napnál hosszabb ideig szünetelt.
*
Példa II. A dolgozó 2009. évben folyamatosan, így a jelen szempontból releváns időszakban 2009.10.01-től is GYED ellátásban részesül még 50 napig, azaz 2010.11.19-ig.
Kérdés: Jogosult-e az első eseti keresetkiegészítésre?
Válasz: Igen, de csak időarányosan. Azzal, hogy 2009.11.20-án munkába áll jogosultságot szerez a 2010-es eseti keresetkiegészítés első (januárra eső részére).
Kérdés: Ebben az esetben hogyan kell arányosítani, milyen összegű keresetkiegészítésre jogosult?
Válasz: Tekintettel arra, hogy a jogszabály szerinti vonatkozási idő naptári napjainak száma 93 amiből 50 napot nem dolgozott következik, hogy a ledolgozott napok száma 93 nap-50 nap= 43 ledolgozott napja van a meghatározott időszakban.
Az arányszám tehát jelen esetben 43/93.
43 ledolgozott nap osztva 93 meghatározott időszak naptári napjainak számával x 49.000 Ft.- = 22.540 Ft.- keresetkiegészítés kaphat, ha a többi feltételnek megfelel. (Pl. 2010.01.01. napján (még) fennáll a jogviszonya, keresete nem több, mint Br. 340.000 Ft.-, teljes munkaidős…. stb. Lásd fent.)
*
Példa III.
A dolgozó 2009. évben folyamatosan, 2009.01.01-től 2009.12.31-ig GYED ellátásban részesült.
2010.01.01-től munkába áll.
Kérdés: Jogosult-e az első eseti keresetkiegészítésre?
Válasz: Igen, de csak időarányosan. Azzal, hogy 2010.01.01-én munkába áll jogosultságot szerez.
Kérdés: Ebben az esetben hogyan kell arányosítani, milyen összegű keresetkiegészítésre jogosult?
Válasz: Tekintettel arra, hogy a jogszabály szerinti vonatkozási idő naptári napjainak száma 93 amiből csak 1 napot dolgozott így összesen 1 ledolgozott napja van a meghatározott időszakban.
Az arányszám tehát jelen esetben 1/93.
1 ledolgozott nap osztva 93 meghatározott időszak naptári napjainak számával x 49.000 Ft.- = 490.- Ft.- eseti keresetkiegészítés kaphat, ha a többi feltételnek megfelel. (Pl. 2010.01.01. napján (még) fennáll a jogviszonya, keresete nem több, mint Br. 340.000 Ft.-, teljes munkaidős…. stb. Lásd fent.)
*
Ezen analógia alapján kiszámítható az összes többi, teljes munkaidős dolgozóra vonatkozó eset.
*
Eseti keresetkiegészítés 2010-ben, részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó esetében
Példa IV.
Kérdés: Hogyan alakul a 2010. január hónapra járó eseti keresetkiegészítés a III. példában szereplő munkavállalónál, ha ha csak heti 20 órás (rész) jogviszonyban van foglalkoztatva?
Válasz: A következőképpen alakul:
20 óra osztva 40 óra = 0.5 x 49.000 Ft= 24.500. Ft.-
A III. példánál maradva: 1/93 x 24.500 = 245.- Ft.-
*
Hasonlóképpen (a heti óraszámnak megfelelően) kell arányosítani a 30 órás, 35 órás stb. jogviszonyban állókat.
*
Kérdés: Megilleti-e a 2010. január és a 2010. március hónapra járó eseti keresetkiegészítés a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyban álló személyt ha 2010. február 6-ig GYED-en van és csak február 7-től áll munkába?
Válasz: Az első keresetkiegészítésre egyáltalán nem, a másodikra viszont arányosan jogosult.
Az egyik feltétel, hogy a közalkalmazott jogviszonya a költségvetési szervvel 2009. október 1-je és 2010. január 1-je, között folyamatosan fennálljon. Azt már tisztáztuk, hogy a GYED ideje ezen jogszabály alkalmazásában jogviszony szünetelésnek minősül, ebből következik, hogy az 1. keresetkiegészítésre nem jogosult, hiszen csak 2010.02.07-én fog munkába állni.

A 2. keresetkiegészítés feltétele –többek között,- hogy a jogviszonya költségvetési szervvel 2009. december 1-je és 2010. március 1-je között folyamatosan fennálljon. Ez a feltétel csak részben teljesül, mivel a meghatározott időszak alatt áll munkába, így az eseti keresetkiegészítés 2. részletének csak az időarányos részére jogosult.

Tekintettel arra, hogy a jogszabály szerinti vonatkozási idő naptári napjainak száma a 2. részlet esetében 91 amiből (február 7-től március 01-ig) csak 23 napot fog dolgozni az arányszám tehát jelen esetben 23/93.
23 ledolgozott nap osztva 93 azaz a meghatározott időszak naptári napjainak számával x 49.000 Ft.- = 12.118.- Ft.- eseti keresetkiegészítés kaphat, ha a többi feltételnek megfelel. (Pl. 2010.03.01. napján (még) fennáll a jogviszonya, keresete nem több, mint Br. 340.000 Ft.-, teljes munkaidős…. stb. Lásd fent.)

*
Az első és a második keresetkiegészítésre való jogosultságot tehát külön-külön kell vizsgálni és jogosultságot csak a 316/2009 (XII.28.) Kormányrendeletben meghatározott feltételek együttes (konjuktív) teljesülése eredményez.

Szép Napot!

Tudnának nekem segiteni? 12 honapos kislányommal vagyok GyeD-en. Lehetőségem van PhD iskolába menni nappalin. Kaphatom-e vajon a GyeD-et, ha havonta PhD ösztöndijat is kapok?
A választ tisztelettel megköszönöm.

Dóra-dobostorta

Tisztelt Szakértő!

2003.08.18.-tól dolgozok egy cégnél.(Budapesti cég,de miskolci telephellyel).2010.01.31.-én bezárták a miskolci telephelyet,de maga a cég megmaradt.Kisbabát várok és november közepétől táppénzen vagyok,mivel a miskolci telephely kifizetőhely volt,eddig tőlük kaptam a táppénzt.Szeretném megtudni,hogy most kitől fogom kapni Budapestről a minkahalyemtől(ők is kifizetőhely)vagy a tb-től,mivel vidéki vagyok?

Köszönettel yedina

Sziasztok! Jól gondolom, hogy ha már van egy 8 éves gyereke valakinek, és nem régiben ikrei születtek, akkor 2 éves korukig kapja a gyedet, aztán 7 éves korukig (dec 31-ig) a dupla "ikres" gyest, és utána a 8. szülinapjukig a gyet-et? Én így gondolom, de van aki azt mondta, hogy a dupla gyes és a gyet 3 éves koruktól egyidejűleg is jár! Lécci szolgáltassatok igazságot, vagyis tudást! :-) Kösz

Sziasztok!!!!
Szeretnék segítséget kérni.2010 január01-től közalkalmazottként dolgozom,napi 8 órában.A 98000 ft-os bérkiegészítés első részét nem kaptam meg!A szerződésem 2010 december 31-ig van!!!!Azt szeretném tudni,hogy miért nem vagyok jogosult erre a juttatásra???

"cathy010"nek válasz:

Jogszabály szerint:
"Terhességi-gyermekágyi segélyre az az édesanya jogosult, aki: a szülést megelőző 2 éven belül legalább 365 napon át biztosított volt, és

• a biztosítás tartama alatt szül, vagy
• a biztosítás megszűnését követően 42 napon belül szül, vagy
• a biztosítás megszűnését követően 42 napon túl, táppénz folyósításának ideje alatt szül, illetve a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül szül."

Mivel a munkaviszony megszűnt, táppénzre (passzív jogon) csak 30 napig jogosult, és mivel nem áll biztosítási jogviszonyban, és a szülés sem a fentiekben leírt időpontban várható ezért terhességi gyermekágyi segélyre nem lesz jogosult.

Kedves Fórumozók!

Én egy kismama vagyok, aki várhatóan július elején fog szülni. A munkaviszonyom sajnos januárban megszűnt, azóta passzív táppénzen vagyok.

A gyermek várható születését megelőző 2 évben összesen 440 munkaviszonyban töltött napom volt. Egy ízben 120 nap, utána álláskeresési járadékban részesültem, majd 320 nap folyamatos munkaviszony.

Az lenne a kérdésem, hogy jogosult leszek-e így a jelenleg hatályos jogszabályok szerint TGYÁS-ra és GYED-re?
Tudom, hogy 365 nap biztosítási jogviszony kell hozzá, de mindenképpen folyamatosnak kell lennie?

Segítségeteket előre is köszönöm!

Köszönöm a segítséget!

an8124:

A gyes folyósításának időtartama alatt nem kell fizetni az eü. szolg. járulékot.
2009. jan. 1-jétől a foglalkoztató/kifizető jelzi az APEH felé, ha biztosítási jogviszony jön létre, de lehet, hogy nem ártana levelet írni az APEH felé (vagy akár a 10T1011-es bejelentőt kitöltve elküldeni), nehogy utólag kelljen egyeztetni.

csizike:

Igen, köteles foglalkoztatni ("visszavenni"). Ha nem tud munkát adni, akkor az állásidőre bért kell fizetnie. A gyermek hároméves koráig védett vagy, feltéve, hogy kapod a gyes-t is, így nem tud felmondani.
Fizetetlen szabira pedig nem küldhet önkényesen, mert azt csak a dolgozó kérésére lehet, ellenére nem.

Az előző évekről bentmaradt szabadságot pedig a munkábaállástól számított 30 napon belül tv. szerint ki kell adni, ez sem lehet mérlegelés tárgya. De jobb, ha előre tisztázzátok, hogy nem igazolatlanul vagy távol, hanem a szabadságodat töltöd. Ezért írd bele mindenképp a levélbe, hogy szabival kezdenél.