GYED,GYES, táppénz

Tisztelt Szakértő!
Szeretnék visszamenni a munkahelyemre és GYES mellett 6 órában dolgozni.
Szeretném megtudni, hogy a felgyülemlett szabadságom pénzbeli megváltását kérhetem e (ha igen, milyen jogszabály, törvény alapján), vagy ki kell vennem.
Ha megváltható, akkor a szülés előtti 8 órás bért figyelembe véve, vagy a GYES melletti 6 órás munkavégzés bérét figyelembe véve.
Nagyon köszönöm

Tisztelt Hölgyem/Uram!
A következő ügyben kérném tanácsukat. Jelenleg 23 hónapos kisfiammal itthon vagyok GYED-en. Márciusban már csak GYES-t kapnék, de júliusra várjuk 2. babánkat. Munkahelyem azt tanácsolta, hogy ne GYES-re menjek a baba megszületéséig, hanem táppénzre. Érdeklődnék, hogy fenyegethet e a kirúgás veszélye ha táppénzre megyek júliusig.
Köszönettel: Katalin19

Tisztelt Szakértő!

Hét hetes kismama vagyok veszélyeztetett terhesként táppénzen, 2012 okt 4 re vagyok kiírva, valószínű hogy a terhesség alatt végig táppénzen leszek, a GYED et a TGYÁS után tervezem kérni ami már 2013 ra fog esni. A munkahelyemen nov 28 tól 4 órás határozatlan idejű munkaszerződésem van, előtte 8 órás voltam, a jelenlegi és az előző munkaszerződésemben is a fix bérem mellett - ami nov 28 tól a felére csökkent- jutalékot is kaptam a munkateljesítményem függvényében ami a szerződésben nem volt forintosítva, viszont a tényleges számfejtett béremet növelte változó mértékben minden hónapban. A Társadalom biztosítóban érdeklődésemre arról tájékoztattak, hogy a megváltozott törvény alapján a majdani GYED et az én esetemben a legutóbbi érvényben lévő munkaszerződésemben szereplő bérösszeg alapján fogják számolni (a 4 órás fix bérem alapján). Kérdésem ez valóban így van e? És ha igen mi lesz a szerződésben összegszerűen ugyan fel nem tűntetett de valójában megkeresett jutalékommal, illetve tényleg megtörténhet e ez alapján az, hogy az utóbbi 1 év átlagában nettó 145.000 Ft ot kerestem és mégis a GYED emet majd a 4 órás fele annyi alapfizetésem alapján fogják csak számolni?
Köszönettel várom válaszukat.

Tisztelt Szakértők!
A táppénzzel kapcsolatba már írtam ide és kaptam is rá választ,de azóta felmerült még egy probléma,ezért elkezdem az elejéről.
Az a problémám,hogy 2011.szept.1-től táppénzen vagyok,terhes vagyok (38-39 hetes).Szept. okt. hónapba a munkáltatómhoz adtam le a tp-s papírjaimat,de mivel ők nem adták le idejébe az illetékes tb-nek,ezért én onnantól kezdve a helyi tb-hez vittem be.2011.Szept.1-től dec.31-ig szólóan most 2012.febr.13-án kaptam meg a táppénzemet (amire előleget írtak),egész addig egy fillért sem kaptam,ellátatlan voltam.
2012.febr.17-én hívtam fel a munkáltatóm könyvelőjét,hogy az adóbevalláshoz mikor és milyen úton-módon fogok hozzájutni,mivel azt sem kaptam meg (holott tudomásom szerint ki kellett volna postáznia).Megkaptam,mivel elmentem érte.
Akkor tudatosultam azzal a ténnyel,hogy 2011.nov.30-al megszűnt a munkaviszonyom és,hogy abba a hónapba állítólag kaptam 94ezer forintot.
Engem senki nem értesített a dologról,hogy már nincs munkaviszonyom,semmiféle papírt nem írtam alá,mivel nem is tudtam róla és azt a 94 ezer forintot sem láttam.Azután felhívtam a munkáltatóm könyvelőjét,hogy ez most mit jelent?!Azt mondta,mivel a tp-s papírok nem érkeztek be ő hozzájuk,menjek el az orvoshoz,kérjek a tp-s papírokról hiteles másolatot és küldjem el nekik postán és akkor módosítják a papírjaimat, és amiket 17-én kaptam kézbe azokat is küldjem vissza nekik.Addig is emailbe elküldtem nekik a tp-s papírjaim fénymásolatait(mert mindegyikről készítettem).
Ilyenkor mit tehetnék?
A hócipőm tele van velük,ilyen még a mesében sincsen.Szept. óta harcolok velük,nem egyszer beszéltem velük telefonon,hogy a táppénzem megkapjam és egyszer nem szólt senki sem,hogy mi a tényállás.
Segítségüket előre is köszönöm!
Elnézést,azt ki felejtettem,hogy közös megegyezés van a papírra ráírva.

Tisztelt Szakértők!

Szeretnék kérdéssel fordulni Önökhöz. Jelenleg március 10-ig TGYÁS-on vagyok első babámmal, majd GYED-en leszek. Közben lehet, hogy itthonról tudnék dolgozni a munkáltatómnak, persze csak GYES mellett a picúr 1 éves korától. Szeretnénk majd kistesót is úgy, hogy 2 év korkülönbség legyen a két gyerkőc között. Tehát ha minden úgy alakul, ahogy szeretnénk, akkor kb 6-8 hónapot tudnék dolgozni, max 6 órában.
Munkabérem bruttó 350ezer Ft volt a baba előtt, elég jó TGYÁS-t kaptam és a max GYED-et.
Ha itthonról dolgozom, akkor a következő gyereknél mi lesz a TGYÁS alapja? Ez a 6 órás bér lesz az alap a TGYÁS és GYED-nél is?
Jobb megoldás lenne anyagilag, ha nem dolgoznék, és a második baba GYED-be születne, akkor az előző TGYÁS alapj lesz a második baba TGYÁS-ának alapja is?
Nem nagyon értek ehhez sajnos...
Köszönöm előre is válaszát!
Üdv,

Tisztelt Szakértő!

Köszönöm az előző válaszát, még egy kérdést szeretnék feltenni.Gyesen vagyok, és várjuk a második babánkat. Egy internetes gyed kalkulátor szerint a gyermek másfél éves koráig jár csak gyed, utána gyes. Előző gyermekemmel még két évig kaptam gyedet, tényleg ennyire lemaradtam és ez valami új szabály? Még annyit szeretnék kérdezni hogy az utolsó munkabérből vagy a az előző gyedből fogják kiszámolni a következő gyedet? Kevesebb lesz mint az előző gyed?
Előre is köszönöm!

Tisztelt Szakértő! 2009. október 12-től 2010. április 30-ig veszélyeztetett terhesként táppénzen voltam. Utána a tgyást kaptam, és azóta gyed-en vagyok, 2012. április végéig. Utána gyes-re leszek jogosult. Nyáron szeretnénk a következő babával próbálkozni, ami várhatóan, 2013. áprilisig meg fog születni.
Kérdésem: Hogy járok jobban anyagilag?
A. kiveszem a felgyülemlett szabadságot és úgy megyek táppénzre
B. gyes alatt megyek el táppénzre
(Kb. 80000 Ft volt a bruttó fizetésem.)
Előre is köszönöm válaszát!

Tisztelt Szakértő!
Remélhetem, hogy én is kapok választ a kérdéseimre?16-án írtam Önöknek.
Üdv

Tisztelt Szakértő!

Gyesen lévő anyuka vagyok, a kislányom március 1-én tölti az 1 évet! De szeretnék másik babát és a kérdésem az lenne, hogy ilyenkor mire számíthatok? Újra indul a gyes vagy valami más?

Előre is köszönöm
Katalin

„Norah86 2012.02.16. 15:58 Tisztelt jogi válaszadó!

Következő problémával fordulok Önhöz:
2010.01.19-től 2011.04.05-ig regisztrált munkanélküli voltam. 2011.04.06-tól,2011.10.22-ig határozott idejű szerződéssel dolgoztam. 2011.10.25-től 2011.12.06-ig szintén regisztrált munkanélküli voltam. 2011.12.07-én megszületett a kislányom. Férjem 2010. október óta Ausztriában dolgozik, be is van jelentve. A kislányom születése után igényeltük itthon az anyasági támogatást és a gyest, a gyedet - az előző két évben munkaviszonyban töltött napjaim számának hiányában - nem igényelhettem. Az anyasági támogatást kifizették, viszont a gyest - arra való hivatkozással, hogy a férjem Ausztriában dolgozik és mivel nekem nincs munkaviszonyom - elutasították, mondván kérjük Ausztriában. Ott viszont a férjemnek azt mondták, hogy akkor lennénk rá jogosultak, ha én és a gyermekem is ausztriai lakhellyel rendelkeznénk.
Kérdésem ez lenne, hogy miért nem kaphatok Magyarországon gyest? Mivel tudomásom szerint alanyi jogon járna és mi a lányommal Magyarországon élünk. Mióta a lányom megszületett az anyasági támogatáson kívül semmilyen ellátásban nem részesülünk, nekem pedig jövedelmem nincs.

A gyors válaszát megköszönve,

Tisztelettel

H.Nóra”

Tisztelt Kérdező!

Előbb egy összefoglaló, majd a végén a kérdésére a választ kiemeltem.

Az EU-s csatlakozásunkat követően Magyarországon is érvényesül a személyek, árúk, szolgáltatások, valamint a tőke szabad áramlásának az alapelve.
Ezeket az EU alapszerződései (Római Szerződés 1957., Maastrichti Szerződés 1992. Amszterdami Szerződés 1999., Nizzai Szerződés 2001., Lisszaboni Szerződés 2007. stb.) teszik lehetővé. Ezen belül a személyek szabad mozgását, az EGT tagállamokon belüli szabad munkavégzést teszik lehetővé a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK Európai Parlament és Tanács (2004.04.29.) rendelete és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, az Európai Parlament és Tanács 987/2009/EK rendelete (2009.09.16.), amely uniós jogszabályok 2010.05.01-től hatályosak.
A rendelet mellékleteit a http://ec.europa.eusocial portálom lehet megtalálni.
A rendeletet pedig itt érhető el:
http://eur-lex.europa.eu/…exUriServ.do?…
http://www.shp.hu/…rendelet.pdf
Az ezt megelőző szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1971. június 14-i 1408/71/EGK Rendelet és a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó 1972. március 21-i 574/72/EGK Rendeletek az EFTA tagállamokban továbbra is alkalmazandók. (Ott az új nem hatályos.) A legnagyobb változást az „új” koordinációs rendeletek a kiküldetés/kirendelés területén hozták, lényegileg azonban megegyeznek a 71-72 EGK rendeletekkel.
Ha ezt a kérdéskör nem lenne szabályozva, úgy a személyek szabad áramlásának az elve a gyakorlatban nem, vagy csak korlátozottan tudna megvalósulni.
(Pl. Ha nem kapok nyugdíjat azért, mert a külföldi jogviszonyt itthon nem ismerik el, akkor valószínűleg háromszor meggondolom, hogy külföldön vállalok-e munkát)
Ezért:
Azt, hogy az ügyfél mely tagállamból részesül családi ellátásban nem az ügyfél döntése, hanem a vonatkozó EU-s jogszabályok, határozzák meg.

A koordinációs rendelet alapelvként mondja ki az ellátások halmozódásának a tilalmát.
Ugyancsak alapelv az egy állam joghatósága alá tartozás elve ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy személy egyszerre csak egy országban, főszabályként abban az országban, ahol a munkát végzi fizessen járulékot, ezt hívják lex loci laboris elvnek,
az egyenlő elbánás elve, azaz ha valaki egy másik EU-s országba megy dolgozni, lakni, akkor ugyanazok a szabályok vonatkozzanak rá, mint akik az adott ország állampolgárai, ami a TB szempontjából azt jelenti, hogy ugyanazokat az orvosi, egészségügyi TB pénzellátási és családtámogatási ellátásokat kapja/kaphassa, mint az adott ország állampolgárai,
az összeszámítás elve, ami azt jelenti, hogy a biztosítási idők összeszámíthatók, magyarul ha a TB ellátás jogosultságának a megállapításához szükséges, akkor a másik EU-s tagállamban szerzett biztosítási időt (pl. munkaviszonyt), szolgálati időt is be kell számítani, valamint
az ellátások exportálhatóságának az elve, azaz az egyik EU-s országban megszerzett ellátás egy másik tagállamban is folyósítható (kifizethető).
További kisegítő elv a pro rata elv, azaz mindenki a ráeső terheket viseli. (Ez a biztosítókra vonatkozik)
(Joghatóság jelen esetben=melyik ország jogszabályai szerint kell eljárni)
Meg kell különböztetni az orvosi/egészségügyi ellátást és táppénzt, valamint a munkanélküli ellátást ami egy csoportot képez és a családi ellátásokat (családi pótlék, GYED, GYES) ami egy másik csoportot képez és mindkettőre más-más főszabály vonatkozik.

Nézzük a családi ellátásokat:
Azt, hogy mely tagállamból részesül egy család ellátásban, jogszabály rendezi - közigazgatási eljárás keretében kerül meghatározásra az, hogy az adott tagállam rendelkezik-e elsődlegesen joghatósággal a családi ellátások folyósítására -, tehát sohasem az ügyfél döntése határozza meg azt, hogy mely tagállam folyósít ellátást a részére.
Mindezek alapján a kereső tevékenység folytatásának a helye, illetve a család életvitelszerű tartózkodásának a helye határozzák meg azt, hogy mely tagállam hatósága köteles (joghatóság) elsősorban a családi ellátások megfizetésére.
A családi ellátások megállapításánál azonban ezen belül elsősorban a biztosítási elv érvényesül, azaz a biztosítási elv és a területi elv ütközése esetében elsődlegesen a biztosítási elv alkalmazandó.
Amennyiben erre nincs lehetőség - illetve nem alkalmazható -, a területi elv szerint (tehát lakó- vagy tartózkodási hely alapján) kell az illetékes hatóságról, valamint a családi ellátások megállapításáról rendelkezni.
Ha pl. az igénylő Svédországban tartózkodik életvitelszerűen a gyermekével, illetve Svédországban dolgozik, úgy a svéd munkaviszony, illetve életvitelszerű tartózkodás alapján a Svéd Királyság illetékes hatósága állapítja és fizeti meg a svéd jogszabályok szerinti családi ellátást.
A 1408/71/EGK rendelet családi ellátásokat koordináló VII. fejezetében foglaltak alapján amennyiben olyan helyzet áll fenn, hogy a szülők keresőtevékenységükből fakadóan az EGT (Európai Gazdasági Térség) két különböző tagállamából jogosultak ellátásra, akkor a családi ellátás kifizetésére a joghatósággal bíró tagállamot (azt az államot, amelyik a családi ellátásokat fizetni köteles) a gyermek lakóhelye jelöli ki.
 Példa: Ha az anya Magyarországon rendelkezik munkaviszonnyal és GYED-re jogosult, de élettársa Németországban folytat keresőtevékenységet és a család életvitelszerűen Németországban tartózkodik, akkor Németország rendelkezik joghatósággal.
Amennyiben az anya már kapja Magyarországon a GYED-et és a fentiek később, de a GYED folyósítása alatt kiderülnek a GYED folyósítását határozattal fel kell függeszteni. (Lásd: OEP Állásfoglalás, 2007. január)
 Másik példa: Amennyiben az ügyfél/igénylő (férje, vagy felesége, vagy élettársa) az EU valamelyik Magyarországon kívüli tagállamában munkaválaló, vagy egyéni vállalkozó, az ügyfél/igénylő viszont a Magyar Köztársaság területén rendelkezik biztosítási jogviszonnyal (munkaviszony, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszony, főállású egyéni, vagy társas vállalkozási jogviszony stb.) ÉS a család Magyarország területén tartózkodik életvitelszerűen Magyarország az elsődleges joghatósággal rendelkező tagállam a családi ellátások folyósítására. Ekkor minden olyan családi ellátás (Csp, GYED, GYES, GYET) megállapítható a részére, amelyek vonatkozásában a hazai jogszabályok szerint a jogosultsági feltételek fennállnak. Amennyiben az ügyfél Magyarországról még nem részesült családi ellátásban Magyarországról igényét benyújthatja.

 Amennyiben az ügyfél/igénylő férje, vagy felesége, vagy élettársa az EU valamelyik Magyarországon kívüli olyan tagállamában munkavállaló, ahol a családi ellátások összege több, mint a magyar ellátás összege jogosult lehet az igénylő a különbözetre. A különbözetet a másik EGT tagállamban az ott dolgozó mások szülőnek kell évente kérelmeznie. Ekkor ez a másik EGT tagállam hatósága E 411-es nyomtatványon kér adatot a Magyar Államkincstártól.

 Ha az ügyfél valamelyik Magyarországon kívüli EGT tagállam területén munkavállaló, vagy egyéni vállalkozó és a gyermekét egyedül neveli a munkavállalás helye szerinti tagállam rendelkezik elsődleges joghatósággal a családi ellátások kifizetésére függetlenül attól, hogy a gyermekkel együtt melyik ország területén tartózkodik életvitelszerűen.

 Ha a magyar állampolgárságú családnak nincs Mo-on biztosítása és életvitelszerűen nem Magyarországon laknak, hanem egy másik EGT tagállamban, akkor ezen másik EGT tagállam rendelkezik elsődleges joghatósággal a családi ellátások kifizetésére.

 Ha az ügyfél (igénylő) férje, felesége, élettársa (azaz a másik szülő) az EU valamelyik másik országában munkavállaló, de az ügyfél nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, de a család életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik magyarországi biztosítás hiányában a teherviselő (folyósító) a másik (apa munkahelye szerinti) állam lesz, Magyarország maximum kiegészítést fizet. Ez, mivel Mo. a déli országok fölött teljesít főleg Spanyolország, Olaszország, Görögország, Románia és Bulgária esetében fordul elő. Itt is a MÁK NKO rendezi a külföldi állammal a jogosultságot.

A családi ellátások koordinálását végző szerv Magyarországon a Magyar Államkincstár. Akinek tehát EU-s jogszabályt érintő családtámogatási ügye (családi pótlék, GYED, GYES) van annak célszerű a Magyar Államkincstár Nemzetközi kapcsolatok Osztályát személyesen fel, vagy írásban megkeresni, mivel ezzel országosan, központosítva Ők foglalkoznak, így egy konkrét esetben teljeskörű tájékoztatást is ők tudnak adni. (Az Államkincstár Központjának jelenlegi pontos címe: 1054. Budapest Hold u. 4.)

Az EU szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó jogszabályai a családot és a családi ellátásokat egységként kezeli.
A hazai ellátások közül családi ellátásnak kell tekinteni a családi pótlékot (Csp., a gyermekgondozási díjat (GYED), a gyermekgondozási segélyt (GYES) és a gyermeknevelési támogatást (GYET) is.

Az egyes tagállamok ellátásai (azok megnevezése és jogosultsági feltételei) természetesen egymásnak nem megfeleltethetőek, ezért annak tisztázása, hogy mely tagállam köteles elsősorban a családi ellátások megfizetésére mindig egyedi vizsgálatot igényel. (Egyértelmű, hogy a különböző EU-s tagállamban és Magyarországon más-más családi ellátások alakultak ki, azok elnevezése és jogosultsági feltételei különbözőek, egymásnak nem megfeleltethetőek.)

Összegezve:

1. A joghatóságot mindig közigazgatási eljárás keretében kell tisztázni.
2. Azt, hogy mely tagállam hatósága köteles (joghatóság) elsősorban a családi ellátások megfizetésére a kereső tevékenység folytatásának a helye, illetve a család életvitelszerű tartózkodásának a helye határozzák meg.
3. A családi ellátások megállapításánál azonban ezen belül elsősorban a biztosítási elv érvényesül, azaz a biztosítási elv és a területi elv ütközése esetében elsődlegesen a biztosítási elv azaz legerősebb szabály (elv) a biztosítási elv.
4. Ezt követi a területi elv azaz annak a vizsgálata, hogy a család életvitelszerűen melyik tagállamban tartózkodik.
5. Amennyiben olyan helyzet áll fenn, hogy a szülők keresőtevékenységükből fakadóan az EGT (Európai Gazdasági Térség) két különböző tagállamából jogosultak ellátásra, akkor a családi ellátás kifizetésére a joghatósággal bíró tagállamot (azt az államot, amelyik a családi ellátásokat fizetni köteles) a gyermek lakóhelye jelöli ki.

Norah86 2012.02.16.

Sajnos a kiemelés nem úgy sikerült, ahogy szerettem volna, de a kérdésére itt a válasz:

Ha az ügyfél (igénylő) férje, felesége, élettársa (azaz a másik szülő) az EU valamelyik másik országában munkavállaló, de az ügyfél nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, de a család életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik magyarországi biztosítás hiányában a teherviselő (folyósító) a másik (apa munkahelye szerinti) állam lesz, Magyarország maximum kiegészítést fizet. Ez, mivel Mo. a déli országok fölött teljesít főleg Spanyolország, Olaszország, Görögország, Románia és Bulgária esetében fordul elő. Itt is a MÁK NKO rendezi a külföldi állammal a jogosultságot.

„katica21 # e-mail 2012.02.22. 10:20 Tisztelt Szakértő!

Gyesen lévő anyuka vagyok, a kislányom március 1-én tölti az 1 évet! De szeretnék másik babát és a kérdésem az lenne, hogy ilyenkor mire számíthatok? Újra indul a gyes vagy valami más?

Előre is köszönöm
Katalin”

Ha nincs biztosítása (pl. munkaviszonya, akkor a szülés napjától a legfiatalabb babára kapja kapja majd a GYES-t. (Újra indul a 3 év.) A szülés tényét, mint igénybővülést viszont be kell jelentenie.

Tisztelt Szakértő!
2005 szeptembere óta dolgoztam évente meghosszabított szerződéssel. első gyerekem 2009. augusztus 4-én született. Vele két évig gyeden voltam. Viszont 2010. augusztus 15-én felmondtak, így ezután passzív gyeden voltam. A gyed lejárta után álláskeresési járadékot kaptam, 2011. október 10-én megszületett a második gyerekem, vele március 25-ig terhességi gyermekágyi segélyen vagyok. A kérdésem az lenne, hogy mit kaphatok március 25-e után, elmehetek-e gyedre, vagy előbb álláskeresésire aztán gyedre, hogyan lehetne megoldani, hogy kaphassak gyedet???
Válaszukat előre is köszönöm.

Kedves Dödölle1!

Köszönöm szépen a kielégítő válaszát, ugyan ez rajtam nem segít :) , de legalább most már értjük, hogy miért nem kapunk itthon semmit. Nem csodálkozom, hogy sorban mennek ki külföldre a fiatalok.....

Üdvözlettel

H.Nóra

Tisztelt szakértő!

Azzal a kérdéssel fordulok önhöz hogy szeretném meg tudni hogy mít vesznek alapul ha most kis babát vállalnánk?
2009től folyamatosan dolgozzom,igaz hol 4 órába hol 6 órába vagyunk be jelentve(ügyfélszámtól függ).
Ha jövőre születne meg a baba akkor melyik év össz jövedelem alapján számolják a tgyást meg a gyedet?
Előre is köszönöm válaszát.

Üdvözlettel

T.Veronika

Főszabály szerint az igénylés évét megelőző előző év jövedelmét nézik.

Tehát akkor ha jövőre születne akkor az ez év jövedelmét nézik.
Még olyan kérdéseim lennének hogy alapbér plusz jutalékot kapunk,tehát ilyenkor nem az alapbért hanem a bruttó fizetést nézik?a másik kérdésem pedig hogy ha táppénzre megyek akkor hogy alakul ez az egész(táppénz,tgyás,gyed). Nem szeretnék táppénzre menni de sajnos ez a munkakör valószínű nem engedett egy kis mamának.

Előre is köszönöm a válaszait...

Az összes jövedelmet nézik, tehát jutalékot, jutalmat is.
Táppénz összegénél hasonló szabályok vannak.

Tisztelt Szakértő!

Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz,hogy babát szeretnénk.10 évig volt folyamatos munkaviszonyom,de a tavalyi évet azt Angliában töltöttem el,de nem volt egész év.Itt 2011 március 14.-től 2011 december.31.-ig dolgoztam.Amikor hazaköltöztem január 2.-tól beregisztráltam a helyi munkaügyi központba,de mivel nem volt meg 1 teljes évem,így csak 45 napra lettem jogosult.Ez tiszta sor.Jelenleg is munkát keresek,de ha közben terhes maradnék és még nincs munkám,akkor Én mire lennék jogosult.Vagyis a terhesség alatt járna -e nekem valami?Vagy ilyenkor figyelembe veszik az elmúlt éveimet vagy évemet?Vagy csak ,akkor kapnék és csak Gyest,ha már megszületik a baba?Mindenki mond mindent,ezért fordultam most Önökhöz!
Válaszukat előre is köszönöm.

Üdvözlettel:
Jégkorszak

Elnézést az újbóli zavarásért,csak a félre értés miatt,tehát ha 2013ban szülök akkor a 2011-es év jövedelmét nézik.

T.Veronika

Tisztelt Szakértő!
Van egy 5 éves kislányom, tartósan beteg. A magasabb családi pótlékon kívül ugye kaphatnám a Gyes-t is. Jelenleg táppénzen vagyok, 30 hetes terhesen a születendő kisbabánkkal, 2011. október 12 óta. A lányom 2012. január 24 óta van nyilvántartva tartósan betegként. Kérdésem, hogy akkor most jár, vagy sem a Gyes az 5 éves lány után? Munkaviszonyom van, heti 40 órában, minden előírásnak megfelelek még sem jár...????? Ha nekem nem jár, akkor jár-e a férjemnek, aki ugyan nem a vér szerint apuka, de ő neveli már 2 éves kora óta, a családi- adókedvezményt is Ő veszi igénybe.Ha meg is kapja, létezhet adósáv változás, vagy valami más?Vagy ha ő sem, nagymama hogy veheti igénybe? Válaszát köszönöm előre is!

Üdvözlettel: Kataz8

Tisztelt Szakértő!

Tájékoztatást szeretnék kérni az alábbi ügyben:
Sógórnőmnek 2007. november 21-én született meg a kislánya, előtte szinte az egész terhessége alatt táppénzen volt. 2011. november 21-én lejárt a GYES-e, majd kivette a szabadságát és 2012. február 13-án munkába állt. Pár nap elteltével kiderült, hogy újra babát vár és úgy tűnik, hogy 2012. február 27. napjától újra táppénzre megy, mert veszélyeztetett terhes.
Kérdésem az lenne, hogy ilyen rövid munkába állás után jogosult lesz-e táppénzre, illetve milyen ellátásokra lesz jogosult ezután?

Válaszukat várva, maradok tisztelettel!

Tszteletem!
Én azt szeretném megkérdezni,hogy nekem mint kismamának jár-e kompenzáció és ha igen kinél kell igényelnem? 2009-ben mentem gyedre,mikor 2 éves lett a gyermek(2011) akkor lettem újra terhes.Tehát 2011 novemberétől gyesen vagyok az elsővel,de állapotos és 2 hónap múlva szülök.A hírekből azt vettem ki hogy engem nem kompenzálnak,mert csak a gyeden lévőket említik.Az OEP-nél érdeklődtem, de azt mondták,hogy a munkáltatómnál érdeklődjek, rajtuk múlik adnak-e kompenzációt.Még a munkáltatóm nem adott választ. Most ha meglesz a baba az utolsó 6 havi bérem után számolják a gyedemet?Az a 2009-es fizetésem, és még kompenzáció nélkül is?Vagy jár nekem a kompenzáció? Köszönöm.

Tisztelt Szakértő! 24 éves nő vagyok, párommal gyermeket tervezünk! A főiskolával idén nyáron végzek, 8 éve kapok árvasági ellátást, de idén nyártól már nem fogok kapni. Nem vagyunk házasok. Nem volt bejelentett munkahelyem, az iskolában nappalin tanultam. Szeretném megkérdezni, hogy a szülés után milyen támogatásokra leszek (ha leszek egyáltalán) jogosult, illetve igénybe vehetek e valamilyen támogatást még a terhességem alatt? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Szakértők és Fórumozók!

Gyors segítséget szeretnék kérni:

Táppénz megállapítás szabályairól szóló Eb.R. rendeletet keresek,de nem találom hirtelen a jogtárban sem. Csak a pontos számát szeretném megtudni.

Köszönöm előre is a segítséget.