GYED,GYES, táppénz

Tisztelt Dödölle1,

Köszönöm részletes válaszát, visszakérdeznék még egy dolgot akkor a biztosítási jogviszonyommal kapcsolatban; ha jogviszonyonként külön-külön bírálják el a tgys-t, akkor ez azt jelenti, hogy a leányvállalatokban való munkaviszonyom után tgys és gyed nem jár, azonban ott rögtön igényelhetem a gyest, miközben a másik jogviszonyom alapján tgys-n vagyok? Ez olyan nagyon furcsának tűnne nekem.

Vagy amennyiben valaki munkahelyet vált szülés előtt 1 évvel, akkor az már nem számít biztosítottnak? Csak mert keresem benne a jogbiztonságot, hisz a gyakorlatban semmi az égadta világon nem változott, a tavalyi bruttó jövedelmem maradt végig, csak aug1-től szétosztva 3 cégre. Akkor miért ér engem hátrányos elbírálás ahhoz képest, mintha ugyanazt a jövedelmet egy cégből fizettem volna?

És még egy kiegészÍtő információ: gyes mellett végzem jelenleg is a munkámat, ez esetben sem számít biztosítási viszonynak?

Válaszukat előre is köszönöm!

eszterxx

(ps. idemásolom az eredeti kérdést, hogy ne kelljen keresni, miről is volt szó...
Tisztelt szakértők!

A következő problémám lenne: 2009.08.01-vel munkaszerződést változtattunk a munkahelyemen, az addigi béremet és munkaidőmet szétosztottuk a leányvállalatok közt, hogy az adóbevallásokat mint munkavállaló alá tudjam írni. Igy a régi cégemnél folyamatos jogviszonyom van, a leányvállalatoknál pedig 2009.08.01-vel kezdődött a jogviszony. Időközben teherbe estem, 2010. juniusra várom a gyermeket, közben folyamatos a jogviszonyom. A leányvállala­tokban heti 4–4 órás munkaviszonyom van, az anyavállalatban 32 órás, hogy a táppénzzel ne legyen probléma.

A bérszámfejtő arról tájékoztatott, hogy az új jogszabályok alapján, mivel nincs 360 napos biztosítási jogviszonyom a leányvállalatokban, ezért nem jár tgyás.

Kérdésem az lenne, hogy ez valóban igy van-e, kb. 270 napos jogviszony alapján egyáltalán nem jár tgyás? Vagy csökkentett mértékben? Hogy tudom ezt kiszámolni? Gyed, gyes tekintetében van eltérés?

Köszönettel,

eszterxx)

Tisztelt Szakértő!

Azért kérem a segítségét, mert a REP két munkatársa egymással nem megegyező információt adott a várható tgyás juttatásomról (egyikük szerint a maximum a minimálbér kétszeresét kaphatom, a másikuk szerint nem kell alkalmazniuk a "plafont"), illetve hozzáteszik, hogy csak a jelenlegi jogszabályok alapján mondanak bármit is, - holott a szeptemberi szülés miatt rám már az új, máj. 1-től érvényes szabályok vonatkoznak majd. Egyszóval az OEP mostanában igen óvatos… De mindegy, mondom a kérdéseimet.

Tehát először az adatok:

Jelenleg gyed-en vagyok itthon egyéves gyerekemmel. Lassan visszamentem volna dolgozni, de újra teherbe estem: várhatóan szept. elején érkezik a következő gyerkőc.
A biztosítotti jogviszonyom majdnem tíz éve folyamatos, egy nagy állami cégnél vezető beosztásban immáron a legmagasabb adósávba tartozó bért kapok (már amikor dolgozom…)
2009. február közepén szültem, a 2009-es év krónikája: 16 bérezett nap, 10 nap betegszabadság, majd a februári szülést követően (a 2008-as évi bér alapján alapján igen tisztességesnek nevezhető) tgyás, majd azt követően - a mai napig - gyed.

Kérdéseim a következőek:

1. Úgy tudom, hogy ha a gyed alatt szülök is, újra jogosult leszek tgyás-ra. A mértéke azonban nem világos: valóban max. a minimálbár kétszeresét kapom majd, vagy a 2009-es év bérezett napjai alapján újra "plafon" nélkül számolják ki majd a tgyás-t?
2. Mi a helyzet a tgyás-t követő gyed-del? Abból is újra megkaphatom a maximálisat?
3. Felvetődött, hogy a szülésig visszamegyek dolgozni. Ám mivel veszélyeztetett terhes vagyok, megeshet, hogy táppénzre kell mennem. Ennek mértéke nyilván befolyásolja a "kockázatvállalást". Tegyük fel, hogy a felgyülemlett 30 nap szabadság kivétele után kiír az orvos. Mekkora táppénzre számíthatok? Ha ugyanis ennek mértéke jelentősen nem haladja meg a mostani gyed-em összegét, érdemesebb egyszerűen itthon maradni, és nem kínozni magamat - meg a családot - a munkával.

Köszönöm válaszát!

Bocsánat, csak most jelent meg a második válasza a képernyőmön.
Igazából a tavalyi nettó GYEDhez képest kb. 1600 Ft-tal kaptam kevesebbet, pedig 2800Ft-tal nőtt a bruttó GYED. Ez kicsit hihetetlen, hogy ennyire rosszul változtak az adószabályok. Épp az ilyen alacsony jövedelemkategóriában.
A szuperbruttósítás érinti a GYED-et is?

Köszönöm a választ, de sajnos nem válaszolt a kérdésemre.
Egyrészt én az OEPtől kapom a GYEDet, és eddig minden egyes hónapban azonos összegű ellátást kaptam, függetlenül a napok számától. Másrészt a január pont 31 napos, tehát úgymond a legmagasabb GYEDet kellene kapnom, ha az Ön által említett napok számát is figyelembe vesszük.
Ennek ellenére nettóban mégis kevesebb GYEDet kaptam januárra, pedig a bruttó GYED összege emelkedett. Miért?
Erre szeretnék választ kapni, ha lehet.
Előre is nagyon köszönöm!
Anetti

Az szja-kulcsok/sávok változása miatt lehet még kb. 500 forint csökkenés havonta.

Anetti:

A GYED kézhezkapott összege havonta változó lehet, mert az igény elbírálásánál napi összeget állapítanak meg (bruttó), és az adott hónap napjainak száma alapján fizetnek. Tehát más összeget kapsz januárra (ami 31 napos), és megint mást februárra (ami 28 napos)...

Tilton 2010.02.08

Tisztelt Szakértő

Segítségét kérném a 2 X bruttó 49.000,–Ft-os bérkiegészítés kérdésében. Közalkalmazottként dolgozom 10 éve. 2009-ben szinte megszakítás nélkül dolgoztam, azonban szeptembertől veszélyeztetett terhesnek minősített a szülész-nőgyógyász, így táppénzen leszek 2010. március-áprilisáig (szülésig). Már többször olvastam az ide vonatkozó rendeletet, de számomra nem igazán egyértelmű ez a jogviszony kérdés. Mivel a rendeletben jelölt időszakokban táppénzen voltam/leszek a babám érdekében, ezért nekem nem jár a bérkiegészítés?!?!
Segítségét előre is köszönöm.

Jól tudod, valóban nem jár sem az első, sem a második, mivel a jogszabály által meghatározott időszakban 2009.10.01-től 2010.03.01-ig folyamatosan, keresőképtelenség miatt voltál/leszel távol.

Üdv.

Tisztelt Szerkesztőség!
Kérdésem a következő lenne: pedagógusként dolgoztam, majd 2006. 09.16-án és 2008. 10. 30-án két gyermekem született. Most (ill. szeptember 1-től) vissza kell mennem dolgozni. Munkáltatóm azt mondja, hogy köteles kiadni az eddig felgyülemlett szabadságomat, így márc. 1-től szabadságra kellene mennem. Ekkortól meg kell szüntetnem a 2. gyermek után járó GYED ellátást. KÉrdésem, hogy igényelhetem-e ennek ellenére a GYES-t a szabadságom lejárta után -szept. 1-től- (mert együtt a kettőt nem lehet- ha jól tudom), még akkor is, ha a 2. gyermekem bölcsődébe fog járni.
Köszönettel: Manino

Tisztelt Szakértők!

Gyermekemmel 2007.12.03-tól GYES-es vagyok, tartósan beteg. 2 éves volt a gyermekem, amikor GYES mellett visszamentem dolgozni teljes munkaidőben, folyamatosan dolgozok.2010.02.01-től teljes munkaidős (heti 32 órás) munkaidőben alkalmaznak. Kérdésem a következő, ha most én mennék el táppénzre saját jogon, milyen összegű táppénzt kapnék, ill. gyermekem után jár -e ez a juttatás vagy sem? Ilyen esetben célszerű a GYES megszakítása betegség esetén?

Köszönöm segítségüket.
üdvözlettel:pöszörke

Tisztelt Szakértő

Segítségét kérném a 2 X bruttó 49.000,-Ft-os bérkiegészítés kérdésében. Közalkalmazottként dolgozom 10 éve. 2009-ben szinte megszakítás nélkül dolgoztam, azonban szeptembertől veszélyeztetett terhesnek minősített a szülész-nőgyógyász, így táppénzen leszek 2010. március-áprilisáig (szülésig). Már többször olvastam az ide vonatkozó rendeletet, de számomra nem igazán egyértelmű ez a jogviszony kérdés. Mivel a rendeletben jelölt időszakokban táppénzen voltam/leszek a babám érdekében, ezért nekem nem jár a bérkiegészítés?!?!
Segítségét előre is köszönöm.

Sziasztok!
Segítséget szeretnék kérni, gyerekek után járó szabadnap ügyben.

1., 2 héten belül megszületik második gyermekem,a második férjemtől. Én most THGYÁS-on leszek. Így ő igénybe veheti az éves 2 napot? (A munkahely teljesen elzárkózik a korrekt tájékoztatástól, azt mondták nézzük meg a neten.)

2., Első férjemtől született nagylányom után is igényelheti a 2 napot? Így a két gyerekre kérhet 4 napot pluszban ebben az évben?
Az édesapja 2.5 éve nem tartja velünk a kapcsolatot, gyerektartást nem fizet, soha nem igényelte a szabadnapot magának. Viszont az ő nevét viseli, jelenlegi férjem nem fogadta örökbe, de 1 éves kora óta neveli. Hogyan igényelhetné ő a szabadnapot mivel ő tartja el, ő neveli?

Nagyon megköszönöm a válaszotokat!

Tisztelt Szakértő!

Azt szeretném megkérdezni, hogy hogy lehet kiszámolni a táppénz összegét erre az évre vonatkozólag?

Köszönöm,
gd

Ha méltányossági kérelmet szeretnék beadni GYED-re, akkor a páromnak kérnünk kell jövedeleimgazolást?

Ha méltányossági kérelmet szeretnék beadni GYED-re, akkor a páromnak kérnünk kell jövedeleimgazolást?

Tisztelt Szakértő!
A maximális nettó GYED változásáról lenne kérdésem.
Én a maximális GYEDet kapom, ami 2009-ben bruttó 100.100 Ft azaz nettó 72.575 Ft-ot jelentett. 2010-ben azonban hiába nőtt a maximális GYED bruttó 102.900 Ft-ra, nettóban mégis kevesebbet kaptam, 70.910 Ft-ot.
Mi az oka ennek a változásnak? Ennyire (számomra) rossz irányban változtak az adószabályok?
Válaszát előre is köszönöm: Anetti

Létesíthetsz munkaviszonyt az ún. "kilépő papírok" nélkül is. Más kérdés, hogy a legtöbb munkáltató ódzkodik az ezzel járó kényelmetlenségtől.

(Nincs olyan, hogy "közös megegyezéssel felmondás". Vagy-vagy.)

Tisztelt Szakértő!szeretnék érdeklődni.2007ben elmentem gyedre.a cégem még abban az évben megszünt.a felszámolobiztos vette átt az ügyemet.10évig ott voltam.küldött egy papirt a közösmegeggyezéssel valo felmondásrol.amely tartalmazta hogy kifizetnek 2honap végkielégittést és a maradék szabadságomat.aláirtam.ez történt egy honapja.azota nincs semmi fejlemény.nem kapok gyedet sem mert a felmondási idöre nem jár.de még az igénylő papiromat sem töltötték ki.közben én nekem lenne lehetöségem elmenni dolgozni.természetesen akkor dyest igényelnék.de azt mondták hogy addig nem tudok menni dolgozni mig nem kapom meg a cégtöl az adoigazolást a munkanélküli megállapittásához meg hogy milyen felmondásom van.-igaz ez meg van-de az adoigazolást kitöl kapom a felszámolobiztos küldi vagy ki? és mikor?a végkielégittéssel együtt?azt mikor szokták megküldeni?

Tisztelt Szakértő!
A 2010. évi bérkiegészítéssel kapcsolatban merült fel kérdésem:

Feleségem pedagógus, 2010.03.04-ig GYES-en tartózkodik.
Az iskolában a szakszervezeti titkár tájékoztatta, hogy jár neki a 2×49 000 Ft bérkiegészítés.
Ő azonban ennek első részét még nem kapta meg.

A kérdésem az, hogy valóban jár neki a teljes összeg? Tudomásom szerint a GYES alatt fizetés nélküli szabadságon van.

Köszönettel: Pjozsi

A jogosultsági feltételekről a 316/2009 (XII.28.) Kormányrendelet rendelkezik.

2. § (1) A foglalkoztatott az eseti kereset-kiegészítésre 2010. január és március hónapra járó illetményének kifizetésével egyidejűleg, a 2010. január 1-jén, illetve 2010. március 1-jén fennálló – 1. § szerinti – jogviszonya alapján a (2)-(6) bekezdésben foglalt feltételekkel jogosult.

(2) Az (1) bekezdés szerinti két illetményfizetési időpontban bruttó 49 000–49 000 forint eseti kereset-kiegészítésre jogosult az a foglalkoztatott, aki az alábbi feltételeknek megfelel:

feltétel: havi bruttó illetménye 2010. január 1-jén, illetve 2010. március 1-jén nem haladja meg a 340 000 forintot, továbbá

feltétel: 2010. január 1-jén, illetve 2010. március 1-jén költségvetési szervvel teljes munkaidős jogviszonyban áll, továbbá (Az is jogosult, akinek 2010.01.01-én szűnik meg a jogviszonya!)

feltétel: a jogviszonya költségvetési szervvel 2009. október 1-je és 2010. január 1-je, illetve 2009. december 1-je és 2010. március 1-je között folyamatosan fennállt,

ideértve azt az esetet is, ha az 1. § szerinti több jogviszonya állt fenn 2009. október 1-je és 2010. január 1-je, illetve 2009. december 1-je és 2010. március 1-je között egymást követően, megszakítás nélkül, továbbá

a jogviszonya 2009. október 1-je és 2010. január 1-je, illetve 2009. december 1-je és 2010. március 1-je között nem szünetelt 45 napnál hosszabb ideig, ide nem értve a rendes szabadság, valamint a szülési szabadság miatti jogviszony szünetelés időtartamát.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott eseti kereset-kiegészítés arányos részére jogosult a (2) bekezdés a), b) és d) pontjának megfelelő foglalkoztatott, akinek költségvetési szervnél folyamatosan fennálló egy – vagy a (2) bekezdés c) pontja szerinti több – jogviszonya 2009. október 1-jét, illetve 2009. december 1-jét követően keletkezett, vagy ezen időpontoktól kezdődően nem állt fenn megszakítás nélkül. Az arányszámot a 2010. január 1-jéig, illetve 2010. március 1-jéig számított jogviszony napokban meghatározott időtartama és a 93, illetve 91 nap hányadosaként kell meghatározni.

(4) Ha a foglalkoztatott jogviszonyának a (2) bekezdés c) pontja szerinti időtartama – a rendes szabadság, valamint a szülési szabadság miatti szünetelések nélkül – összesen 45 napnál hosszabb ideig szünetelt, akkor a foglalkoztatott az eseti kereset-kiegészítésnek a munkavégzés időtartamával arányos részére jogosult.

Az arányszámot a 2010. január 1-jéig, illetve 2010. március 1-jéig számított, a jogviszony szüneteléssel nem érintett napjainak száma és a 93, illetve 91 nap hányadosaként kell meghatározni.

(5) Ha a foglalkoztatott jogviszonya 2009. október 1-jét, illetve 2009. december 1-jét követően keletkezett, vagy ezen időpontoktól kezdődően nem állt fenn megszakítás nélkül 2010. január 1-jéig, illetve 2010. március 1-jéig, és ezen időtartam alatt a jogviszony részben szünetelt, akkor a szüneteléssel kapcsolatos jogosultság megállapítása során a 45 nap arányos részét kell figyelembe venni. Az arányszámot a jogviszony napokban kifejezett hossza és a 93, illetve 91 nap hányadosaként kell meghatározni.

(6) A (2)-(5) bekezdés szerinti összeg munkaidővel arányos részére jogosult a 2010. január 1-jén, illetve 2010. március 1-jén részmunkaidőben foglalkoztatott személy, ha a munkakörében irányadó teljes munkaidőre átszámított havi bruttó illetménye nem haladja meg a 340 000 forintot.
*

 A gyakorlatban tehát vizsgálni kell, hogy a jövedelme kevesebb-e, mint 340.001 Ft-/hó/ bruttó
 a munkaviszonyában van-e megszakítás az több, mint 45 nap?
Vigyázz a THGY (szülési szabadság) ideje ebből a szempontból fennálló jogviszonynak, de a GYED ideje a jogviszony szünetelésének minősül!!!
Amennyiben a dolgozó a meghatározott időtartam egy része alatt GYED-en volt vizsgálni szükséges, hogy hány ledolgozott napja van?
*

Példa I. A dolgozó 2008. 05.01-én szült, 2010.05.01-ig folyamatosan GYED-en lesz .
Kérdés: Jogosult-e az első eseti keresetkiegés­zítésre?
Válasz: Nem, mert a jogviszonya 45 napnál hosszabb ideig szünetelt.
*
Példa II. A dolgozó 2009. évben folyamatosan, így a jelen szempontból releváns időszakban 2009.10.01-től is GYED ellátásban részesül még 50 napig, azaz 2010.11.19-ig.
Kérdés: Jogosult-e az első eseti keresetkiegés­zítésre?
Válasz: Igen, de csak időarányosan. Azzal, hogy 2009.11.20-án munkába áll jogosultságot szerez a 2010-es eseti keresetkiegészítés első (januárra eső részére).
Kérdés: Ebben az esetben hogyan kell arányosítani, milyen összegű keresetkiegés­zítésre jogosult?
Válasz: Tekintettel arra, hogy a jogszabály szerinti vonatkozási idő naptári napjainak száma 93 amiből 50 napot nem dolgozott következik, hogy a ledolgozott napok száma 93 nap-50 nap= 43 ledolgozott napja van a meghatározott időszakban.
Az arányszám tehát jelen esetben 43/93.
43 ledolgozott nap osztva 93 meghatározott időszak naptári napjainak számával x 49.000 Ft.- = 22.540 Ft.- keresetkiegészítés kaphat, ha a többi feltételnek megfelel. (Pl. 2010.01.01. napján (még) fennáll a jogviszonya, keresete nem több, mint Br. 340.000 Ft.-, teljes munkaidős…. stb. Lásd fent.)
*
Példa III.
A dolgozó 2009. évben folyamatosan, 2009.01.01-től 2009.12.31-ig GYED ellátásban részesült.
2010.01.01-től munkába áll.
Kérdés: Jogosult-e az első eseti keresetkiegés­zítésre?
Válasz: Igen, de csak időarányosan. Azzal, hogy 2010.01.01-én munkába áll jogosultságot szerez.
Kérdés: Ebben az esetben hogyan kell arányosítani, milyen összegű keresetkiegés­zítésre jogosult?
Válasz: Tekintettel arra, hogy a jogszabály szerinti vonatkozási idő naptári napjainak száma 93 amiből csak 1 napot dolgozott így összesen 1 ledolgozott napja van a meghatározott időszakban.
Az arányszám tehát jelen esetben 1/93.
1 ledolgozott nap osztva 93 meghatározott időszak naptári napjainak számával x 49.000 Ft.- = 490.- Ft.- eseti keresetkiegészítés kaphat, ha a többi feltételnek megfelel. (Pl. 2010.01.01. napján (még) fennáll a jogviszonya, keresete nem több, mint Br. 340.000 Ft.-, teljes munkaidős…. stb. Lásd fent.)
*
Ezen analógia alapján kiszámítható az összes többi, teljes munkaidős dolgozóra vonatkozó eset.
*
Eseti keresetkiegészítés 2010-ben, részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó esetében
Példa IV.
Kérdés: Hogyan alakul a 2010. január hónapra járó eseti keresetkiegészítés a III. példában szereplő munkavállalónál, ha ha csak heti 20 órás (rész) jogviszonyban van foglalkoztatva?
Válasz: A következőképpen alakul:
20 óra osztva 40 óra = 0.5×49.000 Ft= 24.500. Ft.-
A III. példánál maradva: 1/93×24.500 = 245.- Ft.-
*
Hasonlóképpen (a heti óraszámnak megfelelően) kell arányosítani a 30 órás, 35 órás stb. jogviszonyban állókat.
*
Kérdés: Megilleti-e a 2010. január és a 2010. március hónapra járó eseti keresetkiegészítés a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyban álló személyt ha 2010. február 6-ig GYED-en van és csak február 7-től áll munkába?
Válasz: Az első keresetkiegés­zítésre egyáltalán nem, a másodikra viszont arányosan jogosult.
Az egyik feltétel, hogy a közalkalmazott jogviszonya a költségvetési szervvel 2009. október 1-je és 2010. január 1-je, között folyamatosan fennálljon. Azt már tisztáztuk, hogy a GYED ideje ezen jogszabály alkalmazásában jogviszony szünetelésnek minősül, ebből következik, hogy az 1. keresetkie­gészítésre nem jogosult, hiszen csak 2010.02.07-én fog munkába állni.

A 2. keresetki­egészítés feltétele –többek között,– hogy a jogviszonya költségvetési szervvel 2009. december 1-je és 2010. március 1-je között folyamatosan fennálljon. Ez a feltétel csak részben teljesül, mivel a meghatározott időszak alatt áll munkába, így az eseti keresetkiegészítés 2. részletének csak az időarányos részére jogosult.

Tekintettel arra, hogy a jogszabály szerinti vonatkozási idő naptári napjainak száma a 2. részlet esetében 91 amiből (február 7-től március 01-ig) csak 23 napot fog dolgozni az arányszám tehát jelen esetben 23/93.
23 ledolgozott nap osztva 93 azaz a meghatározott időszak naptári napjainak számával x 49.000 Ft.- = 12.118.- Ft.- eseti keresetkiegészítés kaphat, ha a többi feltételnek megfelel. (Pl. 2010.03.01. napján (még) fennáll a jogviszonya, keresete nem több, mint Br. 340.000 Ft.-, teljes munkaidős…. stb. Lásd fent.)

*
Az első és a második keresetkiegés­zítésre való jogosultságot tehát külön-külön kell vizsgálni és jogosultságot csak a 316/2009 (XII.28.) Kormányrendeletben meghatározott feltételek együttes (konjuktív) teljesülése eredményez.

Tisztelt Szakértő!

Az alábbi kérdésekben szeretnék választ kapni, de előtte leírnék néhány adatot, ami segítség lehet a válaszok megadásában.

Jelenlegi munkahelyemen 2003. dec.18-tól dolgozom.
2006. májusában megszületett első gyermekem, majd 2008. febr.-ban 2-dik gyermekem, közben nem mentem vissza dolgozni. 2010. febr-tól Gyes-en vagyok és szeretnék visszamenni a munkahelyemre. Már érdeklőttem ez felől a munkáltatómnál (telefonon), aki azt mondta, hogy nincs szükség a munkámra. A helyemen dolgozó embert tartanák meg.

Kérdéseim:
1, Megteheti a munkáltató, hogy nem vesz vissza a GYES alatt? Jól tudom, hogy felmondási védelem alatt állok míg a gyermek betölti a 3. évet?

Én úgy hallottam, hogyha akár írásban is jelzem a munkáltatóm felé, hogy szeretnék visszamenni már a GYES alatt akkor köteles visszavenni, ha pedig nem akkor állásidőt kell fizetnie, amíg a gyermek 3 éves nem lesz. Ez valóban így van?

3, Ha valóban járna ez az állásidő fizetés, akkor azt mi alapján számítják? És meddig kaphatom?

3, Kérhetem-e a felgyülemlett szabadságok idő előtti kifizetését, vagy csak akkor, ha a gyermek betölti a 3-dik évet?

4, Ha a gyermek betölti a 3-dik évet és felmondanak akkor a szabadságokat kifizetik egy összegben?

5, A fizetésemet milyen %-kal kell korrigálniuk, mikor visszamegyek GYES-ről? Az új bér szerint kell kifizetniük a szabadságokat is ha jól tudom.

6, 2003.dec.18-tól vagyok a cégnél és ha munkába szeretnék állni és ők felmondanak jár-e végkielégítés és mennyi? Ezt csak akkor fizetik ki, amikor a gyermek 3 éves lesz, vagy előbb is?

Válaszát előre is köszönöm

korte

Tisztelt Szakértők!
Regisztrált autista (6éves)gyermekem van.Sajnos,8 hónappal ezelőtt megszűnt a munkahelyem.Sajnos azóta sem sikerült állást találnom ,jövő hónapban lejár a járadékom.
Az lenne a kérdésem,ha igénylem a GYES-t(10 éves koráig igényelhetem),van e a mai törvények szerint lehetőségem munkát vállalnom ez mellett? Ha igen ,napi hány órában?
Kérem szíves válaszukat ,milyen lehetőségeim vannak?Állás keresésnél kötelező bevallanom ,hogy sajnos beteg gyermekem van?
Válaszaikat előre is köszönöm:
"Szulamit"

Csucsi: terhes nőnek rendes felmondással nem lehet megszüntetni a munkaviszonyát. Pont.

Pjozsi: a gyes mellett lehet dolgozni, nem kell fizetés nélküli szabadságon lenni. Aki viszont fizetés nélküli szabadságon van, annak nem jár kiegészítés. (Más kérdés, hogy ez a kiegészítés nem olyan időszakra vonatkozik-e, amikor nem volt fizetés nélkülin.)

richike: a gyermek egyéves kora után lehet megszüntetni a fizetés nélküli szabadságot.

Üdvözlöm!

Jelenleg gyeden vagyok a kislányommal aki tavasszal betölti az egy évet. Munkaviszonyom van de ahol dolgoztam helyileg( a közponz Budapesten van) megszűnt,tehát nem tudnak nekem munkát biztosítani.Az lenne a kérdésem ,hogy a gyedemet megszakítva (ha a gyerek betölti az egy évet)kérhetem -e azt,hogy vegyenek vissza dolgozni,és akkor megkapnám az állásidőre járó bért,vagy erre nincs lehetősség csak akkor ha a gyerek betöltötte a kettő évet!

Előre is köszönöm!

Tisztelt Szakértő!
A 2010. évi bérkiegészítéssel kapcsolatban merült fel kérdésem:

Feleségem pedagógus, 2010.03.04-ig GYES-en tartózkodik.
Az iskolában a szakszervezeti titkár tájékoztatta, hogy jár neki a 2x49 000 Ft bérkiegészítés.
Ő azonban ennek első részét még nem kapta meg.

A kérdésem az, hogy valóban jár neki a teljes összeg? Tudomásom szerint a GYES alatt fizetés nélküli szabadságon van.

Köszönettel: Pjozsi

Kedves Szakértők!

Sürgősen tanácsra lenne szükségem.

A fórumokon olvasottak alapján annyi tiszta hogy elvileg nem lehet várandós nőt kirúgni. De semmilyen indokkal??

A probléma a következő, a testvérem pénztárosként dolgozik az egyik nagy áruházlánc borsodi üzletébe, egy darabig próbaidőn volt, de most decembertől határozatlan idejű szerződése van; azt mondták neki, hogy megtartják, ha nem lesz létszámleépítés, és ha nő a termék/perc száma; Úgy néz ki, hogy teherbe esett. Mi a teendő?
Én konkrétan azt mondtam neki, hogy menjen táppénzre, mert most neki nem kellene 6 órát w.c. nélkül tölteni (nem is bírná) vagy kutyatápos zsákokat emelgetni, stb. illetve félek ha bejelenti akkor valamilyen ürüggyel kirúgják; ( nem azért mert terhes)
Gondoltam írjon egy tájékoztatót hogy terhes és ezek alapján kéri magát olyan műszakbeosztásba stb, ezt a főnökével átveteti (dátum, aláírás, pecsét) akkor nem fogják tudni letagadni hogy ő szólt…; de ettől még létszámleépítésre vagy teljesítménycsökkenésre hivatkozva kirúghatják???????

Kedves Szakértők!

Sürgős segítségre lenne szükségem még a mai nap folyamán. Munkáltatómnál 5 éves beteg gyermekemmel GYES mellett határozatlan, teljes munkaidős foglakoztatásban állok. Munkaszerződés módosítást akartak aláíratni velem (válságra való tekintettel, jelentős bércsökkentésről szólt, teljes munkaidős foglakoztatással), melyet nem írtam alá. Ebben az esetben felmondási tilalom alatt állok vagy sem, GYES miatt érdekelne? A GYES folyítítással összefüggészben van a tilalom vagy a gyermek 3 éves koráig tart? Ha munkahely megtartó programban szerepel a munkáltatóm,támogatást igényelt erre az évre, akkor megteheti vagy sem, hogy felmondjon. Csoportos létszámleépítéssel kapcsolatban vállalta, hogy azt 2010.12.31-ig nem hajtja végre. Időközben felkínált egy teljes munkaidős (heti 32 órás) lehetőséget is, csökkentett bérrel együttesen, melyben rögzíti a bércsökkentésre vonatkozó határozott időt (2010.02.01-től egyéb rendelkezés hiányában legkésőbb 2010.12.31-ig), viszont a munkaidőnél ezt nem teszi meg. Ilyen esetben, ha aláírom azt a szerződést, elfogadok egy határozott idejűt, akkor gyakorlatilag 2010.12.31 után simán felmondhat, ill . korábban. S akkor mi illetne meg? Melyik verzióval járok jobban, ha már így is-úgy is mennem kell valószínűleg?

Segítségüket előre is nagyon köszönöm.
pöszörke